| Előszó a magyar kiadáshoz | 5 |
| Bevezetés | 7 |
| A fehérje és az aminosavak szerepe a gazdasági állatok takarmányozásában | 15 |
| Az állatok fehérjeellátása | 20 |
| A kérődző állatok fehérje-anyagcseréje | 21 |
| A karbamid mint fehérjepótló a kérődző állatok takarmányadagjában | 23 |
| A fehérjeszintézis | 25 |
| A fehérje- és az aminosav-szükséglet alapjai | 26 |
| A takarmányok fehérje- és aminosav-tartalmának értékelése | 33 |
| A szintetikus aminosavak jelentősége | 39 |
| Az aminosavak felhasználása a takarmányozásban | 44 |
| Az aminosav-kiegészítés gazdasági előnyei | 49 |
| Az állatok fehérje- és aminosav-szükséglete | 54 |
| A kérődző állatok fehérjeszükséglete | 57 |
| A takarmányfehérje felhasználása a fehérjeszükséglet fedezésére | 67 |
| A sertés fehérjeszükséglete | 74 |
| A malacok fehérjeszükséglete nyolchetes korig | 74 |
| A sertés fehérjeszükséglete nyolchetes kortól 90 kg élősúlyig | 81 |
| A süldők fehérjeszükséglete adagolt (kimért) takarmányozás mellett | 85 |
| A sertés aminosav-szükséglete | 93 |
| A sertés aminosav-szükségletének meghatározása | 96 |
| A malacok szükséglete születéstől nyolchetes korukig | 96 |
| A nyolchetesnél idősebb sertések aminosav-szükségletének meghatározása | 97 |
| A baromfi fehérjeszükséglete | 105 |
| A baromfi aminosav-szükséglete | 108 |
| A csirkék aminosav-szükséglete | 108 |
| A fehérjék és az aminosavak értékelése | 113 |
| Az emészthető fehérje mennyiségének megállapítása | 115 |
| A fehérje és az aminosavak értékének meghatározására szolgáló módszerek | 119 |
| Az aminosavak értékelésén alapuló módszerek | 131 |
| Mikrobiológiai módszerek | 135 |
| Az aminosavak hozzáférhetősége (hasznosulás) | 137 |
| Állatkísérletek és az azokhoz csatlakozó számítások | 141 |
| A növényi eredetű fehérjék jellemzése és fehérjeforrásként való felhasználásuk | 147 |
| A nitrogén körforgalma | 147 |
| Az aminosavak jellemzése | 151 |
| A fehérjék osztályozása | 154 |
| A növényi részek fehérjéinek különbségei | 158 |
| A fehérjetartalom növelése és a minőség javítása fajtanemesítés és agrotechnika révén | 166 |
| A műtrágyázás hatása | 168 |
| Különböző fehérjetartalmú árpaminták kémiai és takarmányozási értéke | 170 |
| Az agrotechnika hatása a fehérjetartalom növekedésére | 174 |
| Több lizint tartalmazó kukorica nemesítése | 176 |
| Fehérjeforrások és antinutritív anyagok | 181 |
| Állati eredetű takarmányok és felhasználásuk | 186 |
| Fermentációs eredetű fehérjék | 196 |
| Takarmányozásban használható vegyipari eredetű N-tartalmú anyagok és adalékok | 200 |
| NPN-anyagok takarmányozási célra | 200 |
| A szintetikus aminosavak | 204 |
| A metionin gyártása | 205 |
| A lizin gyártása | 206 |
| A triptofán gyártása | 207 |
| Racionális fehérjeellenőrzés az állattenyésztésben | 208 |
| A fehérjeellátás ellenőrzése | 213 |
| A fehérje biológiai értékelésének ellenőrzése | 216 |
| Keveréktakarmányok összeállítása | 221 |