| I. kötet | |
| Egy úriember hálistenkedik, afelett, hogy nagy vagyonát jóegészségben, elégedetten, zavartalanul élvezheti. De kis emberfia örülhet zavartalanul ebben a zavaros világban? | 5 |
| A túlfiatalos öregek olyanok, mintha nem is lett volna fiatalságuk s a Meggondoltlan Hevességek Esztendei csak most zúdulnának le a fehér fejükre | 23 |
| A milliomosok kaszinója nehezen mozdul, de ha megmozdult, gyorsan és határozottan cselekszik | 40 |
| Takaros alkudozás folyik egy vőlegény jövendő rosszsorsa körül, még hozzű a világszép menyasszony jelenlétében | 54 |
| Cynthus Ballom elindul egyesztendős próbájára s az első nap alkonyatán megállapítja, hogy a kezdet valósággal gyönyörű | 68 |
| Az ember, a művelt ember, néha visszapislog a húszezer évek előtt levitézlett ősökre és valami tehetetlen rokonérzés viszket meg a kebele asztrakánjában | 91 |
| Egy előkelő Club tagja, egy ilyen többszörös milliomos úriember, bizonyára tévedés nélkül meg tudja állapítani azt, hogy ki lehet és ki nem lehet gentleman | 109 |
| Cynthus Ballom úr kezdi megtanulni a rongyosok ravaszságát, vagyis az igazi életet, amelyben csalafintaság nélkül nem juthat el az ember a következő sarokig se | 132 |
| Meg kell csodálnunk Ballom urat, akit az előkelőség most sem hagy el, midőn hölgyekkel ül ebédelni egy faluvégi ház tornácán | 153 |
| Szép vasárnap özvegy Kuszárné társaságában a Dunán innen és a Dunán túl | 174 |
| Valóban, Dode Stobb úrnak volna mit csodálkozni, ha valami különleges messzelátón keresztül szemlélhetné jövendőbéli veje elhelyezkedését Isten tenyerén | 192 |
| Stobb kisasszony a jóvátételen mereng és nem érdekli hogy rosszat tesz | 209 |
| Na, ha igaz, hogy az élet egyetlen nagy cserebót, akkor Cynthus urat aligha lehet meggyanusítani avval, hogy nem veszi ki részét az általános népmozgalomból | 223 |
| Egy kis vállas ember nagyot téved, mire egészséges fogak potyognak és a hold szelíden csodálkozik | 238 |
| A belchtuw-i légoltalom és ami következik. | 259 |
| Még mindig esik az eső Szőny alatt és Cynthus Ballom táboroz és kezd beleszokni az életveszedelmes kalandokba | 276 |
| II. kötet | |
| Vannak olyan menők, akik szívesen ülnek egyedül a sátruk alatt, mint ama Hóseás a zebrákjárta pusztán; de tulajdonképpen - akármit mond Csöpi úr, - mindenki szereti hallani a maga hangját s itt-ott talán a másét is. | 3 |
| Stobb főszerkesztő úr kissé elbizakodott lett; már pedig az elbizakodottaknak tartogatja a sors az igazi kiábrándulásokat. | 24 |
| Miért és mióta nem szereti Felsengrob Ullrich herceg a komplikált nőket. | 43 |
| A 43-as számú fejfa az országút szélén, vagy hogyan születnek a legendák. | 65 |
| Feketekék robogás a kékszemű ember nyomában. | 93 |
| Gondolatok az országútról és új menő a régi helyett. | 107 |
| Rogyák soffőr mint karácsonyi angyal kinek-kinek elhozza jótéteménye gyümölcsét. | 124 |
| Cynthus Ballom felfedez egy szigetet, amit "Lélekemelő"-nek nevez el s amelynek lakossága mindössze egy ember, egy kutya, és tizenkilenc szimmentáli tehén. | 141 |
| Tulajdonképpen kár jónak lenni, mert az ember sohase kap hálát érte. De végeredményben mindenki önmagának jó, nem másnak; így van valami élvezet a dologban és néha egy kis elégtétel is. | 164 |
| Cynthus Ballom úr végre választ egy foglalkozást és komoly töprengésbe dönti vele Mende Julcsi úrleányt. | 191 |
| A kétségek kétségében is utat mutat a tökéletes Természet: megérkezik az északi szél. | 213 |
| Persze az idő mindent kiderít és az ember egyszer csak rájön, hogy egy vándorfodrász is lehet megbízható jóbarát és egy milliárdoslány is lehet megbízhatatlan menyasszony. | 240 |
| Mint az erdő madarai. | 264 |
| Tél apó jön sántikálva; a vándor lelke megrebben, de felkészül és utóbb nevet. | 289 |
| Ebóli Tarka Buksi megszegi a parancsot és ebből a népi dal- és regegyűjtő exmilliomos messzemenő következetetéseket hajlandó levonni. | 313 |
| Hogyan alapít Cynthus Ballom ötven nap alatt exisztenciát csak azért hogy megnyerje a fogadást, és miért veszti el azt amit megnyert. | 337 |
Folytatás Microsoft-tal