Együtt! - De hogyan?

Innovációk a kistérségi fejlesztésekben

Szerző

Szerkesztő

Fordító

Lektor

'G. Fekete Éva: Együtt! - De hogyan? ' összes példány

Kiadó:	MTA Regionális Kutatások Központja
Kiadás helye:	Miskolc-Pécs
Kiadás éve:	2001
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	194 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-952-16-7
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Könyvünk tárgya a kistérségi fejlesztés és az innovációk kapcsolata. Bevezetésként tekintsük át a téma kifejtésében kulcsszerepet játszó helyi/kistérségi fejlesztés és az ehhez kapcsolható innováció fogalom lehetséges értelmezését.
1.1. A lokalitás és a „kistérségiség" értelmezése
A kistérségi és helyi fejlesztés fogalmának megértéséhez a lokalitás fogalmának értelmezése és a lokalitás területi fejlesztésben játszott szerepének megértése elengedhetetlen.
A „helyi" vagy „lokális" és a „kistérségi" megnevezések egyszerre jelentik a társadalom szerveződésének földrajzi térbeni, közösségi és társadalmi hierarchia szerinti szintjeit.
A szociológiában a lokális társadalom a pusztán a földrajzi tér egy adott pontjához való kötődésnél lényegesen összetettebb jelentést hordoz. Az adott földrajzi területhez kötődő társadalmi csoportok lokális társadalomként való értelmezésében a közösség, a hatékony kommunikáció és az identitástudat játszanak kulcsszerepet. Ezek kialakulásában a földrajzi helynek tagadhatatlanul fontos szerep jut. Elég arra utalnunk, hogy a társadalmi alakzatok kialakulásának korai fázisában, a görög poliszban a közösség fogalma egyaránt jelentette az emberek csoportját, összetartozását és az azonos helyhez kötöttségét, lokalitását is. A helyi közösségek szociológiai alapon való meghatározása a helyi közösség össztársadalomtól eltérő szerveződésének, másfajta minőségének megragadásán alapul. A lokalitás mint „közvetítő közeg" jelenik meg a közgondolkodásban, az egyén és a „nagy társadalom" közötti kapcsolatrendszer közbülső színterén kap helyet. A lakosokat a racionális munkamegosztáson túl a tradicionális - a szocializáció során megerősített - összetartozással is összefűző települési közösség mellett, a helyi társadalom fontos eleme a helyi kormányzat, valamint a helyi közösség és a helyi kormányzat közötti viszonyrendszer.
A szociológia közösségeken alapuló lokalitás fogalma nem kötődik szorosan a települési határokhoz. A kommunikáció és az identitástudat attól eltérő kisebb, vagy több településre kiterjedő nagyobb területeket is kirajzolhat. A településhatárokat túlhaladó, több településre kiterjedő közösségekre részint az erős etnikai összetartozáson és/vagy a környező társadalmakkal való szembenálláson alapuló „szigetek" (székelyek, matyók, gascgoniak, kelták), részint a több települést egy községbe szervező közigazgatás (municipalities) által elindított szervesülési folyamat nyomán találunk példákat. Ezekben az estekben a több települést átfogó közösség közös helyi társadalmat formálhat, saját (ön)kormányzattal, a közösség tagjai számára világos munkamegosztással, hatékony kommunikációval, írott és íratlan szabályokkal és természetesen közös „mi tudattal" - azaz valójában lokalitásként működik. Az említettnél lazább településközi kötődések esetén a földrajzi együvé tartozás már nem az egyén és a nagytársadalom, sokkal inkább a települési közösség egésze és a nagytársadalom közötti közvetítéshez szolgáltat keretet. Mint ahogyan a kommunikáció és a „mi tudat" is sokkal inkább a szervezetek, mint az egyének szintjén fogalmazódik meg. A földrajzilag összefüggő, településközi kötődésekkel át meg átjárt, az egyén által is még belátható és bejárt méretű teret formáló települések kistérségnek nevezett együttese átmenetet képez az egyének közötti kapcsolatokkal átszőtt lokalitás és a csak a szervezetek közötti kapcsolatokra épülő, másodlagos közösségi szint között. Vissza

