Látomás és indulat a művészetben

Szerző

Füst Milán

Szerkesztő

Ungvári Tamás

Budapest

'Füst Milán: Látomás és indulat a művészetben ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1963
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	518 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 17 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Bóka László: Füst Milán tanítása	17
Előszó	27
Előszó a második kiadáshoz	31
Első előadás	33
Filozófia és naivitás	35
A három filozófiai főkérdés	36
A szépség vizsgálata	36
A Kant-féle érdektelenség	38
Szeretni: ez bekebelezési vágyat is jelent	38
Kielégülés a szépségben	39
Mi az a tetszés?	39
A tetszés mint élettani jelenség	40
A stendhali meghatározás	40
A művészet eredetének melankóliás elemei	42
A szépség mint erkölcsi előzmény	43
A szépség intenzitása	43
A szépség önzésünknek is jót ígér	44
A valóság szépségei és a művészetéi	45
A művészet mai kritériumai	47
A művészet kritériumai az Újkorban	47
Az építészet, mint különös művészet	49
A szemlélet és a gondolat határtalansága	50
A világ megismerhetőségének határtalansága	51
Előlegezett konklúziók a gondolkodásban	51
Vélemény: stagnálás a gondolkodásban	52
Vegetatívánk szerepe a meggyőződés kialakulásában	52
A dedukció praktikuma	53
A praktikus szemlélet jogosultsága	54
A művészet célja: szórakoztat, mulattat, tükröz	55
Művészet és életismeret	56
Hitetlenség a képzelettel szemben	57
A művészet gyönyörködtessen	58
A művészet eredete: utánzás? tükröződés?	58
A testünk díszítése	59
A testi szépség feledteti a test használhatóságát	60
Képzeletben kijavítjuk életünket	61
Képzelgések folytán való kielégülések	62
Tökéletlen élmények kijavítása	62
Az élmények feláldozása	64
Műkedvelők és riporterek élményhűsége	64
L'esprit d'escalier	65
Gyónás. A tények ereje	66
A művészet: határtalan korrektúra	67
Sérülteké a művészet	68
A művész és a nélkülözés	68
Művészet és elmúlás	69
Múlt és jövő: merő irracionalitás	69
A maradandóság illúziója	70
Emlékezet és maradandóság	70
Tiltakozás az elmúlás ellen	70
A közlés eredendő szükségessége	72
A funkckió öröme	73
Hiúság	73
Tolsztoj: a művészet mérges gyümölcs	74
Második előadás	75
Az első előadás összefoglalása	77
Élmény és művészet	77
Valóság és művészet nem keverhető össze	78
A világ nagy egysége és a kompozíció	79
A festmények kerete és a szobrok talpazata	82
A szobrászat és a valóság	83
Az élmény alkotó-elemei	83
Élmény és szóbeli előadás	83
A lét birtokolhatatlansága	84
A lélek jelene	85
A valóság a képzelet műve	86
A képzelet struktúra-kedvelő	86
A képzelet összefoglal	86
A képzelet élet-kedvelő, antropomorf, egocentrikus	87
A képzelet optimikus hajlamai	88
A valóság ingerei	89
A valóság rekonstrukciója élőszóban	89
Túlzás és mértékletesség az előadásban	90
Az előadó tárgyilagossága	90
A hazugok művészete	91
Kép és indulat	92
Az előadó személyisége a rekonstrukcióban	92
A szavak sorsa	92
Írásban való rekonstrukció	93
Szónoklat gyorsírásban	93
Gesztusok kifejezése szavakban	93
A valóság hatástalan a művészetben	94
Amit elhiszek, az még nem szép	94
A valóságot muszáj elhinni, a művészt is kényszerítsen erre	94
A valóságban más a meggyőző, mint a művészetben	96
Közbenső összefoglalás	96
Élményeink tükre-e művészet?	97
A valóság művészi kompozíciói	98
Az elhallgatások praktikája	98
A szobrászat külön világa	98
