"Sebed a világ..."

Fülszöveg

„A dallam nem változtat szövegén" - írta József Attila az Emberek című versében. A rezignált megállapítás nem a „dallam" és a „szöveg" elválaszthatatlan kapcsolatára utal, a versben még csak nem is esztétikai vonatkozásban kerül elő ez az általánosító érvénnyel bíró megállapítás, hanem inkább a társadalmi, ha tetszik, az etikai összefüggések szintjén, ahogy az a vers egésze alapján megmutatkozik. „Kibomlik végül minden szövevény" - olvashatjuk a versben, másutt azt jegyeztük meg, hogy „felsejlik a törvény szövedéke" - érezhetjük, hogy amit József Attila mond, az a társadalom működésével, ember és társadalom egymáshoz való viszonyával van kapcsolatban: „Kibomlik végül mindén szövevény. / Csak öntudatlan falazunk a gaznak, / kik dölyffel hisszük magunkat igaznak. / A dallam nem változtat szövegén."
Fűzi László irodalomtörténészi, gondolkodói munkásságának keresztmetszetébe nyerhet bepillantást az olvasó a könyv lapjain. Egy folyton kutató, gondolkodó és szemlélődő tekintet útját... Tovább

Fülszöveg

„A dallam nem változtat szövegén" - írta József Attila az Emberek című versében. A rezignált megállapítás nem a „dallam" és a „szöveg" elválaszthatatlan kapcsolatára utal, a versben még csak nem is esztétikai vonatkozásban kerül elő ez az általánosító érvénnyel bíró megállapítás, hanem inkább a társadalmi, ha tetszik, az etikai összefüggések szintjén, ahogy az a vers egésze alapján megmutatkozik. „Kibomlik végül minden szövevény" - olvashatjuk a versben, másutt azt jegyeztük meg, hogy „felsejlik a törvény szövedéke" - érezhetjük, hogy amit József Attila mond, az a társadalom működésével, ember és társadalom egymáshoz való viszonyával van kapcsolatban: „Kibomlik végül mindén szövevény. / Csak öntudatlan falazunk a gaznak, / kik dölyffel hisszük magunkat igaznak. / A dallam nem változtat szövegén."
Fűzi László irodalomtörténészi, gondolkodói munkásságának keresztmetszetébe nyerhet bepillantást az olvasó a könyv lapjain. Egy folyton kutató, gondolkodó és szemlélődő tekintet útját követheti csaknem a teljes huszadik századon át, egészen a jelenkorig. Az esszék és tanulmányok hol kitáguló, hol egészen koncentráltan fókuszáló történeti, társadalmi, irodalomtörténeti és képzőművészeti világában, egymást is magyarázva és értelmezve fér meg egymás mellett Németh László, József Attila, Márai Sándor, Milán Kundéra, Ryszard Kapusciriski, Czeslaw Milosz vagy éppen Benes József. A felsorolt nevek nem csupán vizsgálat tárgyai, hanem eltérő módokon, de főszereplői és kulcsfigurái is ennek a kimerítő szellemi kalandozásnak. Vissza