Galaktika 273.

Előszó

Közelegnek az ünnepek, és már csak néhányat kell aludnunk ahhoz, hogy elmaradjon a következő világvége. Apropó, az üzletek különösen nagy forgalomra számíthatnak huszonkettedikétől szentestéig, hiszen azok, akik az egy nappal korábbi maja világvégére bazíroztak, ekkor rohanják meg a boltokat. Mert ugye minek ajándék, ha előtte vége a világnak... Ebből is látszik, hogy én nem hiszek a jóslatokban. Erre bizonyíték, hogy a héten elvittünk két macskát és egy kutyát is a kötelező évenkénti oltásra. Mert ugye világvége esetén kész pénzkidobás lenne... Ennek köszönhetek egy kellemes találkozást. Véletlenül kiderült, hogy az állatorvos kolléganőjének nem ismeretlen a Galaktika. Férje és apósa is nagy rajongója a magazinnak. Az indulás óta minden lapszám megvan nekik, sőt, kilencesével könyvbe kötve, barna bőrkötésben kerülnek fel a polcra. "Náluk a Galaktika-előfizetés ajándék. Ezzel lepik meg a szeretett férfit. Ez nem egyedülálló jelenség. Meglepő, de előfizetőink jelentős hányada hölgy. Csak egy részük rajongó, a többség valamelyik férfi hozzátartozójának veszi ajándékba az előfizetést, gyakran már évek óta. Ezt bárkinek tudom javasolni: egy olyan ajándék, ami örömet okoz, és évente újra és újra lehet adni. (Én is karácsonyra fizetem elő az anyósomnak az egyik női magazint már tíz éve.) Induljunk neki a következő évnek! Ne feledjék, januári számunk még idén az újságárusokhoz kerül. Addig is az egész szerkesztőség nevében kellemes ünnepeket és boldog új évet kívánok! Előre a következő világvégéig! Vissza