Geodézia

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Oltay Károly: Geodézia ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1962
Kötés típusa:	Félvászon
Oldalszám:	658 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Tankönyvi szám: 44280. Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. Mellékletekkel.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó a harmadik kiadáshoz	3
Alapismeretek	5
A földi helymeghatározás és alapfogalmai	7
A geodézia tárgya és felosztása	7
A földi helymeghatározás alapelve	9
A függővonal és szintfelület	10
A föld alakja	14
A középtengerszint	17
A geodéziai mérések felosztása	18
A vízszintes mérések szempontjából tehető megközelítések	19
A magasságmérések szempontjából tehető megközelítések	19
A földi ellipszoid méretei	19
Mértékek, mértékegységek	21
Vízszintes hosszak és szögek	21
A mérés alapelve. Etalonok	21
A hossz-, a terület-, a térfogat- és a tömegmérés mértékegységei	22
A szögmérés mértékegységei	29
A mérési hibák elmélete és a kiegyenlítő számítás	32
A mérési hibák és hatásuk. A kiegyenlítő számítás alapelve	32
A mérési hibák osztályozása	35
A pontosság és a megbízhatóság megállapítására szolgáló mennyiségek	35
A hibaterjedés	38
A kiegyenlítő számítás általános feladata	46
Közvetlen mérések kiegyenlítése egymástól független ismeretlenekkel (I. kiegyenlítési csoport)	51
Közvetett mérések kiegyenlítése egymástól független ismeretlenekkel (II. kiegyenlítési csoport)	51
Közvetlen mérések kiegyenlítése egymástól független ismeretlenekkel (III. kiegyenlítési csoport)	56
Vegyes megjegyzések a kiegyenlítő számításra	65
A számítás és fontosabb segédeszközei	68
Általános megjegyzések a számításokra	68
A számítások megkönnyítésére szolgáló eljárások és segédeszközök osztályozása	69
Táblázatok	69
A logaritmikus számolóléc	71
Számológépek (aritmométerek)	77
A számológép használata	83
Térképek és a térképrajzolás fontosabb segédeszközei	89
A térképek osztályozása. A méretarány	89
A papiros méretváltozása	90
Felrakókészülékek	93
Térképkisebbítő, illetve -nagyobbító (redukáló) műszerek	98
Rajzolt idomok területének megállapítása	102
Területmeghatározás	102
Területmérés planiméterekkel	108
Műszerelemek	127
A vetítők	129
A vetítők osztályozása	129
A zsinóros vetítők	129
A rudas vetítő	131
A prizmás vetítő	132
A libella	133
A libelláról általában. Osztályozásuk	133
A csöves libella	133
A csöves libellával végezhető műveletek és eredményeik	138
A csöves libella használata	144
A szelencés libella	147
A libella állandójának meghatározása	148
A libella használatakor megtartandó szabályok	150
Megjegyzések a libella szerkezetére és használatára	150
A libellával elérhető pontosság	151
A geodéziai távcső	152
Optikai alapfogalmak	152
Az emberi szem	158
A nagyítóüveg	160
A távcső	161
A geodéziai távcső	162
A leolvasóberendezések	173
A leolvasás és részei	173
A becslés	174
A nóniusz	174
A leolvasómikroszkópok	181
A nóniusz és a mikroszkóp összehasonlítása	189
A vízszintes mérés alapműveletei	191
Az általános geodézia alapműveletei	193
A pontok jelölése	194
A pontjelölésről általában	194
A jelzőrúd	194
Egyenes vonalak kitűzése	197
Beintés és beállítás	197
Kitűzés segédrudakkal	198
Példa egy sajátosabb jellegű egyenes kitűzésére	199
Állandó nagyságú (különösen 90°-os) szögek kitűzése	201
A szögkitűzőkről általában	201
A diopriás szögkitűző műszerek	201
Tükröző (katoptrikus) szögkitűző műszerek	205
Kettős szögtükrök és szögprizmák	214
Többes szögprizmák	218
Távolságok meghatározása	219
A távolságmeghatározások osztályozása	219
A hosszmérés	219
A távmérés	244
A vízszintes szögmérés	268
A teodolit	268
A teodolittal végzett vízszintes szögmérés fontosabb szabályos hibaforrásai	292
Az irányérték	300
A vízszintes szögmérés módszerei és a mérés végrehajtása	302
Külpontos szögmérések és központosításuk (redukálásuk)	308
Külpontos pontraállások központosítása (redukálása)	308
Külpontos pontjelzések központosítása (redukálása)	313
A vízszintes szögmérés megbízhatósága	313
A vízszintes mérés módszerei	317
Síkgeometriai alapfogalmak, jelölések és alapfeladatok	319
Az irány, az irányszög és a szög	319
Koordináta-rendszerek	321
Az irányszög és a távolság összefüggése a koordinátákkal	322
Síkgeometriai alapfeladatok	324
A vízszintes mérés alapelve és osztályozása	327
A vízszintes alappont-meghatározások	330
A háromszögelés	330
A pontkapcsolások	353
A sokszögelés	380
A részletpontok vízszintes meghatározása	405
Alapfogalmak	405
A derékszögű koordinátamérés	406
A poláris koordináta-mérés	411
Részletpontok felmérése előmetszéssel	411
A tahimetria	412
A mérőasztal-felmérés	444
A fotogrammetria	458
A magassági viszonyok ábrázolása	592
A domborzat elemei	592
A domborzat ábrázolása	594
Szintvonalas térképkészítés tahiméterrel	596
Szintvonalas térképkészítés tahiméterrel	596
Szintvonalas térkép készítése szintezőműszerrel	599
A szintvonalak megbízhatósága	600
Geodéziai vetületek	603
A vetítés fogalma	605
A vetületi torzuláésok	606
Véges nagyságú idomok ábrázolása	607
Az irányredukció	607
A hossztorzulási tényező és a hosszredukció	608
A vetületi meridiánkonvergencia	608
A földrajzi koordináták	609
A Magyarországon használatos geodéziai vetületek	611
A kettős vetítés elve	611
A sztereografikus vetület	611
A szögtartó hengervetület	612
A vetület nélküli rendszer	613
A Gauss-Krüger-féle vetület	613
A magyar országos felmérési szelvényhálózatok	615
A szelvényhálózat célja	615
Az ölrendszerű szelvényhálózatok	615
A sztereografikus és a hengervetületi méterrendszerű	616
A Gauss-Krüger-vetületi szelvényhálózatok	617
Vetületi átszámítások	619
Az átszámítások szükségessége	619
Átszámítás a két rendszer közötti tájékozási állandó és hosszredukció közelítő értékével	619
A Papp-féle átszámítóeljárás	622
A magyar országos felmérések és felmérési intézmények	625
Függelék	626
A geodéziai műszerek kezelése, karbantartása és szállítása	626
Mellékletek	628
Ajánlható irodalom	629
Név- és tárgymutató	631