Geodézia

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Oltay Károly: Geodézia ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1964
Kötés típusa:	Félvászon
Oldalszám:	671 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. Térképmelléklettel. Tankönyvi szám: 44280.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó a harmadik kiadáshoz	5
Előszó a negyedik kiadáshoz	7
Alapismeretek	9
A földi helymeghatározás és alapfogalmai	11
A geodézia tárgya és felosztása	11
A földi helymeghatározás alapelve	13
A függővonal és szintfelület	14
A föld alakja	18
A középtengerszint	21
A geodéziai mérések felosztása	22
A vízszintes mérések szempontjából tehető megközelítések	23
A magasságmérések szempontjából tehető megközelítések	23
A földi ellipszoid méretei	23
Mértékek, mértékegységek	25
Vízszintes hosszak és szögek	25
A mérés alapelve. Etalonok	25
A hossz-, a terület-, a térfogat- és a tömegmérés mértékegységei	26
A szögmérés mértékegységei	33
A mérési hibák elmélete és a kiegyenlítő számítás	36
A mérési hibák és hatásuk. A kiegyenlítő számítás alapelve	36
A mérési hibák osztályozása	37
A pontosság és a megbízhatóság megállapítására szolgáló mennyiségek	39
A hibaterjedés	42
A kiegyenlítő számítás általános feladata	50
Közvetlen mérések kiegyenlítése egymástól független ismeretlenekkel (I. kiegyenlítési csoport)	55
Közvetett mérések kiegyenlítése egymástól független ismeretlenekkel (II. kiegyenlítési csoport)	60
Közvetlen mérések kiegyenlítése egymástól független ismeretlenekkel (III. kiegyenlítési csoport)	65
Vegyes megjegyzések a kiegyenlítő számításra	69
A számítás és fontosabb segédeszközei	71
Általános megjegyzések a számításokra	71
A számítások megkönnyítésére szolgáló eljárások és segédeszközök osztályozása	72
Táblázatok	72
A logaritmikus számolóléc	74
Számológépek (aritmométerek)	80
A számológép használata	86
Térképek és a térképrajzolás fontosabb segédeszközei	92
A térképek osztályozása. A méretarány	92
A papiros méretváltozása	93
Felrakókészülékek	96
Térképkisebbítő, illetve -nagyobbító (redukáló) műszerek	101
Rajzolt idomok területének megállapítása	106
Területmeghatározás	106
Területmérés planiméterekkel	112
Műszerelemek	131
A vetítők	133
A vetítők osztályozása	133
A zsinóros vetítők	133
A rudas vetítő	135
A prizmás vetítő	136
A libella	137
A libelláról általában. Osztályozásuk	137
A csöves libella	137
A csöves libellával végezhető műveletek és eredményeik	142
A csöves libella használata	148
A szelencés libella	151
A libella állandójának meghatározása	152
A libella használatakor megtartandó szabályok	154
Megjegyzések a libella szerkezetére és használatára	154
A libellával elérhető pontosság	155
A geodéziai távcső	156
Optikai alapfogalmak	156
Az emberi szem	162
A nagyítóüveg	164
A távcső	165
A geodéziai távcső	166
A leolvasóberendezések	177
A leolvasás és részei	177
A becslés	178
A nóniusz	178
A leolvasómikroszkópok	185
A nóniusz és a mikroszkóp összehasonlítása	193
A vízszintes mérés alapműveletei	195
Az általános geodézia alapműveletei	197
A pontok jelölése	198
A pontjelölésről általában	198
A jelzőrúd	198
Egyenes vonalak kitűzése	201
Beintés és beállítás	201
Kitűzés segédrudakkal	202
Példa egy sajátosabb jellegű egyenes kitűzésére	203
Állandó nagyságú (különösen 90°-os) szögek kitűzése	205
A szögkitűzőkről általában	205
A diopriás szögkitűző műszerek	205
Tükröző (katoptrikus) szögkitűző műszerek	209
Kettős szögtükrök és szögprizmák	218
Többes szögprizmák	222
Távolságok meghatározása	223
A távolságmeghatározások osztályozása	223
A hosszmérés	223
A távmérés	248
A vízszintes szögmérés	272
A teodolit	272
A teodolittal végzett vízszintes szögmérés fontosabb szabályos hibaforrásai	296
Az irányérték	304
A vízszintes szögmérés módszerei és a mérés végrehajtása	306
Külpontos szögmérések és központosításuk (redukálásuk)	312
Külpontos pontraállások központosítása (redukálása)	312
