Geodézia I-IV.

Tan- és kézikönyv mérnöki használatra/A mérés, a számítás és a térképrajzolás alapelvei és fontosabb segédeszközei/A vízszintes mérés alapműveletei és műszerei/A vízszintes mérés módszerei/A magasságmérés műszerei és módszerei

Szerző

Oltay Károly

Budapest

'Oltay Károly: Geodézia I-IV. ' összes példány

Kiadó:	Németh József Technikai Könyvkiadóvállalata
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1920
Kötés típusa:	Félbőr
Oldalszám:	856 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Az I-III. kötet 1919-ben került kiadásra. Félbőr könyvkötői kötésben. 729 fekete-fehér ábrával illusztrálva. Nyomatott a Fráter és Társa könyvnyomdájában, Budapest.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A hadból visszatért hallgatóinknak nyujtott s a tanulmányi idő megrövidítését célzó méltányos kedvezmények késztettek arra, hogy a részletesebb geodéziai kézikönyv megirására vonatkozó tervemet... Tovább

Tartalom

I. kötet
Előszó
Értelemzavaró sajtóhibák jegyzéke
A helymeghatározás és alapfogalmai
A geodézia feladata és felosztása	1
A helymeghatározás alapelve	2
Függővonal és niveaufelület	2
A niveaufelületek szabályos képviselői	5
Közép-tengerszint	6
A geodéziai mérésben tehető megközelítések	7
A vízszintes mérésben tehető megközelítések	8
A magasságmérésben tehető megközelítések	8
A földi ellipszoid méretei	9
Mértékek és mértékegységek
A hosszmérésről és a szögmérésről általában	10
A mérés alapelve. Etalonok	11
A hossz-, a terület-, a térfogat- és tömegmérés mértékegységei	11
A méterrendszer története és alapelvei	11
A nemzetközi méter és kilogramm etalonjai	13
A méterrendszer megőrzésének kérdése	14
A mértékekről és mértékegységekről szóló magyar törvény ismertetése	15
A régebbi hossz- és területmértékek	17
A bécsi öl rendszere	17
Mérföldek	19
A szögmérés mértékegységei	19
Az analitikus rendszer és fokrendszerek	19
Átszámítás hatvanas fokrendszerből analitikus rendszerbe és viszont	21
A mérési hibák elmélete és a kiegyenlítő számítás
A mérési hibák és hatásuk. A kiegyenlítő számítás alapelve	22
A mérési hibák osztályozása	23
Durva hibák és álhibák	23
Szabályok hibák	24
Szabálytalan hibák	25
A pontosság és a megbízhatóság megállapítására szolgáló mennyiségek	29
A pontosság fogalma	26
Az egyenlőtlen lehetséges hibák sorozata	27
A Laplace-féle átlagos hiba	27
A Gauss-féle középhiba	28
A súly	29
Jelölések	30
A függvényérték középhibájának és súlyának tétele	30
A tétel és levezetése	30
A tétel alkalmazása néhány gyakorlati esetre	33
A kiegyenlítő számítás általános feladata és annak megoldása, a legkisebb négyzetek módszere	38
Közvetlen mérések kiegyenlítése egy ismeretlennel	40
A képletek levezetése	40
A kiegyenlítés gyakorlati végrehajtása	42
Speciális esetek	43
Számpéldák	44
Közvetlen mérések kiegyenlítése egymástól függő ismeretlenekkel	46
A feladat leírása	46
A feltételi egyenletek és lineárissá tételük	47
A kiegyenlítés alapképleteinek levezetése	49
A kiegyenlítés menete	51
Közvetett mérések kiegyenlítése egymástól független ismeretlenekkel	53
A feladat leírása	53
A feltételi egyenletek alakja	54
A kiegyenlítés alapképleteinek levezetése	55
A kiegyenlítés menete	57
A normális egyenletek megoldása	59
Vegyes megjegyzések a kiegyenlítő számításra	64
