| Előszó | 3 |
| Növénytermesztés | |
| Általános növénytermesztés | |
| A növény szervezetének és életműködésének vázlatos ismertetése | |
| A növény belső tagoltsága | 8 |
| A növény külső tagoltsága | 12 |
| A növények táplálkozása | 15 |
| A szén felvétele és áthasonlítása | 17 |
| Az áthasatt (szerves) tápanyagok felhasználása | 20 |
| A lélekzés | 21 |
| A növény és a földi élet | 21 |
| Hogyan hasznosul a levegőben levő nitrogén? | 22 |
| A növények életfeltételei | 23 |
| Az éghajlat (időjárás) szerepe | 24 |
| Csirázás, növekedés, szaporodás | 26 |
| A talaj eredete és a mállás tényezői | |
| A termőtalaj alkotó részei | 31 |
| A kőtörmelék | 31 |
| Az anyag | 32 |
| A humusz | 32 |
| A talajsók | 33 |
| A talaj élőlényei | 35 |
| A talaj fontosabb tulajdonságai | 35 |
| A talajok osztályozása alkotórészeik szerint | 40 |
| Talajosztályozás kalászos növények alapján | |
| Telkesítés | 43 |
| A talajművelés célja és hatása a talajra | |
| Talajművelés kézi-, fogatos- és gépi erővel | 52 |
| A szántás | |
| Az eke kiválasztása | 53 |
| A szántás módja | 54 |
| A szántás ideje, mélysége | 56 |
| Tarlószántás | 58 |
| Keverőszántás és vetőszántás | 59 |
| Őszi mélyszántás | 60 |
| A szántás gyakorlati kivitele | 62 |
| A szántások ismétlése | 63 |
| A boronálás | 63 |
| A boronálás kivitele | 64 |
| Mélyen porhanyó eszközök | 66 |
| Hengerezés | 67 |
| Campbell-féle altalajtömörítő | 69 |
| A gépszántások | 70 |
| Újabb talapművelő eszközök | 71 |
| Kapálás | 75 |
| Töltögetés | 76 |
| Trágyázás | |
| A talajerőfenntartás és annak fokozása | 77 |
| A trágyázás célja és rövid története | 79 |
| Hogy állapíthatjuk meg a talaj tápanyagszükségletét? | 80 |
| A trágyafélék csoportosítása | 81 |
| Istállótrágya | 83 |
| Az istállótrágya érése | 84 |
| Az istállótrágya felhasználása | 85 |
| A trágyatelep létesítése | 87 |
| A trágyatelep jövedelmezősége | 87 |
| Emberi ürülék | 88 |
| Keverék (komposzt) trágya | 88 |
| A szalmatrágya | 88 |
| Istállótrágya kihordása, alászántása | 89 |
| A trágyalé felhasználása | 89 |
| Kosorazás | 89 |
| Zöldtrágyázás | 90 |
| Műtrágyák jelentősége és csoportosítása | 91 |
| Hol használjon a gazda műtrágyát? | 91 |
| Foszforsavtartalmú műtrágyák | 91 |
| Kálisótartalmú műtrágyák | 93 |
| Nitrogéntrágyák | 94 |
| Szerves nitrogéntartalmú műtrágyák | 94 |
| Ammoniák tartalmú műtrágyák | 94 |
| Salétromsav-nitrogéntartalmú műtrágyák | 95 |
| Többféle tápanyagot tartalmazó műtrágyák | 95 |
| Műtrágyák összekeverése | 97 |
| Közvetve ható mesterséges trágyák | 98 |
| Kísérletezés műtrágyákkal | 99 |
| A vetés | |
| A jó vetőmag tulajdonságai | 101 |
| Megváltoztatás | 101 |
| Nemesített vetőmagvak | 102 |
| A magtermesztés fontossága | 102 |
| A vetőmag előkészítése | 103 |
| Magmennyiség | 104 |
| A vetés ideje | 106 |
| A vetés mélysége | 107 |
| A vetés módjai | 108 |
| A vetőgépek és azok kezelése | 108 |
| A fészkes vetés | 112 |
| A mag alátakarása | 112 |
| Keverékvetés és köztesvetés | 113 |
| Növénytermelésünk megszervezése | 113 |
| A vetésforgó | 116 |
| Részletes növénytermesztés | |
| A szántóföldi növények csoportosítása | |
| A csoportok jellemzése és jelentősége | 118 |
| A különböző érési időszakok | |
| A gabonanövények aratása | 121 |
| A cséplés | 122 |
| A szemes termények eltartása és magtári kezelése | 123 |
| A búza | 124 |
| Tavaszbúza termelése | 128 |
| A rozs | 130 |
| Az árpa | 132 |
| A zab | 134 |
| A kukorica | 136 |
| Köles | 144 |
| Pohánka | 145 |
| Hüvelyes vetemények | 145 |
| A borsó | 146 |
| A paszuly | 146 |
| A lencse | 147 |
| A lóbab | 148 |
| A szója | 149 |
| Csillagfürt | 149 |
| Gumós és gyökeres növények | 149 |
| A burgonya | 150 |
| Csicsóka | 150 |
| A cukorrépa | 155 |
| A takarmányrépa | 155 |
| Répamagtermesztés | 157 |
| Czikórépa. Murokrépa | 158 |
| Tarlórépa | 158 |
| Cikória | 159 |
| Olajtermő növények | 159 |
| Repce | 161 |
| Mák | 161 |
| Napraforgó | 163 |
| Takarmánytök | 164 |
| Ipari növények | 165 |
| Dohány | 165 |
| Kender | 166 |
| Len | 167 |
| A komló | 168 |
| Gyógynövények | 170 |
| Takarmánynövények | 171 |
| A zöldtakarmányok lekaszálása | 178 |
| Szálastakarmány-növények lekaszálása, gyűjtése, behordása | 178 |
| Lucerna | 179 |
| Lóhere | 180 |
| Baltacim | 182 |
| Mohar | 184 |
| Csalamádé | 184 |
| Szudáni fű | 185 |
| Zabosbükköny | 185 |
| Őszi takarmánykeverék | 186 |
| A szarvaskeverék | 187 |
| Somkóró | 188 |
| Takarmánykáposzta | 188 |
| Rét- és legelőművelés | |
| A rétek és legelők növényzete | 189 |
| Természetes, mesterséges rétek és legelők, műrétek | 190 |
| Rétek és legelők felújítása | 191 |
| Rétek ápolása és trágyázása | 192 |
| A rét kaszálása | 192 |
| Szénakészítés | 193 |
| A széna behordása | 193 |
| Szénabírálat | 194 |
| Legeltetés réteken | 194 |
| Legelők trágyázása | 194 |
| Fektetés | 195 |
| Szakaszos legeltetés | 195 |
| Legelők gondozása | 196 |
| Legelők kihasználása | 196 |
| Legelők fásítása | 197 |
| Közlegelők, legelőtársulatok | 197 |
| Állattenyésztés | |
| Általános állattenyésztés | |
| Az állattenyésztés jelentősége | |
| Az állati test általános beosztása | 190 |
| A többi háziállatok testtájai | 201 |
| Bőr és szőrözet | 202 |
| Csontozat | 203 |
| Takarmányfelvétel | 204 |
| Fogazat | 204 |
| Az izmok | 206 |
| Az állati test belső szervei | 207 |
| Emésztő szervek | 208 |
| Gyomor | 208 |
| Belek | 209 |
| Emésztés | 210 |
| Hogy megy végbe az emésztés | 211 |
| A hasnyálmirigy | 211 |
| A máj | 212 |
| Vérkeringés | 212 |
| A vér | 213 |
| Tüdő | 214 |
| Légzés | 215 |
| A vesék | 215 |
| A lép | 216 |
| A pajzsmirigyek | 216 |
| Az idegrendszer | 216 |
| Nemzőszervek | 217 |
| Nemi ösztön | 217 |
| Párzás | 218 |
| Fogamzás | 218 |
| Ébrény | 219 |
| Magzatvíz | 219 |
| Tőgy | 219 |
| Herélés, miskárolás | 220 |
| Faj, fajta | |
| Tájfajta | 221 |
| Szervezet | 221 |
| Vérmérséklet | 222 |
| Fejlődőképesség | 222 |
| Takarmányértékesítő-képesség | 223 |
| Ellenállóképesség | 223 |
| Honosodás | 224 |
| A törökítés | 224 |
| Visszaütés | 224 |
| Spontán variáció | 225 |
| A változékonyság | 225 |
| Összefüggés a külső és belső tulajdonságok között | 226 |
| A külső és belső tualjdonságok öröklése | 227 |
| A származás fontossága | 227 |
| Törzskönyv | 228 |
| Tenyészeljárások | 228 |
| Tisztavérű tenyésztés | 228 |
| Beltenyésztés | 228 |
| Vérfrissítés | 228 |
| Keresztezés | 228 |
| A kesztezés előnyei és hátrányai | 229 |
| Telivér, félvér | 230 |
| Ivar- és tenyészérettség | 230 |
| Másodlagos nemi jelleg | 230 |
| A tenyésztésbevétel ideje | 231 |
| A párosítás módjai | 231 |
| Nemek közti arány | 232 |
| A vemhesség jelei | 232 |
| A vemhesség időtartama | 232 |
| Elvetélés | 232 |
| Rendes és rendellenes ellés | 233 |
| Ellésnél elkövetett hibák | 235 |
| Tévhitek | 235 |
| Bánásmód az újszülöttel | 236 |
| Elválasztás | 237 |
| Növendékállatnevelés | 238 |
| Tenyészkerületek | 238 |
| Az apaállatok vizsgálata, tenyészigazolvány | 238 |
| Kiállítások | 238 |
| Állattenyésztési egyesületek | |
| Az állattenyésztési egyesületek jelentősége | 239 |
| Takarmányozástan | |
| A takarmányozási ismeretek jelentősége | 239 |
| A takarmányok összetétele | 240 |
| A víz | 240 |
| Száraz anyag | 241 |
| Szerves és szervetlen anyagok | 241 |
| A fehérjék és feladataik | 241 |
| Zsirok, keményítők, nyersrostok és feladataik | 241 |
| Hamualkatrészek. Ásványi sók | 241 |
| Mit kell tudni a gazdának a vitaminokról? | 242 |
| Számos állat. Táparány | 242 |
| Emészthetőség | 244 |
| A takarmányok csoportosítása | 244 |
| Zöldtakarmányok | 251 |
| Szénafélék | 252 |
| Szalmafélék | 252 |
| Magvak | 253 |
| Ipari hulladékok | 253 |
| Állati eredetű takarmányok | 254 |
| A fölözött tej | 254 |
| A takarmányok előkészítése | 255 |
| Felaprózás, beáztatás, füllesztés | 256 |
| Takarmányok besavanyítása | 256 |
| Takarmányozási rend | 257 |
| Téli és nyári takarmányozás | 258 |
| Átmenetek | 260 |
| Fejőstehenek takarmányozása | 260 |
| Átmenetek | 261 |
| Fejőstehenek takarmányozása | 262 |
| Igásállatok takarmányozása | 263 |
| Hízóállatok takarmányozása | 263 |
| Növendékállatok takarmányozása | 264 |
| Tenyészállatok takarmányozása | 265 |
| A legelő, kifutó, szabad mozgás fontossága | 265 |
| Só, foszforsavas mész, takarmánycsontliszt használata | 266 |
| Ivóvíz, itatás | 267 |
| Egyedi takarmányozás | 267 |
| Gyakorlati szabványok az állatok helyes takarmányozásához | 268 |
| Részletes állattenyésztés | |
| Lótenyésztés | |
| A lótenyésztés jelentősége | 272 |
| A ló külemi bírálata | 273 |
| Könnyű- és nehéz lovak | 281 |
| Románia lótenyésztése | 281 |
| A magyar parlagi ló | 281 |
| Az arabos ló | 282 |
| A lipizzai ló | 283 |
| Az angol telivér, félvérek | 284 |
| Nonius, mezőhegyesi tájfajta | 285 |
| A muraközi és a belga ló | 286 |
| Tenyészállatok kiválasztása | 287 |
| Fedeztetés | 288 |
| Vemhesség | 289 |
| Ellés | 289 |
| A csikó befogása és tanítása | 290 |
| Hogyan határozzuk meg a ló életkorát | 291 |
| A ló életkorának jelei | 292 |
| A csikó és ló takarmányozása | 294 |
| Szarvasmarhatenyésztés | |
| A szarvasmarhatenyésztés jelentősége | 295 |
| A szarvasmarha küleme | 295 |
| Életkor meghatározása | 295 |
| A szarvasmarha hasznosítási irányai | 296 |
| Tej-, erő- és hús-termelése | 297 |
| Tenyészállatok nevelése | 299 |
| Az Ókirályság szarvasmarhafajtái | |
