| Előszó | 7 |
| Történelmi adottságok | |
| A marxizmus klasszikusai a kommunizmus győzelméről | 9 |
| A gyakorlati tapasztalatok hasznosítása | 10 |
| A kommunizmus kevésbé fejlett országban, illetve országokban való győzelmének következményei | 13 |
| A világháborúk és a forradalmi belső harcok mint közvetlen előzmények | 15 |
| A tulajdonviszonyok és a termelési struktúra átalakítása | 22 |
| A közös vonások okainak valódi jelentősége | 23 |
| Politika és gazdaságpolitika | |
| A politika és a gazdságpolitika kapcsolata | 25 |
| A politikai és gazdaságpolitikai célok általános megfogalmazása | 27 |
| A politika, a gazdaságpolitika és a társadalmi-gazdasági törvények | 31 |
| "Hiba, elhajlás, revizionizmus, dogmatizmus" | 33 |
| A politika és a gazdaságpolitika változása | 35 |
| A minimális és maximális programok melletti érvelés | 40 |
| Gazdaságpolitika és terv | |
| A politika és a gazdaságpolitika kapcsolata a tervvel | 42 |
| Az elsődleges és másodlagos célok tervbeli megfogalmazásának "pontossága" | 44 |
| A kommunizmus építésének szakaszai és a tervperiódusok | 45 |
| A GOELRO történelmi jelentősége | 49 |
| A népgazdasági tervek egységes renszere | 53 |
| A tervezés és az automatizmusok | 57 |
| A terv: cselekvési program vagy prognózis? | 59 |
| Néhány tervezésmódszertani probléma | |
| A tervvariánsok | 64 |
| A célok megközelítése bázisból vagy hosszabb perspektívából | 71 |
| A tervmunka koncentrálása | 75 |
| A tőkés tervezési törekvésekről | |
| A tőkés terv sem prognózis | 77 |
| A tőkés tervezési törekvések osztályjellege | 80 |
| A tőkés tervgazdálkodás lehetetlenségének valódi oka | 82 |
| A tőkés tervezés lényeges vonásai | 85 |
| A szocialista és a tőkés tervezés közös vonásai | 87 |
| A tervezés és a mechanizmus európai szintézisének lehetetlensége | 92 |
| Ágazati struktúravizsgálatok szempontjai | |
| A struktúravizsgálatok hagyományos szempontjai | 94 |
| Progresszív és nem progresszív termelési ágak | 97 |
| A vertikális kapcsolatok | 99 |
| A végtermék és a közbülső termék mint strukturális probléma | 102 |
| Az infrastruktúra | 105 |
| A progresszív termelési ágak és a mezőgazdaság az ágazati struktúrában | |
| A progresszív termelési ágak szerepe a struktúra változtatásában | 108 |
| A mezőgazdaság az ágazati struktúrában | 112 |
| Az ütem és a struktúra kapcsolata | 120 |
| A pólustörvények és az elsődleges célok | |
| A gazdasági törvények követelményrendszerének struktúrája és a pólustörvények | 122 |
| A pólustörvények és az ágazati struktúra | 127 |
| Az ágazati struktúra változásának gyorsasága | 130 |
| A gazdasági mechanizmust hordozó törvények | |
| Az értéktörvény és az "X" törvény mint a gazdasági mechanizmust hordozó törvények | 139 |
| Az "X" törvény körvonalainak megjelenése a Szovjetúnióban, a 20-as évek vitáiban | 141 |
| A pólustörvények és a hordozó törvények kapcsolata | 147 |
| A naturális és az értékmutatók összefüggései | 151 |
| A mechanizmusmodellekről | |
| A modellekről általában | 154 |
| Brus modelljei | 156 |
| Szabadpiaci vagy szabályozott piaci modell? | 159 |
| A központi beavatkozáshoz és az utasításokhoz való viszony | 163 |
| A gazdasági mechanizmusok önmozgása | 166 |
| A tiszta és a vegyes megoldások problémája | 174 |
| A gazdasági mechanizmus továbbfejlesztésének kérdései | |
| A változtatások gyorsasága | 178 |
| A fokozatos bevezetés és a gazdasági kísérletek | 180 |
| A nemzetközi gazdasági kapcsolatok hatása egy adott ország gazdasági mechanizmusára | 183 |
| A politika primátusa és a gazdasági mechanizmus | 186 |
| Az ágazati és szektorális sajátosságok kezelése | 191 |
| Az egész és a rész, az alá- és fölérendeltség | 194 |
| A gazdasági szervezet fejlődésének néhány fő vonása | 196 |
| A vezetésnek a mechanizmust érintő néhány kérdése | 204 |
| Irodalomjegyzék | 211 |