A mérések megismétlésének kérdése	64
A véletlen hiba	65
A közép-teljeshiba és a középvéletlenhiba	65
A valószínű hiba. Összefüggések a szokásos hibamértékek közül	66
A számítás és fontosabb segédeszközai
Általános megjegyzések a számításokra. Eljárások a közvetlen számítások megkönnyítésére és ellenőrzésére	67
Általános megjegyzések a számításokra	67
Tízes (dekadikus) kiegészítésekkel való számítás	69
Állandó számmal való szorzás	70
A "10" hatványaihoz közel álló számokkal való közelítő osztás	71
Közelítő gyökvonás az egységekhez közel álló számokból	72
Az átfogónak, illetve a befogónak fokozatos közeledéssel való számítása	72
A kilences próba	73
Táblázatok	75
A táblázatokról általában	75
Szorzó és hatványra emelő táblázatok	77
Logarithmikus táblázatok	77
A logarithmikus számítóléc	79
A logarithmikus számítóléc alapelve	79
A logarithmikus számítóléc szerkezete	80
A szorzás végrehajtása	82
Az osztás végrehajtása	83
Négyzetreemelés	84
Négyzetgyökvonás	85
A tolóka speciális osztásai és használatuk	85
A logarithmikus számítóléc pontossága	86
Számító korongok, kerekek, diagrammok és speciális számító lécek	86
Számológépek	87
A számológépekről általában	87
A Thomas-Burkhardt-féle számológép	88
Újabb számológépek	93
A térképek és a térképrajzoló legfontosabb segédeszközei
A térképek osztályozása. A méretarány	96
A papiros méretváltozása	98
Felrakó készülékek	102
Hosszfelrakók	102
Szögfelrakók (Tranporteurök)	103
Koordináta-felrakók	105
Térképkisebbítő, illetve nagyobbító (redukáló) műszerek	113
A térkép kisebbítő, illetve nagyobbító műszerek alapelve	113
Redukciós vonalzók	114
Pnatográfok	115
Rajzolt idomok területének megállapítása
Területmeghatározás
Elemi területek meghatározása	121
Hyperbolagrafikonok	122
Egyenes vonalakkal határolt területek meghatározása	124
Területmeghatározás háromszögekre bontással	124
Területmeghatározás trapézekre bontással	125
Területmeghatározás azonos területű háromszögek szerkesztése újtán	125
Görbe vonalakkal határolt idomok területének meghatározása	127
Területmeghatározás paralel sávokra bontással	127
Területmeghatározás négyzetekre bontással	129
A területmeghatározás megbízhatósága. Területmérés planiméterekkel	130
A terüeltmérőkről általában	132
A kerületen járó, vagy rudas planiméterek alapelve	132
A kerületen járó, vagy rudas planiméterek osztályozása	132
A mozgókerék szögelfordulása	133
Orthogonális planiméterek	134
Az orthogonális planiméterek alaptypusa	134
Wetli-féle planiméter	141
Hohmann-Coradi-féle orthogonális planiméter	144
Poláris planiméterek	149
A poláris planiméterek alaptypusa	149
Coradi-féle korongos poláris planiméter	155
A planiméterekkel való területmérés gyakorlati szabályai	158
Gyakorlati szabályok	158
Számpélda a mérésre	160
A planiméterekkel való területmérés megbízhatósága	160
A középhiba meghatározása	160
Számadatok a megbízhatóságra	162
Mérés terület-összehasonlítással	162
A Prytz-féle baltás planiméter	163
Szerkezete	163
Használata	164
Megbízhatósága	165
A libella
Általános alapelvek. A libellák osztályozása	165
Csöves libellák	165
A csöves libella szerkezete	165
A libella igazítócsavarjai	168
A libella vázlatos ábrázolása	170
Normális pont; igazított állapot	172
A libellával végezhető műveletek és azok eredményei	174
A csöves libella használata	183
Szelencés libellák	188
A libella állandójának meghatározása	190
A libella használatakor betartandó szabályok	192
Megjegyzések a libellára	194
A libella és a hőmérséklet	194
A buborék tapadása	195
Mozgatható beosztások	195
A libellával elérhető pontosság	196
A geodéziai távcső
Optikai alapfogalmak	197
A lencsék és osztályozásuk	197
A lencsék főpontjai	198
A lencse alapképlete	201
Lencserendszerek	202
A lencsék hibái	203
Az emberi szem	204
A nagyítóüveg	206
A távcső	208
A geodéziai távcső	209
Az irányítás alapelve	209
A szálkereszt és a vele összefüggő alapfogalmak	210
A geodéziai távcső szerkezete	212
A távcső használata	217
Fényerősség, látómező, nagyítás	222
A távcső megvizsgálása	228
Speciális távcső-szerkezetek	228
A távcsővel való irányzás megbízhatósága	231
A leolvasó berendezések
A leolvasás és részei	232
Becslés	233
Nonniusz	234
A noniusz alapelve	234
A noniusz használata	237
A noniusz vizsgálata	237
Az összeesküvés különböző esetei	239
A noniusz használatának szabályai	240
A szokásosabb noniusz-typusok	241
Leolvasó mikroszkópok	244
Egyszerű mikroszkóp	244
Becslő mikroszkóp	245
Beosztásos mikroszkóp	247
Mozgó-szálas mikroszkóp	251
Noniusz mikroszkóp	260
A noniusz és a mikroszkóp összehasonlítása	261
II. kötet
Előszó
Értelemzavaró hibák jegyzéke
Pontok jelölése
A pontjelölésről általában. A jelző karó	1
Egyenes vonalak kitűzése
Beintés és beállítás	3
Kitűzés különböző vastagságú jelzőkarókkal	4
Kitűzés segédkarókkal	5
Példa egy sajátosabb jellegű egyeneskitűzésre	6
Állandó nagyságú (különösen 90°-os) szögek kitűzése
A szögkitűzőkről általában	8
A dioptriás szögkitűző műszerek	9
A szögdioptria elve és különböző alakjai	9
A szögdioptria használata	11
A szögdioptria vizsgálata	13
A szögdioptria előnyei és hátrányai	14
Tükröző (katoptrikus) szögkitűző műszerek	14
A tükröző (katoptrikus) műszerek elmélete	14
Az egyszerű szögtükör	19
A szögprizma	23
Kettős szögtükrök és szögprizmák	28
Az egyenesbe-állás és a segédkaró nélküli talppontkeresés feladata. Alineatorok. Kettős tükröző műszerek	28
A Coutureau-féle kettős szögtükör	31
A Bauernfeind-féle kettős szögprizma	31
A Bodola-féle kettős szögprizma	32
Távolságok meghatározása
A távolságmeghatározások osztályozása	33
Általános megjegyzések a hosszmérésre	34
A mérőléc	34
A mérőléc alakjai	34
A lécmérés leírásas	37
Ferdén mért távolságok redukálása és a lécek hajlásának megmérésére szolgáló műszerek	40
A mérőszalag	50
A mérőszalag alakjai	50
A pálya ferdeségének tekintetbe vétele és a szalaghajlásmérők	55
A mérőeszköz valódi hosszának megállapítása (komparálása)	57
Általános megjegyzések a komparálásra	57
A mérőlécek komparálása	58
A mérőszalagok komparálása	59
A mérőléc és a mérőszalag összehasonlítása	60
A mérőeszközön kijelölt hosszúság változatlanságának kérdése	60
A végpont megjelölésének kérdése	62
A mérés gazdaságosságának kérdése	62
A közvetlen hosszmérések megbízhatósága	62
A lécmérés megbízhatósága	65
A mérés állandó hibája	65
A mérés közép-véletlen hibája	65
A szalagmérés megbízhatósága	66
A mérés állandó hibája	66
A mérés közép-véletlen hibája	67
Összefoglalás	67
Hibahatár-képletek és táblázatok	68
Általános megjegyzések	68
A porosz országos felmérés hibahatárai	68
A magyar országos kataszteri felmérés hibahatárai	69
Hibahatárok a mérnöki gyakorlat részére	70
A hosszmérésekben előforduló kiegyenlítések	71
A hosszúság közelítő meghatározására szolgáló műszerek és módszerek	73
A mezei körző	73
A mérőkerék	73
A lépésmérték	75
Menetelési idő	76
A távmérők osztályozása	77
A katonai (léc nélküli) távmérők osztályozása	77
Akustikai alapon szerkesztett katonai távmérők	77
Trigonometriai alapon szerkesztett katonai távmérők	79
A trigonometriai távmérők alapelve	79
Külső alapvonallal dolgozó távmérők	79
Belső alapvonallal dolgozó távmérők	80
A távmérők osztályozása	77
A katonai (léc nélküli) távmérők osztályozása	77
Akustikai alapon szerkesztett katonai távmérők	77
Trigonometriai alapon szerkesztett katonai távmérők	79
A trigonometriai távmérők alapelve	79
Külső alapvonallal dolgozó távmérők	79
Belső alapvonallal dolgozó távmérők	80
Optikai alapon szerkesztett távmérők	87
A mérnöki távmérők alapelve és osztályozásas	89
Az állandó diastimométeres szöggel dolgozó mérnöki (léces) távmérők	90
Az állandó diastimométeres szöggel dolgozó távmérők alapelve és osztályozása	90
Állandó száltávolságú irányszálas távmérők	93
Kettős távcsövű távmérők	106
Ütköző (konfaktusos) távcsövű távmérők	107
Prizmás távmérő	108
Változó diastimométeres szöggel dolgozó támérők	109
A változó diastimométeres szögű távmérők osztályozása	109
Az okulár-mikrométeres távmérő	109
Az objektív-mikrométeres távmérő	110
A tangenciál-csavaros távmérő	111
Vízszintes szögmérés
A teodolit	112
A teodolitról általában	112
A teodolit szerkezetének részletes leírása	119
A teodolit vázlatos rajza. Jelölések	138
A teodolit vizsgálata és igazítása	139
Az igazítás szükséges volta	147
A teodolit felállítása	149
A teodolittal való vízszintes szögmérés szabályos hibaforrásai	150
A függőleges iránysík merőlegességi hibája	150
A fekvő tengely merőlegességi hibája	151
A távcső külpontos elhelyezésének	151
A limbus és alhidade-tengelyek nem parallel voltának hatása	152
Az alhidáde-tengely külpontosságának hatása	152
A felállítás hibája	157
A limbus osztási hibái	158
A leolvasó berendezések hibái	160
Az állvány elcsavarodásának hatása	160
Az irányérték	161
A vízszintes szögmérés módszerei és a mérés végrehajtása	163
A szögmérési módszerek osztályozása	163
Iránymérés	164
Egyszerű (tulajdonképpeni) szögmérés	166
Szorzó szögmérés	168
A szögmérési módszerek összehasonlítása	173
Külpontos szögmérések és redukálásuk	174
Külpontos felállások redukálása	174
Külpontos irányértékek redukálása	174
A külpontosság elemeinek meghatározásában megkívánt pontosság	176
A külpontosság elemeinek meghatározása	179
A külpontos szögmérések redukálása	180
A külpontos pontjelzések redukálása	181
A vízszintes szögmérés megbízhatósága	182
III. kötet
Előszó
Értelemzavaró sajtóhibák jegyzéke
Síkgeometriai alapfogalmak, jelölések és alapfeladatok
SÍkgeometriai alapfogalmak és jelölések	1
Az irány és az irányszög	1
A szög definíciója és jelölési módja	3
Koordináta-rendszerek	4
Irányszög a koordináta-rendszerben	5
Az irányszög és a távolság összefüggése a pontok koordinátáival	5
Síkgeometriai alapfeladatok	8
Megadott koordinátákból, távolságokból és irányszögből a távolság végpontjainak kooridnátái számítandók	8
Két pont megadott koordinátáiból a két pont távolsága és irányszöge számítandó	9
Számpélda a második alapfeladatra	10
A vízszintes mérés alapelve és osztályozása
A vízszintes mérés alapelve	11
A vízszintes mérés osztályozása	14
Az alappont meghatározás módszereinek osztályozása	15
A háromszögelés (trianguláció)
Általános megjegyzések a háromszögelésre	15
A háromszögelés alapelve	15
Az alapvonal és az alapvonalfejlesztő hálózat	16
A háromszögelés műveleteinek összeállítása	18
A háromszögelés mérési része	19
A mérés műveleteinek összeállítása	19
A hálózati pontok kiválasztása és a hálózat tervezetének megállapítása (nyomozás vagy rekognoszkálás)	19
Az alapvonal végpontjainak és az alapvonalfejlesztő hálózatnak megállapítása	20
Az alappontok megjelölése	21
Az alapvonal hosszúságának megmérése (bázismérés)	29
A hálózati szögek megmérése (szögmérés)	30
A háromszögelés számítási rendszerének felosztása	31
A háromszöghálózatok koreláták szerinti kiegyenlítése	31
Általános megjegyzések a háromszöghálózatok kiegyenlítésére	31
A háromszöghálózat összes feltételi egyenleteinek száma	33
A háromszöghálózat feltételi egyenleteinek osztályozása	34
Páldák a feltételi egyenletek számának megállapítására és a feltételi egyenletek felírására	41
A háromszögelés kiegyenlítésének menete	44
Teljes számpélda a háromszöghálózat korreláták szerinti kiegyenlítésére	45
A hálózati pontok koordinátáinak számítása	53
A koordináta számításban követendő eljárás	53
A kiindulásra használt pontpár koordinátáinak számítása	53
A hálózati pontok koordinátáinak számítása	58
A háromszögelés eredményeinek összefoglalása	61
A pontkapcsolások
A pontkapcsolások osztályozása	61
Az előmetszés	61
Az oldalmetszés	62
A háromszögmérés, vagy kis háromszögelés	63
A hátrametszés	64
A hátrametszés alapelve	64
A hátrametszés alapképletei	65
A veszélyes kör	69
A hátrametszés számítása koordinátákból	71
Közvetett távolságmérés hátrametszéssel	74
Ritkábban használt pontkapcsolási eljárások	75
A kettős hátrametszés	75
A Hansen-féle pontkapcsolás	76
A pontkapcsolások kiegyenlítése a koordináta-módszer szerint	77
Az előmetszések koordináták szerinti kiegyenlítése	78
A hátrametszések koordináták szerinti kiegyenlítése	83
Kombinált pontmeghatározások koordináták szerinti kiegyenlítése	88
Háromszögelések koordináták szerinti kiegyenlítése	90
Számpélda	92
A sokszögelés (poligonálás)
A sokszögelés alapelve. Jelölések	99
A nyílt szokszögvonallal való sokszögelés esetei	101
Önálló sokszögelés	101
Alappontokhoz csatlakozó sokszögelés	103
A sokszögelés néhány nehézségének leküzdése	114
A sokszögvonal kezdőpontja hozzáférhetetlen pont	114
A rövid oldal káros hatásának kiküszöbölése	119
A zárt sokszögvonal	122
A sokszögelés záróhibáinak megengedett határértékei	123
A sokszögelés végrehajtása	124
A sokszögvonal megválasztása	124
A sokszögpontok megjelölése	125
Az oldalhosszak megmérése	128
A törésszögek megmérése	129
Részletpontok meghatározása
A részletfelvétel alapelve	133
A részletfelvételi eljárások osztályozása	135
Derékszögű (ortogonális) koordináta-mérés
A derékszögű koordinátamérés alapelve	136
A derékszögű koordináatmérés végrehajtása külsőségekben	137
A derékszögű koordinátamérés végrehajtása belsőségekben	139
Poláris koordináta-mérés
A poláris koordináta-mérés alapelve és végrehajtása	141
Előmetszés
Az előmetszés alapelve és végrehajtása	141
Tahimetria
A tahimetria alapelve. A tahiméterek osztályozása	143
Az egyszerű tahiméter (tahimeter-teodolit)	145
Az egyszerű tahiméter szerkezete	145
Az egyszerű tahiméter vizsgálata és igazítása	147
A tahiméteres léc	152
A tahiméterrel való mérés leírása	152
A tahimetrálás alapképletei	153
A tájékozó szög számítása	153
A vízszintes távolság és a magasság számítása	155
Az alapképletek összefoglalása	157
A H tengely magasságának és a tájékozó leolvasásának meghatározása	158
A tahimetria számítási segédeszközei	160
Általános megjegyzések a számításra	160
Táblázatok	162
Grafikonok	162
Logaritmikus számító lécek	163
Térképkészítés a tahiméteres méréseredmények alapján	164
Redukáló tahiméterek	166
A változó száltávolsággal dolgozó redukáló tahiméterek alapelve	166
A Tichy-Starke-féle okulármikorméteres tahiméter	168
A Hammer-Fennel-féle diagrammtahiméter	169
Mérőasztal-felvétel
A mérőasztal-felvétel műszerei	174
A mérőasztal	175
A távcsöves vonalzó	176
A talpas libella	181
A villás vetítő	181
Iránytű (mágnestű, boussola)	182
A mérőasztal felállítása	183
A felvétel módszerei	185
Előmetszés	186
Poláris koordináta-mérés	187
Oldalmetszés	187
Hátrametszés	189
Sokszögelés	193
A mérőasztal-felvétel végrehajtása	193
A mérőasztal-felvétel megbízhatósága	194
A mérőasztal-felvétel használhatósága	195
Fotogrammétria
A fotogrammétria osztályozása	195
Az egyszerű fotogrammétria alapelve	196
Az egyszerű fotogrammétria műszerei	196
Mérés a fotogramméterrel	201
Térképkészítés a fotogramméteres felvétel alapján	201
Az egyszerű fotogrammétria megbízhatósága	204
Az egyszerű fotogrammétria előnyei és alkalmazhatósága	204
A stereofotogrammétria alapelvei és képletei	204
A Pulfrich féle stereokommparátor	207
A stereofotogrammétria előnyei. Történelmi adatok	210
Részletfelvételi módok összehasonlítása és alkalmazhatóságuk köre
A numerikus és a grafikus felvételi módszerek összehasonlítása	211
A numerikus részlet felvételi módszerek alkalmazási köre	212
Kisebb felvételek
A kisebb felvételek alapelve és módszerei	213
Közelítő felvételek (vázlatrajzkészítések)
A közelítő felvételek alapelve, műszerei és módszerei	217
Földosztás, birtokrendezés, határszabályozás
A földosztás alapelvei	220
Egyenlő minőségű földek felosztása (területosztás)	221
A területosztás alapelvei	221
A terütetosztás alapfeladatai	222
Példák az alapfeladatok alkalmazására	226
Sokszög osztása sokszögvonalakkal	227
Különböző minőségű földrészletek felosztása	228
A minőség különböző voltának jellemzésére használatos mennyiségek	228
A felosztás alapelve és végrehajtásának módja	229
Határszabályozások	231
Birtokrendszerek	231
Kitűzések a vízszintes vetületben
A kitűzések alapelve	233
Egyenesek kitűzése	233
Szögek kitűzése	235
Körívek kitűzése	236
Körív-kitűzés alapelve	326
Körív-érintők közti szög megállapítása	237
A kövív főpontjainak megállapítása	238
A körív részletponjainak kitűzése	240
Számpélda a körív főpontjainak meghatározására	242
Körív-kitűzés átmeneti görbével	251
Az átmeneti görbe geométriai tulajdonságai	251
Az átmeneti görbével való körív-kitűzés munkamenete	254
A körív-kitűzés néhány különleges alakja és feladata	256
Körív-kitűzés két adott ponton át	256
Körív kitűzés adott ponton át adott egyeneshez érintőlegesen	256
Adott pontból kitűzött körhöz érintő vonandó	257
Kitűzött körök közös érintőinek meghatározása	258
Kosárgörbék kitűzése	264
Épületek, műtárgyak (áteresztők, hidak stb.) kitűzése	265
IV. kötet
Előszó
Tartalomjegyzék
Értelemzavaró sajtóhibák jegyzéke
A külföldi irodalom néhány jelentősebb geodéziai kézikönyvének és folyóiratának jegyzéke
Alapfogalmak
A magasság fogalma. A magasságmérés módszerei	1
Szintezés (nivellálás, geométriai magasságmérés)
A szintezés alapelve és gyakorlati végrehajtása	2
A szintezés elmélete és alapszabályai	4
A szintező műszer kiigazításának szükségessége	10
Egyoldalú refrakció-hatások kiküszöbölése	10
Régebbi (elavult) szintezési módszerek	12
A szintező műszerek osztályozása	13
A tulajdonképpeni szintező műszerek szerkezete	14
A műszertalp és a talpcsavarok	14
Az alhidádé	15
A szintező libella	21
A szintező csavar	22
Tükröző berendezések	23
A tulajdonképpeni szintező műszerek osztályozása	24
A szintező műszer felállítása	25
A felállítás elve és követelményei	25
A szintező csavar normális állása és annak meghatározása	26
A felállítás végrehajtása a különböző műszertípusokkal	27
A tulajdonképpeni szintező műszerek vizsgálatának alapelvei	27
Az I. mintájú szintező műszerek vizsgálata és igazítása	28
A vizsgálat és igazítás sémája	28
Az irányvonal vizsgálata és igazítása	29
A vízszintes szál vizsgálata és igazítása	30
A felállításra szolgáló libella vizsgálata és igazítása	31
A II. mintájú szintező műszerek vizsgálata és igazítása	31
A vizsgálat és igazítás sémája	31
Megjegyzések a vizsgálat és igazítás végrehajtására	32
A III. mintájú szintező műszerek vizsgálata és igazítása	32
A vizsgálat és igazítás sémája	32
Az irányvonal vizsgálata és igazítása	33
A vízszintes szál vizsgálata és igazítása	34
A felállításra szogláló libella vizsgálata és igazítása	34
A IV. mintájú szintező műszer vizsgálata és igazítása	34
A vizsgálat és igazítás sémája	34
Az irányvonal vizsgálata és igazítása	35
A vízszintes szál vizsgálata és igazítása	36
A felállításra szolgáló libella vizsgálata és igazítása	36
A V. mintájú szintező műszer vizsgálata és igazítása	36
A vizsgálat és igazítás sémája	36
Speciális berendezésű (szabatos mérésekre szolgáló) V. mintájú szintező műszerek vizsgálata és igazítása	39
Az V. mintájú műszereken előforduló speciális berendezések célja	39
Általános megjegyzések a szintező műszerek igazítására és alkalmazhatóságuk körére	40
Az egyetemes szintező műszereknek, mint szintező műszereknek vizsgálata és igazítása	41
A szintezés gyakorlati szabályai	42
A szintezés pontosságának fokozására szolgáló módszerek és berendezések	45
Két távcső-állásból való szintezés	45
Több, szimmetriásan elhelyezett vízszintes szálon való leolvasás	45
Kettős számozású lécek alkalmazása	45
Kettős osztású lécek alkalmazása	46
Kettős kötőpontok alkalmazása	46
Kettős műszer-állással való szintezés	46
Centiméter-mező felezéssel és buborék-leolvasással való szintezés (hollandiai vagy Cohen Stuart-féle módszer)	46
Buborék leolvasással való szintezés	47
A szintező libella állandójának meghatározása	48
A szintező léc	49
A szintezés alappontjainak megjelölése	54
