Gábor Áron

Fülszöveg

lan elénk Sombori darabjának rejtettebb gondolati tartalma. Koncepciójában mindvégig erőteljes hangsúlyt kap az a felismerés, hogy ezen a földön csakis a román, magyar, német tömegek egymásra találása, közös fellépése hozhatja el a szabadság beteljesülését. Sombori Gábor Áronját ezek az eszmények vezetik; tragikus bukása - s az általa képviselt ügynek a kudarca is - eme parancsoló szükségszerűség akkori elsikkadásának eredménye.
NAGY PÁL
Sombori Sándor érdeklődését több mint két évtizede tartja fogva a Gábor Áron-téma. 1948-ban egyfelvonásos darabot írt hőséről, 1955-ben háromfelvonásos színpadi krónikává formálta anyagát, 1957-ben pedig regényesitett alakban jelentette meg ugyanezt. A Gábor Áron halála százhúsz éves évfordulója alkalmából Sepsiszentgyörgyön előadott darab nem más, mint az 1955-ös szöveg többször átdolgozott változata. Színpadi krónika — e fogalom teljes értelmében. Az önfeláldozó felelősségvállalás, a kétségek és tétovázások, reménytelenségek és megalkuvások... Tovább

Fülszöveg

lan elénk Sombori darabjának rejtettebb gondolati tartalma. Koncepciójában mindvégig erőteljes hangsúlyt kap az a felismerés, hogy ezen a földön csakis a román, magyar, német tömegek egymásra találása, közös fellépése hozhatja el a szabadság beteljesülését. Sombori Gábor Áronját ezek az eszmények vezetik; tragikus bukása - s az általa képviselt ügynek a kudarca is - eme parancsoló szükségszerűség akkori elsikkadásának eredménye.
NAGY PÁL
Sombori Sándor érdeklődését több mint két évtizede tartja fogva a Gábor Áron-téma. 1948-ban egyfelvonásos darabot írt hőséről, 1955-ben háromfelvonásos színpadi krónikává formálta anyagát, 1957-ben pedig regényesitett alakban jelentette meg ugyanezt. A Gábor Áron halála százhúsz éves évfordulója alkalmából Sepsiszentgyörgyön előadott darab nem más, mint az 1955-ös szöveg többször átdolgozott változata. Színpadi krónika — e fogalom teljes értelmében. Az önfeláldozó felelősségvállalás, a kétségek és tétovázások, reménytelenségek és megalkuvások fölött diadalmaskodó népi merészség lelkesítő példázata — színesen és hatásosan megkomponált képek egymásba kapcsolódó sorozatában.
Az 1849-es háromszéki önvédelmi harc egyik láncszeme volt az európai szabadságmozgalomnak, s Gábor Áront, aki a ma-gyarhermányi, fülei, kézdivásár-helyi műhelyekben öntött ágyúk segítségével ennek a hősi Góliát-Dávid küzdelemnek a lelke, irányító szelleme lehetett, a történelem egyik pillanatában ilyen távlatokba helyezte a sors - vil- Vissza