Magyarország közgazdasági- és társadalmi politikája a második ezredév küszöbén I.

Előszó

Valamely állam közgazdasági és társadalmi politikáját, vagyis rendszeres összességét azon irányelveknek, a melyek követése a közhatalmat kezelők részéről kivánatos, sőt szükséges, épp úgy, mint annak általános politikáját örök időkre nem lehet megirni, hanem az csupán adott időszakokra állapítható meg czélszerűen. A politika az exigentiák tudománya levén, annak már mint ilyennek állandósága sem nagyon jelentékeny. De ha megengedjük is, hogy emberi társas természetünknek a békés együttlét és haladás fokozataihoz igazodó mértékben vannak szilárd jellegű feltételei, melyek a politika tudományának nem kevesek által kétségbe vont létjogát tényleg megalapítják, az kérdés tárgya alig lehet, hogy valamely nemzet gyakorlati politikájának, vagyis a szem előtt tartandó politikai irányzatnak, szabatos megjelölése csak adott állapotok s körülmények mellett és csupán concrét viszonyok között lehetséges helyesen. Már pedig ezek az állapotok, körülmények és viszonyok folyton változnak, ehhez képest tehát a politikai cselekvés körülményeinek és kivánalmainak is egyre változniok kell. Mindazáltal miként társas természetünknek, úgy az egyes nemzetek életnyilvánulásainak is vannak, habár kisebb számu, de azért még sem kicsinyelhető fix pontjai, melyek okos felhasználásának módszere reá nézve esetleg életérdekű fontossággal birhat. Ennek a helyes módszernek találó meghatározása tehát megérdemli, sőt megkivánja a nemzet közügyekkel irodalmilag, vagy vezérkedve gyakorlatilag foglalkozó egész értelmiségének odaadó, lelkiismeretes fáradozását. Nagy erőfeszítésre van itt szükség, mert e feladat nem tartozik a könnyebbek közé. És annak a módszernek csupán elvileg történt megállapítása távolról sem elég. A nemzet géniuszát kell számára megnyerni, hogy annak eltalálása mint életösztöne szabályszerűen és biztosan nyilvánuljon. Vissza