Magyarország művészeti emlékei 1.

Előszó

A Műemlékek Országos Bizottságának 1881-ben való megalakulásakor már felmerült az óhaj, hogy Magyarország műemlékeiről s az azokhoz tartozó ingatlan (beépített) és ingó tárgyakról lehetőség szerint részletes és pontos számbavétel készüljön. Hosszú évtizedekkel ezek után, 1906-ban jelent meg Gerecze Péter Magyarország műemlékei című könyve, tulajdonképpen lajstrom, mely az egyes emlékeket nem írta le, csak megnevezte, elég gazdag bibliográfiával. Mondani se kell, hogy azóta tökéletesen elavult.
A hiány pótlását magam kíséreltem meg Magyarország műemlékei című, 1951-ben megjelent könyvemmel, melyet általában kistopográfia néven emlegetnek. Gereczével szemben az egyes műemlékek rövid leírására törekedtem, viszont a Dehio-féle kistopográfiák mintájára az irodalmat mellőztem. A felszabadulás óta rendkívüli erővel megindult a műemléki kutatás e régen elfogyott könyvet is avulttá változtatta. Az 1948-ban megindított s főképp 1953 óta Dercsényi Dezső szerkesztésében nagy lendületet vett Magyarország műemléki topográfiája 6 kötetben Budapest emlékeinek egynegyedét, azonkívül két és fél megye műemléki anyagát rendszeresen, hatalmas apparátussal tárta fel. Ezenkívül hetvennégy városképi és műemléki vizsgálat készült el 1951 óta, mely egy-egy helységi teljes leírása révén hű képet ad azoknak műemléki állapotjáról. A művészettörténeti irodalom pedig - csak egy pillantást kell vetni a könyvkereskedelem kirakataira - virágjában áll. Vissza