Seregélyes keresztnevei

Előszó

Részlet:
Seregélyes történetének vázlata
A mai község keletkezéséről az első írásos adat 1816-ból származik. Ekkor készítette el Környei István református lelkész szájhagyományon alapuló falutörténetét. Ebben a következőket olvashatjuk: "...ezt a helyet, mely most Seregélyesnek neveztetik Buda Várának megvétele előtt kevés idővel kezdett némely emberek megszállani... és lassanként szaporodván a lakosoknak száma..., de melyik esztendőben kezdett lenni, semmi bizonyost nem lehet tudni, mivel róla legkisebb jegyzés sincsen. Ezek szerint tehát a község keletkezése a törökök kiszorulóban voltak, s nyilván ez a terület fölszabadult, Környei följegyzéseiben 1727-ig nyolc prédikátor neve fordul elő. A kilencedik "Peleskei János ab anno 127 ad az 1735, ez igen serény és szorgalmatos férfiú volt, minthogy ez szerzett először is matriculát." Ekkor kezdődött az anyakönyvvezetés a református egyházközségben.
Az 1702-tól 1711-ig tartó Rákóczi-szabadságharc alatti időkről a Széchenyi Könyvtárban található Jankovich-felé gyűjtemény tudósít. A megmaradt kéziratok szerint "...amikor a kurucság 1704-ben a Dunán átjött, az egész föld népe hozzáhajtott, de mikor Heiszter Fejérvárt a kuructól megvette, a tőle adott protekcionista levél ellenére Vámosi Lőrinc, a rettegett Fejér megyei kamarai adminisztrátor Seregélyes falut feldúlatta, amikor is 7 ember meghalt, sok juhot elhajtottak, a harangokat is elvitték, amelyet 30ft-on váltottak ki. Vissza