1.113.939

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig
Ginop popup ablak bezárása

Fűtés, hűtés, szellőztetés II.

Az épületgépészeti technikum III-IV. o. számára

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: Műszaki Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői papírkötés
Oldalszám: 261 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 28 cm x 20 cm
ISBN:
Megjegyzés: Negyedik kiadás. 428 fekete-fehér ábrával. Tankönyvi szám: 25 982/II. Megjelent 320 példányban.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:
ii. kötet a) központi fűtőberendezések
A kályhafűtés egyes helyiségek fűtésére szolgál. A központi fűtések csoportos fűtést jelentenek, több helyiség, több épület központi heljn-ől való... Tovább

Előszó

Részlet:
ii. kötet a) központi fűtőberendezések
A kályhafűtés egyes helyiségek fűtésére szolgál. A központi fűtések csoportos fűtést jelentenek, több helyiség, több épület központi heljn-ől való fűtését. Ez utóbbinak fölénye az előbbivel szemben főleg a következőkben nyilvánul meg.
l. A tüzelés yazdaaó^osíájo,. Kályhafűtésnél a tüzelés átlagos hatásfoka - különösen széntüzelésnél - legfeljebb 30-40%, a központi fűtésnél a kazán jobb szerkezeténél és szakavatottabb kezelésénél fogva a tüzelés átlagos hatásfoka 50-60%-nak vehető. E különbség igen nagy tüzelőszermegtakarítást jelent, aminek népgazdasági szempontból elsőrendű fontossága van.
2 Egészségi szempont-^ tökéletlen égés, a gazdaságtalan tüzelés következtében a levegőbe korom, pernye, szállóhamu kerül. Régebbi számítások szerint Budapesten 1 év alatt 1 emberre 1 kg belélegzett korom, pernye, szállóhamu jut. Az ilyen levegő tehát fertőzött. Megoldást csak a jobb, gazdaságosabb tüzelés hozhat, amidőn az anyagok nem juthatnak a k^^rnyezetbe.
A központi fűtéseknél a fűtőtesteket általában az ablakok alatt helyezik el. A kályhák legtöbbször a főfal mellett a helyiség belső részében vannak. Eimek következtében a központi fűtéseknél az egyes helyiségekben a hőmérsékleteloszlás sokkal egyenletesebb. Az előbbinél a födém és padló közötti légréteg csak 2-3 0°, az utóbbi 6-8 C° hőfokkülönbségpt mutat. A kályhafűtésnél az ablakok közelében hideg van, hacsak nincs túlfűtés.
3. JTisztasági jokoiu A kályhafűtésnél a tüzelőszer adagolásánál, salakozásnál, hamuzásnál a helyiség levegőjébe, padlójára, bútorzatára sok hamu, por kerül. Az épület lépcsőházában sokszor több emelet magasságra keU a tüzelőszert naponként fel-, a salakot, hamut pedig leszállítani.
A kályhatüzelés sok munkát, gondot, fáradságot jelent. Mindezektől a központi fűtés mentesít.
A központi fűtés nem közvetlen (mint a kályhafűtés), hanem közvetett fűtés, s így hőhordozó közegre van szükség. Hőhordozónak nevezik azt a közeget, (víz, gáz, levegő stb.), amely a hőt a hőforrástól (kazán, kalorifer, hőcserélőkészülék stb.) a helyiségek fűtésére szolgáló hőleadó készülékhez (fűtőtest, termoventillátor stb.) továbbítja.
A központi fűtőberendezéseket a felhasznált hőhordozó közeg szerint három fő csoportra lehet osztani:
a) ytzfűtések, amikor a hőhordozó közeg: melegvíz, forróvíz.
b) jOózfűtüekj amikor a hőhordozó gyanánt használt gőz nyomása szerint lehet: vá-kuum-, kis- és nagynyomásti gőzfűtés.
c) Légfűt^, amikor a hőhordozó közeg: levegő.
Ezek a főcsoportok a központi fűtőberendezések megoldása szerint további alcsoportokra oszthatók, mégpedig:
1. A hőhordozó közeg mozgatása szerint:
a) fajsúlykülönbség alapján;
b) gépek segítségével (pl. a vizet szivattylivali a levegőt ventillátorral).
2. A berendezés rendszere szerint:
a) nyitott;
b) zárt rendszerek.
A víz fajhője a legnagyobb (kb. 1 kcal/kg C°), ez vízfűtés esetén lehetővé teszi, hogy aránylag kis víztömeggel nagy hőmennyiséget lehet szállítani. Gőzfűtésnél a vizet nemcsak fel kell melegíteni, hanem el is kell gőzölögtetni, ezt az elgőzölgési ún. rejtett hőt a hőleadásnál visszanyerik (1 kg gőz fejlesztéséhez nyomástól függően 600-640 kcal szükséges). A fűtőtestben való gőz lecsapódáskor 500 — 540 kcal hőmennyiség a fűtés céljára felszabadul. A többi . csapadék^ben (kondeiizvízben) jut vissza a hőfejlesztőhöz. A légfűtésnél a levegőt felmelegítik s bár fajhője: 0,24 kcal/kg C°, ami lényegesen kisebb a vízénél, mégis hőhordozó közegnek vehető.
A víz és levegő mozgásban tartása általában kétféleképpen történhet: a) természeti, fizikai jelenség alapján, amely szerint a felmelegített víz és a levegő fajsúlya kisebb a lehűlt víz és levegő fajsúlyánál, ez a különbség hozza létre a berendezésben a fűtőközeg áramlását. Ezen elv alapján mű- Vissza