Tartalom

1. Bevezetés 4
1.1. A lokalitás és a „kistérségiség" értelmezése 4
1.2. A helyi fejlesztést életre hívó és formáló folyamatok 9
1.3. A fejlesztés lokális dimenziójának értelmezése 17
1.4. Az innováció értelmezése a helyi/kistérségi fejlesztésben 19
1.5. A helyi és kistérségi fejlesztésekben megjelenő innovációk vizsgálatának forrásai 20
2. A helyi / kistérségi fejlesztés mint területfejlesztési innováció 22
2.1. A helyi/kistérségi fejlesztés és az annak során megvalósított innovációk célja 22
2.2. A helyi/kistérségi fejlesztés feladata - az innováció tárgya 24
2.3. A helyi/kistérségi fejlesztés szereplői - az innováció alanyai 32
2.4. A helyi/kistérségi fejlesztés tere: a horizontális kapcsolatok talaján szerveződött kistérség 38
2.5. A helyi/kistérségi fejlesztés és innováció finanszírozása 41
2.6. A kistérségi fejlesztés mint területfejlesztési innováció jellemzőinek összefoglalása és eredményességének értékelése 42
3. A kistérségi fejlesztés során alkalmazott innovációk 46
3.1. Innovációk a fizikai környezet alakításában 46
3.2. Innovációk a társadalmi környezet fejlesztésében 51
3.3. Innovációk a gazdasági tevékenységek fejlesztésében 59
4. Az innovációk keletkezése és terjedése a kistérségi fejlesztésben 92
4.1. A helyi / kistérségi fejlesztéshez kapcsolódó innovációk keletkezése 92
4.2. A helyi / kistérségi fejlesztéshez kapcsolódó innovációk terjedése 94
4.3. A kistérségi innovációs potenciál összetevői 95
4.4. Kistérségi innovációs stratégiák kidolgozása 103
5. Esettanulmányok 108
5.1. Innovációk a fizikai környezet fejlesztésében 110
1. Erdőtelepítés az Ormánságban (Magyarország) 110
2. Natúrpark az Őrség-Vendvidéken (Magyarország) 111
3. Felhagyott bányatelepek rehabilitációja és turisztikai hasznosítása Kerrier körzetében (Anglia) 115
4. A táj arculatának megőrzése a Peak Nemzeti Parkban (Anglia) 116
5. Napenergia hasznosítása Kelet-Styriában (Ausztria) 117
6. A fával fűtött iskola Oberfrankenben (Németország) 118
7. Szelektív hulladékgyűjtés a Nyírségben (Magyarország) 119
8. Lakóházak felújítása a vidéki népesség megtartása érdekében Colombay-ben (Franciaország) 121
9. Falumegújítás Közép-Svédországban (Svédország) 122
10. Lakásfelújítás Isere-ben (Franciaország) 123
11. Üres raktárépületek hasznosítása Totnes-ban (Anglia) 123
12. Turistaszálláshelyek kialakítása elhagyott házakban (Olaszország) 124
13. Közösségi földalap az olcsó lakáshoz jutás érdekében (USA) 124
5.2. Innovációk a társadalmi környezet fejlesztésében 126
14. A Vidék Főiskolája (Észak-Írország) 126
15. Ifjúsági foglalkoztatási alap működtetése Groningenben (Hollandia) 127
16. Munkaerőpiaci menedzsment Drumchapel-ben (Skócia) 128
17. Fiatalok egyidejű képzése és foglalkoztatása a La Magdaléna program keretében (Spanyolország) 130
18. Komplex szociális segítő-szolgáltatási rendszer a ZalA-KAR-ban (Magyarország) 131
19. Óvoda szövetkezeti formában Myssjönaset településen (Svédország) 134
20. Kamaszparlament az Őrhegy térségében (Magyarország) 135
5.3. Innovációk a gazdasági tevékenységek fejlesztésében 137
21. Kisvállalkozók segítése Észak-Pas-de Calais régióban (Franciaország) 137
22. Egy emberi érintés - vállalkozásfejlesztés a Midi-Pyrenees régióban (Franciaország) 138
23. Hitelkörök Montreálban (Kanada) 139
24. CSER-KÉK Falusi Vendégfogadó Rendszer a Csereháton (Magyarország) 141
25. Villány-siklós Borút (Magyarország) 145
26. Falusi turizmus szövetkezet Lészvosz szigetén (Görögország) 146
27. Zöldségértékesítő szövetkezet a Jászságban (Magyarország) 147
28. Termelők, alkalmazottak és fogyasztók mezőgazdasági szövetkezete Havelange körjegyzőségben (Belgium) 149
29. Faipari kisvállalkozások szövetkezése (Finnország) 151
30. Ipari innovációs centrum kialakítása Ouluban (Finnország) 153
31. Hálózat Korzikáért (Franciaország) 155
32. Videó-telefon alkalmazása az ügyintézésben Dél-Korzikán (Franciaország) 156
33. Kistérségi informatikai rendszer a Homokháton (Magyarország) 157
34. A cseresznyetermelés fellendítése a Jerte-völgyben (Spanyolország) 158
35. A gyapjúvertikum újraélesztése Carinthia tartomány GrosslocknerOberes Mölltal térségében (Ausztria) 158
36. A mézszektor komplex fejlesztése Carnica Rosental térségében (Ausztria) 159
37. Gyógynövény program Madison megyében (USA) 160
38. Kézművesház Jászszentlászlón (Magyarország) 161
39. Idegenforgalmi fejlesztés Lesachtal-ban (Ausztria) 162
40. Az üvegfalu újjászületése Etelae-ben (Finnország) 164
41. A Sonderjylland-i Agroparkban meg is nézhetik amit majd megesznek (Dánia) 165
42. Biotermékek értékesítése Drenthe megyében (Hollandia) 167
43. Közös vállalkozás a mezőgazdasági termékek értékesítésére Kerry megyében (Írország) 168
44. Munkanélküli nőket foglalkoztató textilipari szövetkezet (Spanyolország) 169
45. Újrahasznosított ruhák a szebb jövő érdekében Pohjois-Karjala térségben (Finnország) 170
46. Telemunka Skóciában 171
5.4. Innovációk a fejlesztés módszereiben 172
47. Stratégiai tervezés Dél-Saavo megyében (Finnország) 172
48. West Cork LEADER-szövetkezet (Írország) 177
49. Dél-Premborkshir-i Szövetség a Vidéki Közösségekért (Wales) 180
50. In Loco Fejlesztési Társaság (Portugália) 183
IRODALOM 186

Témakörök

G. Fekete Éva

G. Fekete Éva műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: G. Fekete Éva könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem