| Bevezetés | 3 |
| Magyarország gazdasági adottságai | 5 |
| A gazdasági adottságok szerepe, lényege, kifejezési módjai, értékelésük | 5 |
| Hazánk gazdasági adottságai | 16 |
| Népesség | 16 |
| Természeti-földrajzi adottságaink | 22 |
| A termelékenység színvonala | 30 |
| A gazdasági fejlődés iránya és üteme | 34 |
| Iparunk helyzete, szerepe a népgazdaság fejlődésében | 37 |
| Mezőgazdaságunk szerepe a népgazdaság fejlődésében | 45 |
| A közlekedés szerepe | 48 |
| A nemzeti vagyon | 49 |
| A nemzeti jövedelem felhasználása: fogyasztás és beruházás | 50 |
| Külgazdasági kapcsolataink | 62 |
| Nemzetközi nyersanyag-együttműködésünk alakulása és helyzete | 73 |
| Az iparianyag-termelés sajátosságai és nemzetközi együttműködésünk főbb mozgató erői | 73 |
| Az ipari anyagok felhasználása és termelése Magyarországon nemzetközi összehasonlításban | 81 |
| Az iparianyag-termelés és -felhasználás modernizációja, valamint nemzetközi együttműködésünk | 96 |
| Iparianyag-behozatalunk forrásai, kivitelünk irányai és nettó iparianyag-behozatalunk alakulása | 105 |
| Az iparianyag-behozatal szerepe az egyes országokból származó összes importunkban, az egyes országok súlya iparianyag-behozatalunkban | 105 |
| Iparianyag-kivitelünk szerepe összkivitelünkben a főbb viszonylatok szerint. Az egyes országok súlya az iparianyag-kivitelben | 109 |
| Tiszta iparianyag-importunk (összes és viszonylatonkéti) alakulása | 113 |
| Iparianyag-külforgalmunk hatása hazai anyagbázisunk termékcsoportonkénti szerkezetére, arányaira, a feldolgozottsági fokra és a fizetésimérleg-egyensúlyra | 121 |
| Az ipar anyagok szerepe Magyarország külkereskedelmi forgalmában | 127 |
| Magyarország teljes ipari- és összes anyagforgalma | 136 |
| Magyarország teljes iparianyag-forgalma, országonkénti ellentételezettsége, hatása népgazdaságunk alapanyag-termelésére és a nemzeti jövedelemre | 136 |
| Magarország összes anyagforgalma egyes fejlett tőkésországokkal való összehasonlításban | 144 |
| Magyarország összes anyagforgalma az egyes viszonylatokban | 150 |
| Nemzetközi együttműködésünk fejlesztésének problémái az iparianyagtermelés egyes területein | 156 |
| A fűtőanyag-energetikai komplexum | 156 |
| A fémkomplexum | 168 |
| Vaskohászat | 168 |
| Színesfémkohászati együttműködés | 174 |
| Nemzetközi együttműködésünk a vegyi anyagok gyártásában | 180 |
| A fa- és papíripari termékek, valamint a textilipari anyagok | 188 |
| A szállítás és az iparianyag-együttműködés összefüggése | 193 |
| Iparianyag-együttműködésünk összefüggései élelmezési- és feldolgozott iparcikk-forgalmunkkal | 202 |
| Élelmezésitermék-forgalmunk és nemzetközi nyersanyagegyüttműködésünk összefüggései | 202 |
| Az együttműködésünk fejlesztésének, gazdaságossága javításának néhány kérdése | 213 |
| Feldolgozott iparcikk-forgalmunk és nyersanyag-együttműködésünk kapcsolata | 221 |
| A fejlesztés néhány kérdése Magyarországon | 230 |
| Gép- és berendezés-forgalmunk | 234 |
| A KGST-országok külkereskedelme és iparianyag-áramlatai | 242 |
| A KGST-országok áruáramlatainak komplexuma | 242 |
| Az ipari anyagok jelentősége a KGST-országok külforgalmában, a tagországok önellátási fokának változása | 249 |
| A KGST-országok iparianyag-importjának forrásai, kivitelük irányai és az egyes országok szerepe | 256 |
| Az egyes KGST-országok szerepe az összes és a régión belüli arányai | 259 |
| A KGST-országok teljes ipari és összes anyagforgalma | 268 |
| Az iparianyag-együttműködés és a szocialista nemzetközi gazdasági kapcsolatok mechanizmusának tökéletesítése | 274 |
| KGST-kapcsolataink és iparianyag-együttműködésünk mechanizmusa | 274 |
| A mechanizmus fejlesztésének irányai, tekintettel a nyersanyag-együttműködésre | 283 |
| A KGST-kapcsolatok mechanizmusa Magyarországon és továggfejlesztése, tekintettel az iparianyag-együttműködésre | 299 |
| A beruházási együttműködés problémája a nyersanyagegyüttműködésben | 305 |
| Távlatok és alternatívák az iparianyag-együttműködésben | 310 |
| Források | 322 |