| Előszó | 3 |
| NÖVÉNYTERMESZTÉS | |
| Általános növénytermesztés | |
| A növény szervezete és élete | |
| A növények szervezete, életműködése | 5 |
| A növény belső és külső tagoltsága | 9 |
| A növények táplálkozása, a szén felvétele és áthasonítása, az áthasonított tápanyagok felhasználása | 12 |
| Lélekzés | 16 |
| A növények életfeltételei, az éghajlat (időjárás) | 17 |
| Csírázás, növekedés, szaporodás | 19 |
| Talajismeret | |
| A talaj eredete és a mállás tényezői | 22 |
| A talaj fő alkotórészei: a kőtörmelék, az agyag, a humusz, a talajsók, a talajok élőlényei | 24 |
| A talaj fontosabb tulajdonságai: régetezettség, kötöttség, hajszálcsövesség, vízfogóképesség, szerkezet, hőmérséklet, tevékenység, termékenység, táplálóanyaglekötő képesség, beéredettség, savanyúság | 27 |
| A talajok osztályozása alkotórészeik, művelési ágak és kalászos növények szerint | 34 |
| Telkesítés, talajjavítások | 38 |
| A talajművelés célja és hatása a talajra | 48 |
| Talajművelés kézi-, fogatos- és gépi erővel | 49 |
| A szántás | 50 |
| Tarlószántás | 55 |
| Keverőszántás, vetőszántás | 57 |
| Őszi mélyszántás | 58 |
| A szántás gyakorlati kivitele | 60 |
| A boronálás | 61 |
| Mélyen porhanyító eszközök | 65 |
| A hengerezés | 67 |
| Kapálás, töltögetés | 69 |
| Trágyázás | |
| Trágyázás, a talajerő fenntartása; a trágyaanyagok | 74 |
| Istállótrágya kezelése | 76 |
| A trágyatelep fontossága, létesítése, jövedelmezősége | 78 |
| Emberi ürülék | 81 |
| Keverék- (komposzt-) trágya, szalmatrágya | 82 |
| Istállótrágya kihordása, alászántása, a trágyalé felhasználása | 83 |
| Kosarazás | 84 |
| Zöldtrágyázás | 85 |
| Műtrágyák | 86 |
| A műtrágyák alkalmazása | 90 |
| Közvetve ható mesterséges trágyák (meszezés) | 93 |
| Kísérletezés műtrágyákkal | 94 |
| Vetés, növényápolás | |
| A vetés, a jó vetőmag tulajdonságai, megváltoztatás | 96 |
| Nemesített vetőmagvak, a magtermesztés fontossága | 97 |
| A vetőmag előkészítése | 98 |
| Magmennyiség és az azt befolyásoló tényezők | 102 |
| A vetés ideje, mélysége és módjai: kézzel, géppel | 105 |
| A fészkes vetés, a mag alátakarása | 109 |
| Keverékvetés, köztes vetés | 110 |
| A vetések épolása | 111 |
| Ritkítás, egyezés | 113 |
| Ápolási munkák és védekezési módok fagykárok, szárazság, túlnedvesség, jégkárok, szélviharok és megdűlés ellen | 113 |
| A gyomok irtása | |
| A védekezés módjai | 116 |
| A leggyakoribb gyomnövények | 117 |
| Előzetes védekezés az állati kártevők, élősdi növények és gombabetegségek ellen | 119 |
| Aratás, cséplés, a termények eltartása | |
| A gabonanövények aratása, érési időszakok | 119 |
| Aratás kézzel és géppel | 120 |
| A cséplés | 121 |
| A szemestermények eltartása és magtári kezelése | 122 |
| Zöldtakarmányok lekaszálása | 123 |
| Szálastakarmánynövények lekaszálása, gyűjtése, behordása | 123 |
| Gyök- és gumós növények kiszedése, eltartása | 125 |
| A takarmányok felhasználása erjesztés útján | 126 |
| A növények ellenségei | |
| A növények ellenségei és betegségei: állati kártevők, élősködő növények, gombabetegségek | 126 |
| Részletes növénytermesztés | |
| A legfontosabb gazdasági növények termesztése | |
| A szántóföldi növények csoportosítása | 133 |
| Gabonafélék: búza, rozs, árpa, zab, köles, pohánka | 135 |
| Hüvelyes növények: borsó, lencse, bab, lóbab | 139 |
| Kapás növények: kukorica, seprőcirok, burgonya, csicsóka, takarmány- és cukorrépa, répamagtermesztés, takarmánykáposzta | 141 |
| Olajos növények: takarmánytök, repce, mák, napraforgó | 149 |
| Ipari és kereskedelmi növények: dohány, kender, len | 152 |
| Szálastakarmányneműek: lucerna, lóhere, bíborhere, baltacim, muhar, őszi rozs, csalamádé, borsós csalamádé, keszthelyi keverék, nyúlszapuka, mustár, szudáni fű, zabosbükköny, őszi takarmánykeverékek | 154 |
| Gyógynövények | 161 |
| Gyógynövények beváltása, gyűjtése, hazai gyógynövények | 162 |
| Rét- és legelőművelés | |
| A rétek és legelők növényzete | 167 |
| Természetes, mesterséges rétek és legelők, műrétek | 170 |
| Rétek ápolása és trágyázása | 171 |
| A rétek kaszálása, a széna készítése, behordása és bírálata | 173 |
| A legelők trágyázása, fektetés | 176 |
| Szakaszos legeltetés | 177 |
| Legelők gondozása, kihasználása, fásítása | 178 |
| Közlegelők, legeltetési társulatok | 180 |
| Gazdasági növényeink termesztési viszonyai | 168 |
| ÁLLATTENYÉSZTÉS | |
| Általános állattenyésztés | |
| Az állati szervezet és annak életműködései | |
| Az állattenyésztés jelentősége | 181 |
| Az állati test általános beosztása | 181 |
| Takarmányfelvétel, fogazat, gyomor, belek, emésztés | 183 |
| Vérkeringés, tüdő, légzés | 188 |
| Nemzőszervek, nemiösztön, párzás, fogamzás, ébrény, magzatvíz | 190 |
| Tőgy | 192 |
| Herélés, miskárolás | 193 |
| Általános állattenyésztési alapfogalmak | |
| Állattenyésztés, állattartás | 193 |
| Faj, fajta, tájfajta | 193 |
| Szervezet, vérmérséklet, fejlődő-, takarmányértékesítő- és ellenállóképesség, honosodás | 194 |
| Átörökítés, visszaütés | 197 |
| Összefüggés a külső és belső tulajdonságok között, a tulajdonságok öröklése | 197 |
| A származás fontossága, a törzskönyv | 199 |
| Tenyészeljárások: tisztavérű, bel- és rokontenyésztés, vérfrissítés, keresztezés, telivér, félvér | 200 |
| Ivar- és tenyészérettség, másodlagos nemijelleg, a tenyésztés-bevétel ideje | 202 |
| A párosítás módjai, a nemek közötti arány | 203 |
| A vemhesség jelei, időtartama, elvetélés | 204 |
| Rendes és rendellenes ellés, az ellésnél elkövetett hibák, tévhitek | 206 |
| Bánásmód az újszülöttel, elválasztás, növendékállat-nevelés | 208 |
| Tenyészkerületek, az apaállatok vizsgálata, tenyészigazolványok | 211 |
| Versenyek, kiállítások, állattenyésztési egyesületek | 211 |
| Egészséges és beteg állatok gondozása | |
| Az egészséges állatok gondozásának elvei és eszközei | 213 |
| A háziállatok legfontosabb élősködői | 214 |
| A betegségek megelőzése | 217 |
| Az egészséges istálló | 218 |
| A betegség jelei | 220 |
| A fertőző betegségek | 220 |
| Teendők a fertőző betegség kitörésekor, fertőtlenítés | 227 |
| Védő- és gyógyítóoltások | 229 |
| Első segélynyújtás | 230 |
| Romlott takarmány, mérgezések | 232 |
| A tőgy és a lélekzőszervek betegségei | 233 |
| Takarmányozástan | 229 |
| Takarmányozási ismeretek jelentősége | 233 |
| A takarmányok összetétele: víz, szárazanyag, szerves és szervetlen anyagok | 234 |
| A fehérjék és feladataik, a zsírok, keményítők, a nyersrost és feladataik | 235 |
| A takarmányok emészthetősége | 237 |
| A takarmányok tápanyagtartalmának összehasonlítása. Keményítőérték | 237 |
| Fehérjetartalom | 238 |
| Szárazanyagtartalom | 239 |
| Táplálóanyagszükséglet. Szabványok | 239 |
| A takarmányszükséglet kiszámítása | 240 |
| A takarmányok csoportosítása | 241 |
| A takarmányok előkészítése | 242 |
| Takarmányozási rend, téli és nyári takarmányozás | 243 |
| Fejőstehenek takarmányozása | 245 |
| Igás- és hízóállatok takarmányozása | 246 |
| Növendékállatok takarmányozása | 247 |
| Tenyészállatok takarmányozása | 247 |
| A legelő, kifutó, szabad mozgás fontossága | 248 |
| Ásványi anyagok fontossága | 248 |
| Ivóvíz, itatás | 250 |
| A vitaminok | 250 |
| Egyedi takarmányozás | 251 |
| Gyakorlati szabványok az állatok helyes takarmányozásához | 252 |
| Takarmányozási táblázatok | 229 |
| Részletes állattenyésztés | |
| Lótenyésztés | |
| A lótenyésztés jelentősége | 255 |
| A ló külemi bírálata | 257 |
| Életkor meghatározása | 263 |
| Könnyű és nehéz lovak | 266 |
| A magyar parlagi ló | 266 |
| Az arabs és az angol telivér, félvérek | 267 |
| Nónius, mezőhegyesi tájfajta | 270 |
| A muraközi és a belga ló | 271 |
| Tenyészállatok kiválasztása, fedeztetés, vemhesség, ellés | 271 |
| Csikónevelés, a csikó befogása, betanítása | 274 |
| Az állami ménesek, méntelepek, magánmének | 275 |
| Szarvasmarhatenyésztés | |
| A szarvasmarhatenyésztés jelentősége | 277 |
| A szarvasmarha küleme, az életkor meghatározása | 277 |
| A szarvasmarha hasznosítási irányai: tej-, erő- és hústermelés | 279 |
| Magyar szarvasmarha, a magyar pirostarka szarvasmarha, a szimmentáli szarvasmarha | 283 |
| A népies tenyésztés előretörése | 286 |
| A juhtenyésztés | |
| Juhtenyésztés jelentősége, a juh hasznosítása | 287 |
| A magyar fésűs és húsmerinó, a cigája és a racka, a fríz | 288 |
| Pároztatás, vemhesség, bárányozás, báránynevelés | 290 |
| A nyírás, a gyapjú | 292 |
| Tejgazdaságtan | |
| A tejképződés | 293 |
| A fejés | 294 |
| A tej összetétele, tulajdonságai, hibáinak felismerése | 295 |
| A tiszta tej termelésének feltételei | 297 |
| A kifejt tej helyes kezelése, szállítása | 298 |
| A tej feldolgozása | 300 |
| Fölözés, köpülés vajkészítés, savanyú és édes tejszínből, a vajkészítés melléktermékei | 300 |
| Túrókészítés | 302 |
| A tej és tejtermékek kellékeire és elnevezésére vonatkozó törvényes intézkedések, hatósági tejvizsgálatok | 302 |
| Államilag gümőkórmentesnek nyilvánított tehenészetek | 304 |
| Juhtej és annak felhasználása | 305 |
| Tejellenőrző egyesületek, tejszövetkezetek | 305 |
| Sertéstenyésztés | |
| A sertéstenyésztés jelentősége, hús- és zsírsertések | 307 |
| Sertésfajták, a mangalica, a yorkshire, a berkshire | 308 |
| A tenyészállatok kiválasztása, búgatás, vemhesség, fiaztatás | 313 |
| Malacok nevelése | 314 |
| A sertés hízlalása | 315 |
| Kecsketenyésztés | |
| A kecsketenyésztés jelentősége és a tenyésztés vázlatos ismertetése | 318 |
| Baromfitenyésztés | |
| A baromfitenyésztés fontossága | 320 |
| Hasznosítási irányok, tojás-, hús- és tolltermelés, tenyészállatok nevelése | 321 |
| A magyar parlagi, a leghorn, a vörös izlandi tyúk | 323 |
| A pulykatenyésztés | 326 |
| A magyar parlagi víziszárnyasok, a pekingi kacsa és az emdeni lúd | 327 |
| Tenyészanyagbeszerzés, kiválasztás, ivarok közti arány, tenyésztörzsek | 328 |
| Az okszerű tenyésztés alapfeltételei és eszközei, csapófészkek | 331 |
| Természetes és mesterséges keltetés, nevelés | 334 |
| A baromfibetegségek | 335 |
| A baromfiól | 337 |
| Házinyúltenyésztés | |
| Jelentősége | 339 |
| Házinyúlfajták, a tenyésztés kivitele | 340 |
| Méhészet | |
| A méhtenyésztés jelentősége és feltételei | 343 |
| A méh testének felépítése, a méhcsalád | 343 |
| Az anya vagy királynő, a here, a dolgozó | 345 |
| A rajzás | 347 |
| A méhek táplálkozása és építményei, a viasz | 348 |
| A méhek lakása, kasok, kaptárak | 349 |
| A méhek beszerzése | 349 |
| A méhészet évi munkái | 351 |
| Bánásmód a méhekkel | 352 |
| A méz eltartása, kezelése, értékesítése | 357 |
| A méhek ellenségei és betegségei | 357 |
| A méhészet legszükségesebb eszközei | 358 |
| Selyemhernyótenyésztés | |
| A selyemhernyó életmódja, a tenyésztéshez szükséges berendezés | 360 |
| A tenyésztés munkái | 360 |
| A selyemhernyó betegségei | 363 |
| A selyemhernyótenyésztés támogatása | 364 |
| Kisgazdaságok berendezése és vezetése, számadásvezetés | |
| Berendezés- és kezeléstan | |
| A gazdálkodás fogalma, a termelés tényezői | 365 |
| Földbirtok, földjáradék | 366 |
| A gazdaság épületei, a gazdasági épületek elhelyezése | 368 |
| Az ingatlan értékére befolyással bíró körülmények | 369 |
| A földbirtok felszerelése, a holtleltár, igás- és haszonállatok | 369 |
| A forgótőke | 372 |
| A gazdaság kézi munkaereje | 372 |
| Belterjes és külterjes gazdálkodás, üzemmódok | 372 |
| Váltógazdálkodás, szabadgazdálkodás, kettőstermelés | 373 |
| A talajerő fenntartása | 374 |
| A szántóföldi termelés megszervezése | 375 |
| A gazda munkaköre | 376 |
| Bérlői gazdálkodás | 376 |
| Számvitel | |
| A kisgazda számvitele és jövedelmének kiszámítása | 377 |
| Kertészet és szőlőművelés | |
| Gyümölcstermesztés | |
| Gyümölcstermesztés jelentősége | 389 |
| A gyümölcsfák beszerzése, a fajták megválasztása | 390 |
| A gyümölcsfák térszükséglete | 391 |
| Az ültetésre alkalmas gyümölcsfák alakja, a fa helyének előkészítése, az ültetés helyes kivitele | 392 |
| Az elültetett fiatal fák gondozása | 396 |
| A termő gyümölcsfák nyesése | 397 |
| Idősebb gyümölcsfák ápolása | 397 |
| A gyümölcsfák trágyázása | 398 |
| Az ifjítás és átoltás | 398 |
| A gyümölcsfák szaporítása, ismertebb faoltási módok | 399 |
| A gyümölcsfák alanyai | 399 |
| Dugványozás, tőosztás, bujtás | 399 |
| A gyümölcs szedése, megválogatása, eltartása, csomagolása | 402 |
| A gyümölcsfák fontosabb rovarellenségei, gombabetegségei és az ellenük való védekezés | 405 |
| Téli faápolás, védekezési munkák, téli permetezőszerek készítése és alkalmazása | 405 |
| A téli permetezések végrehajtása | 405 |
| A tavaszi és nyári védekezés, a tavaszi és nyári védekezőszerek elkészítési módja | 410 |
| Az arzénes és nikotinos szerek használata | 410 |
| A tavaszi és nyári permetezés módja | 410 |
| Fontosabb nyári gombabetegségek | 413 |
| A gyümölcsfák fontosabb rovarkártevői | 416 |
| Madárvédelem | 419 |
| A fűzfatermesztés | 420 |
| Konyhakertészet | |
| A házi konyhakert jelentősége, a konyhakert helye, terméshozama | 421 |
| A terület megválasztása, a konyhakert berendezése, a talaj gondozása | 421 |
| A konyhakerti vetésforgó, a terület kihasználása | 422 |
| Palántaágyak, melegágyak, a konyhakerti növények szaporítása | 423 |
| Magvetés, palántanevelés, palántálás, öntözés | 423 |
| Magtermesztés, a termények felszedése, eltartása | 424 |
| Káposztafélék, salátafélék, labodafélék termesztése | 425 |
| Kobakosok, gyökérfélék, hagymafélék termesztése | 426 |
| Hüvelyesek, paradicsom, paprika, tojásgyümölcs, mák, csemegetengeri termesztése | 429 |
| Évelő- és fűszernövények | 429 |
| Konyhakerti kártevők | 430 |
| Szőlőművelés | |
| A szőlő termőhelye, telepítése, filloxéra-mentes talajok, oltványszőlők, szénkéreggel fenntartott szőlők | 431 |
| Szőlőfajták megválasztása, a szőlő ültetése, szaporítása, oltása | 433 |
| A szőlő állandó évi munkái, metszése | 437 |
| A szőlő rovarellenségei és gombabetegségei | 438 |
| A szüret | 443 |
| A szőlő eltartása | 444 |
| Fehér- és vörösbor készítése | 444 |
| A borok kezelése | 445 |
| Általános tudnivalók | |
| A mezőrendőri törvény fontosabb intézkedései | 447 |
| Az állattenyésztés érdekében hozott törvényes intézkedések | 450 |
| Az erdőtörvény és a fásítási kötelezettség | 450 |
| Vadászati és halászati jog | 451 |
| Kutak építése | 451 |
| A tagosítás | 451 |
| A gazdálkodás közterhei: adók, illetékek, vámok | 452 |
| A mezőgazdasági kamarák, szabadtársulású gazdasági érdekképviseleti szervek | 453 |
| Gazdasági felügyelőségek | 454 |
| Szövetkezetek: előnyeik, fajaik, szervezetük, alakításuk | 455 |
| A mezőgazdasági hitel, személyi hitel, a váltó, a jelzáloghitel | 457 |
| A telekkönyv és használata | 459 |
| A magyar öröklési jog lényege | 460 |
| A biztosítás jeletősége és nemei | 460 |
| Az adásvételi ügyletek lebonyolítása, különös nemei, biztosítása | 461 |
| A tőzsde és a gazdák | 464 |
| Vetőmagvak és gabonafélék adásvétele, közraktárak | 464 |
| Fontosabb ipari és kereskedelmi növények értékesítése | 466 |
| Abraktakarmányok vétele, műtrágyák vásárlása, mintavételek | 467 |
| Állatok adásvétele, a járlat, állatszavatossági törvény | 468 |
| Állati termékek eladása, a minőségi termelés előnyei az értékesítésnél | 470 |
| A minőségi termelés előnyei az értékesítésnél | 471 |
| Piacismeret, értékesítési hírszolgálat | 472 |
| Gazdasági ügyiratok helyes szerkesztése | 473 |
| A posta, a vasút igénybevétele | 473 |
| Terület- és köbtartalomszámítás | |
| Területek kiszámítása | 475 |
| Köbtartalmak kiszámítása | 477 |
| Széna-, szalma- és takarmánykazlak köbtartalmának kiszámítása, a fontosabb termények köbmétersúlya | 478 |
| Függelék (a gazda érdekeit szolgáló intézmények) | 482 |