A szintezés végrehajtása	57
A szintezés osztályozása	57
Alappont szintézis	57
Hossz-szelvény szintezés	58
Keresztszelvény szintezés	60
Terület szintezés	60
A sintezés hibaforrása. A leolvasás középhibája	60
Az irányvonal középingadozása és annak meghatározása	61
A szintezés a priori középhibájának meghatározása	62
A kilométeres középhiba és annak a priori értéke	63
A szintézisek kiegyenlítése	64
Az oda-vissza végzett szintezések kiegyenlítése és a középhiba a posteriori értékének meghatározása	64
Ugyanazon két pont magasságkülönbségére különböző utakon nyert szintezési eredmények kiegyenlítése	66
Zárt vonalú, vagy ismert magasságú pontok közt végzett szintezés kiegyenlítése	66
Szintezési hálózatok (csatlakozó poligonok) kiegyenlítése	67
Számpélda a hálózati kiegyenlítésre	69
A kilométeres középhibák összefoglalása és jelentőségük. Számadatok a kilométeres középhibára	75
Hydrostatikai szintezés	75
Kezdetlegesebb szintező műszerek és módszerek	76
Diptriás szintező műszerek	76
ingás szintező műszerek	77
Állvány nélküli (kézi) szintező műszerek	77
Lépcsőmérés	77
Szintezés szögtükörrel és függővel	79
Közlekedő csöves szintező műszerek	80
Házilag előállítható szintező műszer	80
Trigonometriai magasságmérés
A trigonometriai magasságmérés alapelve	81
Magassági szögek mérése	81
A magassági kör és szerkezete	81
Az index-hiba és kiküszöbölési módja	83
A magassági szögmérés végrehajtása	84
A magassági szög számítása	84
Magassági szögmérés buborék-leolvasással	87
Az indexlibella állandójának meghatározása	88
Magassági szögmérés egy távcső állásból	89
A refrakció és a refrakció koefficiens	89
A trigonometriai magasságmérés alapképlete	92
A refrakció változósága és annak hatása. Módszerek a refrakció-koefficiens meghatározására, illetve a refrakció hatásának kiküszöbölésére	95
A refrakció változósága és annak hatása	95
A refrakció-koefficiens meghatározása	97
A diagonális módszer	97
A refrakció hatása kis távolságok esetén	98
A trigonométriai magasságmérés képleteinek összefoglalása. Pontossági adaok	99
A trigonometriai magasságmérés alapképletei az országos felsőrendű mérések számára	100
Épületmagasságok mérése	103
Közelítő trigonometriai magasságmérés eljárások	105
A barométeres vagy fizikai magasságmérés
A barométeres magasságmérés alapelve	106
A barométeres magasságmérés alapképletének levezetése	107
A barométeres magasságmérés alapképletének gyakorlati (közelítő) alakja. Az állandó számértéke Magyarországra	112
A barométeres magasságmérés alapképletének Babinetféle közelítő alakja. Számtáblázatok	112
A barométeres magasságmérés műszerei	115
A higanybarométer	115
A higanybarométer szerkezete	115
A leolvasások redukálása	117
A higanybarométerek használata	119
Rugósbarométerek, vagy aneroidok	119
A rugósbarométerek szerkezete	119
A leolvasások redukálása	122
Forráspontot mérő termométer	123
A barométeres magasságmérés	124
Általános megjegyzések	124
Mérés két barométerrel	124
Mérés egy barométerrel	125
A barométerrel való magasságmérés megbízhatósága	128
Rétegvonalas térképek (rétegtervek) készítése
A magassági viszonyok ábrázolása a térképeken	128
Rétegterv-készítés tahiméterrel	130
Rétegterv-készítés szintező műszerrel	134
A rétegtervek megbízhatósága	136
Név- és tárgymutató	137