Futárposta (dedikált példány)

Fülszöveg

E kötet tanulmányainak a szerzője köztudomásúlag költő: a Somogy megyei Kaposmérőn született 1929-ben. Középiskoláit Kaposváron végezte, ahol Takáts Gyula volt az osztályfőnöke, s 1947 óta él Budapesten, ahol az Eötvös-kollégium diákjaként végezte egyetemi tanulmányait. Verseivel a negyvenes évek vége felé tűnt fel a Válasz-ban. Tíz verseskönyve jelent meg, összegyűjtött verseinek a kötete, Kélt újra jel címmel, 1979-ben. Műfordítói tevékenységének gyűjteményes kötete, a Napraforgó, 1967-ben jelent meg. Kitűnő verselemező, kritikus és tanulmányíró, amit József Attiláról írott könyve, A nemzedék hangján (1973) c. esszégyűjteménye, továbbá Stravinsky-monográfiája és a Vallomások Bartókról c. kötete bizonyít. Munkásságért két ízben József Attila-díjjal tüntették ki.
Szerző a könyvéről:
"Sokat töprengtem, milyen cím kapcsolhatná össze e kötet nagyszámú, műfaj és terjedelem dolgában oly különféle írásait. Hiszen van közöttük esszé, nyomozati jelentés, napló és útirajz, kritika és recenzió, vers- és fordításelemzés, nekrológ és elővezető prológus, körkérdésre fogalmazott válasz és publicisztikai jegyzet, műhelytanulmány és személyes emlékezés.
Egy eszme azonban valamennyi írás mögött fölfedhető: a részek egybeillesztésének, az egymástól elszakadt rokon ügyek összehangolásának szándéka. Ezért hiszem, hogy végül is átfogó, kifejező cím a Futárposta. Benne van a közvetítés, mégpedig a szokásostól eltérő, oda-vissza szolgálat, a gyors reagálás, a lényegre szorítkozó rövidség kísérlete, a folytatást ígérő vázlatosság kényszere, az örökös mozgás, a személyes, de legalább bizalmas üzenet, a határokon át érvényesített szabad közlekedés. Benne van természetesen az állandó jövés-menéssel járó kockázat és mentelmi jog, a hivatásként vállalt s ezért semmi külön díjat se váró emberek közti fáradozás szerepe - s talán a kor züllő távolságaival szembeni dacolás, az egymást elvesztett értékek egybeterelő védelme is." Vissza