| A podoliai szarvasmarha | 300 |
| Szimmentáli szarvasmarha | 303 |
| A pinzgaui marha | 306 |
| A hegyi vagy mokány marha | 306 |
| Az Ókirályság szarvasmarha fajtái | 307 |
| Borzderes marhák | 308 |
| Juhtenyésztés | |
| A juhtenyésztés jelentősége | 309 |
| A juh hasznosítása | 309 |
| A magyar fésüs juh | 310 |
| A magyar húsmerinó | 310 |
| Az erdélyi racka | 311 |
| A cigája | 311 |
| A friz | 312 |
| A karakul juh | 313 |
| A hús-juhok | 313 |
| Pároztatás, bárányoztatás | 313 |
| Vemhesség | 315 |
| Bárányozás | 315 |
| Báránynevelés | 315 |
| A nyirás | 316 |
| A gyapju | 316 |
| Néhány szó a mételykorról | 317 |
| A tejgazdaságtan | |
| A tejképződés | 320 |
| A fejés | 321 |
| A tej összetétele | 321 |
| A tej tulajdonságai, hibáinak felismerése | 322 |
| A tiszta tej termelésének feltételei | 324 |
| A kifejt tej helyes kezelése és szállítása | 326 |
| A tej feldolgozása | 326 |
| Fölözés | 327 |
| Köpülés | 327 |
| Vajkészítés savanyú- és édes-tejszínből | 328 |
| A vajkészítés melléktermékei | 329 |
| Mit kell tudni a sajtkészítésről? | 329 |
| Sertéstenyésztés | |
| Miért tenyésztjük a sertést? | 330 |
| A sertés ismertebb fajtái | 331 |
| Hús- és zsírsertések | 334 |
| Keresztezések | 337 |
| A sertések elhelyezése | 338 |
| Tenyészállatok kiválasztása | 340 |
| Búgatás, vemhesség, fiaztatás | 341 |
| A malacok nevelése | 342 |
| A sertés legeltetése | 344 |
| Sertéshizlalás | 346 |
| A kecsketenyésztés jelentősége és a tenyésztés vázlatos ismertetése | |
| A saanenvölgyi kecske | 350 |
| A toggenburgi kecske | 351 |
| A harci kecske | 351 |
| Baromfitenyésztés | |
| Miért tartson a kisgazda baromfit? | 352 |
| Hasznosítási irányok | 353 |
| Tojás- hús- és toll-termelés | 355 |
| Mit kell még tudni a kisgazdának a baromfitenyésztés szabályairól | 355 |
| Milyen nemesített tyúkfajtát tartson a kisgazda? | 358 |
| A magyar parlagi pulyka, a fehér mexikói és bronzpulyka | 363 |
| A parlagi víziszárnyasok, a pekingi kacsa és az emdeni lúd | 364 |
| Tenyészanyag beszerzése | 367 |
| A tenyészállatok kiválasztása | 367 |
| Az ivarok közti arány | 367 |
| Tenyésztörzsek | 367 |
| Az okszerű tenyésztés alapfeltételei és eszközei | 368 |
| Csapófészkek | 369 |
| A természetes és mesterséges keltetés | 369 |
| A baromfiak gondozása | 372 |
| Hogyan védekezzünk a baromfiak betegségei ellen? | 373 |
| A baromfiról | 374 |
| Házinyúltenyésztés | |
| Házinyúlfajták | 376 |
| Házinyulak betegségei | 380 |
| Méhészet | |
| A méhtenyésztés jelentősége és feltételei | 381 |
| A méh testének felépítése | 381 |
| A méhcsalád | 383 |
| Az anya vagy királynő | 383 |
| A here | 384 |
| A dolgozó méh | 385 |
| A rajzás | 386 |
| A méhek táplálkozása | 387 |
| A méhek építményei. A viasz | 388 |
| A méhek lakása. Kasok, kaptárak | 388 |
| A méhek beszerzése | 391 |
| A méhészet évi munkája | |
| A tisztuló kirepülése | 391 |
| A tavaszi átvizsgálás | 391 |
| A fészek bővítése, a mézűr megnyílása | 392 |
| A műrajkészítés | 392 |
| A méz elszedése, a mézelő idő kihasználása | 393 |
| A betelelés | 394 |
| Téli gondozás | 394 |
| Bánásmód a méhekkel | 395 |
| A méz eltartása, kezelése és értékelése | 395 |
| A méhek ellenségei | 396 |
| A méhek betegségei | 396 |
| A méhészet legszükségesebb eszközei | 396 |
| Selyemhernyó tenyésztés | |
| A selyemhernyó életmódja | 398 |
| A tenyésztés szükséges berendezése | 399 |
| A tenyésztés munkái | 399 |
| A gubózás, a gubók leszedése és szállítása | 400 |
| A gubók osztályozása | 401 |
| A selyemhernyó betegsége | 401 |
| Kisgazdaságok berendezése és vezetése | |
| A gazdálkodás fogalma | 403 |
| Jószágberendezés | 408 |
| Hogyan tartjuk fenn a talaj termőerejét? | 411 |
| A szántóföldi termelés megszervezése | 411 |
| A gazda munkaköre | 412 |
| Hogyan alkalmazkodjék a kisgazda a község termelési rendjéhez? | 412 |
| Gazdálkodási rendszer | 414 |
| Számviteltan | 415 |
| Telekleltár | 415 |
| Épületleltár | 416 |
| Gép- és eszközleltár | 417 |
| Állatleltár | 418 |
| Terménynapló | 419 |
| Tejkezelési napló | 420 |
| Napszám-jegyzék | 421 |
| Követelések és tartozások jegyzékei | 422 |
| Pénztári napló | 423 |
| Vagyonmérleg | 424 |
| Jövedelmi mérleg | 425 |
| Kertészet | |
| Gyümölcstermesztés | |
| A gyümölcstermesztés jelentősége | 426 |
| A gyümölcsfák beszerzése | 427 |
| A fajták megválasztása | 427 |
| A gyümölcsfák térszükséglete | 429 |
| Az ültetésre alkalmas gyümölcsfélék törzsmagassága | 429 |
| A fa helyének elkészítése | 429 |
| A gyümölcsfák gödreinek kiásása | 430 |
| A gyümölcsfák ültetésre való előkészítése | 431 |
| A gyümölcsfák ültetésének ideje | 431 |
| Az ültetés helyes módja | 431 |
| A fák karózása | 432 |
| Az elültetett fiatal fák gondozása | 433 |
| A termő-gyümöcsfák nyesése | 436 |
| Idősebb gyümölcsfák ápolása | 437 |
| A gyümölcsfák trágyázása | 437 |
| Az ifjítás | 440 |
| Az átoltás | 442 |
| A gyümölcsfák szaporítása | 442 |
| Az ismertebb faoltási módok | 443 |
| A gyümölcsfák alanyai | 449 |
| Dugványozás, tőosztás, bujtás | 449 |
| Miért kell községi faiskolát létesíteni? | 449 |
| A gyümölcsfák gyűrűzése | 450 |
| A gyümölcs szedése | 453 |
| A gyümölcs megválogatása | 455 |
| A gyümölcs eltartása | 455 |
| A gyümölcs csomagolása | 456 |
| Fűztermesztés | 456 |
| Zöldségtermelés | |
| Bevezetés | 457 |
| A kert és talaja | 458 |
| A kert trágyázása | 458 |
| A kert talajmunkái | 459 |
| A vetés | 460 |
| A melegágy készítése és kezelése | 461 |
| A kert vetésforgója | 462 |
| Ketős és hármas termelés | 463 |
| Hüvelyesek | 463 |
| Gyökeres és gumós növények | 464 |
| A vöröshagyma | 465 |
| A tökfélék | 468 |
| Ugorkafélék | 469 |
| Káposztafélék | 470 |
| A leveles növények | 471 |
| Gyümölcsös növények | 472 |
| A spárga | 474 |
| Szántóföldi zöldségtermelés | 475 |
| Szőlőmívelés | |
| A szőlőmívelés fontossága | 477 |
| A különféle szőlőfajok ismertetése | 478 |
| A szőlő szaporítása | 480 |
| A szőlő visszametszési műveletei | 485 |
| Növényvédelem | |
| Gazdasági növényeinket károsító állatok | |
| A növényvédelem jelentősége | 512 |
| A rágcsálók | 513 |
| Káros madarak | 516 |
| A rovarok | 519 |
| A sáskák | 519 |
| A lótetű vagy lóféreg | 521 |
| A cserebogár | 523 |
| Darazsak | 524 |
| Vetési pattanó bogár | 525 |
| Földi bolhák | 526 |
| Meztelen csiga | 527 |
| Ormányos bogarak | 528 |
| Borsózsizsik | 528 |
| A lucerna és lóhere ellenségei | 529 |
| A répabogár (répabarkó) | 533 |
| Golyóüszög vagy búzafonál féreg | 534 |
| A gyümölcsfák fontosabb rovarellenségei, gombabetegségei és az ellenük való védekezés | |
| Téli faápolási munkák | 535 |
| Téli védekezési munkák | 536 |
| A permetezés a gyümölcsvédelem alapja | 541 |
| Rügyfakadás utáni tavaszi és nyári teendők | 541 |
| Mit kell tudni a kártevő lepkékről? | 550 |
| Téli araszolók, gyűrűs- és gyapjas pille | 550 |
| Permetezőgépek | 555 |
| Rügyfakadás és virágzás közötti teendők | 555 |
| Elvirágzás utáni teendők | 556 |
| Szívó kártevők | 557 |
| A vértetű | 559 |
| Levéltetvek | 561 |
| Levél és vértetvek elleni védekezés | 562 |
| Kaliforniai pajzstetű | 563 |
| Mikor szabad a termőfákat utoljára permetezni? | 563 |
| Mikor kell egy-egy permetezést megismételnünk? | 563 |
| Madárvédelem | 564 |
| A szőlő betegségei, kártevői és az ellenük való védekezés | |
| Állati kártevők | 567 |
| A gyapjas pajzstetű | 568 |
| A szőlőpajzstetű | 568 |
| A szőlőilonca | 568 |
| A szőlőmolyok | 569 |
| A tőkehernyó | 570 |
| A kendermagbogár | 570 |
| Hamvas vincellérbogár | 570 |
| A fekete ormányosbogár | 570 |
| A szőlőeszelény vagy szivarbogár | 570 |
| A firkálóbogár | 571 |
| A nagyfejű csajkó | 571 |
| A takácsatka | 571 |
| A szőlőatka vagy nemezbetegség | 571 |
| Az akarinodis atkája | 571 |
| A darazsak | 572 |
| Növényi betegségek | 572 |
| A peronoszpora | 572 |
| A lisztharmat | 573 |
| A fakórothadás | 574 |
| A feketerothadás | 574 |
| A gyökérpenész | 574 |
| A szürkerothadás | 574 |
| Védekezés a szőlőben | 575 |
| Közvetlenül rügyfakadás előtt (rendszerint április 23. és 25. között) permetezzünk | 576 |
| Növények a növények ellen | |
| Virágos növényi élősködők | 578 |
| A gombák | 581 |
| Baktériumos betegségek | 581 |
| Az igaz gombák | 582 |
| Gyökérfekély | 582 |
| A burgonyavész | 583 |
| Más növények peronoszporája | 584 |
| Lisztharmatfélék | 584 |
| Dérbetegségek | 585 |
| Az anyarozs | 585 |
| Körtevadoncok levélbarnulása | 287 |
| A paszuly hüvelyfoltossága | 287 |
| Az árpa csíkos betegsége | 287 |
| Kalászosok üszöggomba-betegségei | 287 |
| Vetőmag-csávázás | 291 |
| A kukorica-üszög | 594 |
| Rozsdagombák | 596 |
| Fuzárium | 599 |
| Területek és testek nagyságának, illetve köbtartalmának kiszámítása | 600 |
| Széna-, szalma- és takarmánykazlak köbtartalmának kiszámítása | 603 |
| Gazdasági növényeink termése | 607 |
| Gazdasági növényeink vetési táblázata | 610 |
| Vetési és palántaültetési naptár | 614 |
| A gyakrabban használatos takarmányok táplálóanyagtartalma és mészsóinak kiegészítése | 616 |
| A vetőmag- és palántaszükséglet kiszámítására szolgáló táblázat | 622 |
| Az állatok életkorának meghatározása | 623 |
| Vemhességi naptár | 625 |
| A méhészet dióhéjban | 626 |
| Gyógynövény-gyűjtési naptár | 627 |
| Vadászati és tilalmi időszakok | 628 |
| A hengerfa köbtartalmának kiszámítása | 629 |
Folytatás Microsoft-tal