A munkásság az üzemekért, a termelésért 1944-1945

Dokumentumgyűjtemény

Szerző

Szerkesztő

Lektor

'Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért 1944-1945 ' összes példány

Kiadó:	Táncsics Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1970
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	590 oldal
Sorozatcím:	Magyar Országos Levéltár kiadványai
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

A magyar nagyipari munkásság harca az üzemek megmentéséért, helyreállításáért és a termelés megindításáért, 1944-1945 (tanulmány)
A munkásság a német megszállás időszakában, erőfeszítései az üzemek kitelepítésének és bénításának megakadályozására	5
A német megszállás következményei az iparban	6
A munkásság helyzete 1944. március 19-e után	9
A gyáripar pusztulásának kezdete	16
A munkásság erőfeszítései az üzemek kitelepítésének és bénításának megakadályozására a nyilas uralom időszakában	21
A munkásság szerepe a gyárak és a bányák helyreállításában, a termelés megindításában	32
A gyáripar és bányászat háborús kárai	32
A termelés megindítása a felszabadított területeken	38
A helyreállítás eredményei 1945 tavaszán	54
Szerkesztői tájékoztató a dokumentumgyűjtemény használatához	70
Dokumentumok	73
A magyar gyáripar pusztulása munkások erőfeszítése az üzemek megmentéséért
A Vacuum Oil Company Rt. vezérigazgatója az ügyvezető bizottság ülésén beszámol a vállalat telepeit ért bombakárokról (Budapest, 1944. június 15.)	75
A várpalotai bányaigazgatóság jelentése a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. műszaki igazgatójának: a fűzfői erőmű bővítését a munkások passzív ellenállása késlelteti (Várpalota, 1944. július 1.)	77
A Magyar Posztógyár Rt. ügyvezető igazgatójának jelentése a vállalati igazgatósághoz a csepeli gyártelep pusztulásáról történt kiszállításáról (Budapest, 1944. július 27-december)	78
A WM Acél- és Fémművek Rt. igazgatósági ülési jegyzőkönyve: a vállalat vezérigazgatója jelentést tesz a gyártelepet ért bombatámadások okozta károkról (Budapest, 1944. augusztus 14.)	82
A pécsbányatelepi II. üzemi munkászászlóalj parancsnokának átírata az üzemvezetőséghez: a bányamunkásság nem szolgáltatja be a repülőgépekről leszórt röplapok beszolgáltatását (Pécsbányatelep, 1944. szeptember 21.)	84
A Magyar Pamutipar Rt. hadiüzemi személyzeti parancsnokának rendelete: a budapesti hadtestparancsnok és a vállalat katonai parancsnoka az üzem több munkását a munkahely elhagyása miatt szigorított fogsággal fenyített meg (Budapest, 1944. október 4.)	85
Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. ügyvezető igazgatóságának feljegyzése a vállalat vezetőinek és munkásságának ellenállási mozgalmáról, valamint a kitelepítés és üzembénítás részbeni megakadályozásáról (Budapest, 1944. október 16-december)	86
Az Ózd vidéki bányák munkaügyi választmányának jegyzőkönyve: a munkásság a nyilaskeresztes párt képviselőjével és a katonai parancsnokkal szemben a helyben maradás mellett foglalt állást (Ózd, 1944. november 7.)	96
A Sajókazai Kőszénbányák bányagondnokának jelentése a budapesti igazgatósághoz a bányatelep részleges kiürítéséről, valamint a gépek és nyersanyagok egy részének biztonságba helyezéséről (Sajókaza, 1944. november 13.)	99
A Roessemann-Harmatta Gép- és Csőgyár Rt. hadiüzemi személyzeti parancsnokának rendelete: statáriummal fenyegeti a munkafegyelem ellen védő munkásokat (Budapest, 1944. november 15.)	102
Kompolthy Ödön bányaigazgató és Gáthy Zoltán végvezető feljegyzése a rózsaszentmártoni és pernyepusztai bányatelepeken a felszabadulás előtti napokban történt eseményekről (Budapest, 1944. november 20.)	103
Az Egercsehi Kőszénbánya és Portlandcementgyár Rt. háborús kárai: monosbéli szénosztályozóját a visszavonuló német csapatok 1944. decemberében felrobbantották. Szemtanúk visszaemlékezése a telep pusztulásáról (Monosbél, 1944. november 23-1945. február 28.)	109
A Magyar Vagon- és Gépgyár igazgatóságának és a Hadiipari Bombakárügyi Bizottságának jegyzőkönyve: a bombatámadások okozta károk és a gyártási kapacitás csökkenésének felmérése (Győr, 1944. november 30.)	111
Az ózdi bányaigazgatóság vezetőjének jelentése a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű vezérigazgatóságához: a leállított és megbénított üzemek, valamint a bányák munkásai közül kitelepítésre senki nem jelentkezett (Ózd, 1944. november 30.)	115
A Diósgyőri Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyár (MÁVAG vezérigazgatója részére készített feljegyzése a gépi berendezés, az árukészlet elrejtéséről és az üzemek bénításának részbeni megakadályozásáról (Diósgyőr, 1944. november-december)	117
A Magyar Vegyiművek Rt. igazgatóságának jelentése az iparügyi miniszterhez: a gyár munkássága a gépi berendezés és nyersanyag kitelepítését megakadályozta (Budapest, 1944. november-december)	120
A Péti Nitrogénművek Rt. pétfürdői üzemvezetőjének jelentése a vállalat igazgatóságához a gyártelep háborús kárairól és részbeni kiürítéséről (Pétfürdő, 1944. december 4.-1945. március 20.)	122
A Rudabányai Vasércbánya üzemfőnökségének hirdetménye: a német-magyar vegyes bizottság elrendelte a bányaüzem vasútvonalának megrongálását. Az üzemfőnök intézkedései a vasércbánya bénításának előkészítésére (Rudabánya, 1944. december 5.)	126
A WM Acél- és Fémművek Rt. vezérigazgatójának jelentése az Iparügyi Minisztériumhoz: a gyáregységek leszerelése és Németországba való kitelepítése megkezdődött (Budapest, 1944. december 6.)	128
A Vadásztöltény-, Gyutacs- és Fémárugyár Rt. ügyvezető igazgatóságának jelentése az Iparügyi Minisztériumhoz: a nagytétényi és székesfehérvári gyárak kiürítését és bénítását a vállalat dolgozói késleltették. A mosonmagyaróvári gyár gépeit a munkásság elrejtette, és az üzemet fegyveresen megvédte a német robbantó osztaggal szemben (Budapest, 1944. december 8.-1945. április 1.)	129
A tatabányai bányaigazgatóság körrendelete: statáriummal fenyegeti a munkahelyüket elhagyó bányászokat (Tatabánya, 1944. december 9.)	134
