kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Vászon |
| Oldalszám: | 850 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 25 cm x 17 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. |
| Előszó | 11 |
| Tájékoztató | 13 |
| Alapfogalmak | 15 |
| A geodézia feladata és felosztása. Rokontudományok | 17 |
| Geodéziai alapfogalmak | 19 |
| A Föld alakja | 19 |
| A Föld szabályos képviselői | 23 |
| A helymeghatározás alapelvei | 37 |
| Vetülettani ismeretek | 47 |
| A vetületek általános törvényei | 49 |
| A vetítés fogalma | 49 |
| A vetületi torzulások | 51 |
| Véges nagyságú idomok geodéziai ábrázolása | 56 |
| A vetületek előállításának módjai | 60 |
| A vetületek csoportosítása | 62 |
| Vetítés az ellipszoidról a gömbre | 64 |
| A kettős vetítés elve | 64 |
| A Gauss-féle igen kis hossztorzulású, szögtartó gömbi vetület | 65 |
| A gömbnek a magyar geodéziában használt síkvetületei | 69 |
| A sztereografikus vetület | 69 |
| A szögtartó hengervetület | 87 |
| A vetületnélküli rendszer | 107 |
| A gauss-Krüger-féle vetület | 107 |
| A vetületi sorok és redukciók | 107 |
| A Gauss-Krüger-vetület sávbeosztása és nemzetközi jelentősége | 111 |
| Vetületi átszámítások | 113 |
| Az átszámítási eljárások általános ismertetése | 113 |
| Az általános átszámítási elvek alkalmazása a sztereografikus és a szögtartó hengervetületekre | 122 |
| Átszámítás a vetületnélküli rendszerből | 136 |
| Átszámítások a Gauss-Krüger-féle vetületnél | 137 |
| Irodalom | 141 |
| Kiegyenlítőszámítás | 143 |
| A mérési hibák | 145 |
| Megbízhatósági mérőszámok | 147 |
| A középhiba a valódi hibák alapján | 147 |
| A súly | 148 |
| A középhiba a mérési javítások alapján | 150 |
| Egyéb megbízhatósági mérőszámok | 150 |
| Hibahatárok | 151 |
| A hibaterjedés | 151 |
| A kiegyenlítés feladata és a legkisebb négyzetek módszerének alapelve | 158 |
| A kiegyenlítőszámítás csoportosítása és a különböző csoportok megoldásának módja | 159 |
| A kiegyenlítőszámítás csoportosítása | 159 |
| Egy ismeretlenre végzett közvetlen mérések kiegyenlítése | 160 |
| Közvetítő mérések kiegyenlítése egymástól független ismeretlenekkel | 165 |
| Közvetlen mérések kiegyenlítése a mért értékek között fennálló feltételekkel | 174 |
| Közvetítő mérések kiegyenlítése feltételekkel | 184 |
| Kiegyenlítés fiktív mérési eredményekkel | 191 |
| A kiegyenlített mennyiségek középhibáinak számítása | 198 |
| A közvetítő mérések kiegyenlítésével meghatározott mennyiségeknek és azok függvényének középhibája | 198 |
| A közvetlen mérések kiegyenlítésével egymással összefüggésben számított mennyiségek között felállított függvény középhibája | 203 |
| A normálegyenletek megoldása | 208 |
| Két ismeretlenes normálegyenletrendszer megoldása | 208 |
| Több ismeretlenes normálegyenletrendszer megoldása a Gauss-féle kiküszöbölő módszerrel | 216 |
| A normálegyenletek megoldása a Cholesky-Rubin-féle eljárással | 225 |
| A normálegyenletek megoldása közeledéssel | 231 |
| Irodalom | 236 |
| Műszerelemek | 237 |
| Optikai alapismeretek | 239 |
| Fényvisszaverődés, fénytörés, teljes visszaverődés | 239 |
| Tükrök | 241 |
| Az üvegprizma | 246 |
| A lencsék | 247 |
| A planparallel üveglemez | 257 |
| A fényinterferenciáról | 268 |
| Az optikai üveg | 262 |
| Akromatikus összetételek | 265 |
| A szem | 267 |
| Optikai berendezések | 273 |
| Az optikai műszerek feladata | 273 |
| A nagyítóüveg | 274 |
| A mikroszkóp | 275 |
| A kollimátor | 279 |
| A távcső | 279 |
| Leolvasóberendezések | 301 |
| A leolvasás és módszerei | 301 |
| A becslés | 301 |
| A noniusz | 302 |
| A leolvasómikroszkópok | 306 |
| Egyéb leolvasóberendezések és módszerek | 314 |
| A vetítő | 321 |
| A vetítők osztályozása | 321 |
| A zsinóros vetítő | 321 |
| A merev vetítő | 323 |
| Az optikai vetítő | 323 |
| A libella | 323 |
| A libella általános ismertetése | 323 |
| A csöves libella fontos pontjai | 327 |
| A csöves libella használata | 329 |
| A libella állandójának meghatározása | 336 |
| A libellával kapcsolatos egyéb ismeretek | 346 |
| A szögmérés | 351 |
| A földi pontok egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározási elve és a szögmérés két főcsoportja | 353 |
| A vízszintes szöget meghatározó eszközök két főcsoportja | 353 |
| Állandó nagyságú szögek kitűzése | 354 |
| Az alapirány megjelölése | 354 |
| A szögkitűző műszerek feladata és csoportosítása | 355 |
| A szögdioptriák | 355 |
| A szögtükrök | 357 |
