1.034.200

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A magyar nyelv kis könyve

Szerző
Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Műszaki Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 276 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-162-835-3
Megjegyzés: Tankönyvi szám: MK 4413204. Néhány fekete-fehér ábrával illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Évtizedeken keresztül forgatták tanárok, diákok és anyanyelvi kérdéseikre választ kereső laikusok Rácz Endre és Takács Etel Kis magyar nyelvtanát. Ennek utóda Gaál Edit könyve, anyagába beépítve mindazokat a változásokat, amelyek a nyelvtudományban időközben bekövetkeztek. A szerző nem a hagyományos - hangtan, alaktan, jelentéstan, stilisztika - sorrendben tárgyalja a nyelvi jelenségeket, hanem a nyelvi szintek elmélete alapján: ezek a fonéma, a morféma, a lexéma, a szintagma, a mondat, a textéma és a szöveg. Mégsem valami tudományosan elvont fejtegetést kap kézhez az olvasó, hanem olyan kézikönyvet, amely az egységes elméleten belül pontos ismereteket nyújt az egyes nyelvi tényekről és az egész magyar nyelvrendszerről. Mindegyik szinttel kapcsolatban kitér a szerző az oda tartozó nyelvhelyességi és stilisztikai kérdésekre is. Különösen imponáló stilisztikai példatára: a legrégibb íróktól a nagyon is maiakig csupa olyan esetet idéz, amely a korábbi szakirodalomban nem fordult elő.... Tovább

Fülszöveg

Évtizedeken keresztül forgatták tanárok, diákok és anyanyelvi kérdéseikre választ kereső laikusok Rácz Endre és Takács Etel Kis magyar nyelvtanát. Ennek utóda Gaál Edit könyve, anyagába beépítve mindazokat a változásokat, amelyek a nyelvtudományban időközben bekövetkeztek. A szerző nem a hagyományos - hangtan, alaktan, jelentéstan, stilisztika - sorrendben tárgyalja a nyelvi jelenségeket, hanem a nyelvi szintek elmélete alapján: ezek a fonéma, a morféma, a lexéma, a szintagma, a mondat, a textéma és a szöveg. Mégsem valami tudományosan elvont fejtegetést kap kézhez az olvasó, hanem olyan kézikönyvet, amely az egységes elméleten belül pontos ismereteket nyújt az egyes nyelvi tényekről és az egész magyar nyelvrendszerről. Mindegyik szinttel kapcsolatban kitér a szerző az oda tartozó nyelvhelyességi és stilisztikai kérdésekre is. Különösen imponáló stilisztikai példatára: a legrégibb íróktól a nagyon is maiakig csupa olyan esetet idéz, amely a korábbi szakirodalomban nem fordult elő. Rendkívül hasznos magyartanároknak, de a nagyközönségnek is az egyes stílusirányzatok tömör, mégis alapos, találó bemutatása. A szerző kifejezésmódja világos, pontos, anyagbeosztása körültekintő és jói követhető. A könyvet ajánljuk tanároknak, a közép- és a felsőoktatásban tanulóknak, illetve minden anyanyelvünk iránt érdeklődőnek. Vissza