Dsida József bányaigazgató jelentése a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. igazgatóságának: a munkások és mérnökök a katonai bevonulás elől elbújdostak (Salgótarján, 1944. december 16.)	135
A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. bányaigazgatósága vezetőjének levele id. Bányik Mihály gépészhez: a zagyvarakodói üzem bénításakor leszerelt hajtószíjak megmentéséért köszönetét és elismerését fejezi ki (Salgótarján, 1944. december 16)	139
A mosonmagyaróvári Kühne Mezőgazdasági Gépgyár vezetőinek fejlegyzése az üzemet fenyegető kitelepítési tervek meghiúsulásáról, a nyilas üzemi tanács működéséről és a gyár bénításának megakadályozásáról (Magyaróvár, 1944. december 25-1945. április 1.)	139
A Salgótarjáni Acélárugyár műhelyvezetőjének jelentése a gyárigazgatósághoz a gyár kiürítéséről, bénításáról, az erőmű felrobbantásáról és a harcok során Salgótarjánban keletkezett károkról (Salgótarján, 1945. január 4.)	144
Körmendy Tibor igazgatóhelyettes jelentése a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. ügyvezető igazgatóságának a frontvonalba került dorogi szénbányák és erőmű háborús kárairól (Budapest, 1945. február 26.)	149
Az iparügyi miniszter leirata Győr-Moson-Pozsony vármegyék és Győr város főispánjához: a Magyaróvári Műselyemgyár Rt. három munkásának, akik a német romboló osztagok által felgyújtott konfekcióüzemet a tűzvésztől megmentették, elismerését fejezi ki (Budapest, 1945. április 1.)	150
A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. igazgatóságának levele a dorogi bányaigazgatóhoz: a dorogi bányák munkásságának és a bányavezetőségnek köszönetet mond a bányák megóvása és üzembe helyezése körül végzett önfeláldozó munkájukért (Budapest, 1945. május 22.)	152
A bányák és gyárak helyreállítása. A termelés megindítása
Az Újszegedi Gőzfűrész és Ládagyár Rt. megbízott vezetőinek jelentése: a vállalat helyzetének alakulása a Szeged felszabadulását követő hetekben, a termelés megindításának nehézségei (Szeged, 1944. október 11. - november 30.)	155
A Szegedi Kenderfonógyár Rt. üzemi tanácsa a szegedi szovjet városparancsnokságtól engedélyt kér a kenderkikészítő telepeivel való kapcsolat felvételére és nyersanyag beszállítására (Szeged, 1944. november 5.)	158
A Magyar Kommunista Párt Központi Vezetőségének programjavaslata a közvetlen politikai és gazdasági feladatok megoldására (Szeged, 1944. november 30.)	159
A Diósgyőri Állami Vas-, Acél- és Gépgyár üzemeinek helyreállítása, a termelés újraindításának nehézségei, a munkásság szerepe a borsodi iparvidék újjáépítésében (Diósgyőr, 1944. december 3. - 1945)	164
Pécs helyettes polgármestere elrendeli a pécsi és pécsvidéki szénbányák, valamint az erőmű üzembe helyezését (Pécs, 1944. december 4.)	166
A Szegedi Kenderfonógyár Rt. szerződése a szovjet hadsereg 11 291 tábori számú alakulatával: a gyár a tábori pékség részére sátrak készítését vállalta el (Szeged, 1944. december 12.)	167
A pécsi Vasasbánya üzemvezetője közli a hosszúhetényi bányamunkásokkal, hogy a termelést három műszakban szervezték meg (Vasas, 1944. december 13.)	168
Az Ózdi Vas- és Acélgyár igazgatójának jelentése a magyarországi ipartelepek szovjet katonai parancsnokának az üzem működéséről és a nyersanyag utánpótlás nehézségeiről (Ózd, 1944. december 20. - 1945. április 22.)	168
A salgótarjáni bányaigazgatóság jelentése a budapesti központnak: a nógrádi bányákat üzembe helyezte, a produkció fokozását a termelési költségek emelkedése és a munkások ellátásának megoldatlansága gátolja (Salgótarján, 1945. január 1 - február 21.)	171
A Magyar Kommunista Párt az iparvidékek nélkülöző munkásainak megsegítésére az Alföld városaiban és községeiben élelmiszergyűjtési akciót kezdeményez (Debrecen, 1945. január 5.)	173
A Fémáru-, Fegyver- és Gépgyár Rt. kőbányai telepe üzemi bizottságának jelentése a X. ker. szakszervezeti bizottságához: a munkások az üzemet helyreállították, és a termelést szűk keretekben megkezdték (Budapest, 1945. január 7 - február 13.)	174
Fejlegyzés a BSZKRT Hungária-pályaudvarának felszabadulásáról, háborús kárairól és a helyreállítási munkálatokról (Budapest, 1945. január 9 - március 31.)	175
A Kőszénbánya Téglagyár Társulat Pesten kőbányai telepe üzemvezetőségének jelentése a Szakszervezeti Tanácshoz: a munkások a gépi berendezést megőrizték, a gyártás megkezdését előkészítették, de a termelés beindítását akadályozza, hogy a gyártelepet katonaság elhelyezésére igénybe vették (Budapest, 1945. január 10 - március 7.)	179
A szegedi szovjet városparancsnok engedélye a Szegedi Kenderfonógyár Rt. megbízottja részére: a szovjet katonai megrendelések teljesítéséhez szükséges nyersanyagok beszerzése végett Borsod és Nógrád megyében utazhat (Szeged, 1945. január 12.)	180
A Ganz és Társa Villamossági, Gép-, Vagon- és Hajógyár Rt. vagonosztályának naponkénti feljegyzései a gyár felszabaduláráról, a helyreállítási munkák megindulásáról és az első szovjet katonai megrendelésekről (Budapest, 1945. január 13 -február 27.)	181
A Budapest-Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntő Rt. vezérigazgatójának jelentése az igazgatóságnak: a salgótarjáni gyártelep gépi berendezésének nagy részét a munkásság megmentette. A salgótarjáni és budapesti gyár termelési eredményeinek ismertetése (Budapest, 1945. január 15 - május 29.)	185
A Lugossy Testvérek Krolupper Művei igazgatóságának és üzemi bizottságának jelentése a Szakszervezeti Tanácshoz: az üzemet helyreállítottk, elektromos energia hiányában kézi erővel dolgozik. Kérik az élelmezési és munkabérfizetési kérdés sürgős megoldását (Budapest, 1945. január 16 - március 9.)	189
A Bőrművek Rt. ügyvezető igazgatóságának beadványa az iparügyi miniszterhez a gépszíjgyártás bevezetésének engedélyezése ügyében. Több gyár, gépszíj hiányában, gépeit nem tudja üzembe helyezni (Újpest 1945. január 16 - március 13.)	191
A Friedr. Siemens Művek Vasöntő és Hőtechnikai Gyár Rt. ügyvezető igazgatójának jelentése a vállalat igazgatósághoz az üzemi bizottság megalakulásáról, a Vörös Hadsereg részére végzett munkákról, az öntödék foglalkoztatásáról és a kokszhiányról (Budapest, 1945. január 17 - szeptember 6.)	192
A WM Acél- és Fémművek Rt. zemi bizottságának körözvénye: közli az üzemegységekkel és osztályokkal, hogy a gyár vezetését átvette (Csepel, 1945. január 18.)	196
A Magyar Posztógyár Rt. ügyvezető igazgatójának jelentése az igazgatóságnak: a munkások és tisztviselők a romokban hevert gyártelepet helyreállították és üzembe helyezték (Budapest, 1945. január 18 - június 1.)	197
A Magyar Philips Művek Rt. jelentése a gyár kitelepítéséről, a háborús károkról, a helyreállítási munkákról és a pénzügyi helyzetről (Budapest, 1945. január 18 - augusztus)	200
A Diósgyőri Magyar állami Vas- és Acélgyár igazgatóságának és üzemi tanácsának körrendelete a három műszakos munkaidő bevezetéséről (Diósgyőr, 1945. január 19.)	203
A Kender-, Juta- és Textilipar Rt. megbízott gyárvezetőjének jelentése a helyreállított üzemben megindult termelőmunkáról, nyersanyagkészletről és munkáslétszámról (Budapest, 1945. január 20.)	204
Takács Ferenc iparügyi miniszter a salgótarjáni bányaigazgatóságot utasítja, hogy a Mátravidéki Kőszénbányák Rt. rózsaszentmártoni és pernyepusztai bányáit a termelés folytonosságának biztosítása végett karbiddal segítse ki (Debrecen, 1945. január 20.)	205
A salgótarjáni bányaigazgatóság új vezetője közli a nógrádi bányák dolgozóival megbízatását, egyben kinevezi az üzemvezető mérnököket, és elrendeli a termelés megindítását (Salgótarján, 1945. január 23.)	206
A Rudabányai Vasércbánya üzemvezető főmérnökének és dolgozóinak beadványa Borsod megye főispánjához: a németek által megrongált vasútvonal helyreállításához talpfa kitermelésének engedélyezését kérik (Dudabánya, 1945. január 27.)	208
Borsod megye főispánja értesíti Rudabánya községet, hogy a vasércbánya dolgozóinak kérésére a fakitermelést engedélyezte, a körjegyzőség községeit pedig a talpfa és a vasúti sínek szállítására kötelezte (Miskolc, 1945. január 30.)	211
Az iparügyi miniszter rendelete a recski ércbánya ideiglenes vezetőjéhez: a bánya üzemének felvételét készítse elő és a termelést indítsa meg (Debrecen, 1945. január 29.)	212
A Danuvia Fegyver- és Lőszergyár Rt. üzemi tanácsának jegyzőkönyve: a munkások az üzemet részben helyreállították, és a termelést elektromos erő hiányában kézi erővel megindították (Budapest, 1945. január 30.)	213
A Farkaslyuki Szénbánya jelentése az ózdi bányaigazgatósághoz: a nagy élelmiszerhiány miatt csökkent a munkába járó bányászok száma (Farkaslyuk, 1945. január 30.)	215
Az ózdi bányaigazgatóság a farkaslyuki bányaüzem vezetőjét értesíti, hogy Rimaszécs községgel szénért élelmiszert cserélhet (Ózd, 1945. január 30.)	216
A Goldberger Sám. F. és Fia Rt. igazgatóságának kérelme az óbudai szovjet katonai parancsnoksághoz: a Vörös hadsereg részére dolgozó gyártelepei szén- és nyersanyagellátásának a biztosítását kéri (Budapest, 1945. január - március)	217
Bányahatósági vizsgálat jegyzőkönyve a nagymányoki, szászvári és mázai bányák termelési viszonyairól, pénzügyi helyzetéről, bányafa- és élelemtári készleteiről (Nagymányok, 1945. január - február 2.)	218
A Rudabányai Vasércbánya üzemfőnökségének jelentése a miskolci bányakapitánysághoz a háborús károkról, a bánya üzembe helyezéséről, a vasérckészletekről és a munkáslétszámról (Dudabánya, 1945. január - március 2.)	222
A Dél-pest megyei Szakmaközi Bizottság jelentése a kecskeméti, nagykőrösi, kiskunfélegyházi és bajaiüzemek működéséről (Budapest, 1945. január - június)	223
A Remix Elektrotechnikai Kft. jelentése a Magyar Wolfram-Lámpagyár, Kremenezky János Rt. ügyvezető igazgatójának az üzem helyzetéről és az alkalmazottak élelmezési nehézségeiről (Budapest, 1945. február 1.)	225
A MÁV Igazgatóság üzemi bizottságának jelentése a Budapesti Nemzeti Bizottsághoz a helyreállítási és mozdony-vagonjavítási munkákról, valamint a vasúti forgalom felvételével kapcsolatos tennivalókról (Budapest, 1945. február 2.)	227
A Hutter és Schrantz Rt. Fémárugyár üzemi tanácsának jelentése a Szakszervezeti Tanácshoz: a Vörös Hadseregnek a szovjet városparancsnokság támogatását kéri (Budapest, 1945. február 2.)	230
Az Egyesólt Izzólámpa és Villamossági Rt. élelemtárvezetőjének jelentése a Vörös Hadsereg élelmiszeradományairól (Újpest, 1945. február 5.)	232
A budapesti X. kerületi Nemzeti Bizottság bejelentése a vasúti forgalom helyreállításáról, a közművek és a gyárak üzembe helyezéséről (Budapest 1945. február 5.)	233
A Ganz-vagongyár műszaki osztályának feljegyzése a MÁV szovjet katonai parancsnokával a sérült vagonok megjavítása és a mozgó javítóvonatok üzembe helyezése ügyében folytatott megbeszélésről (Budapest, 1945. február 6.)	234
Az Ózdi Vas-és Acélgyár igazgatójának hirdetménye: az első kohó üzembe helyezését bejelenti (Ózd, 1945. február 7.)	236
Az ózdi bányaigazgatóság átirata az Ózdi Vas- és Acélgyárhoz: a vasárnapi széntermelési szünet visszaállítását eszközölje ki, hogy a bányafenntartási munkákat el tudják végezni (Ózd, 1945. február 8.)	236
Az ózdi bányaigazgatóság jelentése az Iparügyi Minisztériumhoz bányaüzemeinek termelési viszonyairól, a háborús károkról és a munkásság ellátási problémáiról (Ózd, 1945. február 9.)	238
A Budapesti Nemzeti Bizottság átirata az Iparügyi Minisztérium budapesti részlegéhez: működésének megkezdését tudomásul vette (Budapest, 1945. február 10.)	241
A WM Acél- és Fémművek Rt. műszaki igazgatóságán készült jegyzőkönyv: Kalywoda szovjet műszaki alezredes a vállalatnál tankalkatrészeket rendel (Csepel, 1945. február 12.)	242
A salgótarjáni bányaigazgatóság körrendelete: a bányászok dolgozzanak szorgalmasan, a szovjet katonai parancsnokság jó élelmezésükről gondoskodni fog (Salgótarján, 1945. február 12.)	244
Feljegyzés a Neményi Testvérek Papírgyár Rt. csepeli gyárának felszabadulás utáni helyzetéről, a helyreállítási munkálatokról és a gyártás megindításának lehetőségéről (Csepel, 1945. február 14.)	245