A képzelet szereti, ha maga teremt	101
Rejtélyességek	101
Illúziók	101
Egy érzéki részlet az egész helyett	101
Túl sok részlet elképzelhetetlen	102
Amit kevésbbé ismerünk, jobban megihlet	102
A képzelet szabad lengése	103
Káprázatainkat elhisszük	104
A káprázatban rosszul hatnak a valóság elemei	105
Káprázat egyes jelek alapján	106
Utánzás és művészi utánképzés	107
A képzelet ingerlése	108
A művészi ábrázolás túlzása	108
Kezdeti ellenállás a művel szemben	108
Az átélés erkölcsi okai	109
Az átélés attraktív okai	109
Önzés okozta átélés	110
Az átélés hatásai	110
"Te én vagyok" a művészetben	110
Váltakozó azonosulás	111
Ki kivel azonosítja magát?	112
A szép és jó összefüggései. Intrikusok	113
Önzés és erkölcsi parancs	114
Az erkölcsi parancs célszerűsége	114
A jónak és rossznak megkülönböztetése már maga is erkölcsi tény	116
Minden földi evangélium az elesetteket védi	117
Az isteni szózat, mint erkölcsi parancs	117
Önzésünk és erkölcsiségünk kapcsosatai	118
Az erkölcsi parancs és hiúságunk	118
Az erkölcsi parancs és a jutalom reménye	119
Az erkölcsi parancs öncélúsága	120
Az öncélú jóság irracionalitása	120
Az erkölcsi parancs kivitele	122
Bűnözőkkel való együttérzésünk	122
A világrend képzeletének fontossága	123
Rend után vágyunk a műalkotásban is	124
Alapvető erkölcsi tétel a műben	124
A Machbeth hidege	124
A kép szégsége és a bűn	125
A komikum és gúny, mint képcsökkentés	126
A nevetségesség művészetellenes pricípiumai	127
A "nevetséges" az értelem ingere	128
Humor és páthosz	129
Indulatos gúny, mint nagy művészet	129
Tragikum, mint a művészet legfőbb anyaga	130
A művészet keletkezésének tragikus ingerei	131
A boldogság: veszteglés	132
A sérült váza példája	132
A szenvedély nagyobb felületet mutat	133
Harmadik előadás	135
A második előadás összefoglalása	137
Kultúra és civilizáció	139
Kultúra és műveltség	140
Nép és artificiális kultúra	140
A munkásság kultúrája	141
A Szovjet a nép kultúráért	141
A kultúra tanításának szükségessége	141
Hamann a művészetek ősiségéről	142
A művészet kezdetei	142
Hamann az angyalok nyelvéről	143
A kifejezés a létezéshez képest hamisítás	143
A létezés beszéde az angyali nyelv	143
Hamann a jelenések hatalmáról	144
A látomás gyönyöre és a jelen idő	145
Vegetatív egzisztenciák és a látomás	146
Vegetatív egzisztenciánk és a zene	147
Vegetatív egzisztenciánk és a tánc	149
A költői művek, különösen a líra külön világa	150
A gondolat és a szív	153
Az értelem küzdelme az állattal	153
Az értelem tesz emberré	154
Az értelem küzdelme tesz emberré	154
Az értelem túlbecsülése	154
A logikai rend vágya	154
A rend vágya úgy a vegetatívában, mint az értelemben	155
A szépség ősi követelménye	155
Konkrétum: zűrzavar, - absztrakció: rend	156
Az absztrakciók logikus tisztasága	156
Az absztrakció anyagtalansága	157
A művészetben gondolatot keresni	157
Az állati és emberi figyelem örömei	158
A hallucinatív öröm más, mint az értelemé	159
Vegetatív szisztémák gyönyörei	159
A művészet becse	160
Művészet és naivitás	160
Konkrét legyen a kép	161
Poe Edgar a művész hatásvadászatáról	162
A részletek értéke	162
A képzelet autonómiája	162
Retrospektív értékelése a szukcesszív műnek	163
Igéző részletek	164
Sok részlet helyett egy-egy	165
Nem szükséges sokat látnunk egy alakból	166
Hamis ítélkezés a művészetről	168
Megint az élmény iránti hűségről?	168
A megfigyelések túlértékelése	170
Lélekanalízis határai az irodalomban	170
A lélek indulatmeneteinek kifejezése	171
A szív idézete: líra	172
A mások érzéseinek kifejezése	172
Meghatottságunk nem a mű értéket dicséri	172
Meghatottságunk rászed minket	173
Átélni más, mint elhinni valamit	174
A tudományosan helyes lélekanalyzis a művészetben hamisan hathat	174
A lélek jelenjen meg testi formában	176
A mélységek, - die Tiefe	177
Nem feltárni, - külsőségekkel mélyre hatni	178
Mikor éli ki magát a kép?	178
Mi az életteljesség?	179
A művészet életet-igenlő tendenciája	179
A megfigyelések sora még nem élő szervezet	180
Ami és, az egységesen jön létre	180
A művész ihlete nagyrészben egységérzés	181
Negyedik előadás	183
A harmadik előadás összefoglalása	185
A vázlatkönyv jelentősége	186
Lélekzetvételi periódusok	187
Az elbeszélés tempója. Periódusok	187
A lavína példája és a lassúsági határ	188
Kűlső ingerek, mint az alkotás lendítői	189
A lendület struktúrát hoz létre	190
Egyéni példa a lendület szükségességéről	192
A kezdet lendületi jelentősége az alkotásban	193
Példa a lendülettelen és a lendületes előadásra	194
A szervezet beszéde több, mint az akaraté	195
A szervezet beszéde több, mint a kicsi	196
Dickens bőséges termése	197
Dosztojevszki bősége	197
A regény állítólagos aranykora	197
Utánozni csak a gyengeséget lehet	198
A pszichológizálás százada	198
A neo-flauberti iskola és a fogalmazás túlértékelése	199
Művészi mesterfogások	200
Puritanizmus a szépség halála	201
Puritanizmus és egyszerűség közti különbség	202
A szorgalom elfajzott regényei	203
Világnagyságok a riportázs szolgálatában	204
Kleopátra egy hisztériás kis mai cica volt	204
A művészet alapvető princípiumai efemer-jellegűek-e?	205
A szépség életkor szerinti változásai	206
A szépség-ideál változásainak egyéb okai	208
A torz iránt való hajlamunk	213
A torz iránt való hajlamunk eredete	214
A szép és csúnya változó koordinátái	215
A művészi látás irányító hatásáról	216
A torzítás helye a művészetekben	217
A mozgás csakugyan életet jelent-e?	218
Életet képzelünk bele az élettelenbe	219
Az életteljesség vágya a legmagasabbrendű kívánságunk	220
Ötödik előadás	223
A negyedik előadás összefoglalása	225
A gépiesség, mint ideál	226
Ami életteljes, abban a rend s avval ellentmondó princípiumok is benne foglaltatnak	227
A gépisség lelkesítő hatásai	228
Gépiesség az életformánkban	229
Az új építészet a szabályosság szolgálatában	229
A képzelet más struktúrát szeret, mint az értelem	230
A képzelet struktúrái	230
Az értelem struktúrái	231
A képzelet életteljes princípiumai	232
Amit a képzelet felvesz, annak új életet is ad	233
Aminek a képzelet új életet ad, abból új örömök is adódnak	233
Példák a szenzibilizációra	233
További példák a szenzibilizációra	234
A művészetben képzeletünket semmi se kötelezi	235
A valóság kötelezi képzeletünket	235
Szenzibilizáció és hiperesztézia	235
Mi a szenzibilizáció?	236
Praktikus tanácsok kezdő tanulmányírók számára	236
Művészet és értelem	237
Esszé-kultúra	239
A zenei tanulmányról	240
A képzőművészeti tanulmányról	241
Az irodalmi tanulmányról	242
Az érzékletesség hatása jobban jellemezhető, mint a formáé	243
A szépséget képpel lehet legjobban kifejezni	243
A lélek alighanem mindent élővé változtat át	244
A szavak hallucinatív hatásánk fokozása	245