Tartalom

Előszó 15
1. Az ember és a nyelv 17
1.1. A nyelv kialakulása....................17
1.2. A világ nyelvei........................17
1.3. Rokon nyelvek........... ...........17
1.3.1. A nyelvrokonság bizonyítékai...........18
1.3.2. A nyelvi univerzálék..................18
1.3.3. Az indoeurópai nyelvcsalád.............19
1.4. Nyelvföldrajz.........................20
1.5. Nyelvtípusok.........................20
1.6. Közvetítő nyelvek.....................21
2. A magyar nyelv helye a világ nyelvei között 23
2.1. A magyar nyelv eredete...........23
2.2. Az őshaza.....................23
2.3. Az uráli nyelvcsalád..............23
2.4. A finnugor rokonság bizonyítékai....24
3. A nyelv és az idő................25
3.1. Változások a magyar nyelvben......25
3-1.1. A szókészlet változásai ..........25
3.1.1.1. A jövevényszavak.............25
3.1.2. A nyelv szerkezeti változásai......26
3 2. A magyar nyelv történetének szakaszai......26
3.2.1. Az ősmagyar kor...............26
3.2.2. Az ómagyar kor...............26
3 2.3. A középmagyar kor.............27
3 2.4. Az újmagyar kor...............27
3 3. Nyelvemlékek..................28
3.4. Pusztulás és megújulás............29
3 5. A mai magyar nyelv..............29
4. A nyelv területi változatai.........30
4.1. Kik beszélik a magyar nyelvet?.......31
4.2. Nemzeti nyelv, irodalmi nyelv, köznyelv 31
A nyelvjárások 31
Nyelvjárási jelenségek 32
Nyelvjárási hangváltozatok 32
Tájszók 33
Nyelvtani eltérések a nyelvjárás és a köznyelv között 33
Nyelvjáráskutatás 33
A köznyelv és a nyelvjárás kapcsolata 34
A regionális köznyelv 34
A nyelvjárás és a szépirodalom kapcsolata 35
5. Nyelv és társadalom 37
Szakmai nyelvhasználat 37
A zsargon 37
Rétegnyelvek 38
A gyermeknyelv 38
Az ifjúsági nyelv 38
A felnőttek nyelvhasználata 38
A csoportnyelvek kapcsolata a szépirodalommal 39
A rétegnyelvek és a szépirodalom 39
A nyelvi eszmény 40
Beavatkozás a nyelvi folyamatokba 40
A nyelvművelés 41
6. A nyelvi kommunikáció 43
A jelek 43
A jelek fajtái 43
Nem nyelvi kifejezőeszközök a kommunikációban 44
A nyelvi kommunikáció megjelenési formái 45
Szóbeliség és írásbeliség 45
Stílusszintek az írott nyelvhasználatban 46
Az írás 47
Írásfajták 47
Az írás elemei 49
A magyar írás és helyesírás története 49
A nyelv mint jelrendszer 49
A nyelv eszközkészlete 50
A nyelv működése 50
Előfeltevés, takarékosság, redundancia 50
A nyelv szintjei 51
Kapcsolatok a nyelvi szintek között 51
Többoldalú megközelítés 52
Analízis 52
Szintézis 54
7. A fonémaszint...................................................................55
7.1. A fonéma általános jellemzői................................................55
7.1.1. Fonéma és hang..............................................................55
7.1.2. A magyar nyelv fonémarendszere.............................. 56
7.1.3. A fonéma fogalma.................................. .....56
7.2. A beszédhang..........................................................................56
7.2.1. A beszédhangok keletkezése.................................56
7.2.2. A beszédhangok csoportosítása.................................57
7.2.2.1. A magánhangzók.........................................57
7.2.2.2. A mássalhangzók........................................58
7.3. A hangok egymásra hatása....................................60
7.3.1. A magánhangzótörvények....................................60
7.3.1.1. A hangrend............................................60
7.3.1.2. Az illeszkedés...........................................62
7.3.1.3. A hiátus................................................62
7.3.2. A mássalhangzótörvények...................................62
7.3.2.1. A részleges hasonulás.......................................62
7.3.2.2. A teljes hasonulás.........................................63
7.3.2.3. Az összeolvadás..........................................64
7.3.2.4. A rövidülés.............................................64
7.3.3. Hangképzési hibák.........................................65
7.4. A betűk...................................................65
7.5. A hangokkal kapcsolatos stílusjelenségek..........................66
7.5.1. A hangszimbolika..........................................66
7.5.2. A normától eltérő hangok szerepe........... ....................67
7.5.3. Hangutánzás és hangulatfestés.................................67
7.5.4. Alliteráció................................................67
7.5.5. A betűk stilisztikai lehetőségei.................................68
8. A fonéma és a morféma határán................................69
8.1. A szótag..................................................69
8.2. Egy fonémából álló morfémák..................................69
8.3. Az előhangzó..............................................69
8.3.1. Az előhangzó stílushatása....................................70
8.4. A szótagok esztétikai lehetőségei................................70
8.4.1. A hangsúlyos verselés.......................................70
8.4.2. Az időmértékes verselés............................................................70
8.4.3. A rímek..................................72
8.4.3.1. Tiszta rím és asszonánc................................ 71
8.4.3.2. Sorvégi rímek......................................................71
8.4.3.3. Szokatlan módon hangsúlyozott szótagok.......................72
8.5. A nyelv egysége a morféma..........................72
9. A morfémaszint 73
9.1. A magyar morfémák kialakulásának rövid története..................73
9.2. A morféma fogalma..........................................73
9-3. A morfémák fajtái...........................................74
9.3.1. Alak és jelentés viszonya szerint...............................74
9.3.2. Lexikai és grammatikai morfémák..............................74
9.3.3. A morfémák alakja.........................................74
9.3.4. A morfémák viszonya egymáshoz..............................74
9.3.5. A morfémák funkciója.......................................75
9.3.6. A morfémák helyzete.......................................75
9.3.7. A morfémák hangsúlyozása...................................76
9.4. A morfémák sorrendje a szavakban..............................76
9.5. A tőmorféma...............................................76
9.5.1. Alakja...................................................76
9.5.1.1. Egyváltozatú szótövek.....................................76
9.5.1.2. Többváltozatú szótövek....................................77
9.5.2. Tőtípusok................................................77
9.5.2.1. A tőtípusok eredete.......................................78
9.6. A toldalékmorfémák.........................................78
9.6.1. Alakjuk szerint............................................78
9.6.2. Jelentésük szerint..........................................79
9.6.3. Funkciójuk szerint..........................................79
9.6.3.1. A képzők...............................................80
9.6.3.2. A jelek.................................................82
9.6.3.3. A ragok................................................85
9.6.3.3.1. A személyragok.........................................85
9.6.3.3.2. A viszonyragok.........................................89
9.7. A morfémák stilisztikája.......................................90
9.7.1. A tőmorfémák stílushatása....................................90
9.7.2. A toldalékmorfémák stílushatása...............................91
10. A morféma és a szó határán..................................93
10.1. Az abszolút szótő........................................93
10.2. A segédszók......... .93
10.2.1 A névelő.......93
10.2.2. A névutó................................................95
10.2.3. A segédige....... ...........................95
10.2.4. Az igekötő...................................................96
10.2.5. A módosítószó..................................96
10.2.6. A kötőszó....................................... 97
10.2.7. A partikula................... ...........................97
10.2.8. Az indulatszók................................ ......98
10.3. A segédszók stílusa.........................................98
11. A lexémaszint............................................101
11.1. A lexéma fogalma.........................................101
11.2. A lexéma általános jellemzői..................................101
11.3. A lexémaszint fonetikája.....................................102
11.4. A lexéma alakja...........................................102
11.5. A lexéma jelentése.........................................102
11.5.1. A jelentés elemei.........................................103
11.5.2. A jelentés leírása.........................................104
11.5.3. A szójelentés fogalma....................................104
11.5.4. A jelentés típusai.......................................105
11.5.5. A jelentésszerkezet...................................105
11.5.6. A jelentésmező ..........................................105
11.5.7. A jelentés változása.......................................106
11.6. A szavak kategóriái........................................107
11.6.1. A jelölt fogalom alapján....................................107
11.6.2. Alak és jelentés viszonya alapján.............................107
11.6.3. A toldalékolhatóság alapján.................................107
11.6.4. Eredetük szerint..........................................108
11.6.5. Formájuk szerint.........................................108
11.6.5.1. Képzett szavak.........................................108
11.6.5.23 Az összetett szavak....................................109
11.6.5.3. Ritkább szóalkotási módok..............................110
11.6.6. A Szavak mondatbeli szerepe szerint..........................111
11.6.6.1. Az állítmány...........................................111
11.6.6.2. Az alany..............................................113
11.6.6.3. A tárgy...............................................113
11.6.6.4. A határozók...........................................114
11.6.6.5. A jelzők..............................................115
11.6.6.6. Összetett, kettős, összekapcsolt, többszörös mondatrészek.........115
11.6.6.7. Különleges esetek.......................................116
11.6.6.8. A mondatrészek stilisztikai szerepe..........................II8
11.6.7. A szófajok..............................................120
11.6.7.1. A szófaji rendszer eredete.................................120
11.6.7.2. A hagyományos magyar nyelvtanok szófaji rendszere.............121
11.6.7.3. A nyelvi szintek rendszerének valódi szófajai...................121
11.6.7.4. Az alapvető szófajok leírása................................122
11.6.7.4.1. Ige................................................122
11.6.7.4.2. Főnév..............................................124
11.6.7.4.3. Melléknév...........................................126
11.6.7.4.4. Számnév............................................126
11.6.7.4.5. Határozószó..........................................127
11.6.7.4.6. Névmások...........................................127
11.6.7.4.7. Nem tiszta szófajú szavak................................127
11.6.7.5. A szófajok stilisztikai lehetőségei............................129
11.7. A szókészlet leírása........................................130
11.7.1. A szókészlet rétegei.......................................131
11.7.1.1. Társadalmi fontosság alapján...............................131
11.7.1.2. A nyelv tagolódása alapján................................131
11.7.1.3- A nyelvben lezajló változások alapján........................131
11.7.1.3.1. Archaizmusok........................................131
11.7.1.3.2. Neologizmusok.......................................132
11.7.2. Összefüggések a szókészlet rétegei között......................133
11.7.3. Lexikográfia............................................134
11.7.3.1. A szótárírás története.....................................134
11.8. A lexémaszint stilisztikai lehetőségei............................135
11.8.1. A szóképek.............................................136
11.8.1.1. A metafora alfajai.......................................137
11.8.1.2. A metonímia alfajai......................................138
11.8.1.3. Képzavarok...........................................138
12. A lexéma és a szintagma határán.............................139
12.1. A hiányos szószerkezetek....................................139
12.2. Az álszintagmák...........................................139
12.3. Kötött szavak.............................................140
12.4. Alkalmi szerepváltás........................................140
12.5. A frazeologizmusok........................................140
12.5.1. Állandósult szókapcsolatok.................................140
12.5.2. Szólások és közmondások..................................141
12.5.3. A szállóigék.............................................141
12.5.4. Aforizmák..............................................142
12.5.5. A frazeologizmusok stílushatása..............................142
13. A szintagmaszint..........................................143
13.1. A szintagma fogalma.......................................143
13.2. A szintagmák fonetikája.....................................143
13.3. A szintagmaszint szórendi szabályai............................144
13.4. A szintagmaszint jelentéstana.................................144
13.5. A szintagma formája........................................144
13.5.1. A viszonyítás............................................144
13.5.2. Az egyeztetés...........................................l45
13.6. A szintagmák mennyiségtana.................................145
13.7. Kéttagú szószerkezetek......................................146
13.7.1. A mellérendelő szószerkezetek..............................147
13.7.2. Az alárendelő szószerkezetek................................148
13.7.2.1. Az alárendelő szószerkezetek osztályozása....................151
13.7.2.1.1. Az alanyos szószerkezet................................151
13.7.2.1.2. A tárgyas szószerkezet.................................152
13.7.2.1.3. A határozós szószerkezetek.............................154
13.7.2.1.4. A jelzős szószerkezetek.................................156
13.7.2.1.5. Az értelmezős szószerkezet...............................158
13.7.3. Az alárendelő szószerkezetek jelentése.........................159
13.7.4. Többtagú szószerkezetek...................................160
13.7.4.1. Az igei csoport.........................................160
13.7.4.2. A névszói csoport.......................................162
13.7.4.3. Szószerkezetcsoportok...................................163
13.7.4.4. A többtagú szószerkezetek fonetikája.........................165
13.7.5. A szintagmaszint stilisztikája.................................166
14. A szószerkezet és a mondat határán...........................169
14.1. Az alany-állítmányi szószerkezet...............................169
14.2. Az alárendelt tagmondat.....................................169
14.3. Alkalmi szerepcsere........................................170
15. A mondatszint............................................171
15.1. A mondatfogalom körülírása..................................171
15.2. Mondatfonetika...........................................172
15.3. Aktuális mondattagolás......................................174
15.4. A mondatok osztályozása....................................175
15.4.1. Logikai minőség.........................................175
15.4.2. Modalitás..............................................176
15.4.3. A mondatok szerkezete....................................176
15.4.3.1. A mondategység........................................177
15.4.3.2. Az összetett mondat.....................................178
15.4.3.2.1. Alárendelő összetett mondatok............................182
15.4.3.2.2. Mellérendelő összetett mondatok..........................185
15.4.3.2.3. Határesetek..........................................185
15.4.4. A mondat jelentése.......................................186
15.4.5. Mondatstilisztika.........................................187
16. A mondat és a textéma határán...............................195
16.1. A mondattömbök..........................................195
16.2. Egymondatos bekezdések....................................196
17. A textémaszint............................................197
17.1. A textéma általános jellemzői.................................197
17.2. A textéma fonetikai síkja.....................................198
17.3. A textéma jelentése........................................200
17.3.1. A tételmondat...........................................201
17.3.2. Mikrotéma..............................................202
17.3.3. Jelentésszintű kapcsolóelemek...............................202
17.4. A textéma szerkezete.......................................204
17.4.1. Grammatikai kapcsolóelemek...............................206
17.4.1.1. A névmásítás..........................................206
17.4.1.2. A törlés...............................................207
17.4.1.3. Az egyeztetés..........................................208
17.4.1.4. Viszonyítás............................................209
17.4.1.5. Névelőhasználat a textémában..............................209
17.4.1.6. Kötőszóhasználat.......................................210
17.5. A lineáris kohézió kialakulása.................................210
17.6. A textéma esztétikai lehetőségei...............................210
18. A textéma és a szöveg határán................................215
18.1. Bekezdésnyi méretű szövegek................................215
18.2. Textéma jelentésű szövegművek...............................215
18.3. Alkalmi szerepváltás........................................216
19. A szövegszint.............................................217
19.1. A szöveg fogalma, általános jellemzése..........................217
19.2. A szövegvizsgálatok eredete..................................218
19.3. Kommunikáció és szöveg....................................218
19.4. A szöveg fonetikai síkja.....................................219
19.5. A szöveg kohéziója........................................220
19.5.1. Előre- és hátrautalások a szövegben...........................220
19.5.2. A cím.................................................222
19.6. A szöveg makroszerkezeti egységei.............................223
19.7. A szöveg mikroszerkezete...................................223
19.8. A szöveg szemantikai síkja...................................225
19.9. A szövegek osztályozása.....................................228
19.9.1. A szövegek mennyiségtana.................................228
19.9.2. A nyelven kívüli tényezők..................................228
19.9.3. A nyelvi megformálás szempontjai............................229
19.9.4. Szövegtípusok.........................................230
19.10. A szöveg stilisztikája.......................................230
19.10.1. A stílusjelenségek rendszere............................ .... 230
19.10.2. A szöveg formája................................231
19.10.3. A közlésfajták a szövegben.................................231
19.10.4. Az egyéni stílus.........................................231
19.10.5. Szövegfajták a stílusuk alapján..............................233
19.10.5.1. Szociokulturális tényezők alapján...........................233
19.10.5.2. Stílusrétegek, stílusárnyalatok..............................233
19.10.5.2.1. Társalgási stílus.................................234
19.10.5.2.2. Hivatalos stílus...........................234
19.10.5.2.3. Publicisztikai stílus...234
19.10.5.2.4. Tudományos stílus.........235
19.10.5.2.5. Szónoki stílus....235
19.10.5.2.6. Szépirodalmi stílus............235
19.10.5.3. Korok és stílusok..............236
19.10.5.3.1. Gótikus stílus............237
19.10.5.3.2. A reneszánsz kor stílusa.......237
19.10.5.3.3. Manierizmus.......238
19.10.5.3.4. Barokk stílus........239
19.10.5.3.5. Rokokó----240
19.10.5.3.6. Klasszicizmus..........240
19.10.5.3.7. Szentimentalizmus.............241
19.10.5.3.8. Biedermeier......242
19.10.5.3.9. Romantika.......242
19.10.5.3.10. Realizmus.....244
19.10.5.3.11. Naturalizmus. . . 245
19.10.5.3.12. Szimbolizmus.........245
19.10.5.3.13. Impresszionizmus.........246
19.10.5.3.14. Szecesszió...........247
19.10.5.3.15. Avantgárd stílusirányzatok...........247
19.10.5.3.16. Posztmodern.............250
20. A fordítás........253
Név- és tárgymutató...........................255

Gaál Edit

Gaál Edit műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Gaál Edit könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
A magyar nyelv kis könyve A magyar nyelv kis könyve A magyar nyelv kis könyve

Könyvtári könyv volt. A borító enyhén töredezett, a lapélek kissé foltosak.

Állapot: Közepes
2.940 Ft
1.170 ,-Ft 60
11 pont kapható
Kosárba
Állapotfotók
A magyar nyelv kis könyve A magyar nyelv kis könyve

Könyvtári könyv volt.

Állapot: Közepes
2.940 Ft
2.350 ,-Ft 20
21 pont kapható
Kosárba
Állapotfotók
A magyar nyelv kis könyve A magyar nyelv kis könyve

A borító enyhén kopott.

Állapot:
2.940 ,-Ft
26 pont kapható
Kosárba
konyv