| Bevezetés | 5 |
| A magyar konyha jellemzői | |
| A sertészsír, a vöröshagyma és a fűszerpaprika együttese | 11 |
| A sertészsír | 13 |
| A zsiradékok jellemzői | 13 |
| A zsiradékok hasznosítása | 16 |
| A sertészsír felhasználása a magyar konyhán | 18 |
| A vöröshagyma | 21 |
| A fűszerpaprika | 23 |
| A fűszerparika készítése | 23 |
| A fűszerparika összetétele és hasznosítása | 24 |
| A kereskedelmi fűszerpaprika | 26 |
| A zöldparika kiegészítő szerepe | 28 |
| A sertéshúsfogyasztás aránytalansága | 32 |
| A hús felépítése | 34 |
| A hús tápanyagai | 36 |
| A hús értéke a fehérje | 38 |
| A sertéshús ipari feldolgozása | 43 |
| A húskészítmények gyártása | 45 |
| Húskészítmények | 47 |
| A sertéshús konyhai feldolgozása | 52 |
| A hús előkészítése | 53 |
| A húsok hőkezelése | 56 |
| Az egyoldalú sertéshúsfogyasztás hátrányai | 62 |
| Ételeink sűrítése rántással | 65 |
| A rántás elkészítése | 66 |
| Egyéb sűrítési eljárások | 67 |
| Sertészsírral gazdagított főtt tészták | 69 |
| Az ízesítés sajátos együttesei | 73 |
| Hogyan alakult ki a magyar konyha? | |
| Élelmezés az őshazában | 81 |
| A legősibb élelemszerzés a gyűjtögetés | 81 |
| A gyűjtögetett táplálékok | 82 |
| A vadászat és a halászat | 84 |
| A kőkorszak konyhája | 86 |
| A nomád pásztorélet élelmezése | 88 |
| A savanyított tejkészítmények | 91 |
| A tej feldolgozása az újabb időkben | 93 |
| A kezdetleges földművelés kibontakozása | 96 |
| Az ősi gabonatermesztés | 101 |
| A gabona feldolgozása | 104 |
| Ősi kásaételek | 109 |
| Fejlődés a honfoglalás után | 112 |
| Újabb kásaalapanyagok honosodnak meg a magyar konyhán | 114 |
| Az olajtermő növények voltak az első ételízesítők | 115 |
| A hüvelyesek szerepe a népélelmezésben | 116 |
| Gazdagodik a zöldségfélék választéka | 117 |
| A gyümölcsfélék száma is gyarapszik | 121 |
| A kenyérkészítés diadalútja | 124 |
| Amíg a pépekből tészta lesz | 124 |
| A tésztaszárítástól a dúsított tésztákig | 126 |
| A házi kovásztól a sajtolt élesztőig | 128 |
| A sütőharangtól az alagútkemencéig | 130 |
| A lepénykenyértől a burgonyás kenyérig | 132 |
| Meghonosodnak a délvidéki fűszerek | 138 |
| Új utakon jár a reneszánsz konyhája | 141 |
| A konyha mesterei: a reneszánsz szakácsok | 142 |
| A konyha és fölszerelése | 144 |
| A terített asztal | 147 |
| A reneszánsz lakomák | 150 |
| A középkor vendégfogadója | 154 |
| A török étkezési szokások hatása a magyar konyhán | 158 |
| Új kásanövényt kaptunk, a rizst | 158 |
| A törökök meghonosítják hazánkban a kávét | 160 |
| A kávé elterjedése | 161 |
| Amíg a kávémagból frissítő ital lesz | 164 |
| A kávé élettani hatása | 168 |
| A kávé ízesítő szerepe | 170 |
| Új élelem-alapanyagok érkeznek Amerikából | 172 |
| A burgonya népélelmezési szerepe | 173 |
| A sokféleképpen hasznosítható paradicsom | 175 |
| A jövő ígérete: a kukorica | 177 |
| Becses főzeléknövényünk: a bab | 178 |
| Egyéb amerikai jövevények | 180 |
| A barokk idők konyhája | 183 |
| Az osztrák biedermeier konyha | 188 |
| Mit kaptunk az orsztrák konyhától | 188 |
| Megjelenik az élelmezési technika új hazai alapanyaga, a répacukor | 191 |
| Kifejlődik a magyar cukrászipar | 193 |
| Az olasz fagylalt minőségjavító szerepe | 196 |
| Kibontakozik a magyar konyha | 198 |
| A század romantikus szemlélete felfedezi a parasztok ételeit | 200 |
| A francia konyha finomító szerepe | 204 |
| A gasztronómia stafétabotját a vendéglátóipar veszi át | 209 |
| Az olasz konyha új ételekkel gazdagítja étlapjainkat | 212 |
| Merre halad a magyar konyha? | |
| Hogyan hatott a felszabadulás népélelmezésünkre? | 223 |
| Mit kell megtartanunk és mit kívánatos megújítani? | 225 |
| A továbbfejlesztés előfeltételei | 231 |
| Mit tehet a mezőgazdaság az élelmezés korszerűsítéséért? | 231 |
| Mit tehet a feldologó ipar élelmezésünk javításáért? | 236 |
| A gasztronómia kultúrájának közkinccsé tétele | 245 |
| Forrásmunkák | 251 |
