Előszó
Toldi Miklós.
Nagy-erős Toldi Miklósról akarok mesélni.
Árva gyermek volt Toldi Miklós. Az apja meghalt, az anyja nevelte fel, az ő édes jó anyja, kinek Miklós volt az egyetlen öröme. Pedig...
Tovább
Előszó
Toldi Miklós.
Nagy-erős Toldi Miklósról akarok mesélni.
Árva gyermek volt Toldi Miklós. Az apja meghalt, az anyja nevelte fel, az ő édes jó anyja, kinek Miklós volt az egyetlen öröme. Pedig volt még egy fia, akit Györgynek hívtak. Csakhogy György nagy ^ár volt, a király udvarában lakott, nem is igen látogatta meg az édes anyját, az öccsével pedig annyit sem törődött, mint a kopókutyájával.
Nevelhetett volna belőle jó vitézt, gondját viselhette volna, mint a saját édes gyermekének, de bizony nem tette, mert rossz ember volt György uram.
Azt akarta, hogy Miklósból paraszt legyen, otthon szántson-vessen, ne tanuljon semmit. A királynak sem beszélt soha arról, hogy neki otthon öccse van, a többi uraknak sem beszélt.
Miklós pedig megérdemelte volna, hogy a bátyja szeresse, mert derék fiú volt. Egész nap dolgozott a mezőn, a malomban s olyan csodálatos ereje volt, hogy a falusi legények nem győzték bámulni.
A lisztes zsákokat csakúgy dobálta félkézzel s a malomkereket is fölvette a karjára.
Vissza 
