Pénzügyi piacok a globális térben

Tartalom

Bevezetés 11
I. RÉSZ. A GLOBALIZÁLÓDÓ PÉNZÜGYI TÉR
(A pénzügyi globalizáció térbelisége)
1. A TÉRBELISÉG SZEREPÉNEK FELÉRTÉKELŐDÉSE A KÖZGAZDASÁGI
GONDOLKODÁSBAN ÉS A PÉNZÜGYI FÖLDRAJZ
1.1. Pénzügyi földrajz: a pénzügyi piacok vizsgálatának térgazdaságtani irányzata 27
1.1.1. Az új gazdaságföldrajz: paradigmaváltás a térrel foglalkozó gazdaságtudományokban 27
1.1.2. Pénzügyi földrajz - az új diszciplína 32
1.1.3. Az új irányzat születése 34
1.2. A pénzügyi földrajz vizsgálati területei 38
1.2.1. A pénzügyi rendszer telephely-dimenziója 39
1.2.2. Az intézményi struktúrák földrajza 40
1.2.3. A pénzügyi terek szabályozásának földrajza 42
1.2.4. Az állam és a közszféra pénzügyi terei 44
1.2.5. A pénzügyi piacok társadalmi terei 46
1.2.6. Az információs és az elektronikus pénzügyi tér 50
1.2.7. Vállalatirányítási rendszerek és a pénzügyi tér 52
1.2.8. A monetáris tér 54
2. A PÉNZÜGYI RENDSZEREK (TÉRBELI) EVOLÚCIÓJA ES A PÉNZÜGYI
GLOBALIZÁCIÓ 57
2.1. A pénzügyi rendszerek és a pénzügyi globalizáció kialakulásának szakaszai 58
2.1.1. Korai kapitalizmus: a nemzetközi pénzügyi rendszer születése 58
2.1.2. A klasszikus szabad versenyes kapitalizmus korszaka: a pénzügyi rendszermodellek gyökerei 59
2.1.3. Az állammonopolista kapitalizmus gyökerei: nemzetközi rendszerhiány
a pénzügyi piacokon 71
2.1.4. A vegyes gazdaság és Bretton Woods pénzügyi rendszere 73
2.1.5. A pénzügyi globalizáció és a neoliberális korszakváltás 76
2.1.5.1. Liberalizáció és dereguláció 79
2.1.5.2. A Bretton Woods-i intézményrendszer szerepvállalása a pénzügyi globalizációban 84
2.1.5.3. Technológiai forradalom és a pénzügyi innovációk 86
2.1.5.4. Változások a vállalatirányítási rendszerben 88
2.2. A pénzforradalom - a pénzügyi szektor globalizációja az ezredfordulón 91
2.2.1. A pénzközpontú világgazdaság 91
2.2.2. A pénzügyi luftballon mérete: a nemzetközi pénzügyi piacok nagysága és
a tőkemozgások diverzifikáltsága 94
2.2.3. A pénzügyi luftballon szédületes ütemű növekedése 99
2.2.4. Pénzügyi luftballon vagy forgatónyomaték 101
2.2.4.1. A pénz és az érték szétválása? 101
2.2.4.2. A pénzügyi piacok elszakadása a reálszférától - spekulatív tőkemozgások 105
2.2.4.3. A „mainstream" és a kritikai közgazdaságtan vitája 109
3. A PÉNZÜGYI PIACOK ÉS A FÖLDRAJZI TÉR 111
3.1. A térbeliség jelentősége a globalizálódó pénzügyi piacokon 111
3.2. A pénzügyi piacok térstruktúrái 115
3.2.1. Glokalizáció, regionális fejlődés és a pénzügyi piacok 115
3.2.2. A globális pénzügyi tér lokális beágyazottsága 117
3.2.3. Lokális terek a globalizálódó pénzvilágban 120
3.3. Az „End of Geography"-elmélet - vízió vagy realitás? 122
3.3.1. A „földrajz vége"-elmélet - a távolság halála? 122
3.3.2. Az infokommunikáció fejlődése és a „földrajz vége"-elmélet 123
3.3.3. A nemzetállam halála és a „földrajz vége"-elmélet 124
3.3.4. „S mégsem lapos a Föld" - a térbeliség jelentősége a pénzügyi piacokon 126
3.4. Térformáló folyamatok a pénzügyi piacokon 131
3.4.1. A távolság-közelség és az információs költség 131
3.4.2. A pénzügyi piacok információs csomópontjai 134
3.4.2.1. Az információs technológia szerepe a pénzügyi tér átalakulásában 134
3.4.2.2. A pénzügyi termékek információtartalma 137
3.4.2.3. A helyi beágyazottság jelentősége az elektronikus pénzpiacokon 144
3.5. A pénzügyi tér koncentrációi 151
3.5.1. Az új gazdaságföldrajz és korlátai 151
3.5.2. Térbeli koncentrációk - a pénzügyi tevékenységek agglomerálódása 156
3.5.3. Piaci fragmentálódás: kiszervezés és kihelyezés
3.5.4. Telephelyképző faktorok: a központi helyek és áramlások elmélete 166
3.5.5. Agglomerációs előnyök és a pénzügyi tevékenység 167
3.6. A „hatalom új földrajza" - a dereguláció térbelisége és az állam szerepe 170
3.6.1. A szabályozás területi szintjeinek kibővülése 170
3.6.2. Az állam mint a pénzügyi liberalizáció katalizátora - az állam szabályozó
funkcióinak megerősödése 174
3.7. A pénzügyi piacok térbeli meghatározottsága - Összefoglalás 178
II. RÉSZ. KONCENTRÁCIÓK ÉS ÁRAMLÁSOK A PÉNZÜGYI PIACOKON
(A pénzügyi piacok térbelisége)
4. PÉNZÜGYI PIACOK, ERÖCENTRUMOK ÉS TÖKEÁRAMLÁSOK
A GLOBÁLIS TÉRGAZDASÁGBAN 185
4.1. A pénzügyi piacok funkciói 186
4.2. A globális pénzügyi piacok erőcentrumai 189
4.2.1. A bruttó (állóeszköz-) beruházások és megtakarítások földrajzi különbségei 189
4.2.2. Az Egyesült Államok és a globális egyensúlytalanság - a világgazdaság
erőcentrumainak átrendeződése 195
4.2.3. „Két tűz között" - az eurózóna monetáris és pénzügyi piaci integrációjának
korlátai 201
4.2.4. Kína: a globális pénzügyi rendszer jövőbeli központja 211
4.3. A globális pénzügyi piacok mérete és területi koncentrációi 215
4.3.1. Gyors ütemű eszköznövekedés 215
4.3.2. A globális pénzügyi eszköz-állomány földrajzi megoszlása és koncentrációi 221
4.3.3. A pénzügyi piacok súlyának és diverzifikáltságának mérése 227
4.3.4. Értékpapírosodás által hajtott eszközállomány-növekedés 234
4.4. A nemzetközi tőkeáramlások térbeli rendszere 239
4.4.1. A tőkeműveletek és a befektetések arányváltozásai 239
4.4.2. A nemzetközi tőkeáramlások „paradoxonának" új gazdaságföldrajza 242
4.4.3. A nemzetközi tőkeáramlás „határok nélkül" 244
4.4.3.1. A nemzetközi tőkeáramlás csatornái és akciócentrumai 244
4.4.3.2. Változások a nemzetközi tőkeáramlások irányában 251
4.4.3.3. Külföldi közvetlen működőtőke-beruházások 255
5. A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI PIACOK SZEGMENSEI ÉS TÉRBELI
SZERVEZŐDÉSÜK 263
5.1. Bankhitelezés - a tradicionális finanszírozási mód 264
5.2. Adósságpapír-piacok - a biztonságos tőkepiaci finanszírozás színterei 271
5.3. Részvénytőkepiac - a vállalkozó szelleműek alternatívája 283
5.4. Nemzetközi devizapiacok - a globális pénzügyi rendszer kötőanyagai 288
5.5. A származékos piacok területi jellemzői - a családi ezüst kockáztatói 296
5.6. Az értékpapírosodás földrajzi jellemzői - a kockázatok „átcsomagolói" és térítői 304
6. ÁTALAKULÓ TŐZSDÉK A TÉRGAZDASÁGBAN - KONCENTRÁCIÓ
ÉS DECENTRALIZÁCIÓ A RÉSZVÉNYPIACOKON 311
6.1. A tőzsdeparkettől az elektronikus tőzsdékig 311
6.2. A tőzsdék teljesítménymutatói 317
6.2.1. A jegyzett vállalatok száma 317
6.2.2. Tőzsdei kapitalizáció 318
6.2.3. A tőzsdei forgalom értéke és a kereskedés sebessége 326
6.2.4. Külföldi vállalatok tőzsdei jelenléte 327
6.3. A tőzsdék területi szerveződése 331
6.3.1. Kitáguló földrajzi horizontok - a távolság és az időzónák szerepe megmarad 331
6.3.2. A tőzsdeintegrációk 337
6.3.3. Koncentrált vagy decentralizált részvénypiacok - van-e jövőjük a regionális
tőzsdéknek? 343
7. A PÉNZÜGYI PIACOK CSOMÓPONTJAI: A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI
KÖZPONTOK 351
7.1. A globális pénzügyi központok jelentősége 351
7.1.1. A pénzügyi központok fogalma 351
7.1.2. A nemzetközi pénzügyi központok hierarchikus szintjei 353
7.2. A nemzetközi pénzügyi központok rangsora: stabil élvonal, bővülő globális
hálózat 356
7.2.1. A nemzetközi pénzügyi központok hierarchiájának változásai 356
7.2.1.1. A globális pénzügyi központok azonosítása 356
7.2.1.2. A feltörekvő piacok pénzügyi központjainak integrálódása 362
7.2.2. A nemzetközi pénzügyi központok hálózati kapcsolatrendszere 366
7.3. "Capitals of capital": London-New York 370
7.3.1. A tőke globális fővárosai 370
7.3.2. London - a pénzvilág Wimbledonja 372
7.3.3. New York - a világ legnagyobb pénzügyi piacának központja 377
7.3.4. Tokió - a lehanyatló nemzetközi pénzügyi központ 380
7.3.5. Frankfurt - az eurózóna globális szerepkört nélkülöző pénzügyi központja 382
7.4. A pénzügyi központok telepítő tényezői 385
7.4.1. A pénzügyi központi szerepkör mérése 385
7.4.2. A pénzügyi központok működésének gazdasági előnyei 391
7.5. A globális pénzügyi piacok „szürke szigetei": az offshore központok 396
III. RÉSZ. A DEZINTERMEDIÁCIÓ KIHÍVÁSAI ÉS A PÉNZÜGYI
SZOLGÁLTATÓK UNIVERZALIZÁLÓDÁSA
(A dezintermediáció térbelisége)
8. A DEZINTERMEDIÁCIÓ KIHÍVÁSAI A BANKSZEKTORBAN 411
8.1. Elmosódó határok: a pénzügyi tevékenység diverzifikációja és univerzalizálódása 411
8.1.1. A bankok pozíciója a pénzügyi piacokon 413
8.1.2. A banki tevékenység diverzifikációja 418
8.2. A kiskereskedelmi bankszektor átalakulása 422
8.2.1. A bankhálózat konszolidációja - a fiókok szerepe megmarad 426
8.2.2. A távolság és az információs technológia hatása a bankszektor térbeli
működésére 432
9. A BANKRENDSZER INTÉZMÉNYI EVOLÚCIÓJA ÉS HATÁROKON
ÁTNYÚLÓ SZOLGÁLTATÁSAI 437
9.1. Univerzális bankmodell az árnyékbankrendszer „árnyékában" - a bankszektor
intézményeinek eltérő fejlődési és szabályozási tradíciói 438
9.1.1. Univerzális bankok - az uralkodóvá váló bankmodell 440
9.1.2. Kereskedelmi bankok-klasszikus funkciók 441
9.1.3. Befektetési bankok - búcsú az angolszász bankmodelltől? 447
9.1.4. A privát bankok - a diszkrét bankolás hagyományőrzői 456
9.1.5. Iszlám bankok - keleti találmány 459
9.2. A bankok határon átnyúló szolgáltatásai és az értékpapírosítás 462
9.2.1. A bankok szerepvállalása a „hagyományos" értékpapírok kibocsátásában 463
9.2.2. A bankközi deviza- és derivatív kereskedelem 466
9.2.3. Fúziós és felvásárlási tanácsadói tevékenység 470
9.2.4. Vagyonkezelés 474
9.2.5. Letétkezelés 480
9.2.6. Strukturált termékek előállítói és forgalmazói: a bankok szerepvállalása az
értékpapírosításban 483
10. A GLOBÁLIS PÉNZÜGYI PIACOK ÓRIÁSAI: AZ INTÉZMÉNYI
BEFEKTETŐK 487
10.1. Az intézményi befektetők piaca 488
10.1.1. Az intézményi befektetők piaci szerepvállalása 488
10.1.2. Az intézményi befektetők piaci térnyerése 489
10.2. Globális jelenlét és amerikai dominancia - az intézményi befektetők területi
szerveződése 495
10.3. Nyugdíjalapok - a nyugdíj-kapitalizmus zászlóvivői 503
10.3.1. Az időzített „nyugdíjbomba" és a nyugdíjkapitalizmus előretörése 503
10.3.2. A nyugdíjalapok földrajzi koncentrációi 510
10.4. A biztosítótársaságok - a növekvő globális kockázatok kezelői 514
10.4.1. A biztosítási alapok ágazati sajátosságai 514
10.4.2. A biztosítási szektor földrajzi sajátosságai 516
10.4.3. A biztosítási ágazat területi intenzitása 520
10.4.4. A legnagyobb biztosítók és biztosítási alapok 525
10.5. Befektetési alapok - a legrugalmasabb hagyományos intézményi befektetők 528
10.5.1. Amerikai gyökerek a befektetési alapok piacán 528
10.5.2. A befektetési alapok területi megoszlása 533
10.5.3. Befektető államok - a szuverén befektetési alapok térnyerése 535
10.6. Az alternatív befektetési alapok: a hedge fundok és a magántőkealapok 539
10.6.1. A hedge fundok - spekulatív befektetők 539
10.6.2. A magántöke-befektetők - alternatív finanszírozók 546
11. KONCENTRÁCIÓ, TRANSZNACIONALIZÁCIÓ ÉS LOKALIZÁCIÓS
STRATÉGIÁK A NEMZETKÖZI BANKSZEKTORBAN 551
11.1. A koncentráció és konszolidáció a bankszektorban 552
11.1.1. Fúziók és felvásárlások a bankszektorban 552
11.1.2. A határon átnyúló fúziók és felvásárlások a bankszektorban 559
11.2. A banki szolgáltatások transznacionalizálódása 569
11.3. A bankok transznacionalizálódásának korlátai 577
11.4. A transznacionális bankok szervezetföldrajzi sajátosságai 579
11.5. A nemzetközi banki hitelezés földrajzi sajátosságai 582
11.6. A nemzetközi bankpiacok 596
11.6.1. A nemzetközi bankpiacok növekedési trendjei 596
11.6.2. Nemzetközi bankpiaci központok - a határon átnyúló tranzakciók
csomópontjai 600
11.6.3. A nemzetközi banktöke áramlásának térbeli közvetítő csatornái 605
11.7. A globális bankpiacok zászlóshajói 610
11.7.1. A világ legnagyobb bankjai 610
11.7.1.1. A nagybankok földrajzi megoszlása 610
11.7.1.2. A nagybankok csoportosítása a méretnagyság alapján 619
11.7.1.3. A bankok hálózatainak transznacionalizálódása 622
11.7.2. A globális banki szolgáltatók lokalizációs stratégiái 629
11.7.2.1. Citigroup - a transznacionális bankok előfutára 629
11.7.2 2. HSBC - egy hongkongi alapítású bank londoni székhellyel 633
11.7.2.3. UBS - egy kis ország globális befektetési bankja 637
11.7.2.4. A Raiffeisen Csoport - egy kelet-európai regionális bank 640
IV. RÉSZ. A PÉNZÜGYI GLOBALIZÁCIÓ ALKONYA?
A 2007-2009. ÉVI PÉNZÜGYI VILÁGVÁLSÁG ÉS KÖVETKEZMÉNYEI
(A válság térbelisége)
12. RENDSZERVÁLSÁGOK A PÉNZÜGYI GLOBALIZÁCIÓ IDŐSZAKÁBAN 647
12.1. Spekulációs válságok 648
12.2. A liberalizált pénzügyi piacok zavarai: rendszerválságok 652
13. A 2007-2009. ÉVI GLOBÁLIS PÉNZÜGYI VÁLSÁG KIALAKULÁSA
ÉS TERJEDÉSE 661
13.1. A válság közvetett okai 662
13.2. A pénzügyi válság közvetlen oka: spekulatív buborék az amerikai jelzálogpiacon 664
13.2.1. Az ingatlanpiac finanszírozásának működési kockázatai 664
13.2.2. A spekulatív buborék kipukkanása 669
13.3. A válság szakaszai 673
13.3.1. A válság időbeli terjedése 673
13.3.2. A válság szektorközi terjedése 674
13.3.2.1. Az amerikai és a globális bankválság 675
13.3.2.2. Bankválságból globális pénzügyi válság 678
13.3.2.3. Átgyűrűzés a részvénypiacokra: tőzsdeválság 679
13.3.2.4. Átgyűrűzés a reálszférára: gazdasági válság 683
13.4. Perverz fertőzési irányok - a pénzügyi válság terjedésének földrajzi sajátosságai 684
13.4.1. A fejlett országok válságának átgyűrűzése a feltörekvő piacokra: a pénzügyi
válság terjedésének regionális különbségei 684
13.4.2. A pénzügyi fertőzés terjedésének csatornái és térbeli mechanizmusai Kelet Közép-Európában 691
13.4.3. Földrajz és a hitelválság: a válság terjedésének pénzügyi földrajzi tanulságai 695
14. A VÁLSÁG HOSSZÚ TÁVÚ HATÁSAI 697
14.1. A pénzügyi globalizáció zavarai - avagy miért nem lokalizálhatók
a pénzügyi válságok 697
14.2. Válságtípusok 701
14.2.1. Rendszerválság - az angolszász pénzügyi piaci modell bukása, avagy a német
rendszermodell felemelkedése? 701
14.2.2. A világméretű egyensúlyhiány válsága 702
14.2.3. Geopolitikai válság 705
14.2.4. Szabályozási válság 708
14.3. A pénzügyi globalizáció és a válság kihívásai - a „neoklasszikus bankrendszer"
felemelkedése 715
14.3.1. Változó banki stratégiák az új korszak küszöbén 715
14.3.2. A helyi kötődésű banki struktúrák térnyerése 722
IRODALOM 727
ÁBRÁK ÉS TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 751
név- és tárgymutató 761
Köszönetnyilvánítás 775

Témakörök