Az Iparügyi Minisztérium budapesti részlege a Budapesti Nemzeti Bizottságot meghívja a gépi berendezések és nyersanyagok felkutatásának és összegyűjtésének megbeszélésére (Budapest, 1945. február 16.)	246
A WM Acél- és Fémművek Rt. ügyvezető igazgatójának feljegyzése a kereskedelmi miniszterrrel és a GYOSZ képviselőjével a szénellátás, a budapesti hidak helyreállítása és személyzeti kérdések ügyében folytatott tárgyalásáról (Csepel, 1945. február 16.)	247
A Szakszervezeti Tanács főtitkára felkéri az Athénaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. üzemi bizottságát, hogy a gazdátlanná vált nyomdát helyezze üzembe (Budapest, 1945. február 16.)	248
A Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára Rt. üzemi bizottsági elnökének jelentése a népjóléti miniszterhez: a vállalat az országnak fontos egészségügyi bázisa, üzembe helyezése sürgős. A gyártás megindításának problémái (Újpest, 1945. február 17.)	249
A Haidekker Sándor Sodronygyár Rt. üzemi értekezletének jegyzőkönyve: a gyár dolgozói a romok eltakarítására és a munka felévtelének a biztosítására munkaközösséget alakítanak (Budapest, 1945. február 20.)	255
A WM Acél- és Fémművek Rt. műszaki igazgatóságának átirata az ellátási irodához: a szovjet megrendelők által beszállított élelmiszerek átvételét és kiosztását szervezze meg (Csepel 1945. február 20.)	257
A Diósgyőri Vas- és Acélgyár igazgatójának körrendelete: az alkalmazottak munkafelajánlással és ünnepséggel emlékezzenek meg a Vörös Hadsereg napjáról (Diósgyőr, 1945. február 20.)	257
A Wolfner Gyula és Társa Rt. újpesti bőrgyára üzemi bizottságának jelentése a Szovjet Katonai Parancsnoksághoz: a szén, nyers- és segédanyagok rohamosan fogynak, a gyárnak pénzkészlete nincs, az élelmezés kérdése megoldatlan (Újpest, 1945. február 21.)	258
A Hazai Fésűsfonó és Szovőgyár Rt. igazgatóságának és üzemi bizottságának jelentése az Iparügyi Minisztériumhoz: a helyreállítási munkák befejeződtek, a teljes kapacitás kihasználását létszám-, nyersanyag- és energiahiány gátolja (Budapest, 1945. február 21.)	260
A selypi cukorgyár megbízott vezetőjének jelentése az iparügyi miniszterhez a gyár gépi berendezéséről, üzemanyaghiányáról és a cukorrépa-termelés megszervezésének fontosságáról (Selyp, 1945. február 22.)	262
A Szalay István Rt. villamossági vállalat üzemi bizottságának bejelentése a Budapesti Nemzeti Bizottságához: a kirendelt válalatvezetőt nem fogadja el. A tulajdonos távollétében az üzemi bizottság illetékes a vállalatot vezetni (Budapest, 1945. február 22.)	264
A Révai Testvérek Irodalmi Rt. üzemi bizottsága a Szakszervezeti Tanácsot tájékoztatja a nyomda háborús kárairól, a helyreállítási munkákról és az üzem részleges megindulásáról (Budapest, 1945. február 22.)	266
Feljegyzés a szovjet városparancsnokság képveselőjének és az ipari vállalatok érdekképviseleteinek a budapesti gyárak üzembe helyezése ügyében tartott értekezletéről (Budapest, 1945. február 23.)	267
Az Ózdi Vas- és Avélgyár finomhelgermű üzemfőnökének jelentése a vezérigazgatósághoz a háborús károkról, a helyreállítási munkálatorkról és a hengermű üzembe helyezéséről (Ózd, 1945. február 23.)	271
A Vadásztöltény-, Gyutacs- és Fémárugyár Rt. üzemi bizottságának kérelme a budapesti szovjet városparancsnokhoz: nagytétényi gyáruk üzembe helyezéséhez támogatást kér (Budapest, 1945. február 25.)	273
A Haas és Somogyi Speciális Üveg - Vasszerkezetek Gyára Rt. a Közélelmezési Kormánybiztosságtól hídhelyreállításokon dolgozó munkásai részére élelmiszerek kiutalását kéri (Budapest, 1945. február 26.)	274
Feljegyzés a Csepel községben tartott közellátási értekezletről: a község és az üzemek közellátásának egységesítése (Csepel, 1945. február 26.)	275
A Pesti Magyar Kereskedelmi bank részére készült feljegyzés a Mauthner Testvérek és Társa Rt. újpesti bőrgyárának háborús kárairól és üzembe helyezéséről (Budapest, 1945. február 27.)	276
Feljegyzés az Iparügyi Minisztérium Anyaghivatalának, valamint a budapesti gépipari, villamossági és vegyipari vállalatoknak az energiaszolgáltatás, a nyersanyagbiztonság és a munkabérfizetés kérdésének megoldása ügyében tartott értekezletéről (Budapest, 1945. február 27.)	278
A Steyr-Austro-Daimler-Puch Művek Rt. üzemi bizottságának beadványa a Budapesti Nemzeti Bizottsághoz: munkásait sem fizetni, sem élelmezni nem tudja. Sürgős kölcsönt vagy bankköveteléseinek felszabadítását kéri (Budapest, 1945. február - március 10.)	280
A Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár Rt. ügyvezető igazgatóságának tájékoztatója: a szovjet katonai parancsnokkal együtt az alkalmazottak élelmiszerellátásának biztosítására tett intézkedések ismertetése (Budapest, 1945. március 1.)	281
A Salgótarjáni Kőszébánya Rt. anyagosztályának levele a bányaigazgatósághoz: gondoskodjon teherautókról, hogy a Magyar Kommunista Párt miskolci szervezete által a bányamunkások részére gyűjtött élelmiszerek elszállíthassák (Salgótarján, 1945. március 6.)	282
A Magyar Állami Ércbányászat recski bányaüzemének jelentése az Iparügyi Minisztériumhoz a helyreállító munkálatok előrehaladásáról (Debrecen, 1945. március 7.)	283
Az ózdi bányaigazgatóság jelentése a miskolci bányakapitánysághoz bányáinak felszabadulásáról, a széntermelés megindulásáról, a termelési eredményekről (Ózd, 1945. március 8.)	284
A Vadásztöltény-, Gyutacs- és Fémárugyár Rt. az iparügyi miniszternek bejelenti, hogy nagytétényi gyárában megkezdi a bányagyutacs gyártását (Budapest, 1945. március8.)	287
A Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár Rt. műszaki igazgatójának jelentése a vállalati városi irodájához: a szövőüzem megindult és szovjet katonai megrendeléseken dolgozik (Budapest, 1945. március 8.)	288
A WM Acél- és Fémművek Rt. gyárbizottságának felhívása a vállalat dolgozóihoz: a Csepel község területén levő bombatölcséreket együttes erővel tüntessék el (Csepel, 1945. március 9.)	289
Feljegyzés az Első Magyar Gyapjúmosó és Finomposztógyár Rt. üzeméről: a termelés szovjet megrendeléssel indult meg. A gyár szélnellátása nem kielégítő (Budapest, 1945. március 10.)	290
A Láng L. Gépgyár Rt. jelentése a Magyar Általános Hitelbanknak háborús kárairól, gyártási kapacitásáról és teljes üzembe helyezésének akadályairól (Budapest, 1945. március 10.)	291
A Ganz és Társa Villamossági, Gép-, Vagon- és Hajógyár Rt. vagongári üzem vezetőinek megbeszélése a Vörös Hadsereg képviselőjével a gyár foglalkoztatásáról (Budapest, 1945. március 10.)	294
A Danuvia Fegyver- és Lőszergyár Rt. gyárvezetősége és üzemi bizottsága Budapest szovjet katonai parancsnokától a Vörös Hadsereg és a magyar nemzeti hadsereg részére folyamatban levő géppisztolygyártás támogatását kéri (Budapest, 1945. március 10.)	296
Az Ideiglenes Nemzeti Kormány a termelés megindítása érdekében hitelt bocsát az iparvállalatok rendelkezésére (Debrecen, 1945. mácius 12.)	298
A Felten és Guilleaume Kábel-, Sodrony- és Sodronykötélgyár Rt. igazgatóságának jelentése az Iparügyi Minisztériumhoz a háborús károkról és a gyár felszabadulás utáni helyzetéről (Budapest, 1945. március 16.)	299
A bánhidai Erőmű üzemvezetőjének naplójegyzetei az erőmű és lakótelep kiürítéséről, a jobboldali érzelmű vezetők elmeneküléséről, a szovjet csapatok bevonulásáról ás a helyreállítási munkákról (Bánhida, 1945. március 17 - április 4.)	302
Az Élelmezési Munkások Országos Szövetségének jelentése a Szakszervezeti Tanácshoz: a sütödéket üzembe helyeztette, az élelmezési vállalatokat megszervezte, a nyilas és gazdátlan üzemeket pedig saját kezelésébe vette (Budapest, 1945. március 21.)	307
A Magyar Általános Kőszénbánya Rt. vezérigazgatójának jelentése az igazgatósághoz a tatabányai és tokodi bányaüzemek harcok utáni állapotáról, a károk helyreállításáról és a termelés alakulásáról (Budapest, 1945. március 21 - június 9.)	308
A salgótarjáni bányaigazgatóság körrendelete: a karancskeszi Jenő-akna szovjet katonai parancsnoka megjutalmazza a széntermelésben kiváló eredményt elért bányászokat (Salgótarján, 1945. március 22.)	314
A Salgótarjáni Acélárugyár feljegyzése a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. vezérigazgatósága részére: Salgótarján város küldöttségének tárgyalása a debreceni Ideiglenes Nemzeti Kormánnyal az élelmezési, anyagellátási és szállítási nehézségek megoldásáról (Salgótarján, 1945. március 22.)	315
A tatabányai bányák, ipari üzemek vezetőinek és a Magyar Kommunista Párt képviselőinek közvetlenül Tatabánya felszabadulása után tartott értekezlete: a közellátás és a bányák helyzete, az ötös bizottság megválasztása, a helyreállítási munkák megkezdése (Tatabánya, 1945. március 22.)	319
A Ganz és Társa Villamossági, Gép-, Vagon- és Hajógyár Rt. hajógyárának munkássága ünnepélyes keretek között adja át a Vörös Hadseregnek az első elkészült pontont (Budapest, 1945. március 23.)	322
A Neményi Testvérek Papírgyár Rt. üzemi bizottsághoz: gépeik sértetlenül megmaradtak, rotációs papírt tudnak gyártani, ha üzemük a szükséges villamos energiát megkapja (Budapest, 1945. március 23.)	323
A selypi cukorgyár üzemi bizottsága a Magyar Cukoripar Rt. üzemi bizottsága a magyar üzembe helyezésének nehézségeiről (Selyp, 1945. március 23.)	324
A Ford Motor Rt. kérelme a Magyar Nemzeti Bankhoz: a vállalat nem tudja fizetni a munkabéreket, munkásai nélkülöznek. Nagyobb összegű kölcsön folyósítását kéri (Budapest, 1945. március 26.)	327
Az Ajkai Kőszénbánya Rt. bányaigazgatóságának rendelete: üzemében megindítja a termelést, a tárnákba menekült lakosságot pedig a bányák elhagyására hívja fel (Ajkacsingervölgy, 1945. március 27.)	329
Az Iparügyi Minisztérium leirata az Ózdi Vas- és Acélgyárhoz: tájékoztató jelentést kér a gyár munkájáról, teljesítőképességéről és a megrongált hidak helyreállítása végett hídműhely felállítását javasolja (Debrecen, 1945. március 27.)	330
Jegyzőkönyv a Kereskedelmi Minisztérium, a Posta igazgatóság és a rádiógyártással foglalkozó vállalatok képviselőinek értekezletéről, a Magyar Rádió és Telefonhírmondó Rt. a rádió üzembe helyezéséhez a budapesti híradástechnikai üzemek segítségét kéri (Budapest, 1945. március 28.)	332
Az Ajkai Kőszénbánya Rt. üzemvezető igazgatójának jelentése a budapesti bányakapitánysághoz a németek által elrendelt bénítások meghiúsításáról és a termelés megindításáról (Ajkacsingervölgy, 1945. március 28 - május 31.)	335
A Kispesti Textilgyár Rt. gyárvezetőjének jelentése a vállalat igazgatóságához az üzemekben végzett helyreállítási munkákról, a fonoda és szövöde termelési eredményeiről (Budapest, 1945. március 29.)	341
A Diósgyőri Vas- és Acélgyár igazgatójának hirdetménye a Magyar Kommunista Párt országos segélyakciója keretében összegyűjtött élelmiszerek szétosztásának a módozatairól (Diósgyőr, 1945. március 31.)	342
Feljegyzés az Első Magyar Gyapjúmosó és Finomposztógyár Rt. háborús kárairól, a helyreállítási munkálatokról és az üzem foglalkoztatottságáról (Budapest, 1945. március - szeptember)	344
A mosonmagyaróvári Kühne Mezőgazdasági Gépgyár vezetőinek feljegyzése az üzem felszabadulásáról és a termelőmunka megindulásáról (Magyaróvár, 1945. április 1 - május 2.)	345
A Gamma Finommechanikai és Optikai Művek Rt. intézőbizottságának tárgyalása az Ideiglenes nemzeti Kormánnyal a vállalat foglalkoztatásáról és a munkásság élelmezéséről (Budapest, 1945. április 3.)	349
A Haidekker Sándor Rt. felelős vezetőjének és üzemi bizottságának kérelme az Ipari Minisztériumhoz: a romeltakarítási munkák során kitermelt készáruk értékesítésének engedélyezését kérik, hogy a munkabéreket kifizethessék (Budapest, 1945. április 3.)	350
A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. igazgatósága Budapest Székesfőváros Közellátási Kormánybiztosságát tájékoztatja bányáinak termelési nehézségeiről és a szállítási problémákról (Budapest, 1945. április 4.)	351
A Wolfner Gyula és Társa Rt. ügyvezetőségének jelentése az iparügyi és közellátásügyi miniszterhez a magyar bőripar általános helyzetéről (Budapest, 1945. április 4.)	354
