Galaktika 35.

Előszó

Mit akartunk hát, mire törekedtünk jelen számunk összeállításakor?
Elsősorban azt akartuk megmutatni, hogy a magyar irodalom "fő áramlata" mellett a periférián vagy a határvidéken ugyanúgy élt és létezett a fantasztikus, illetve a tudományos-fantasztikus irodalom, mint más nemzeteknél, és hogy nemcsak elfelejtett, obskurus szerzők, olvasmányokat gyártó mesteremberek írásaiban jelent meg, hanem elismert, nagy alkotók is kísérleteztek vagy szórakoztak, esetleg játszottak lehetőségeivel. Igaz, ugyan, hogy a fantasztikum nem elsősorban a kiemelkedő írók munkásságának része, igaz az is, hogy szerzőinek többsége a második vagy harmadik vonalhoz tartozott, ennek azonban a magyar társadalom és az irodalom sajátságos fejlődésében kell az okait keresnünk. Hazánk sohasem járt a technikai vagy tudományos fejlődés élén, ritkán volt a társadalmi haladás zászlóvivője, márpedig a külföldi példák azt mutatják, hogy a tudományos-fantasztikus irodalmat mindig ezek a mozgások ihlették, mindig kapcsolódott a termelési viszonyok megváltoztatásának szándékához vagy a termelési eszközök fejlődésében létrejött ugrásszerű változásokhoz. Elmaradottságunk ellenére is azt látjuk, hogy a magyar sci-fi előzményei jól meghatározott periódusokban bukkannak fel, így negyvennyolc előtt, a kiegyezés után, a századfordulón vagy az első világháború és a forradalmak környékén. Vissza