A rózsa példája: hogy mint fokozható a kép hallucinatív ereje	245
Nem hinni kell a szót: átélni	245
Ami dallamos, az jobban átérezhető	246
Ami gazdagabb asszociációt kelt, az jobban átélhető	246
A szó érzéki ereje környezetétől is függ	247
Az egységes kompozíció hatása a részletre	248
Az élmény és műalkotás kapcsolata	248
Riporter, műkedvelő, művész	249
Fell kell áldozni az élményt a szépség javára	249
Életrajzok és önéletrajzok	250
Az élményből esetleg semmi se marad	251
A művészet önkénye	251
A természet utánzása-e a művészet?	252
A művészet, mint öncél	252
A művész számra minden létező a művészetért van	253
"Költő hazudj, csak rajt' ne fogjanak"	254
"Nem a való hát: annak égi mása"	254
A valóság megszépítése	255
A hős rokonszenves-e?	256
Az író rokonszenves-e?	256
Ha a mű tárgya keserű is: életörömöt adjon	257
Ami csúnya, élvezetesen legyen ábrázolva	258
Hatodik előadás	259
Az ötödik előadás összefoglalása	261
A kompozíció szükségessége a művészet másnemű szépségeit bizonyítja	262
A művészetben való örömeink behatóbb vizsgálata	262
Pieter Breugel szörnyetegei	262
Az önző képzelet tematikus attrakciói	264
A szörnyűségek tamatikus határai	265
Dürer kínzó látományai és Mattia Grűnewald monumentalitása	265
A mű szépsége különválik-e a témájától?	267
Tibeti lélektan	268
Irodalmi példák az önző képzelet attrakcióira	274
Egyéb attraktív elementumok	275
Szörnyűségek attraktív elemek nélkül	275
A leggyötrőbb olvasmány példája	276
Raszkolnyikov álma a lovacskáról	277
A realizmusról általában	278
Naturalizmus és verizmus	282
Az érdekeségről általában	285
Az akció érdekességéről	285
A valóság és művészet egyforma érdekessége	285
Az érdekesség durva pillérei	286
Ami csak érdekes, az még nem szép	287
A ponyva és a műalkotás érdekessége	287
A Lear kiály érdekessége	288
Az érdedesség voltakép szintén az életteljességet szolgálja	289
Naiv és nem naiv-költészet	289
A naiv elbeszélés és a mese édessége	290
Naiv intrikusok, naiv bonyodalom	291
Erkölcsi tétel a naiv művészetben	291
Szórakozás a naiv művészetben	292
A nem-naiv irodalmi művek bonyodalma és vég-kifejlete	292
A naivitás egyes ismérveiről	294
A nem-naiv művészet témáinak intenzívebb átélése	297
A lovacska halálának érdekessége	298
A valóság rendetlensége s a művészet rendezettsége	299
Az indulatok természetéről	299
Gyötrelmes történet feszültségek nélkül	301
A valóság jelensége mindenkor jelenésként hasson a művészre	303
A megszokás veszedelme	303
A csoda lelki előfeltételeiről	303
A gyermek számára a jelenség: jelenés	304
Renenerálódó figyelem	304
Az észrevétel frisseségénél kezdődik a művészet	305
A szavak csengésének hiperesztéziája	306
A nyelvek fejlődése az absztrakciók felé vezet	306
A szavak érzéki képeinek és eredeti értelmének kopoása	306
Eredetileg gyönyörű szóképek elkopása	307
Új hasonlat, vagy új szókép erő ad a szónak	308
A hasonlatokról	308
A hasonlat mozgalmat hoz létre a képzeletben	309
A hasonlat, mint lendületi periódus	310
A hasonlatnak erénye a tökéletlenség	310
Ajánlható pongyolaság a hasonlatban s viszont egy csodálatos pontosság példája	310
Hetedik előadás	313
A hatodik előadás összefoglalása	315
Még további példák a hasonlatosság erejéről	317
A beszédszerű írói előadás jelentősége	318
Az improvizációról	319
Példa a végleges modellálásra	319
Példa a bizonytalanabb modellálásra	320
További példák a habozó, bizonytalan előadásra	321
A figyelem ritmikus és szünetes dinamikája	321
Képzelet és ideiglenesség	323
A status nascendi nagyobb hatásáról	324
A lélek változó és mozzanatos természete	324
A képzelet rendre törekszik, de a rend eredetére is kiváncsi	325
Amorf emlékjelek a struktúrákon	326
Pongyolaság - A kezdet és vég amorf pontjai	327
Vázlatosak és tökéletesítők	329
A dionűzoszi és apollóni művészet	330
Rögtönzés az akusztikus művészetekben	331
Újdonságok a művészetben	331
A látomás újdonságairól	332
A meglepetés mint újdonság	333
A hirtelenség hatásai	334
A régi szóképek eredetéről	334
Asszociációs távolságok egymás mellé helyezése	335
Az újdonság múlékony hatása	335
Az újdonság, mint művészettörténeti érték	336
Iskolát csinálni: ez is művészettörténeti jelenség	336
A mindenáron való eredetiség vágya	337
Az újítés érdeme elenyészik	338
A mű fennmaradásához szerencse is kell	338
A mű fennmaradása mégis értékei mellett bizonyít	339
Nagy művészek, akik nem voltak újítók	339
Epigonizmus	340
Újdonság az életszemléletben	340
A festészetben kifejeződő világszemléleti újdonság	341
A szónak érzéi és értelmi határairól	342
Tipikus kép és fogalmi kép	343
Szimbolum és allegoria	344
Nyolcadik előadás	345
A hetedik előadás összefoglalása	347
Világszemléletünknek művészet által való befolyásolása	349
Az államfenntartók és a művészet hatalma	349
Új szemlélet új látomás nélkül	350
Szokatlan világszemlélet szokatlan látomásokon	351
Az egyéni forradalom revíziót jelent	352
A gyerekkor emlékei, mint a konzervatív érzések eredete	353
A konzervatizmusról	354
Az ideális konszervatizmus érték-védelme	354
A konszervatizmus önző motívumai	355
Az öregség konszervatizmusa	356
A revízió átértékelései	358
Amit destrukciónak neveztek el	360
A megalkuvások szükségszerűsége	361
Ismétlés: A művészi újítás és új világszemlélet koindenciája	362
Új világszemlélet mint kaland	363
Értelmi elemek a művészetben	364
Példa a direkt jellemzésre	365
Az értelmi jellemzésről	366
A vélemény: értelmi jellemzés	366
Véleményünket közölni: nem művészet	367
Száműzve van-e az értelem szava az irodalomból?	368
Az állandó jelenítés kibírhatatlan	368
A novellista állandó jelenítési vágya	369
Az értelem szava néha pihentetően hat a műben?	370
Az írónak és hőseinek értelmisége	370
Shakespeare gondolati periódusai	372
Kilencedik előadás	375
A nyolcadik előadás összefoglalója	377
Hosszabb időszak összefoglaló előadása az irodalomban	379
Michael Kohlhaas	380
Megint az érdekességről. Olasz elbeszélők	381
A népi elbeszélők tempója és rejtett jelenítése a Michael Kohlhaasban	381
A szóbeli jelenítés korlátai	382
Az érzéki észlelet és értelmi ítélet érintkezési pontja	383
A művészek értelmiségéről	384
Az okosság és ostobaság mint gyűjtő-fogalmak	385
Az értelmiség kritériumai s ebben: logikai, érzelmi és erkölcsi elemek	387
Tolsztoj és a törvény	389
A Kreutzer-szonáta	390
A művész figyelme konkrétumokra irányul	391
Figurák	392
Az író kíváncsiságának szkematikus képe	392
Az író és a gondolkodó figyelmének különbségei	393
Tolsztoj konkrétumokból levont törvényei	394
A gondolkodó szkematikus képe	395
A gondolkodás és víziók emberének alkati különbségei	395
A vízió és gondolat antagonizmusa	397
Az absztrakcióra való képesség és a vízió emberének alkati különbségei	398
Újra Shakespeara gondolatairól	398
Shakespeara a társadalmi erkölcs szolgálatában	399
A mondanivaló improvizációs mozzanatossága	399
Tolsztoj jósága vízióban	400
Az ideák művészete	400
Stilizálás és szimbólika	401
Az ideát konkréten megmutatni	401
Az ideát újból vérrel itatni	402
Konkrétumok, amelyek az ideára tesznek figyelmesség	402
Esztéta-lelkek a stilizálás világában	404
Képzőművészeti stilizáció	404
Külső és belső szemlélet	404
Tizedik előadás	407
A kilencedik előadás összefoglalása	409
Az elképzelés határairól	410
A végtelen elképzelés lehetetlen	411
A matematikusok képzelete	411
Hipotézis és képzelet	411
A gyászoló színésznő és a modellje	412
A gyászolók színészete	413
A művészi teremtés lelki feltételeiről	413
Kedv nélkül létezik-e művészi teremtés?	413
Fájdalmas élményekkel élettejesen hatni	415
A levertség nem teremt	415
Az élményen művészi célból változtatni: ehhez distancia kell	415
Az élmény közelsége árt a műnek. A túl nagy távolság is	417
"Túlságosan fáj. Nem megy."	418
A tudatos akarat árt az alkotásnak	419
Feladatok a művészetben	419
A művész erőfölöslege	420
Gyermeki kedély és a művészet	420
A naivitás princípiuma úgy a művészben mint a műélvezőben	422
A nem-tragikus élmények szükséges távlata	423
Az életképesség szükséges távlata	423
Az emlékezés optimális távlata	424
A múlt nagy távolságai	425
A történelmi művészetről	426
Történelmi hűség	427
A történelmi rekonstrukció módjai	428
A régmúltak legendái	429
Kellemes élmények túlságos közelsége	431
A káosz és elrendeződése	431
Latens emlékezés	431
Élményeink elrendeződése és újabb zűrzavara	432
Az ihlet és a latens emlékezés	432
Tizenegyedik előadás	437
A tizedik előadás összefoglalása	439
Az indulatokról és indulatmenetekről általában	441
Az indulatok robbantóhullámszerű indítékai	442
Az indulat megjelenési formái indulatot keltenek	443
Az indnulatok automatizmusa	444
A mi néger zenéink jellemzése	447
Az indulatok szeretik az ismétlődést	449
Az indulatok lefolyása	450
Gazdátlan indulatok	452
A periódus forma-alkotó	454
Az indulat dalol	455
Mi szeretjük indulatainkat	457
Indulat és érzelem	458
Az indulati készség polarizációja	459
Indulatmenetek látomás nélkül	460
Látomás nélkül az indulat nem hoz létre művészetet	461
A dal melodikája	469
Periodicitás és préformáció	471
Periodicitás és ritmus	475
Szabad vers és indulat	478
Tizenkettedik előadás	481
A tizenegyedik előadás összefoglalója	483
Az indulatmenet és ábrázolás együttesének szemléltető levezetése	485
Az illusztráció jelentősége	486
A rossz vers mint jó zenei szöveg	487
Elbeszélő művek megzenésítésének lehetetlensége	488
Gondolatok zene útján való kifejezése	489
A pátoszról általában	490
Értelem és indulat	490
A szillogizmus eredete	492
Dal-forma és szillogizmusz	493
Az egész anyag bölcseleti összegolalása	496
A világ egységéről részeinek összefolalásáról	497
A gondolat és művészet rendjének közös eredete	500
A művészet és a rend	502
Az értelem és indulat együttes rendje	502
Az élő-beszéd periódusai	503
Az elbeszélő próza periódusai	505
A gondolat-ritmus rotációja	505
Az északi elbeszélők ritmikai tonalitása	508
Mikor bánik tehetségével jól a művész?	509
A művész legsajátosabb hangvételéről	509
Mi a "recul"? És mi a prolongált ihlet?	510
Ki a művész elképzelt olvasója?	512
A tizenkettedik előadás összefoglalója	513
Utóhang	517