kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Németh József Technikai Könyvkiadóvállalata |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött keménykötés |
| Oldalszám: | 287 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. |
| Előszó | |
| Értelemzavaró sajtóhibák jegyzéke | |
| Tartalomjegyzék | |
| A helymeghatározás és alapfogalmai | |
| A geodézia feladata és felosztása | 1 |
| A helymeghatározás alapelve | 2 |
| Függővonal és niveaufelület | 2 |
| A niveaufelületek szabályos képviselői | 4 |
| Középtengerszint | 5 |
| A geodéziai mérések felosztása | 7 |
| A vízszintes mérésben tehető megközelítések | 8 |
| A magasságmérésben tehető megközelítések | 8 |
| A földi ellipszoid méretei | 9 |
| Mértékek és mértékegységek | |
| A hosszmérésről és a szögmérésről általában | 10 |
| A mérés alapelve. Etalonok | 11 |
| A hossz-, a terület-, a térfogat- és tömegmérés mértékegységei | 11 |
| A méterrendszer története és alapelvei | 11 |
| A nemzetközi méter és kilogramm etalonjai | 13 |
| A méterrendszer megőrzésének kérdése | 14 |
| A mértékekről és mértékegységekről szóló magyar törvény ismertetése | 15 |
| A régebbi hossz- és területmértékek | 17 |
| A szögmérés mértékegységei | 19 |
| Az analitikus rendszer és fokrendszerek | 19 |
| Átszámítás hatvanas fokrendszerből analitikus rendszerbe és viszont | 22 |
| A mérési hibák elmélete és a kiegyenlítő számítás | |
| A mérési hibák és hatásuk. A kiegyenlítő számítás alapelve | 24 |
| A mérési hibák osztályozása | 25 |
| Durva hibák és álhibák | 25 |
| Szabályok hibák | 25 |
| Szabálytalan hibák | 27 |
| A pontosság és a megbízhatóság megállapítására szolgáló mennyiségek | 28 |
| A pontosság fogalma | 28 |
| Az egyenlőtlen lehetséges hibák sorozata | 28 |
| A Laplace-féle átlagos hiba | 29 |
| A Gauss-féle középhiba | 30 |
| A súly | 30 |
| Jelölések | 32 |
| A függvényérték középhibájának és súlyának tétele | 32 |
| A tétel és levezetése | 32 |
| A tétel alkalmazása néhány gyakorlati esetre | 35 |
| A kiegyenlítő számítás általános feladata és annak megoldása, a legkisebb négyzetek módszere | 40 |
| Közvetlen mérések kiegyenlítése egy ismeretlennel | 42 |
| A képletek levezetése | 42 |
| A kiegyenlítés gyakorlati végrehajtása | 43 |
| Speciális esetek | 44 |
| Számpéldák | 45 |
| Közvetlen mérések kiegyenlítése egymástól függő ismeretlenekkel | 48 |
| A feladat leírása | 48 |
| A feltételi egyenletek és lineárissá tételük | 48 |
| A kiegyenlítés alapképleteinek levezetése | 50 |
| A kiegyenlítés menete | 52 |
| Közvetett mérések kiegyenlítése egymástól független ismeretlenekkel | 54 |
| A feladat leírása | 54 |
| A feltételi egyenletek alakja | 55 |
| A kiegyenlítés alapképleteinek levezetése | 56 |
| A kiegyenlítés menete | 58 |
| A normális egyenletek megoldása | 59 |
| Vegyes megjegyzések a kiegyenlítő számításra | 65 |
| A mérések megismétlésének kérdése | 65 |
| A véletlen hiba | 65 |
| A közép-teljeshiba és a középvéletlenhiba | 66 |
| A valószínű hiba. Összefüggések a szokásos hibamértékek közül | 66 |
| A számítás és fontosabb segédeszközei | |
| Általános megjegyzések a számításokra. Eljárások a közvetlen számítások megkönnyítésére és ellenőrzésére | 67 |
| Általános megjegyzések a számításokra | 67 |
| Tízes (dekadikus) kiegészítésekkel való számítás | 69 |
| Állandó számmal való szorzás | 70 |
| A "10" hatványaihoz közel álló számokkal való közelítő osztás | 71 |
| Közelítő gyökvonás az egységekhez közel álló számokból | 72 |
| Az átfogónak, illetve a befogónak fokozatos közeledéssel való számítása | 72 |
| A kilences próba | 73 |
| Számítások megkönnyítésére szolgáló eljárások és segédeszközök osztályozása | 75 |
| Táblázatok | 76 |
| A táblázatokról általában | 76 |
| Szorzó és hatványra emelő táblázatok | 77 |
| Logarithmikus táblázatok | 78 |
| Triganometriai és poligonometriai táblázatok | 79 |
| A logarithmikus számítóléc | 80 |
| A logarithmikus számítóléc alapelve | 80 |
| A logarithmikus számítóléc szerkezete | 81 |
| A szorzás végrehajtása | 83 |
| Az osztás végrehajtása | 84 |
| Négyzetreemelés | 85 |
| Négyzetgyökvonás | 85 |
| A tolóka speciális osztásai és használatuk | 86 |
| A logarithmikus számítóléc pontossága | 86 |
| Számító korongok, kerekek, diagrammok és speciális számító lécek | 87 |
| Számológépek | 88 |
| A számológépekről általában | 88 |
| A Thomas-Burkhardt-féle számológép | 88 |
| Újabb számoló-gépek | 93 |
| A nomogrammok és osztályozásuk | 95 |
| A vonalsereges nomogrammok | 97 |
| A vonalsereges nomogrammok alapelve | 97 |
| Közönséges, vagy Descartes-féle nomogrammok | 98 |
| Egyenessereges, vagy Lalenne-féle nomogrammok | 99 |
| Példa a Lalanne-féle nomogrammra | 101 |
| Lallemand-féle, vagy hexagonális nomogramm | 102 |
| Háromnál több változós egyenletek vonalsereges nomogrammjai | 103 |
| A pontsoros (kolinear, vagy d'Ocagne-féle) nomogrammok | 104 |
| Pontsoros nomogramm három párhuzamos egyenessel | 106 |
| A nomogramm elmélete | 106 |
| A nomogramm szerkesztése | 108 |
| A térképek és a térképrajzoló legfontosabb segédeszközei | |
| A térképek osztályozása. A méretarány | 109 |
| A papiros méretváltozása | 111 |
| Általános megjegyzések | 111 |
| A hosszváltozás tekintetbevétele | 112 |
| A szögváltozás tekintetbevétele | 113 |
| A területváltozás tekintetbevétele | 116 |
| Felrakó készülékek | 117 |
| Hosszfelrakók | 17 |
| Szögfelrakók (Tranporteurök) | 118 |
| Koordináta-felrakók | 122 |
| Térképkisebbítő, illetve nagyobbító (redukáló) műszerek | 129 |
| A térkép kisebbítő, illetve nagyobbító műszerek alapelve | 129 |
| Redukciós vonalzók | 129 |
| Pnatográfok | 131 |
| Rajzolt idomok területének megállapítása | |
| A területmeghatározás | |
| Elemi területek meghatározása | 135 |
| Hyperbolagrafikonok | 136 |
| Egyenes vonalakkal határolt területek meghatározása | 137 |
| Területmeghatározás háromszögekre bontással | 138 |
| Területmeghatározás trapézekre bontással | 138 |
| Területmeghatározás azonos területű háromszögek szerkesztése újtán | 139 |
| Görbe vonalakkal határolt idomok területének meghatározása | 140 |
| Területmeghatározás paralel sávokra bontással | 140 |
| Területmeghatározás négyzetekre bontással | 142 |
| A területmeghatározás megbízhatósága | 143 |
| Területmérés planiméterekkel | |
| A planiméterekről általában | 145 |
| A kerületen járó planiméterek alapelve | 145 |
| A kerületen járó planiméterek osztályozása | 146 |
| A mozgó kerék szögelfordulása | 147 |
| Orthogonális rudas planiméterek | 148 |
| Az orthogonális rudas planiméterek alaptípusa | 148 |
| Hohmann-Coradi-féle orthogonális rudas planiméter | 155 |
