| Bevezetés | 3 |
| Az andrásfalviak gazdasági viszonyai | 6 |
| Az andrásfalvi parasztgazdákosás alapjai, a birtokviszonyok | 6 |
| A magánbirtokok és hasznosításuk | 6 |
| A terményfölösleg és értékesítése | 7 |
| Egyéb kereseti források | 7 |
| A közbirtokok és hasznosításuk | 8 |
| A községi erdő és a fával való gazdálkodás | 8 |
| A közlegelő és hasznosítása. (Az állattenyésztés) | 8 |
| A mezőgazdaság rendje | 9 |
| A föld pihentetése | 9 |
| A pallag | 9 |
| A külterjes állattartás | 10 |
| A nyomás | 10 |
| A tolló | 11 |
| A kaszáló | 11 |
| A mező | 12 |
| A főd | 12 |
| A láb | 13 |
| A mezei út | 13 |
| A tag és a darab | 13 |
| A talajnemek | 13 |
| A feketefőd | 13 |
| A szikányos főd | 14 |
| A füvenyes főd | 14 |
| A suvadós főd | 14 |
| A sován főd | 14 |
| A kövér főd | 14 |
| A hideg főd | 14 |
| Az élő főd | 14 |
| A lakhely, a jószág és a borozda | 14 |
| A lakhely | 15 |
| A jószágok | 15 |
| A kert | 15 |
| A borozda | |
| A trágya előállítása, kezelése, kihordása. Szétterítése és a földbe való bekeverése | 16 |
| Az ajazat | 17 |
| A ganyé | 18 |
| A ganyé elhelyezése | 19 |
| A ganyé kezelése | 20 |
| A gyanéfélék | 20 |
| Az érett ganyé | 20 |
| A szalmás ganyé | 20 |
| A szároz ganyé | 20 |
| A pinészes tüzes ganyé | 20 |
| A hideg és a vizes ganyé | 21 |
| A ganyé fajtái | 21 |
| A ganyé szerepa a tapasztásban | 21 |
| A ganyézás | 22 |
| A ganyéhoncsok | 23 |
| A ganyé szétterítése és belszántása | 23 |
| Az őszi és a tavaszi ganyézás | 24 |
| A ganyéző kaláka | 24 |
| A kalákások megvendégelése | 25 |
| Az aklyozás | 25 |
| Az akóly és összeállítása | 26 |
| Az akóly és résznevei | 27 |
| A talaj előkészítése a vetéshez | 27 |
| A szántás módjai és eszközei | 27 |
| Az eke | 27 |
| Az andrásfalvi eke részei | 29 |
| A talyiga | 30 |
| Az eke és a talyiga alkatrészeinek részletes bemutatása | 32 |
| Az eke részei | 32 |
| A fatalyiga részei | 32 |
| A talyigakerek részei | 32 |
| A szántás és körülményei | 34 |
| Előkészület a szántásra | 34 |
| Az eke előkészítése, kiélezése | 35 |
| Az eszteke | 35 |
| Az eke szántóföldre történő kiszállítása | 36 |
| A lószerszám | 37 |
| A besztercei, a zsidós és a kenderhám | 37 |
| A besztercei hám | 37 |
| A zsidó hám | 38 |
| A kenderhám | 39 |
| Az istráng és a hámfa | 39 |
| A gyeplő | 40 |
| A fék | 40 |
| A zabla | 40 |
| A lószerszám részletes bemutatása | 41 |
| A besztercei és a zsidós hám részei | 41 |
| A fék, a zabla és a gyeplő részei | 44 |
| A szíjostor | 44 |
| Az ostornyél | 45 |
| A font ostornyél | 45 |
| A lovak indítása és szavakkal történtő irányítása | 45 |
| Az ökör és tehén bevonása a házi és a mezei munkába | 46 |
| A járom | 46 |
| A járom részeinek részletes bemutatása | 47 |
| Az ökör vagy a tehén befogása az ekébe | 48 |
| Az ökrök, tehenek indítása és szavakkal történő irányítása | 48 |
| A késefa | 48 |
| A lovak befogása az ekébe és a szántás megkezdése | 49 |
| Az esszefogás | 50 |
| A szántás | 51 |
| Az őszi mélyszántás | 53 |
| A borozdolás, az esszevettetés, és a kétfelé vettetés | 54 |
| A szántás műveletének kérdései | 55 |
| A magház | 55 |
| A vétek | 55 |
| A szántó kaláka | 56 |
| Munkaruha és élelmezés a szántásnál | 56 |
| Fohászok a szántás megkezdése és befejezésekor | 57 |
| A borona és a boronálás | 57 |
| A borona | 57 |
| A boronálás | 59 |
| A töngörgő és a töngörgetés | 59 |
| A töngörgő és résznevei | 60 |
| Vetés, aratás, hordás és cséplés | |
| A fejérgabona vetése | 66 |
| Előkészület a vetésre | 66 |
| A kékkövezés | 66 |
| A kézvel való vetés | 67 |
| A rendes vetés | 67 |
| Röviden értelmezve | 68 |
| A tollóra vetés | 69 |
| Még néhány szó a vetésről | 69 |
| A vetés gondozása, védése | 69 |
| A gyomlálás - Csipkézés | 70 |
| Gyomlálás - csipkézés - kalákában | 70 |
| Törsökszedés | 70 |
| Jóslások a termés minőségére | 71 |
| Búzaszentelő | 71 |
| A fejérgabona Andrásfalván levő fajtái | 75 |
| A búza | 76 |
| A rozs | 78 |
| A keverék | 78 |
| Az árpa | 79 |
| A zab | 81 |
| A köles | 82 |
| A haricska - vagy hajdina | 82 |
| A fejérgabona részei | 86 |
| Mondák a búzáról | 90 |
| Aratás - Harábkálás | 92 |
| Az aratás időpontjána a megállapítása | 92 |
| Felkészülés az aratásra | 96 |
| A sarlós aratás szerszámai és munkamenete | 98 |
| A solló | 98 |
| A sollóval való aratás | 100 |
| A harábkálás szerszámai és munkamenete | 106 |
| A kasza | 106 |
| A kasza megvásárlása | 106 |
| A kasza nyele | 107 |
| Az andrásfalvi kaszsa részei | 109 |
| A kasza felütése a nyélre és beállítása | 111 |
| A harábka kankó | 111 |
| A kasza élesítésének eszközei, módjai | 114 |
| A kszaverő üllő | 114 |
| Az üllőagy | 114 |
| A kaszaverő kalapács | 115 |
| A kaszaverés menete | 116 |
| A kaszafenés menete | 117 |
| A fénkőkupa | 117 |
| A kasza fenése | 118 |
| A kasza és a kasza közötti különbség | 119 |
| A kaszával való aratás munkamenete | 122 |
| A harábkálás | 122 |
| Az aratómunka mozdulatai | 122 |
| A rend és arendhely | 124 |
| A pásztánkénti harbkálás | 124 |
| A rejaváság munakmenete a módos gazdáknál | 124 |
| A családon belüli rejavágás munkamenete | 126 |
| A rejavágott gabona elszedése | 126 |
| Az elszedő kankó | 127 |
| A gabona ledőjtése | 128 |
| A bandában való aratás | 129 |
| A ledőjtött gabona esszegyűjtése | 130 |
| A learatott és összeszedett gabona ksiebb egységei és munkamenete | 132 |
| A kéve békötése | 133 |
| A kalangyálás és papolás | 133 |
| A félkalangya és a pap | 134 |
| Az elhulott szálak összegyűjtése | 138 |
| A felgereblyélés munkamenete | 138 |
| Néhány adalés az andrásfalvi aratáshoz | 142 |
| A fiúgyermek számbavétele a harábkálásban | 142 |
| A lányok és gyermekek segédkezése a harábkálásban | 142 |
| A kötelhányó | 142 |
| A napszámos | 142 |
| Az arató kaláka | 143 |
| Az aratók öltözete | 143 |
| Az aratók felszerelése | 144 |
| Az aratás befejezése | 145 |
| A szitár-rész | 145 |
| Világi énekek aratás idején | 145 |
| Summás aratás Móduvában | 150 |
| Hordás, bétakarodás | 156 |
| A hordás eszközei és munkamenete | 156 |
| Az ódalrúd, reszkój és a kersztül való fa | 156 |
| A rakodás | 156 |
| A béhordott gabona tárolása | 158 |
| A cséplés, a szemnyerés eljárásai | 162 |
| A káfolás | 162 |
| A tapottatás - nyomtatás | 162 |
| A szérű | 166 |
| A csépvel való cséplés | 166 |
| A csépvel való cséplés eszközei | 167 |
| A cséplés munkájának munkamenete | 169 |
| A részibe való cséplés | 170 |
| Szórás, szelelés | 171 |
| A móriskálás | 172 |
| A részelés | 172 |
| A masinálás | 173 |
| A termények tárolása | 174 |
| A szalma és a pólyva tárolása | 175 |
| A masinálás befejezése | 175 |
| A kapás, a rostos növények és a szénfélék termesztése | |
| A terebúza (kukorica) és közteseknek termesztése | 181 |
| A terebúza termesztése | 181 |
| A terebúza | 181 |
| A terebúza fajtái | 182 |
| A terebúza vetése | 182 |
| A marker és annak használatbavétele a terebúzavetésnél | 183 |
| A marker részei | 185 |
| A cirkalom | 186 |
| A terebúza ápolása | 186 |
| A kapálás | 187 |
| A kapáló eke és használata | 188 |
| A kapálóeke | 189 |
| A terebúza szedése | 189 |
| A terebúza tisztítása | 191 |
| A terebúza tárolása | 192 |
| A kocsán levágása és betakírítása | 193 |
| A feles és harmados terebúza-művelés | 194 |
| A terebúza felhasználása | 195 |
| Receptek: A málé, a pitán és az álivának recept szerinti leírása | 198 |
| A málé (puliszka) | 198 |
| A pitán | 199 |
| Az álivánka | 199 |
| Köztesek | 199 |
| A bosztán (tök) | 199 |
| A cékla (takramányrépa) | 200 |
| A faszulyka (bab) | 201 |
| A halándor | 202 |
| A kender és a len termesztése | 203 |
| A kender termesztése | 205 |
| A kender elvetése | 205 |
| A kenderszedés | 206 |
| A kender áztatása | 207 |
| A kender felhasználása | 208 |
| A len | 209 |
| A pityóka termesztése | 213 |
| A pityóka fajtái | 213 |
| A rózsapityóka | 213 |
| A kékpityóka | 213 |
| A zsemlepityóka | 213 |
| A pálandrs pityóka | 214 |
| Az Eizen pityóka | 214 |
| A srágabélű pityóka | 214 |
| A pálinkapityóka | 214 |
| A pityókaföld előkészítése | 215 |
| A pityóka előszítése az ültetéshez | 215 |
| A pityóka ültetése | 216 |
| A pityóka ápolása | 217 |
| A kapálás | 217 |
| A pityóka feltöltése | 218 |
| A pityókaásás | 220 |
| A pityóka felhasználása | 221 |
| A palanéca | 222 |
| A pityókagaluska | 222 |
| A núrdli vagy angyalbegyellő | 223 |
| A pityókasaláta | 223 |
| A hagyma termesztése | 227 |
| A hagymatermesztés módszere | 228 |
| A hagyma Andrásfalván ismert fajtái | 229 |
| A vers hagyma | 229 |
| A sárga hagyma | 229 |
| A fehér hagyma | 229 |
| A hápáros hagyma | 229 |
| A hagymamag termesztése | 230 |
| A hagymafőd előkészítése | 231 |
| A hagymamag elvetése és a palánta növelése | 232 |
| A hagymaültetés | 235 |
| A hagyma ápolása | 237 |
| A hagyma kiszedése, tárolása és feldolgozása | 237 |
| A hagyma értékesítése | 239 |
| A hagyma csere útján történő értékesítése | 240 |
| A hagyma felhasználása | 242 |
| Szénafélék | 247 |
| A fűszéna | 247 |
| A szántóföldi szénák | 247 |
| A here és a matyusz | 247 |
| A fekete bórsó | 249 |
| A szénatakarás | 250 |
| A forgatás | 250 |
| A felbglyálás | 251 |
| A cselhe és a cselhézés | 251 |
| A cselhe | 251 |
| A cselhézés | 252 |
| A szénahordás | 254 |
| A rákla | 258 |
| Szekértípusok szerepe a hordásban | 261 |
| A fürgentyűs szeker és rekk résznevei | 261 |
| A rekk részei | 267 |
| Adatközlők | 268 |
| Jegyzetek | 269 |