Tartalom

TARTALOMJEGYZÉK
11. KÖTET
KÖZPONTI FOTÓBERENDEZÉSEK
(Lázár Jenő)
I. Helegvizlűtések
1. A gravitációs melegvízfűtés 6
a) Alsóelosztású gravitóciós melegvízfűtés 6
b) Felsőelosztású gravitációs melegvízfűtés 9 e) A tágulási tartály lÓ
Alsóelosztású gravitációs melegvízfűtés csővezetékének méretezése 11
Felsőelosztású gravitációs melegvízfűtés csővezetékeinek méretezése 18
d) Egyszintes (etáge) fűtés csővezetékeinek méretezése 26
e) Egycsöves gravitációs melegvízfűtés csővezetékeinek méretezése 33
2. A szivattyús melegvízfűtés 36
a) A szivattyú 37
b) A szivattyús fűtés általános elrende^zése 39
c) Nyomásviszonyok a szivattyús melegvízfűtésnél 40
Szivattyú és csővezetékek méretezése 44
3. Kombinált gravitációs-szivattyús melegvízfűtés 48
4. Középnyomású vízfűtés 50
5. A melegvízfűtések üzemi szabályozása 61
II. Kisnyomású gSzIűtések
1. A kisnyomású gőzfűtés általános elrendezése 69
2. A kisnyomású gőzfűtés szabályozása 72
III. Sugárzó ffités
1. A sugárzás elméleti ismertetése 76
2. Alacsony hőmérsékletű sugárzófűtés 77
a) Általános elrendezés 79
b) Méretezés 81
A sugárzó felületek nagyságának megállapítása 81
Hőszükségletszámítás 84
Csőkigyók ellenállásának számítása 84
3. Középhőmérsékletű sugárzófűtés 88
4. Magashőmérsékletű sugárzófűtés 91
IV. A központi tütöberendeztoek anyagai, szerelése és szerelvényei
1. Csövek 92
2. Segédanyagok 94
3. Szigetelőanyagok 94
4. Mázolóanyagok 96
6. Megmunkálás 96
a) Csőkapcsolások 96
b) Csövek szűkítése bővítése 97
c) Csövek elágazásai, hajlatai 100
d) A hő hatásának kiegyenlítése 103
e) Fal- és födémáttörések 107
t) A helyi légtelenltés 108
6. Szerelvények 110
a) Fűtővíz és lehűlt vízgyűjtők 110
b) Zárószerkezetek 111
c) Hő- és feszmérők lll
7. Nyomáspróba 112
B) TAVFOTÉS
(Berecz Károly)
I. A távfűtésről általában
II. A távtataberendezések felosztása
1. A hőenergiaforrás 114
a) Kazánok 114
b) Hőcserélők 114
c) A hőhordozó megválasztása 116
d) Az üzem biztosítása 117
2. A távvezeték 117
a) A csővezetékek üzemi jellemzői 117
b) A csővezetékhálózat üzembiztonsága 1,18
c) A távvezeték elhelyezése 119
d) A távvezeték nyomvonala 12?
e) A távvezeték fektetési irányelvei 123
Forróviz távvezetékek 123
Gőzvezetékek 124
Légtelenités 127
f) A távvezeték szerelvényei ; 127
Elzáró szerelvények , 128
Kondenzedények 128
Légtelenítők 129
Szivattyúk 129
3. Hőfogyasztó berendezések 129
o^ Az alközpontok különleges szerelvényei 130
Gőzszűrő ; 130
Gőzmeimyiségmérő 130
Kondenzvizmérő 130
Biztosító- és visszacsapószelepek 131
Nyomáscsökkentő szelepek 131
Tűszelep 133
Iszapleválasztó 133
Melegmennyiség mérése 133
InjektOT : , 134
b) Nagynyomású gőz közvetlen felhasználása 135
c> Nagynyomású gőz felhasználása nyomáscsökkentővel 133
d) Nagynyomású gőz közvetett felhasználása 135
e) Forróviz közvetlen felhasználása 136
f) Forróviz közvetlen felhasználása injektorral ;37
g) Forróvíz felhasználása szivattyús keveréssel 138
h) Forróvíz közvetett felhasználása 138
III. A távfűtKrendszerek kialakítása
1. Távfűtés nagynyomású gőzzel 140
2. Távfűtés forróvízzel l*»
259
IV. A távvezelékek méretezése
1. Nagynyomású gőzfiiíés J^®
Méretezési példa
2. Forróvlz távfűtés
Méretezési példa
V. A táviatések kipróbálása, üzembehelyezise és be-
szabályozása
O) SZELLŐZTETŐ BERENDEZÉSEK
(Simon Ferenc)
L Légcsatornák áramlási ellenállásainak meghatározása
1. Áramlási veszteségek 1S2
a) Súrlódási veszteségek 152
b) Alaki eUenállások 16»
2. Kifúvási veszteség J61
3. Légsugár hatótávolsága, sebességeloszlása 162
4. Beszívási veszteség
IL Légcsatornák anyaga és kialakítása
1. Körkeresztmetszetű, könnyű lemezcső 167
2. Négyszögletes könnyű lemezcső 168
3. Csőkönyök és csőív könnyű lemezcsövekhez 168
4. Csöelágazás és csőnadrág 169
5. Átmeneti idom négyszögletes, könnyű lemez-
csőhöz 169
6. Csőszegély könnyű lemezcsövekhez 170
7. Laza karima könnyű lemezcsövekhez 170
8. Idomacél karima 170
9. Sima, ráhegeszthető karima 170
10. Csőkeret négyszögletes, könnyű lemezcsőhöz . . 170
11. Korcolés 171
12. Terelőbetétes osőkönyök 172
13. Elzáró és szabályozó szerkezetek 173
III. SzfirSk, porleválasztók, légtisztítók
1. Légszűrés szültségessége, koncentráció, hatásfok 176
2. Megengedett koncentráció 177
a) Poros ipari üzemekben 177
b) Kovasavtartalmú porok esetében 177
e} Mérgező porok esetén 177
d) Színházakban, iskolákban, előadótermekben
az elfogadható porkoncentráció értéke 177
e) Egészségügyi létesítmények levegőjének portartalma 177
f) Különleges egészségügyi berendezésok 177
3. Szűrőhatások 177
a) Mechanikai visszatartás 177
b) Labirinthatás 177
e) Elektromos feltöltés 177
d) Brown-féle mozgás 177
fi) Adszorpciós hatás 177
4. Szűrőtípusok 178
a) Szövetszűrő 178
b) Olajos szűrő 178
c) Száraz szűrő 179
d) Nedves szűrő 179
e) Automatikus szűrő 179
f) Elektromos alapon működő szűrő 179
g) Különleges szűrök 180
5. Ciklonok 181
IV. aégtűtülestok
1. Légfűtőtestek méretezése 182
2. Gáz-léghevítő 186
3. Olaj-léghevítő 186
4. Elektromos léghevítők 186
5. Tűz-légkaloríferek ' 186
V. A levegő mennyiségének megállapítása
1. A levegő mennyiségének megállapítása a hő-
mennyiségek alapján 187
2. A levegő mennyiségének megállapítása a szeny-
nyeződések alapján 189
3. Szakaszos szeUőztetés levegőmennyíségének meg-
állapítása 100
VI. Természetes szsllSztetés
1. Két légállapot hőmérsékletkülönbsege által
keletkezett nyomáseloszlás 183
2. Szél okozta nyomáseloszlás 19-5
3. Különböző természetes szellöztetési módok 19ü
VII. Légcsatornák méretezése
I. Méretezés a levegő áramlási sebességének felvétele alapján 100
2 Méretezés az azonos súrlódási nyomásesés alapján 199
VIII. Ventillátorok megválasztása
1. Ventillátorok 202
a) Rodiálventillátor 202
b) Axiálventillátor 203
2. Nyomásdiagramok, ventillátorok üzemi jellem-
zői 203
tX. Zaj- és rcngésvédelem
1. Phon hangerősség 208
2. Decibel hangerősség 208
3. Zaj- ós hangforrások szellőztető beremdezéseknél 209
a) Szellőzőgépek által keltett zaj 209
b) Légcsatornák által keltett zaj 209
c) Motorzaj 200
4. Természetes hangelnyeletés 210
5. Mesterséges hangelnyeletés ¦ 211
X. Szellőztető berendezésekkel kapcsolatos mérések, mérSsszközök
1. Nedves hőmérséklet, relatív nedvességtartalom
mérése 213
2. Nyomásmérők 214
3. Légmennyíségmérők 215
4. Légsebességmérés 216
XI. Légiatés, léglűtökészülékek
XII. Ködtelenités
Xin. Klímaberendezések
1. Klímaközpontok 224
a) Keverőkamra 224
b) Porszűrő 224
c) Előfűtő 224
d) Felületi hűtő 225
e) Mosókamra 225
Utófűtő 226
2. Klímaberendezések üzeme 227
3. Egyedi klimakészűlékek 227
4. Magasnyomású klímaberendezések 228
5. Utóporlasztó berendezések 229
6. Klímaberendezések^ légállapotváltozása az
i-a; diagramban 230
XIV. Automatikus szabályozás
nj HŰTŐBERENDEZÉSEK (Csiszár Sándor) I. A mesterséges hűtésről általában
1. A mesterséges hűtés fejlődése 239
2. Az épületgépész kapcsolata a mesterséges hűtő-
berendezésekkel 239
260
II. A hOtőgépek mOkadésének elve
1. Kompresszoros hűtőgép 241
2. Abszorpciós hűtőgépek 243
III. A hűtőgépek szerkezetének I8bb részei
1. Kompresszor 243
<i) Dugattyús kompresszor 243
b) Turbókompresszor (forgókompresszor) --------243
2. Elpárologtató 244
3. Kondenzátorok 244
4. Szabályozószelep 245
IV. HütSkSzegek
1. Ammóniák 246
2. Kénessav 246
3. Szénsav 247
4. Meti!'.;t<irid 247
5. Etilklorid 247
6. Trouii 12 247
V. Dugattyús kompresszorral makSdö bűtőberendezések szerelése és üzembehelyezése
VI. Klímaberendezések bűtötechnikal megoldásai
1. Klímagépeknél használatos hűtőközegek 2B2
2. Klímaberendezéseknél használatos hűtégi rend-
szerek 262
a) A közvetlen rendszer 252
b) A közvetett rendszer 253
c) A többszörösen közvetett rendszer 253
VII. Hűtőteljesítmények megállapítása 254-261
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem