Geodéziai kézikönyv I.

Szerző

Szerkesztő

Lektor

'Homoródi Lajos: Geodéziai kézikönyv I. ' összes példány

Kiadó:	Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1957
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	850 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A szocializmus építése során megnövekedett a geodézia jelentősége és lényegesen megnőtt a geodéziával foglalkozók száma. Természetes, hogy a fejlődés eme tünetei geodéziai irodalmunkra is hatottak.... Tovább

Tartalom

Előszó	11
Tájékoztató	13
Alapfogalmak	15
A geodézia feladata és felosztása. Rokontudományok	17
Geodéziai alapfogalmak	19
A Föld alakja	19
A Föld szabályos képviselői	23
A helymeghatározás alapelvei	37
Vetülettani ismeretek	47
A vetületek általános törvényei	49
A vetítés fogalma	49
A vetületi torzulások	51
Véges nagyságú idomok geodéziai ábrázolása	56
A vetületek előállításának módjai	60
A vetületek csoportosítása	62
Vetítés az ellipszoidról a gömbre	64
A kettős vetítés elve	64
A Gauss-féle igen kis hossztorzulású, szögtartó gömbi vetület	65
A gömbnek a magyar geodéziában használt síkvetületei	69
A sztereografikus vetület	69
A szögtartó hengervetület	87
A vetületnélküli rendszer	107
A gauss-Krüger-féle vetület	107
A vetületi sorok és redukciók	107
A Gauss-Krüger-vetület sávbeosztása és nemzetközi jelentősége	111
Vetületi átszámítások	113
Az átszámítási eljárások általános ismertetése	113
Az általános átszámítási elvek alkalmazása a sztereografikus és a szögtartó hengervetületekre	122
Átszámítás a vetületnélküli rendszerből	136
Átszámítások a Gauss-Krüger-féle vetületnél	137
Irodalom	141
Kiegyenlítőszámítás	143
A mérési hibák	145
Megbízhatósági mérőszámok	147
A középhiba a valódi hibák alapján	147
A súly	148
A középhiba a mérési javítások alapján	150
Egyéb megbízhatósági mérőszámok	150
Hibahatárok	151
A hibaterjedés	151
A kiegyenlítés feladata és a legkisebb négyzetek módszerének alapelve	158
A kiegyenlítőszámítás csoportosítása és a különböző csoportok megoldásának módja	159
A kiegyenlítőszámítás csoportosítása	159
Egy ismeretlenre végzett közvetlen mérések kiegyenlítése	160
Közvetítő mérések kiegyenlítése egymástól független ismeretlenekkel	165
Közvetlen mérések kiegyenlítése a mért értékek között fennálló feltételekkel	174
Közvetítő mérések kiegyenlítése feltételekkel	184
Kiegyenlítés fiktív mérési eredményekkel	191
A kiegyenlített mennyiségek középhibáinak számítása	198
A közvetítő mérések kiegyenlítésével meghatározott mennyiségeknek és azok függvényének középhibája	198
A közvetlen mérések kiegyenlítésével egymással összefüggésben számított mennyiségek között felállított függvény középhibája	203
A normálegyenletek megoldása	208
Két ismeretlenes normálegyenletrendszer megoldása	208
Több ismeretlenes normálegyenletrendszer megoldása a Gauss-féle kiküszöbölő módszerrel	216
A normálegyenletek megoldása a Cholesky-Rubin-féle eljárással	225
A normálegyenletek megoldása közeledéssel	231
Irodalom	236
Műszerelemek	237
Optikai alapismeretek	239
Fényvisszaverődés, fénytörés, teljes visszaverődés	239
Tükrök	241
Az üvegprizma	246
A lencsék	247
A planparallel üveglemez	257
A fényinterferenciáról	268
Az optikai üveg	262
Akromatikus összetételek	265
A szem	267
Optikai berendezések	273
Az optikai műszerek feladata	273
A nagyítóüveg	274
A mikroszkóp	275
A kollimátor	279
A távcső	279
Leolvasóberendezések	301
A leolvasás és módszerei	301
A becslés	301
A noniusz	302
A leolvasómikroszkópok	306
Egyéb leolvasóberendezések és módszerek	314
A vetítő	321
A vetítők osztályozása	321
A zsinóros vetítő	321
A merev vetítő	323
Az optikai vetítő	323
A libella	323
A libella általános ismertetése	323
A csöves libella fontos pontjai	327
A csöves libella használata	329
A libella állandójának meghatározása	336
A libellával kapcsolatos egyéb ismeretek	346
A szögmérés	351
A földi pontok egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározási elve és a szögmérés két főcsoportja	353
A vízszintes szöget meghatározó eszközök két főcsoportja	353
Állandó nagyságú szögek kitűzése	354