Külpontos pontjelzések központosítása (redukálása)	317
A vízszintes szögmérés megbízhatósága	317
A vízszintes mérés módszerei	321
Síkgeometriai alapfogalmak, jelölések és alapfeladatok	323
Az irány, az irányszög és a szög	323
Koordináta-rendszerek	325
Az irányszög és a távolság összefüggése a koordinátákkal	326
Síkgeometriai alapfeladatok	328
A vízszintes mérés alapelve és osztályozása	331
A vízszintes alappont-meghatározások	334
A háromszögelés	334
A pontkapcsolások	357
A sokszögelés	384
A részletpontok vízszintes meghatározása	410
Alapfogalmak	410
A derékszögű koordinátamérés	411
A poláris koordináta-mérés	416
Részletpontok felmérése előmetszéssel	416
A tahimetria	417
A mérőasztal-felmérés	449
A fotogrammetria	463
A részletmérési eljárások összehasonlítása	485
Kisebb területek felmérése	486
A területosztás	492
A területosztásról általában	492
Egyenlő minőségű földek felosztása	493
Különböző minőségű földek felosztása	499
Határszabályozások	502
Kitűzések a vízszintes vetületben	503
A kitűzés feladata és végrehajtásának módjai	503
Kitűzés mérési vonalhálózatról	503
Kitűzés tájékozott főirányokkal	504
Egyenesek kitűzése	505
Szögek kitűzése	507
Épületek, műtárgyak (áteresztők, hidak stb.) kitűzése	507
A földnyilvántartás	509
Az állami földnyilvántartás célja és tárgya	509
Az állami földnyilvántartás szervezete	509
A földek állami nyilvántartásának módja	509
Földnyilvántartási munkarészek	510
A telekkönyv	512
A magasságmérés műszerei és módszerei	515
Alapfogalmak	517
A magasság. A magasságmérés módszerei	517
A szintezés (nivellálás, geometriai magasságmérés)	519
A szintezés alapelve, elmélete és szabályai	519
A szintezőműszerek	533
A szintezőléc	547
A szintezés alappontjainak megjelölése	549
A szintezés végrahajtása	550
A felsőrendű szintezés	554
A trigonometriai magasságmérés	576
A trigonometriai magasságmérés alapelve	576
Magassági szögek mérése	576
A refrakció és együtthatója	582
A trigonometriai magasságmérés alapképlete	584
Számpélda a trigonometria magasságmérés számítására	586
A refrakció változósága. Módszerek a refrakció-együttható maghatározására	588
A trigonometriai magasságmérés képleteinek összefoglalása. Pontossági adatok	590
Épületmagasságok mérése	591
Közelítő trigonometriai magasságmérési eljárások	592
A barométeres vagy fiziki magasságmérés	593
A barométeres magasságmérés alapelve	593
A barométeres magasságmérés gyakorlati (közelítő) képletei	593
A barométeres magasságmérés műszerei	594
A rugós barométerek vagy aneroidok	595
A barométeres magasságmérés végrahajtása	598
A barométeres magasságmérés megbízhatósága	600
A magssági viszonyok ábrázolása	601
A domborzat elemei	601
A domborzat ábrázolása	603
Szintvonalas térképkészítés tahiméterrel	605
Szintvonalas térkép készítése szintezőműszerrel	608
A szintvonalak megbízhatósága	609
Geodéziai vetületek	611
A vetítés fogalma	613
A vetületi torzulások	614
Véges nagyságú idomok ábrázolása	616
Az irányredukció	616
A hossztorzulási tényező és a hosszredukció	617
A vetületi meridiánkonvergencia	617
A földrajzi koordináták	618
A Magyarországon használatos geodéziai vetületek	620
A kettős vetítés elve	620
A sztereografikus vetület	620
A szögtartó hengervetület	621
A vetület nélküli rendszer	622
A Gauss-Krüger-féle vetület	622
A magyar országos felmérési szelvényhálózatok	625
A szelvényhálózat célja	625
Az ölrendszerű szelvényhálózatok	625
A sztereografikus és a hengervetületi méterendszerű szelvényhálózatok	626
A gauss-Krüger-vetületi szelvényhálózatok	627
Vetületi átszámítások	629
Az átszámítások szükségessége	629
Átszámítás a két rendszer közötti tájékozási állandó és hosszredukció közelítő értékével	629
A Papp-féle átszámítóeljárás	632
A magyar országos felmérések és a felmérési intézmények	635
Függelék	637
A geodéziai műszerek kezelése, karbantartása és szállítása	637
Ajánlható irodalom	639
Név- és tárgymutató	641
Mellékletek	641