Gazdaság 1989/4.

Előszó

Ma már közhely, hogy Magyarország az átmenet állapotában van. De vajon honnan hová tart? Túl egyszerű volna azt állítani, hogy az egypártrendszerből a demokratikus többpártrendszer felé, hiszen a kilátások elég bizonytalanok. Egy azonban biztos: a régi rendszer szétbomlásának és egy sokszínű politikai élet kibontakozásának vagyunk tanúi. A sokszínűség viszont akár a bomlás mellékterméke, akár új rendszer kialakulásának csírája, akár e kettő együtt is lehet. Ahhoz, hogy a most zajló folyamatot megértsük és a jelen zűrzavarban képesek legyünk tájékozódni, elengedhetetlen a döntéshozók közötti viszony szerkezetének empirikus leírása s a szerkezet működésének és változásának magyarázata.
A döntéshozók közötti kapcsolatrendszer vizsgálatakor egyidejűleg több tényezőt kell figyelembe venni: a tulajdonviszonyokat, a párt szerepét, a függőség jellegét, amely a döntéshozókat egymáshoz köti mind a párton belül, mind a párt és a nem-párt szervezetek között, valamint ez utóbbiakon belül is. Figyelembe kell venni továbbá az érdekérvényesítés lehetőségeit, valamint az érdekérvényesítés szerkezetbe épített egyenlőtlenségeit. E tényezők együttesen hoznak létre olyan működő hatalmi struktúrát, melynek segítségével sok múltbeli és jelenlegi stratégia és magatartás magyarázható Magyarországon.
A cikkben egy politikailag monopolizált rendszer szerkezetét és működési elveit elemzem. Leírom a működés rendszerjellemzőit. Követem e jellemzők hatását a döntéshozók magatartására. Megmutatom azt is, hogy miként és miért tartják e magatartások működésben a rendszert, illetve mikor járulnak hozzá annak felbomlásához. Vissza