| Előszó | 7 |
| Kerekes Sándor-Kiss Károly: Uniós elvárások és csatlakozási stratégiák a környezetvédelemben | 9 |
| Teljesítményünk és a brüsszeli követelmények | |
| Az Európai Unió ötödik környezetvédelmi akcióprogramja | |
| A Bizottság értékelése az EU-kérdőívekre adott válaszokról | |
| A Bizottság legújabb kiadványa: útikönyv és/vagy viselkedési kódex? | |
| A csatlakozási/közelítési politika lehetséges változatai | |
| Környezetpolitikai célfüggvények | |
| Belső erőtér | |
| A választás valószínű mezeje | |
| Összegzés | |
| Az Európai Unió környezetpolitikája és a szabályozás tendenciái | 25 |
| Az Európai Közösség ötödik környezetvédelmi akcióprogramja | |
| A közösség szerepe a nemzetközi környezetpolitikában | |
| A környezet és a fejlődés új stratégiája | |
| A program környezetpolitikai prioritásai | |
| A programban kiválasztott célágazatok (interszektoralitás) | |
| A program megvalósítását szolgáló eszközök "arzenáljának" bővítése | |
| A Bizottság jelentése az ötödik környezetvédelmi akcióprogram megvalósításáról | |
| Az Európai Unió környezetpolitikájának prioritásai és a szabályozás várható tendenciái | |
| Többsebességes környezetpolitika és az utolsó bővülés vonatkozásai | |
| Mészáros Ernő: Légszennyező anyagok hazai és európai kibocsátása | 45 |
| Bevezető | |
| Nemzetközi egyezmények a légszennyezés féken tartására | |
| A szén-dioxid kibocsátása | |
| Kénkibocsátás | |
| Nitrogén-oxidok emissziója | |
| Egyéb anyagok | |
| Bándi Gyula-Bencze László-Elek Andrea: Az Európai Unió és a hazai környezeti jogi szabályozás intézményi rendje | 57 |
| Bevezetés | |
| Az intézményi rend | |
| A szabályozási módszertan | |
| Az EU által alkalmazott jogintézmények összesített áttekintése | |
| Példák az ún. horizontális szabályozás köréből | |
| A veszélyes ipari tevékenységek szabályozása | |
| A hulladékgazdálkodás szabályozása | |
| Szervezeti és hatásköri megfontolások | |
| Összegzés | |
| Szlávik János: Az EU-konform környezetvédelmi szabályozási módok gazdasági és társadalmi hatásmechanizmusa | 79 |
| Bevezetés | |
| Az Európai Unió főbb környezetvédelmi szabályozási törekvései és a magyar gyakorlat | |
| A magyar és az EU-szabályozás harmóniája | |
| A magyar környezetszabályozási módok gazdasági és társadalmi hatásmechanizmusának elemzése | |
| Az ellenőrzés és a végrehajtás egyszerűsége, információs igény | |
| A gazdasági változásokhoz történő rugalmas alkalmazkodás | |
| Politikai megfontolások társadalmi elfogadtatása | |
| A "fenntarthatóság" kérdése a magyar gazdaság- és környezetpolitikában | |
| Összegzés | |
| Koloszár Miklós-Ásványi Zsuzsanna-Bulla Miklós: Az EU-konform környezeti szabályozás költség-haszon elemzése és megvalósításának vizsgálata | 99 |
| Bevezető | |
| A gazdaság és a környezet kapcsolata | |
| Költségek | |
| Az EU ajánlásai a környezetvédelemre | |
| Vízgazdálkodás | |
| A levegő minőségének védelme | |
| Hulladékgazdálkodás, hulladékkezelés | |
| A költségek összegzése | |
| A környezetvédelmi intézkedések haszna | |
| Összegzés | |
| Kindler József-Czéh Tibor-Baranyi Árpád-Gáspár Ákos: A szubszidiaritás környezetgazdasági tartalma és gyakorlata | 127 |
| Bevezető | |
| A szubszidiaritás elve az EK-jogban | |
| A szubszidiaritás közgazdasági tartalma | |
| Központosítás versus decentralizáció | |
| Szubszidiaritás és környezet | |
| Megosztott hatáskör a környezetvédelem különböző szintjein | |
| Dánia - a szubszidiaritás érvényesülése a környezetpolitikában | |
| Esettanulmány: a roncsautók (end-of-life-vehicles) kezelése | |
| Füzesi Zsuzsanna-Tistyán László: A környezeti tudat alakulása a rendszerváltás óta | 147 |
| A társadalmi környezetről | |
| A környezeti problémák súlyosságának megítélése | |
| A környezet állapota - három szinten | |
| A személyes érintettség felismerése | |
| Környezetkárosító tényezők a településeken és megítélésük | |
| A környezetszennyezésben szerepet játszó tevékenységek és személyek | |
| A környezetkárosító tényezők csökkentésének felelőssége | |
| Gazdagási fejlődés versus környezetvédelem | |
| Állampolgári részvétel a környezetvédelemben | |
| A média és a szakértők szerepe a lakosság környezeti tudatának alakulásában | |
| Az információk forrása | |
| A kötet szerzői | 181 |