A WM Acél- és Fémművek Rt. igazgatóságának és üzemi bizottságának rendelkezései a munkafegyelem megszilárdítására (Csepel, 1945. április 5.)	357
Feljegyzés az Országos Magyar Tejszövetkezeti Központ Rottenbiller utcai üzeme munkásságának Budapest tejellátásának biztosításáért tett erőfeszítéseiről (Budapest, 1945. április 7.)	358
A Csepeli Fémmű üzemvezetősége közzé teszi májusi versenyprogramját (Csepel, 1945. április 7.)	360
A Csepeli Fémmű versenybírósága ismerteti a májusi verseny eredményeit (Csepel, 1945. április 27.)	361
A Magyar Dunántúli Villamossági Rt. ügyvezető elnökének jelentése az iparügyi miniszterhez a Bánhidai Erőmű és a Budapestre vezető nagyfeszültségű távvezeték helyreállítási munkálatairól (Budapest, 1945. április 10.)	363
A Magyar-Amerikai Olajipar Rt. üzemi bizottságának közleménye: újra megkezdődött a zalai olajmezők kitermelése és a nyersolaj szállítása (Nagykanizsa, 1945. április 8-10.)	367
A Magyar Bauxitbánya Rt. ügyvezető igazgatóságának jelentése az Iparügyi Minisztériumhoz a vállalat bányáinak és feldolgozó üzemeinek háborús kárairól, bauxitbányászatának és alumíniumgyártásának kilátásairól (Budapest, 1945. április 11.)	368
A Magyar Fogaskerékgyár a Szakszervezeti Tanács közbenjárását kéri az Ideiglenes Nemzeti Kormánynál, hogy a háromműszakos termelést bevezethesse és így a mezőgazdaság részére traktorokat gyárthasson (Budapest, 1945. április 12.)	372
A Gráb-féle Textilgyár megbízott vezetőjének jelentése a vállalat igazgatójának. A gyár körül utcai harcok dúltak, a németeknek a robbantásokra nem volt idejük. Megkezdődött a gépi berendezés rendbehozatala és az üzembe helyezés előkészítése (Győr, 1945. április 12.)	373
A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. ügyvezető igazgatósága a közellátási miniszter segítségét kéri az éhező bányamunkásság élelmiszerrel és lábbelivel való ellátásához (Budapest, 1945. április 12.)	375
A Goldberg Sám. F. és Fia Rt. kelenföldi gyára üzemi bizottságának tiltakozása Burg Mihály vezérigazgatónál a munkásság élelmezését biztosító csereáruk kiadásának felfüggesztése miatt (Budapest, 1945. április 12.)	377
Az iparügyi miniszter átirata a miniszterelnökhöz: az ipari üzemeknek függőkölcsönnel való ellátása végett terjesszen javaslatot a minisztertanács elé (Budapest, 1945. április 13.)	379
Az Alumíniumérc Bánya és Ipar Rt. vezérigazgatóságán készült jegyzőkönyv: a gánti bauxitbánya dolgozóinak beszámolója a bányatelep kiürítéséről, a háborús károkról és a termelés megindításának lehetőségéről (Budapest, 1945. április 14.)	380
A Csavar- és Kovácsárugyár Rt. igazgatónak a Vörös Hadsereg egyik alakulatával híd- és vasúti felépítmény csavarok gyártására kötött szerződése (Budapest, 1945. április 15.)	383
A komlói állami kőszénbánya üzemvezetőjének jelentése az igazgatósághoz a termelési eredményekről és a szénbányászat folyamatosságának biztosításáról (Komló, 1945. április 18.)	384
A Magyar Ruggyantaárugyár Rt. gyárvezetősége igazolja a Vörös Hadsereg autógumiáru rendelkezését, és a szükséges nyersanyag s félkészgyártmányok biztosítását kéri (Budapest, 1945. április 19.)	386
A Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak javaslata az Iparügyi Minisztériumnak a kokszszükséglet hazai előállítására, a komlói szén kokszosítására (Budapest, 1945. április 20.)	388
A Magyar Kommunista Párt Központi Vezetőségének gazdasági programjavaslata (Budapest, 1945. április 20.)	390
A Hazai Mechanikai Palackgyár Rt. ügyvezető igazgatójának jelentése a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. igazgatóságának a sajószentpéteri gyártelep háborús kárairól, valamint a gyártási és nyersanyagbeszerzési problémákról (Budapest, 1945. április 20.)	393
Az Ipari Robbanóanyag Rt. peremartoni gyárigazgatósága budapesti központját tájékoztatja az üzem helyzetéről (Peremarton-Gyártelep, 1945. április 22.)	395
Jelentés a MÁV Igazgatóságon tartott értekezletről: a vasúti teherkocsik javítása sürgős feladat. A helyreállítási munkákba újabb vállalatok bekapcsolását határozzák el (Budapest, 1945. április 23.)	396
A miskolci Első Magyar Öntöttüveggyár Rt. közellátási kölcsönért folyamodik a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankhoz, hogy munkásai fizetését és élelmezését biztosítani tudja (Miskolc, 1945. április 23.)	397
A Magyar Általános Kőszénbánya Rt. igazgatósága tájékoztatja a tatabányai és tokodi üzemvezetőséget a nyomorgó és ínséget szenvedő bányamunkásság ellátása érdekében tett lépéseiről (Budapest, 1945. április 24.)	398
A Pénzintézeti Központ értesíti a Pesti Magyar Kereskedelmi bankot, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormány a munkabérek kifizetésére újabb hitelt folyósított az iparvállalatoknak (Budapest, 1945. április 25.)	401
Az Egercsehi Kőszénbánya és Portlandcementgyár Rt. munkabizottságának jegyzőkönyve: az ügyvezető igazgató ismertette a vállalat üzemeinek háborús kárait és a termelés megindításának feltételeit (Budapest, 1945. április 26.)	402
A pécsi szénbányák együttes üzemi bizottságának hirdetménye: senki ne használja a régi megalázó köszönési formákat (Pécs, 1945. április 27.)	405
Feljegyzés a Magyar Vagon- és Gépgyár műszaki vezetőinek és a Szövetséges Katonai Ellenőrző Bizottság kiküldötteinek a gyáregységek gyártási kapacitásának felmérése ügyében tartott megbeszélésről (Győr, 1945. április 28.)	406
A Bánvölgyi Szénbányák Rt. igazgatósága a munkásság elmaradt bérének rendezésére és élelmezési helyzetének megjavítására az iparügyi minisztertől kölcsönt kér (Budapest, 1945. április 28.)	408
A Hungária Vegyi és Kohóművek Rt. vezérigazgatójának jelentése az igazgatósághoz a gyártelepek kiürítésének részbeni meghiúsításáról, a háborús károkról és az üzemek megindításának akadályairól (Budapest, 1945. május 2.)	408
Feljegyzés a Ganz és Társa Villamossági, Gép-, Vagon- és Hajógyár Rt. gép- és vagongyárának háborús kárairól, a helyreállítási munkálatokról és termelőmunka megindulásáról (Budapest, 1945. május 5.)	417
A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. Igazgatósága az iparügyi minisztertől a folyamatos széntermelést veszélyeztető pénzügyi nehézségek elhárítását kéri (Budapest, 1945. május 7.)	419
A Salgótarjáni Acélárugyár üzemi értekezletének jegyzőkönyve: beszámoló a közellátásügyi miniszter élelmiszersegélyéről, az elhurcolt gépek felkutatása és bérezési kérdések megvitatása (Salgótarján, 1945. május 11.)	421
Feljegyzés a MÁV helyreállítási munkálatai ügyében tartott tárcaközi értekezletről: az iparvállalatok részvétele a hadműveletek során megrongálódott vasúti teherkocsik javításában (Budapest, 1945. május 11.)	422
Adatszolgáltatás az Iparügyi Minisztériumnak a Goldberger Sám. F. és Fiai Rt. óbudai textilgyárának gyártási kapacitásáról és foglalkoztatottságáról (Budapest, 1945. május 12.)	424
A Goldberger Sám. F. és Fiai Rt. igazgatósága a dolgozók fizetésének folyósítására a Magyar Nemzeti Banktól hitelt kér (Budapest, 1945. május 14.)	425
A borsodnádasdi lemezgyár munkássága az üzem Tanácsköztársaság alatti termelési biztosság javasolja az iparügyi miniszternek vállalatvezetői kinevezésére (Borsodnádasd, 1945. május 17.)	426
A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. ügyvezetősége az iparügyi minisztert tájékoztatja a dorogi-tokodi széntermelés csökkenésének okairól, a munkásság élelmezésének és a segédanyagok beszerzésének nehézségeiről (Budapest, 1945. május 19.)	427
A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű rt. igazgatósága utasítja az Ózdi Vas- és Acélgyárat, hogy rendezkedjék be a megrongálódott vasúti kocsik javítására és új kocsik építésére (Budapest, 1945. május 19.)	429
Az Ózdi Vas- és Acélgyár vezetőségének jelentése a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. vezérigazgatóságának: a megrongálódott vasúti teherkocsik javításának megkezdésére a műszaki intézkedéseket megtette (Ózd, 1945. június 4.)	430
A kelenföldi helyi csoport jelentése a Közlekedési Alkalmazottak Szakszervezetének: ünnepélyes keretek között megindult a rendszeres villamosjárat Kelenföld és a Gellért tér között (Budapest, 1945. május 19.)	431
Az iparügyi miniszter a Vörös Hadsereg egységeinek ellátására a Magyar Pamutipar Rt.-től különböző textilanyagokat rendel (Budapest, 1945. május 19.)	433
A Hatvani Cukorgyár Rt. levele a Hungária Villamossági Rt.-hoz: a villamos áramért cukorral nem tud fizetni, mert a németek teljes készletét elszállították (Hatvan, 1945. május 21.)	434
A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. vezérigazgatója jelenti az Iparügyi Minisztériumnak, hogy a nyersanyaghiány leállás veszélyével fenyegeti a kohászati és fémfeldolgozó üzemeket (Budapest, 1945. május 22.)	435
A Wolfner Gyula és Társa Rt. bőr- és cipőgyár üzemi bizottsága kölcsönért folyamodik az iparügyi miniszterhez (Újpest, 1945. május 22.)	438
A Komárom-Esztergom megyei Szakmaközi Bizottság ülési jegyzőkönyve: az üzemek megindítása, a fakultatív német nyelvtanítás bevezetése és a gazdátlanul maradt üzemek részére vezetők kirendelése (Esztergom, 1945. május 25.)	439
A Bányagépek és Mechanikai Szállítóberendezések Gyára Rt. igazgatósága és üzemi bizottsága a munkások fizetésének folyósítására az Iparügyi Minisztériumtól kölcsönt kér (Budapest, 1945. május 28.)	441
Dr. Róbert Imre igazgató jelentése a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. vezérigazgatójához: az építőanyag-ipari és egyéb üzemeket jelentős veszteségek nem érték, a megindult termelést azonban a nyersanyag és a vasúti közlekedés hiánya kedvezőtlenül befolyásolja (Budapest, 1945. május 31.)	442
A Szakszervezeti Tanács szocialista munkaversenyre hívja fel az ország szervezett munkásságát és parasztságát (Budapest, 1945. május 31.)	445
Jegyzőkönyv a budapesti XI. kerületi Szakmaközi Bizottság értekezletéről: a gyárak munkásvezetői beszámolnak a termelési eredményekről, a munkásság bérezéséről és élelmezéséről (Budapest, 1945. június 1.)	446
A Magyar Fővárosi Malomegyesület jelentése a magyar malomipar háborús kárairól, a felszabadulást követő hónapokban rendelkezésre álló őrlési kapacitásáról és a pénzügyi helyzetéről (Budapest, 1945. június 5.)	449
Az ózdi bányaigazgatóság levele a kereskedelmi osztályhoz: a bánszállási bányászasszonyok és leányok önkéntes munkával hozzájárultak a németek által felrobbantott eger-putnoki vasút helyreállításához (Ózd, 1945. június 9.)	456
A Magyar Általános Hitelbank részére készült helyzetjelentés a Mezőgazdasági Ipar Rt. kaposvári és mezőhegyesi cukorgyáráról, kaposvári malmáról, konzervgyáráról és a cukorrépa-termelés nehézségeiről (Budapest, 1945. június 11.)	457
A Pécsi Bányák Központi Üzemi Bizottságának hirdetménye: a távozó szovjet katonai parancsnok köszönetet mond az üzemek dolgozóinak munkájukért (Pécs, 1945. június 11.)	458
A Pécsi Bányák Központi Üzemi Bizottsága a szénkormánybiztos és a bányaigazgatóság köszönetét tolmácsolja az újhegyi brikettgyár üzembe helyezési munkálatainál önzetlenül közreműködő munkásoknak (Pécs, 1945. június 15.)	459
Parti István jelentése a WM Acél- és Fémművek Rt. igazgatóságának az Ausztriába hurcolt gépek és kitelepített dolgozók sorsáról (Budapest, 1945. június 19.)	460
Feljegyzés a Hatvani Paradicsomkonzervgyár háborús kárairól és újjáépítéséről (Budapest, 1945. június 20.)	462
Feljegyzés a Kereskedelmi Minisztérium hídosztályán tartott értekezletről: két budapesti szükséghíd építésének terve, a cső- és vasszerkezeti gyárak kapacitásának ismertetése (Csepel, 1945. június 20.)	463
A pécsi szénbányák üzemi bizottságának hirdetménye: a fasiszták által elhurcolt bányászok családjainak megsegítésére hívja fel a bányászokat (Pécs, 1945. június 23.)	465
A kecskeméti gyufagyárat a III. Ukrán Front parancsnokságának megbízottai üzemképes állapotban átadják a gyárigazgatónak és a munkásság képviselőjének (Kecskemét, 1945. június 26.)	466
