Közgazdaságtan témakörből 20% kedvezmény CSAK MA!

A kosaram
0
MÉG
4000 Ft
a kedvezményes
házhoz szállításig

Látomás és indulat a művészetben

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Magvető Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 780 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 25 cm x 17 cm
ISBN: 963-271-148-3
Megjegyzés: Néhány kottával illusztrálva.

Fülszöveg

"Az első kiadás előszavából tudjuk - írja Bóka László -, hogy műve hogyan született meg. »1946. év márciusában felszólítottak, hogy tartsak stúdiumaim e legkedvesebbje, az esztétika köréből tíz-tizenkét előadást. S én megpróbáltam...«
Az eredet ráüti bélyegét művére. Valami olyant örökít meg a könyv, amit sem a hangosfilm, sem a magnetofonszalag nem tudna ilyen teljességgel megmutatni: Füst Milán előadó-művészetét, szónoki tehetségét...
Művének legfőbb értéke az, hogy művész írta.
Művész, aki - bárkit s bármely művet választ is példának - elsősorban a maga alkotó gyakorlatáról vall, a saját műhelytitkait leplezi le. Jóllehet ez művének legnagyobb vonzóereje, hiba lenne, ha - meghatott indiszkréciónkkal - csak a szubjektív vallomásra figyelnénk, s nem vennénk tudomást a rendszerezés igényéről, arról a megrendítő folyamatról, hogyan próbál egy szisztematikus elme úrrá lenni önmaga elemi és ösztönös tehetségén."

Tartalom

Bóka László: Füst Milán tanítása25
Előszó43
Előszó a második kiadáshoz49
Első előadás
Filozófia és naivitás53
A három filozófiai főkérdés55
A szépség vizsgálata56
A Kant-féle érdektelenség57
Szeretni: ez bekebelezési vágyat is jelent58
Kielégülés a szépségben59
Mi az a tetszés?60
A tetszés mint élettani jelenség61
A stendhali meghatározás62
A művészet eredetének melankóliás elemei64
A szépség mint erkölcsi előzmény66
A szépség intenzitása66
A szépség önzésünknek is jót ígér67
A valóság szépségei és a művészetéi69
A művészet mai kritériumai72
A művészet kritériumai az Újkorban73
Az építészet, mint különös művészet75
A szemlélet és a gondolat határtalansága77
A világ megismerhetőségének határtalansága78
Előlegezett konklúziók a gondolkodásban79
Vélemény: stagnálás a gondolkodásban80
Vegetatívánk szerepe a meggyőződés kialakulásában81
A dedukció praktikuma82
A praktikus szemlélet jogosultsága83
A művészet célja: szórakoztat, mulattat, tükröz84
Művészet és életismeret86
Hitetlenség a képzelettel szemben 87
A művészet gyönyörködtessen89
A művészet eredete: utánzás? tükröződés?90
A testünk díszítése91
A testi szépség feledteti a test használhatóságát92
Képzeletben kijavítjuk életünket93
Képzelgések folytán való kielégülések95
Tökéletlen élmények kijavítása96
Az élmények feláldozása98
Műkedvelők és riporterek élményhűsége98
L'esprit d'escalier99
Gyónás. A tények ereje100
A művészet: határtalan korrektúra101
Sérülteké a művészet104
A művész és a nélkülözés104
Művészet és elmúlás105
Múlt és jövő: merő irracionalitás106
A maradandóság illúziója107
Emlékezet és maradandóság108
Tiltakozás az elmúlás ellen108
A közlés eredendő szükségessége109
A funkckió öröme112
Hiúság113
Tolsztoj: a művészet mérges gyümölcs114
Második előadás
Az első előadás összefoglalása119
Élmény és művészet120
Valóság és művészet nem keverhető össze120
A világ nagy egysége és a kompozíció123
A festmények kerete és a szobrok talpazata128
A szobrászat és a valóság128
Az élmény alkotó-elemei129
Élmény és szóbeli előadás130
A lét birtokolhatatlansága131
A lélek jelene132
A valóság a képzelet műve133
A képzelet struktúra-kedvelő134
A képzelet összefoglal134
A képzelet élet-kedvelő, antropomorf, egocentrikus135
A képzelet optimikus hajlamai136
A valóság ingerei138
A valóság rekonstrukciója élőszóban139
Túlzás és mértékletesség az előadásban140
Az előadó tárgyilagossága141
A hazugok művészete142
Kép és indulat142
Az előadó személyisége a rekonstrukcióban143
A szavak sorsa144
Írásban való rekonstrukció144
Szónoklat gyorsírásban144
Gesztusok kifejezése szavakban145
A valóság hatástalan a művészetben146
Amit elhiszek, az még nem szép146
A valóságot muszáj elhinni, a művészt is kényszerítsen erre147
A valóságban más a meggyőző, mint a művészetben149
Közbenső összefoglalás150
Élményeink tükre-e művészet?151
A valóság művészi kompozíciói152
Az elhallgatások praktikája153
A szobrászat külön világa153
A képzelet szereti, ha maga teremt 157
Rejtélyességek157
Illúziók158
Egy érzéki részlet az egész helyett158
Túl sok részlet elképzelhetetlen158
Amit kevésbbé ismerünk, jobban megihlet159
A képzelet szabad lengése160
Káprázatainkat elhisszük162
A káprázatban rosszul hatnak a valóság elemei164
Káprázat egyes jelek alapján165
Utánzás és művészi utánképzés166
A képzelet ingerlése168
A művészi ábrázolás túlzása168
Kezdeti ellenállás a művel szemben169
Az átélés erkölcsi okai169
Az átélés attraktív okai170
Önzés okozta átélés171
Az átélés hatásai171
"Te én vagyok" a művészetben171
Váltakozó azonosulás172
Ki kivel azonosítja magát?174
A szép és jó összefüggései. Intrikusok175
Önzés és erkölcsi parancs177
Az erkölcsi parancs célszerűsége178
A jónak és rossznak megkülönböztetése már maga is erkölcsi tény180
Minden földi evangélium az elesetteket védi181
Az isteni szózat, mint erkölcsi parancs182
Önzésünk és erkölcsiségünk kapcsosatai183