| A szögprizmák | 362 |
| A teodolit | 365 |
| Néhány történeti adat | 365 |
| A teodolit szerkezete | 366 |
| Különböző teodolit-fajták és tartozékaik | 389 |
| A teodolit vizsgálata és igazítása | 406 |
| A szögmérés szabályos hibái | 414 |
| A hibaforrások csoportosítása | 414 |
| A vízszintes szögmérés szabályos hibái | 414 |
| A magassági szögmérés szabályos hibái | 435 |
| A vízszintes szögmérés | 437 |
| A teodolit felállítása | 437 |
| Az irányzás és az irányérték | 440 |
| A vízszintes szögmérés módszerei | 440 |
| A horizontzárás | 467 |
| Háromszöghálózatok kiegyenlítése a közvetlen mérések kiegyenlítése feltételekkel, módszerrel | 469 |
| A hálózati kiegyenlítés geometriai feltételei és a feltételi egyenletek száma | 469 |
| Az állomásfeltételi egyenletek | 472 |
| A szögfeltételi egyenletek | 473 |
| Az oldalfeltételi egyenletek | 473 |
| A rendkívüli szögfeltételi és a bázisfeltételi egyenletek | 480 |
| A hosszfeltételi egyenletek | 482 |
| Példák a hálózati kiegyenlítésre | 483 |
| A magassági szögmérés | 492 |
| A magassági szögmérés végrehajtása | 492 |
| A magassági szög, a zenittávolság és az indexhiba kiszámítása | 403 |
| Irodalom | 407 |
| A távolság mérése | 499 |
| A vízszintes távolság fogalma és a távolságmérések csoportosítása | 501 |
| A mértékegység | 502 |
| A mértékegység ismertetése | 502 |
| A méter-etalon hosszának meghatározása fizikai úton | 504 |
| A normálméter | 505 |
| A hosszmérés | 506 |
| A hosszmérőeszközök | 506 |
| Egyenesek kitűzése beintéssel vagy beállással | 522 |
| A hosszmérés mérőléccel | 524 |
| A hosszmérés mérőszalaggal | 531 |
| A léc- és a szalagmérés hibái | 538 |
| A mért hosszak átszámítása az alapfelületre és a vetületi síkra | 544 |
| A hosszmérés kiegyenlítése | 547 |
| A távmérés | 547 |
| A közvetett távolságmérés két főcsoportja | 547 |
| A távolságok közvetett meghatározása geometriai alapon | 547 |
| A távolságok közvetett meghatározása fizikai alapon | 577 |
| Hosszméréses háromszögelési hálózat kiegyenlítése a közvetlen mérések feltételekkel kiegyenlítési módszerrel | 584 |
| A hosszméréses háromszögelési hálózatok kiegyenlítési módjairól | 584 |
| A tiszta hosszméréses háromszögelési hálózatok feltételi egyenletei | 584 |
| A kiegyenlítés végrehajtása | 585 |
| Irodalom | 589 |
| Felsőrendű háromszögelés | 591 |
| Az országos háromszögelési hálózat célja és tagozódása | 593 |
| Az országos felsőrendű háromszögelési hálózat tervezése és szemlélése | 598 |
| A tervezés alapelvei | 598 |
| A tervezés végrehajtása, az összelátások vizsgálata | 603 |
| A szemlélés végrehajtása | 605 |
| A felsőrendű háromszögelési pontok törzskönyve | 607 |
| A felsőrendű hálózat építése | 607 |
| Az építés műveletei és a pontok ideiglenes megjelölése | 607 |
| Állandójellegű építmények mint háromszögelési pontok | 611 |
| A felsőrendű háromszögelési pontok állandósítása | 614 |
| A felsőrendű hálózat szögeinek mérése | 617 |
| A felsőrendű szögmérésre használt teodolitok különleges tulajdonságai | 617 |
| A fényvetítő készülékek és használatuk | 619 |
| A felsőrendű szögmérés végrehajtása | 625 |
| A felsőrendű szögmérés megbízhatósága | 633 |
| Az alapvonal és az alapvonalfejlesztő hálózat | 635 |
| A tervezés | 636 |
| Az alapvonal szemlélése és kitűzése | 637 |
| Az alapvonal állandósítása | 640 |
| Az alapvonal és a fejlesztőhálózat mérése | 642 |
| Az alapvonalmérés számítási munkái | 652 |
| A földrajzi helymeghatározás | 660 |
| Alapfogalmak | 660 |
| A csillagok helymeghatározói | 665 |
| Az időszámítás | 672 |
| Csillagászati évkönyvek és katalógusok | 675 |
| A földrajzi helymeghatározás műszerei | 675 |
| Az időmeghatározások | 678 |
| A földrajzi hosszúság meghatározása | 683 |
| A földrajzi szélesség meghatározása | 686 |
| Az azimut meghatározás | 691 |
| A felsőrendű háromszögelési hálózat számítása | 693 |
| A számítás előkészítése | 693 |
| Az elsőrendű háromszögelési hálózat kiegyenlítése | 705 |
| A másod- és harmadrendű háromszögelési pontok számítása | 713 |
| A háromszögelést kiegészítő és helyettesítő módszerek | 714 |
| A hosszúoldalú sokszögelés | 714 |
| Kontinentális és interkontinentális háromszögelési hálózatok kialakítása | 716 |
| A Föld alakjának és méreteinek meghatározása | 719 |
| A Föld elméleti alakját legjobban megközelítő felület meghatározása | 710 |
| A geoid meghatározása | 720 |
| Irodalom | 722 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.