Az alapirány megjelölése	354
A szögkitűző műszerek feladata és csoportosítása	355
A szögdioptriák	355
A szögtükrök	357
A szögprizmák	362
A teodolit	365
Néhány történeti adat	365
A teodolit szerkezete	366
Különböző teodolit-fajták és tartozékaik	389
A teodolit vizsgálata és igazítása	406
A szögmérés szabályos hibái	414
A hibaforrások csoportosítása	414
A vízszintes szögmérés szabályos hibái	414
A magassági szögmérés szabályos hibái	435
A vízszintes szögmérés	437
A teodolit felállítása	437
Az irányzás és az irányérték	440
A vízszintes szögmérés módszerei	440
A horizontzárás	467
Háromszöghálózatok kiegyenlítése a közvetlen mérések kiegyenlítése feltételekkel, módszerrel	469
A hálózati kiegyenlítés geometriai feltételei és a feltételi egyenletek száma	469
Az állomásfeltételi egyenletek	472
A szögfeltételi egyenletek	473
Az oldalfeltételi egyenletek	473
A rendkívüli szögfeltételi és a bázisfeltételi egyenletek	480
A hosszfeltételi egyenletek	482
Példák a hálózati kiegyenlítésre	483
A magassági szögmérés	492
A magassági szögmérés végrehajtása	492
A magassági szög, a zenittávolság és az indexhiba kiszámítása	403
Irodalom	407
A távolság mérése	499
A vízszintes távolság fogalma és a távolságmérések csoportosítása	501
A mértékegység	502
A mértékegység ismertetése	502
A méter-etalon hosszának meghatározása fizikai úton	504
A normálméter	505
A hosszmérés	506
A hosszmérőeszközök	506
Egyenesek kitűzése beintéssel vagy beállással	522
A hosszmérés mérőléccel	524
A hosszmérés mérőszalaggal	531
A léc- és a szalagmérés hibái	538
A mért hosszak átszámítása az alapfelületre és a vetületi síkra	544
A hosszmérés kiegyenlítése	547
A távmérés	547
A közvetett távolságmérés két főcsoportja	547
A távolságok közvetett meghatározása geometriai alapon	547
A távolságok közvetett meghatározása fizikai alapon	577
Hosszméréses háromszögelési hálózat kiegyenlítése a közvetlen mérések feltételekkel kiegyenlítési módszerrel	584
A hosszméréses háromszögelési hálózatok kiegyenlítési módjairól	584
A tiszta hosszméréses háromszögelési hálózatok feltételi egyenletei	584
A kiegyenlítés végrehajtása	585
Irodalom	589
Felsőrendű háromszögelés	591
Az országos háromszögelési hálózat célja és tagozódása	593
Az országos felsőrendű háromszögelési hálózat tervezése és szemlélése	598
A tervezés alapelvei	598
A tervezés végrehajtása, az összelátások vizsgálata	603
A szemlélés végrehajtása	605
A felsőrendű háromszögelési pontok törzskönyve	607
A felsőrendű hálózat építése	607
Az építés műveletei és a pontok ideiglenes megjelölése	607
Állandójellegű építmények mint háromszögelési pontok	611
A felsőrendű háromszögelési pontok állandósítása	614
A felsőrendű hálózat szögeinek mérése	617
A felsőrendű szögmérésre használt teodolitok különleges tulajdonságai	617
A fényvetítő készülékek és használatuk	619
A felsőrendű szögmérés végrehajtása	625
A felsőrendű szögmérés megbízhatósága	633
Az alapvonal és az alapvonalfejlesztő hálózat	635
A tervezés	636
Az alapvonal szemlélése és kitűzése	637
Az alapvonal állandósítása	640
Az alapvonal és a fejlesztőhálózat mérése	642
Az alapvonalmérés számítási munkái	652
A földrajzi helymeghatározás	660
Alapfogalmak	660
A csillagok helymeghatározói	665
Az időszámítás	672
Csillagászati évkönyvek és katalógusok	675
A földrajzi helymeghatározás műszerei	675
Az időmeghatározások	678
A földrajzi hosszúság meghatározása	683
A földrajzi szélesség meghatározása	686
Az azimut meghatározás	691
A felsőrendű háromszögelési hálózat számítása	693
A számítás előkészítése	693
Az elsőrendű háromszögelési hálózat kiegyenlítése	705
A másod- és harmadrendű háromszögelési pontok számítása	713
A háromszögelést kiegészítő és helyettesítő módszerek	714
A hosszúoldalú sokszögelés	714
Kontinentális és interkontinentális háromszögelési hálózatok kialakítása	716
A Föld alakjának és méreteinek meghatározása	719
A Föld elméleti alakját legjobban megközelítő felület meghatározása	710
A geoid meghatározása	720
Irodalom	722

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem