Gazdasági és háztartási ismeretek

Előszó

Az ember táplálékát a növények és az állatok szolgáltatják. Ezeket az ember az őskorban a vadon nőtt növények termésének összegyüjtésével, továbbá vadászattal és halászattal szerezte meg. Az ősember így teljesen a természet szeszélyeitől függött. Hiszen a növények és az állatok között több volt az emberre nézve hasznavehetetlen, sőt veszedelmes, mint a hasznos. A hasznos növények és állatok megszerzése is bizonytalan és fáradságos volt. Az ember azonban Istentől nyert értelmével és ügyességével megszelídítette és elszaporította a vad állatok közül azokat, amelyeket céljaira felhasználhatott s így vette kezdetét az állattenyésztés. Majd a földet feltörte és kényszerítette, hogy azokat a növényeket teremje, amelyek neki és háziállatainak táplálékot adnak s így kezdődött a földmívelés, másnéven növénytermesztés. Ma már főképpen az állattenyésztés és növénytermesztés látja el a jelentőségében sokat veszített vadászat és halászat mellett az emberiséget táplálékkal. Az állattenyésztés és növénytermesztés folytonos tökéletesedése tette lehetővé az emberi nem elszaporodását és az iparnak, bányászatnak, kereskedelemnek, tudománynak és művészetnek, egyszóval: az emberi civilizációnak a kialakulását. Ezért az állattenyésztést és növénytermesztést a vadászat, halászat és bányászattal együtt őstermelésnek is nevezzük.
Az állattenyésztés és a növénytermesztés szoros kapcsolatban állanak egymással. Háziállataink növényi anyagokkal táplálkoznak, viszont igaerejükkel és trágyájukkal elősegítik a növénytermesztést. Állattenyésztéssel és növényeknek nagyobb tömegben, szántóföldön való termesztésével foglalkozik a mezőgazdaság. Különös gondot és ügyességet kívánó növényeknek rendszerint kisebb, kézimunkával művelt területen való termesztésével a kertészet, fáknak erdőben faanyagukért való termesztésével az erdészet foglalkozik. Vissza