GEO 2006. szeptember

Előszó

Kedves Olvasó!

Leonardo da Vinci, a legenda. A személyét és munkásságát övező sejtelmes homály mindig is megmozgatta az emberek fantáziáját. Ennek egyik közelmúltban megjelent bizonyítéka az amerikai szerző, Dan Brown a Da Vinci-kód című bestsellere, amely a Leonardo-mítoszt új színezettel bővítette. Az ominózus titkos szervezet, a "Sion-rend" nagymestere lett volna? Milánóban látható híres festményén, az Utolsó vacsorán rejtett utalásokat tett volna arra, hogy Jézus és Mária Magdolna házasok voltak?
Nem célunk a könyvben szereplő állítások vizsgálata. Az említett műnek azonban tagadhatatlanul nagy szerepe van abban, hogy Leonardo da Vinci immáron nemcsak a kultúrtörténészek és a művészkedvelők, hanem a szélesebb olvasóközönség érdeklődésének is a homlokterébe került.
E havi címlaptörténetünkben Leonardo életének és munkásságának, valamint a XXI. századra gyakorolt hatásának ismertetésére vállalkozunk.
Manapság, amikor a tudomány hihetetlen mértékben specializálódott, egy olyan univerzális zseni, mint a reneszánsz mester, anakronizmusnak számít. A sokoldalú emberi intelligencia napjainkban csak korlátozott mértékben juthat szerephez. A modern tudományok XIX-XX. századi robbanásszerű fejlődése következtében csak az tud az élvonalba kerülni, aki egy szűk szakterületen mélyül el a kutatómunkában.
Leonardo mítosza mégis töretlen. Ő az uomo universale reneszánsz ideáljának tökéletes megtestesítője. Ugyan bármely mai tudós többet tud a természet törvényeiről, mint az jó 500 évvel ezelőtt lehetséges lett volna, Leonardo elképesztő találékonysága, hihetetlen tudásvágya, kutatói sokoldalúsága, művészi tehetsége mind olyan emberi tulajdonságok, amelyek mind a mai napig joggal tarthatnak számot bámulatunkra. Vissza