| Poláris rudasplaniméterek | 159 |
| A poláris rudas planiméterek alaptípusa | 159 |
| Coradi-féle korongos poláris planiméter | 166 |
| A rudas planiméterek általános elmélete | 169 |
| A Prytz-féle baltás planiméter | 174 |
| Kerületen járó, változó karhosszúságú (rotációs) planiméterek | 178 |
| Wetli-féle planiméter | 179 |
| A Bencze-Wolf-féle fonalas planiméter | 181 |
| A planiméterekkel való területmérés gyakorlati szabályai | 186 |
| A planiméterekkel való területmérés megbízhatósága | 188 |
| A középhiba meghatározása | 188 |
| Számadatok a megbízhatóságra | 190 |
| Mérés terület-összehasonlítással | 190 |
| A függő | |
| A függő szerkezete és használata | 191 |
| A libella | |
| Általános alapelvek. A libellák osztályozása | 195 |
| A csöves libella szerkezete | 195 |
| A csöves libella igazító csavarjai | 198 |
| A csöves libella vázlatos ábrázolása. Jelölések | 200 |
| A csöves libella normális pontja; igazított libellák | 202 |
| A libellával végezhető műveletek és azok eredményei | 204 |
| A libella forgatása a függőleges hosszmetszetre merőleges tengely körül | 204 |
| A libella billentése fekvő tengelyen, vagy talpvonalon | 206 |
| A libella 180°-ra való átforgatása közel függőleges álló tengely körül | 207 |
| A libella átfektetés 180°-ra fekvő tengelyen vagy talpvonalon | 210 |
| A csöves libella használata | 211 |
| Közel függőleges álló tengely ferdeségi szögének meghatározása | 211 |
| Közel vízszintes egyenes hajlásszögének meghatározása | 212 |
| Álló tengely függőlegessé tétele | 212 |
| Fekvő tengely vízszintessé tétele | 214 |
| Síklap vízszintessé tétele | 215 |
| Libella igazítás álló tengelyhez | 215 |
| Libella igazítás fekvő tengelyhez | 216 |
| Szelencés libellák | 217 |
| A libella állandójának meghatározása | 218 |
| A libella használatakor betartandó szabályok | 220 |
| Megjegyzések a libella szerkezetére és használatára | 222 |
| A libella és a hőmérséklet | 222 |
| A buborék tapadása | 224 |
| Mozgatható beosztások | 224 |
| A libellával elérhető pontosság | 225 |
| A geodéziai távcső | |
| Optikai alapfogalmak | 225 |
| A lencsék és osztályozásuk | 225 |
| A lencsék főpontjai | 226 |
| A lencse alapképlete | 229 |
| Lencserendszerek | 230 |
| A lencsék hibái | 231 |
| Az emberi szem | 232 |
| A nagyítóüveg | 234 |
| A távcső | 236 |
| A geodéziai távcső | 238 |
| Az irányítás alapelve | 238 |
| A szálkereszt és a vele összefüggő alapfogalmak | 239 |
| A geodéziai távcső szerkezete | 240 |
| A távcső használata | 246 |
| Fényerősség, látómező, nagyítás | 250 |
| A távcső megvizsgálása | 256 |
| Speciális távcsőszerkezetek | 256 |
| A távcsővel való irányzás megbízhatósága | 259 |
| A leolvasó berendezések | |
| A leolvasás és részei | 260 |
| Becslés | 261 |
| Noniusz | 262 |
| A noniusz alapelve | 262 |
| A noniusz használata | 264 |
| A noniusz vizsgálata | 265 |
| Az összeesküvés különböző esetei | 266 |
| A noniusz használatának szabályai | 267 |
| A szokásosabb noniusztípusok | 268 |
| Leolvasó mikroszkópok | 271 |
| Egyszerű mikroszkóp | 271 |
| Becslő mikroszkóp | 272 |
| Beosztásos mikroszkóp | 274 |
| Mozgószálas mikroszkóp | 277 |
| Noniusz mikroszkóp | 285 |
| A noniusz és a mikroszkóp összehasonlítása | 286 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.