Az erkölcsi parancs és hiúságunk183
Az erkölcsi parancs és a jutalom reménye184
Az erkölcsi parancs öncélúsága186
Az öncélú jóság irracionalitása186
Az erkölcsi parancs kivitele189
Bűnözőkkel való együttérzésünk190
A világrend képzeletének fontossága191
Rend után vágyunk a műalkotásban is192
Alapvető erkölcsi tétel a műben192
A Machbeth hidege193
A kép szégsége és a bűn193
A komikum és gúny, mint képcsökkentés195
A nevetségesség művészetellenes pricípiumai196
A "nevetséges" az értelem ingere197
Humor és páthosz199
Indulatos gúny, mint nagy művészet200
Tragikum, mint a művészet legfőbb anyaga200
A művészet keletkezésének tragikus ingerei201
A boldogság: veszteglés204
A sérült váza példája205
A szenvedély nagyobb felületet mutat206
Harmadik előadás
A második előadás összefoglalása209
Kultúra és civilizáció213
Kultúra és műveltség214
Nép és artificiális kultúra214
A munkásság kultúrája215
A Szovjet a nép kultúráért216
A kultúra tanításának szükségessége216
Hamann a művészetek ősiségéről217
A művészet kezdetei218
Hamann az angyalok nyelvéről218
A kifejezés a létezéshez képest hamisítás219
A létezés beszéde az angyali nyelv220
Hamann a jelenések hatalmáról221
A látomás gyönyöre és a jelen idő221
Vegetatív egzisztenciák és a látomás223
Vegetatív egzisztenciánk és a zene225
Vegetatív egzisztenciánk és a tánc227
A költői művek, különösen a líra külön világa229
A gondolat és a szív234
Az értelem küzdelme az állattal234
Az értelem tesz emberré235
Az értelem küzdelme tesz emberré235
Az értelem túlbecsülése236
A logikai rend vágya237
A rend vágya úgy a vegetatívában, mint az értelemben237
A szépség ősi követelménye238
Konkrétum: zűrzavar, - absztrakció: rend238
Az absztrakciók logikus tisztasága239
Az absztrakció anyagtalansága240
A művészetben gondolatot keresni240
Az állati és emberi figyelem örömei242
A hallucinatív öröm más, mint az értelemé243
Vegetatív szisztémák gyönyörei243
A művészet becse244
Művészet és naivitás244
Konkrét legyen a kép246
Poe Edgar a művész hatásvadászatáról248
A részletek értéke248
A képzelet autonómiája249
Retrospektív értékelése a szukcesszív műnek249
Igéző részletek250
Sok részlet helyett egy-egy250
Nem szükséges sokat látnunk egy alakból252
Hamis ítélkezés a művészetről254
Megint az élmény iránti hűségről?257
A megfigyelések túlértékelése258
Lélekanalízis határai az irodalomban261
A lélek indulatmeneteinek kifejezése262
A szív idézete: líra263
A mások érzéseinek kifejezése263
Meghatottságunk nem a mű értéket dicséri264
Meghatottságunk rászed minket265
Átélni más, mint elhinni valamit267
A tudományosan helyes lélekanalyzis a művészetben hamisan hathat267
A lélek jelenjen meg testi formában270
A mélységek, - die Tiefe272
Nem feltárni, - külsőségekkel mélyre hatni272
Mikor éli ki magát a kép?273
Mi az életteljesség?274
A művészet életet-igenlő tendenciája275
A megfigyelések sora még nem élő szervezet276
Ami és, az egységesen jön létre276
A művész ihlete nagyrészben egységérzés277
Negyedik előadás
A harmadik előadás összefoglalása281
A vázlatkönyv jelentősége283
Lélekzetvételi periódusok284
Az elbeszélés tempója. Periódusok285
A lavína példája és a lassúsági határ286
Kűlső ingerek, mint az alkotás lendítői288
A lendület struktúrát hoz létre290
Egyéni példa a lendület szükségességéről291
A kezdet lendületi jelentősége az alkotásban293
Példa a lendülettelen és a lendületes előadásra296
A szervezet beszéde több, mint az akaraté297
A szervezet beszéde több, mint a kicsi297
Dickens bőséges termése299
Dosztojevszki bősége299
A regény állítólagos aranykora300
Utánozni csak a gyengeséget lehet301
A pszichológizálás százada301
A neo-flauberti iskola és a fogalmazás túlértékelése302
Művészi mesterfogások304
Puritanizmus a szépség halála306
Puritanizmus és egyszerűség közti különbség308
A szorgalom elfajzott regényei309
Világnagyságok a riportázs szolgálatában310
Kleopátra egy hisztériás kis mai cica volt311
A művészet alapvető princípiumai efemer-jellegűek-e?312
A szépség életkor szerinti változásai314
A szépség-ideál változásainak egyéb okai317
A torz iránt való hajlamunk324
A torz iránt való hajlamunk eredete325
A szép és csúnya változó koordinátái327
A művészi látás irányító hatásáról329
A torzítás helye a művészetekben331
A mozgás csakugyan életet jelent-e?333
Életet képzelünk bele az élettelenbe334
Az életteljesség vágya a legmagasabbrendű kívánságunk335
Ötödik előadás
A negyedik előadás összefoglalása339
A gépiesség, mint ideál341
Ami életteljes, abban a rend s avval ellentmondó princípiumok is benne foglaltatnak342
A gépisség lelkesítő hatásai344
Gépiesség az életformánkban345
Az új építészet a szabályosság szolgálatában346
A képzelet más struktúrát szeret, mint az értelem347
A képzelet struktúrái348
Az értelem struktúrái349
A képzelet életteljes princípiumai350
Amit a képzelet felvesz, annak új életet is ad351
Aminek a képzelet új életet ad, abból új örömök is adódnak351
Példák a szenzibilizációra352
További példák a szenzibilizációra353
A művészetben képzeletünket semmi se kötelezi354
A valóság kötelezi képzeletünket355
Szenzibilizáció és hiperesztézia355
Mi a szenzibilizáció?356
Praktikus tanácsok kezdő tanulmányírók számára357
Művészet és értelem358
Esszé-kultúra360
A zenei tanulmányról362
A képzőművészeti tanulmányról363
Az irodalmi tanulmányról365
Az érzékletesség hatása jobban jellemezhető, mint a formáé367
A szépséget képpel lehet legjobban kifejezni368
A lélek alighanem mindent élővé változtat át368
A szavak hallucinatív hatásánk fokozása369
A rózsa példája: hogy mint fokozható a kép hallucinatív ereje370
Nem hinni kell a szót: átélni371
Ami dallamos, az jobban átérezhető371
Ami gazdagabb asszociációt kelt, az jobban átélhető371
A szó érzéki ereje környezetétől is függ373
Az egységes kompozíció hatása a részletre375
Az élmény és műalkotás kapcsolata375
Riporter, műkedvelő, művész376
Fell kell áldozni az élményt a szépség javára376
Életrajzok és önéletrajzok378
Az élményből esetleg semmi se marad378
A művészet önkénye379
A természet utánzása-e a művészet?380
A művészet, mint öncél381
A művész számra minden létező a művészetért van382
"Költő hazudj, csak rajt' ne fogjanak"383
"Nem a való hát: annak égi mása"384
A valóság megszépítése385
A hős rokonszenves-e?387
Az író rokonszenves-e?387
Ha a mű tárgya keserű is: életörömöt adjon388
Ami csúnya, élvezetesen legyen ábrázolva390
Hatodik előadás
Az ötödik előadás összefoglalása395
A kompozíció szükségessége a művészet másnemű szépségeit bizonyítja397
A művészetben való örömeink behatóbb vizsgálata397
Pieter Breugel szörnyetegei398
Az önző képzelet tematikus attrakciói399
A szörnyűségek tamatikus határai1401
Dürer kínzó látományai és Mattia Grűnewald monumentalitása402
A mű szépsége különválik-e a témájától?405
Tibeti lélektan406
Irodalmi példák az önző képzelet attrakcióira415
Egyéb attraktív elementumok417
Szörnyűségek attraktív elemek nélkül418
A leggyötrőbb olvasmány példája419
Raszkolnyikov álma a lovacskáról420
A realizmusról általában422
Naturalizmus és verizmus427
Az érdekeségről általában432
Az akció érdekességéről433
A valóság és művészet egyforma érdekessége433
Az érdekesség durva pillérei434
Ami csak érdekes, az még nem szép435
A ponyva és a műalkotás érdekessége436
A Lear kiály érdekessége437
Az érdedesség voltakép szintén az életteljességet szolgálja438
Naiv és nem naiv-költészet439
A naiv elbeszélés és a mese édessége441
Naiv intrikusok, naiv bonyodalom442
Erkölcsi tétel a naiv művészetben443
Szórakozás a naiv művészetben443
A nem-naiv irodalmi művek bonyodalma és vég-kifejlete444
A naivitás egyes ismérveiről4447
A nem-naiv művészet témáinak intenzívebb átélése451
A lovacska halálának érdekessége453
A valóság rendetlensége s a művészet rendezettsége454
Az indulatok természetéről455
Gyötrelmes történet feszültségek nélkül457
A valóság jelensége mindenkor jelenésként hasson a művészre460
A megszokás veszedelme461
A csoda lelki előfeltételeiről461
A gyermek számára a jelenség: jelenés462
Renenerálódó figyelem463
Az észrevétel frisseségénél kezdődik a művészet464
A szavak csengésének hiperesztéziája465
A nyelvek fejlődése az absztrakciók felé vezet466
A szavak érzéki képeinek és eredeti értelmének kopoása466
Eredetileg gyönyörű szóképek elkopása467
Új hasonlat, vagy új szókép erő ad a szónak468
A hasonlatokról469
A hasonlat mozgalmat hoz létre a képzeletben469
A hasonlat, mint lendületi periódus471
A hasonlatnak erénye a tökéletlenség472
Ajánlható pongyolaság a hasonlatban s viszont egy csodálatos pontosság példája472
Hetedik előadás
A hatodik előadás összefoglalása477
Még további példák a hasonlatosság erejéről480
A beszédszerű írói előadás jelentősége481
Az improvizációról483
Példa a végleges modellálásra484
Példa a bizonytalanabb modellálásra484
További példák a habozó, bizonytalan előadásra486
A figyelem ritmikus és szünetes dinamikája487
Képzelet és ideiglenesség490
A status nascendi nagyobb hatásáról491
A lélek változó és mozzanatos természete492
A képzelet rendre törekszik, de a rend eredetére is kiváncsi493
Amorf emlékjelek a struktúrákon494
Pongyolaság - A kezdet és vég amorf pontjai495
Vázlatosak és tökéletesítők498
A dionűzoszi és apollóni művészet501
Rögtönzés az akusztikus művészetekben501
Újdonságok a művészetben503
A látomás újdonságairól503
A meglepetés mint újdonság505
A hirtelenség hatásai506
A régi szóképek eredetéről507
Asszociációs távolságok egymás mellé helyezése508
Az újdonság múlékony hatása509
Az újdonság, mint művészettörténeti érték510
Iskolát csinálni: ez is művészettörténeti jelenség510
A mindenáron való eredetiség vágya511
Az újítés érdeme elenyészik513
A mű fennmaradásához szerencse is kell513
A mű fennmaradása mégis értékei mellett bizonyít514
Nagy művészek, akik nem voltak újítók515
Epigonizmus516
Újdonság az életszemléletben517
A festészetben kifejeződő világszemléleti újdonság518
A szónak érzéi és értelmi határairól520
Tipikus kép és fogalmi kép521
Szimbolum és allegoria522
Nyolcadik előadás
A hetedik előadás összefoglalása527
Világszemléletünknek művészet által való befolyásolása530
Az államfenntartók és a művészet hatalma531
Új szemlélet új látomás nélkül532
Szokatlan világszemlélet szokatlan látomásokon534
Az egyéni forradalom revíziót jelent535
A gyerekkor emlékei, mint a konzervatív érzések eredete536
A konzervatizmusról537
Az ideális konszervatizmus érték-védelme538
A konszervatizmus önző motívumai539
Az öregség konszervatizmusa541
A revízió átértékelései544
Amit destrukciónak neveztek el547
A megalkuvások szükségszerűsége548
Ismétlés: A művészi újítás és új világszemlélet koindenciája549
Új világszemlélet mint kaland551
Értelmi elemek a művészetben554
Példa a direkt jellemzésre556
Az értelmi jellemzésről557
A vélemény: értelmi jellemzés558
Véleményünket közölni: nem művészet559
Száműzve van-e az értelem szava az irodalomból?560
Az állandó jelenítés kibírhatatlan 561
A novellista állandó jelenítési vágya562
Az értelem szava néha pihentetően hat a műben?563
Az írónak és hőseinek értelmisége565
Shakespeare gondolati periódusai565
Kilencedik előadás
A nyolcadik előadás összefoglalója571
Hosszabb időszak összefoglaló előadása az irodalomban575
Michael Kohlhaas575
Megint az érdekességről. Olasz elbeszélők577
A népi elbeszélők tempója és rejtett jelenítése a Michael Kohlhaasban578
A szóbeli jelenítés korlátai579
Az érzéki észlelet és értelmi ítélet érintkezési pontja581
A művészek értelmiségéről583
Az okosság és ostobaság mint gyűjtő-fogalmak583
Az értelmiség kritériumai s ebben: logikai, érzelmi és erkölcsi elemek586
Tolsztoj és a törvény590
A Kreutzer-szonáta592
A művész figyelme konkrétumokra irányul594
Figurák595
Az író kíváncsiságának szkematikus képe595
Az író és a gondolkodó figyelmének különbségei596
Tolsztoj konkrétumokból levont törvényei598
A gondolkodó szkematikus képe599
A gondolkodás és víziók emberének alkati különbségei600
A vízió és gondolat antagonizmusa602
Az absztrakcióra való képesség és a vízió emberének alkati különbségei603
Újra Shakespeara gondolatairól604
Shakespeara a társadalmi erkölcs szolgálatában605
A mondanivaló improvizációs mozzanatossága606
Tolsztoj jósága vízióban607
Az ideák művészete607
Stilizálás és szimbólika608
Az ideát konkréten megmutatni609
Az ideát újból vérrel itatni610
Konkrétumok, amelyek az ideára tesznek figyelmesség611
Esztéta-lelkek a stilizálás világában613
Képzőművészeti stilizáció613
Külső és belső szemlélet614
Tizedik előadás
A kilencedik előadás összefoglalása617
Az elképzelés határairól619
A végtelen elképzelés lehetetlen620
A matematikusok képzelete621
Hipotézis és képzelet621
A gyászoló színésznő és a modellje622
A gyászolók színészete623
A művészi teremtés lelki feltételeiről624
Kedv nélkül létezik-e művészi teremtés?624
Fájdalmas élményekkel élettejesen hatni626
A levertség nem teremt627
Az élményen művészi célból változtatni: ehhez distancia kell627
Az élmény közelsége árt a műnek. A túl nagy távolság is630
"Túlságosan fáj. Nem megy."632
A tudatos akarat árt az alkotásnak633
Feladatok a művészetben633
A művész erőfölöslege634
Gyermeki kedély és a művészet635
A naivitás princípiuma úgy a művészben mint a műélvezőben637
A nem-tragikus élmények szükséges távlata639
Az életképesség szükséges távlata639
Az emlékezés optimális távlata641
A múlt nagy távolságai642
A történelmi művészetről644
Történelmi hűség646
A történelmi rekonstrukció módjai647
A régmúltak legendái649
Kellemes élmények túlságos közelsége651
A káosz és elrendeződése652
Latens emlékezés653
Élményeink elrendeződése és újabb zűrzavara653
Az ihlet és a latens emlékezés654
Tizenegyedik előadás
A tizedik előadás összefoglalása661
Az indulatokról és indulatmenetekről általában664
Az indulatok robbantóhullámszerű indítékai666
Az indulat megjelenési formái indulatot keltenek668
Az indnulatok automatizmusa669
A mi néger zenéink jellemzése673
Az indulatok szeretik az ismétlődést676
Az indulatok lefolyása678
Gazdátlan indulatok682
A periódus forma-alkotó684
Az indulat dalol686
Mi szeretjük indulatainkat689
Indulat és érzelem691
Az indulati készség polarizációja692
Indulatmenetek látomás nélkül694
Látomás nélkül az indulat nem hoz létre művészetet695
A dal melodikája708
Periodicitás és préformáció710
Periodicitás és ritmus717
Szabad vers és indulat721
Tizenkettedik előadás
A tizenegyedik előadás összefoglalója725
Az indulatmenet és ábrázolás együttesének szemléltető levezetése729
Az illusztráció jelentősége731
A rossz vers mint jó zenei szöveg732
Elbeszélő művek megzenésítésének lehetetlensége733
Gondolatok zene útján való kifejezése735
A pátoszról általában735
Értelem és indulat736
A szillogizmus eredete739
Dal-forma és szillogizmusz741
Az egész anyag bölcseleti összegolalása745
A világ egységéről részeinek összefolalásáról746
A gondolat és művészet rendjének közös eredete752
A művészet és a rend754
Az értelem és indulat együttes rendje755
Az élő-beszéd periódusai756
Az elbeszélő próza periódusai759
A gondolat-ritmus rotációja760
Az északi elbeszélők ritmikai tonalitása764
Mikor bánik tehetségével jól a művész?765
A művész legsajátosabb hangvételéről766
Mi a "recul"? És mi a prolongált ihlet?768
Ki a művész elképzelt olvasója?770
A tizenkettedik előadás összefoglalója772
Utóhang775

Füst Milán

Füst Milán műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Füst Milán könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Látomás és indulat a művészetben Látomás és indulat a művészetben

A védőborító kissé kopott, elszíneződött.

Állapot:
1.850 ,-Ft
9 pont kapható
Kosárba