A szegedi gyufagyárat az üzem szovjet katonai parancsnoka a polgári termelés céljára jegyzőkönyv mellett átadta a gyár igazgatóságának és üzemi bizottságának (Szeged, 1945. június 27.)	467
A Fanto Egyesült Magyar Ásványolajgyárak Rt. ügyvezető igazgatóságának jelentése a Magyar Általános Hitelbankhoz a vállalat háborús kárairól, gyártelepeinek helyzetéről és munkaprogramjáról (Budapest, 1945. június 30.)	470
Az Oetl Antal Vasöntöde és Gépgyár Rt. ügyvezető igazgatósága az Országos Magyar Ipari Jelzálogintézetet tájékoztatja a vállalat háborús kárairól, a Vörös Hadsereg és a MÁV részére végzett munkákról (Budapest, 1945. július 1.)	473
A II. Ukrán Front 3. autósosztaga elismerését fejezi ki a Magyar Ruggyantaárugyár Rt. vezetőinek és dolgozóinak a szovjet hadsereg számára végzett fáradhatatlan munkájukért (Budapest, 1945. július 3.)	478
A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. vezérigazgatóságának bejelentése a Szakszervezeti Tanácshoz: a Ózd vidéki bányamunkásság vasárnapi széntermeléssel járult hozzá az ország újjáépítéséhez (Budapest, 1945. július 3.)	479
A Magyar Vagon- és Gépgyár műszaki igazgatóságának jelentése a vállalat budapesti igazgatóságához: a gyár visszanyerte önállóságát, vagon-, híd- és vasszerkezeti osztálya újjáépítési és jóvátételi munkálatokba kapcsolódott be (Győr, 1945. júlious 5.)	480
Az Első Dunagőzhajózási Társaság pécsi bányaigazgatóságának közleménye a bányászoknak az újjáépítési versenyben végzett rohammunkájáról (Mecsekszabolcs, 1945. július 10.)	483
A pécsi szénbányák együttes üzemi bizottságának jelentése a Bányamunkások Szakszervezetéhez: ismerteti a bányák helyzetét, a folyamatos széntermelés biztosításának feltételeit és a bányaüzemeknek az újjáépítési munkákban való részvételét (Pécs, 1945. július 11.)	485
A Komárom-Esztergom megyei Szakszervezeti Szakmaközi Bizottság ülési jegyzőkönyve: a vidéken vásárolt élelmiszer szétosztása az esztergomi gyárak és a vasutak dolgozói között, a feketekereskedelem eltiltása, üzemek termelési nehézségei (Esztergom, 1945. július 16.)	488
Részlet a Budapesti Nemzeti Bizottság ülési jegyzőkönyvéből: Kővágó József alpolgármester beszámol a hitleristák által felrobbantott budapesti hidak állapotáról és a Kossuth-híd építésének munkálatairól (Budapest, 1945. július 18.)	490
A Vacuum Oil Company Rt. vezetőségének és üzemi bizottságainak jegyzőkönyve: az ország ásványolajfinomító gyárait termelési versenyre hívják ki (Budapest, 1945. július 20.)	497
A WM Acél- és Fémművek Rt. igazgatóságának és üzemi bizottságának körözvénye: a MÁV-teherkocsik javítási munkálataira vagonosztályt létesítenek (Csepel, 1945. július 25.)	498
A Kaposvári Szakszervezetek Vasútépítő Bizottsága és a Kaposi Cukorgyár Rt. megállapodása a MÁV-val: a megrongálódott vasúti teherkocsik javítását vállalják (Kaposvár, 1945. július 25.)	499
Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. ügyvezetősége üzemeinek helyreállítására határidőterv készítését határozta el (Újpest, 1945. július 27.)	501
A Magyar Bányamunkások Szabad Szakszervezetének panasza az Iparügyi Minisztériumhoz: a bányavállalatok tulajdonosai nem gondoskodnak a munkabérekről és a munkások élelmezéséről, az üzemi beosztásokkal pedig a termelést szabotálják (Budapest, 1945. július 28.)	503
Az Óbaroki Bauxitbánya üzemi értekezlete: a munkások három műszak után járó keresetüket felajánlják a háború során megrongálódott iskolák helyreállítására (Óbarok, 1945. július 28.)	509
A Pamuttextilművek Rt. munkavállalóinak bejelentése az Újjáépítési Minisztériumhoz: túlóradíjukat felajánlják az újjáépítés céljára (Budapest, 1945. július 29.)	510
A Péti Nitrogénművek Rt. igazgatóságának negyedévi jelentése az üzemi bizottságnak: a pétfürdői gyár helyreállítási munkái a befejezéshez közelednek, a termelés, szállítás és a pénzügyi helyzet normalizálódott (Budapest, 1945. július)	511
A Kispesti Textilgyár Rt. igazgatója a filmnyomó üzem átvétele alkalmával a szovjet katonai parancsnoknak a zavartalan együttműködésért köszönetét fejezi ki (Budapest, 1945. augusztus 6.)	513
A Győri Textilművek Rt. igazgatóságának jelentése: a győri gyártelepet a munkásság nagy áldozatkészséggel helyreállította, és a termelést megindította (Budapest, 1945. augusztus 9.)	513
A győri vagongyár igazgatóságának és üzemi bizottságának jelentése az Iparügyi Minisztériumhoz a gyáregységekben befejezett és még elvégzésre váró helyreállítási munkákról (Győr, 1945. augusztus 14.)	516
Az Újjáépítési Minisztérium levele a Goldbergertextilgyár üzemi bizottsághoz: az újjáépítés céljára felajánlott munkabérekért a munkásoknak köszönetét fejezi ki (Budapest, 1945. augusztus 14.)	519
Az Orion Bőrgyár Rt. igazgatóságának beszámolója az 1944-es üzletévről, valamint a felszabadulás után eltelt időszak gyártási viszonyairól és eredményeiről (Szeged, 1945. augusztus 16.)	520
A Vadásztöltény-, Gyutacs- és Fémárugyár Rt. mosonmagyaróvári gyára üzemi bizottságának határozata: a gyárat a szovjet katonai parancsnok a polgári termelés céljára átadta. Minden erővel meg kell indítani a racionális gyártást (Mosonmagyaróvár, 1945. augusztus 23.)	522
A Roessemann-Harmatta Gép- és Csőgyár Rt. végrehajtó bizottságának jegyzőkönyve: a vezérigazgató beszámolója a gyár foglalkoztatottságáról, nyersanyagproblémáiról és a munkások élelmezéséről (Budapest, 1945. augusztus 28.)	523
Az Ajkai Kőszénbánya Rt. Bejelentése az Újjáépítési Minisztériumhoz: a bánya dolgozói a rohammunkával termelt szenet felajánlják az ország újjáépítésére (Ajka-Csingervölgy, 1945. augusztus 30.)	525
Vas-Witteg Miklósnak, a Szakszervezeti Tanács helyettes főtitkárának beszámolója a MAORT működéséről és termelési problémáiról (Budapest, 1945. augusztus)	526
Az Egercsehi Kőszénbánya és Portlandcementgyár Rt. bejelenti az újjáépített eger-putnoki vasútvonal ünnepélyes megnyitását (Budapest, 1945. szeptember 27.)	528
Rövidítések jegyzéke	530
Jegyzetek a dokumentumokhoz	532
Név- és tárgymutató	549
Vállalati mutató	562

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem