Fülszöveg
A kötetben olvasható tanulmányok - valamennyi a szép reményű hebraista, klasszika-filológus és teológus középnemzedék képviselőitől - az ókeresztény kor első évszázadainak szellemi válaszútját, vagyis a zsidó illetve a keresztény Szentírás-exegézis legfontosabb kérdéseit érintik, illetve a legszorosabb értelemben vett teológiai, filozófiai problémák "holdudvarát" térképezik föl. Ezek közül éppúgy előtérbe kerül a korai keresztény, mint a gnosztikus szövegmagyarázat, illetve a bibliai irodalmi műfajok, valamint a hellén filozófia szerepe a kereszténység születésének időszakától egészen a kései antikvitásig.
A könyvben Hack Márta tanulmánya az ószövetségi másál műfaját vizsgálja nem csupán poétikai, hanem grammatikai, logikai összefüggésben is. Csalog Eszter fordítói intenciókat elemez a Példabeszédek egyik változatában, Sándor Balázs az ószövetségi etika alapvető kérdéséről értekezik, Benke László pedig a diaszpóra irodalmáról közöl új elemeket.
Hebraisztikai tárgyú tanulmány Finta...
Tovább Fülszöveg
A kötetben olvasható tanulmányok - valamennyi a szép reményű hebraista, klasszika-filológus és teológus középnemzedék képviselőitől - az ókeresztény kor első évszázadainak szellemi válaszútját, vagyis a zsidó illetve a keresztény Szentírás-exegézis legfontosabb kérdéseit érintik, illetve a legszorosabb értelemben vett teológiai, filozófiai problémák "holdudvarát" térképezik föl. Ezek közül éppúgy előtérbe kerül a korai keresztény, mint a gnosztikus szövegmagyarázat, illetve a bibliai irodalmi műfajok, valamint a hellén filozófia szerepe a kereszténység születésének időszakától egészen a kései antikvitásig.
A könyvben Hack Márta tanulmánya az ószövetségi másál műfaját vizsgálja nem csupán poétikai, hanem grammatikai, logikai összefüggésben is. Csalog Eszter fordítói intenciókat elemez a Példabeszédek egyik változatában, Sándor Balázs az ószövetségi etika alapvető kérdéséről értekezik, Benke László pedig a diaszpóra irodalmáról közöl új elemeket.
Hebraisztikai tárgyú tanulmány Finta Szilviának a rabbinikus bibliaértelmezés klasszikus elveinek a páli corpusban fellelhető nyomait kutató írása. Az ókeresztény, valamint a rabbinikus szövegmagyarázat határterületén kísérli meg értelmezni Rugási Gyula a törvény és evangélium viszonyát Markion Aposztolikonjának három verse alapján. Az ószövetségi törvény zsidó-keresztény, pogány-keresztény értelmezés hagyománytörténetét térképezi fel Ruff Tibor retrospektív írása, amely unikum a magyar nyelvű teológiai irodalomban. Gábor György a zsidó politikai messiásokról és az első századi messiási politikáról ír érdekfeszítő tanulmányában.
Ötvös Csaba a Nag Hammadi gnosztikus corpus értelmezéséhez szolgáltat rendkívül érdekes adalékot. Vattamány Gyula a bizánci vándorprédikátor, Euboiai János egyik antijúdaista homíliáját fordítja le és kommentálja; egy olyan korszak jellegzetes dokumentumát teszi így hozzáférhetővé, amely az ókereszténykor kutatói előtt is szinte teljesen ismeretlen. A kötet záró tanulmányában Tatár György Három eskü címmel a zsidó állam megpróbáltatásokkal terhes sorsáról közöl új monumentumokat.
Ötvös Csaba a Nag Hammadi gnosztikus corpus értelmezéséhez szolgáltat rendkívül érdekes adalékot.
Vattamány Gyula a bizánci vándorprédikátor
Vissza 
