Fülszöveg
Az egyház története az evilági történelemben foglal helyet. Ezért megközelítése lehetséges a politikatörténet, a kultúrtörténet és más területek részéről. Ezek a szempontok mind helyet kell, hogy kapjanak az egyháztörténelem írásában. Ebből is látszik, hogy ez a teológiai tárgy nagyon is összetett. Sok apró részből épül fel a tudomány egésze. Az egyháztörténelemnek mégis a legérdekesebb része az egyház belső élete. Ez pedig a kinyilatkoztatásból, annak a megfogalmazásából, a keresztény életeszmény, erkölcsi felfogás és lelkiség történetét jelenti. Ez a gondolkodásmód, szellemiség, a keresztény ember életén keresztül hatással van a társadalomra. Az elmondottak alapján két folyamatról van szó: a társadalomnak az egyházra való hatásáról és az egyháznak a társadalomra való hatásáról, mely belülről, az egyház lényegéből indul ki. Ez utóbbi mégsem jelenti azonban azt, hogy az egyház politikai hatalmat akar magának szerezni.
Gárdonyi Máté egyháztörténelme sok értékkel rendelkezik....
Tovább
Fülszöveg
Az egyház története az evilági történelemben foglal helyet. Ezért megközelítése lehetséges a politikatörténet, a kultúrtörténet és más területek részéről. Ezek a szempontok mind helyet kell, hogy kapjanak az egyháztörténelem írásában. Ebből is látszik, hogy ez a teológiai tárgy nagyon is összetett. Sok apró részből épül fel a tudomány egésze. Az egyháztörténelemnek mégis a legérdekesebb része az egyház belső élete. Ez pedig a kinyilatkoztatásból, annak a megfogalmazásából, a keresztény életeszmény, erkölcsi felfogás és lelkiség történetét jelenti. Ez a gondolkodásmód, szellemiség, a keresztény ember életén keresztül hatással van a társadalomra. Az elmondottak alapján két folyamatról van szó: a társadalomnak az egyházra való hatásáról és az egyháznak a társadalomra való hatásáról, mely belülről, az egyház lényegéből indul ki. Ez utóbbi mégsem jelenti azonban azt, hogy az egyház politikai hatalmat akar magának szerezni.
Gárdonyi Máté egyháztörténelme sok értékkel rendelkezik. Nagyon röviden és pontosan tud fogalmazni. Ennek oka, hogy más teológiai diszciplínákban is járatos. A másik oka azonban az, hogy a rövid megfogalmazásokhoz nagy lényeglátásra van szükség, amivel a szerző rendelkezik. Jól ismeri az általános társadalomtörténeti vonatkozásokat is, ezért az egyháztörténelmet el tudja helyezni a profán történelemben. Látja, hogy milyen folyamatok, mit idéznek elő az egyház belső életében, továbbá azt, hogy az egyház, különböző korokban, hogyan hat a társadalomra.
Bizonyára haszonnal forgatják majd mind a szakterület kutatói, mind pedig a téma iránt érdeklődő olvasók.
Varga Lajos váci segédpüspök
A szerzőről
Vácott született 1970-ben. 1990-től 1996-ig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán tanult. 1995 óta a kaposvári egyházmegye papja. Tanulmányait 1996-1998 között Rómában, a Pápai Gergely Egyetem Egyháztörténeti Fakultásán folytatta, ahol szaklicenciátust szerzett. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán 1999-ben doktorált. 2000-2019 között a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola tanára volt, jelenleg a PPKE HTK Közép- és Újkori Egyháztörténelem tanszékét vezeti.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal