| I. KÖTET | |
| Előszó | 11 |
| Tájékoztató | 13 |
| Alapfogalmak | 15 |
| A geodézia feladata és felosztása. Rokontudományok | 17 |
| Geodéziai alapfogalmak | 19 |
| A Föld alakja | 19 |
| A Föld szabályos képviselői | 23 |
| A helymeghatározás alapelvei | 37 |
| Vetülettani ismeretek | 47 |
| A vetületek általános törvényei | 49 |
| A vetítés fogalma | 49 |
| A vetületi torzulások | 51 |
| Véges nagyságú idomok geodéziai ábrázolása | 56 |
| A vetületek előállításának módjai | 60 |
| A vetületek csoportosítása | 62 |
| Vetítés az ellipszoidról a gömbre | 64 |
| A kettős vetítés elve | 64 |
| A Gauss-féle igen kis hossztorzulású, szögtartó gömbi vetület | 65 |
| A gömbnek a magyar geodéziában használt síkvetületei | 69 |
| A sztereografikus vetület | 69 |
| A szögtartó hengervetület | 87 |
| A vetületnélküli rendszer | 107 |
| A gauss-Krüger-féle vetület | 107 |
| A vetületi sorok és redukciók | 107 |
| A Gauss-Krüger-vetület sávbeosztása és nemzetközi jelentősége | 111 |
| Vetületi átszámítások | 113 |
| Az átszámítási eljárások általános ismertetése | 113 |
| Az általános átszámítási elvek alkalmazása a sztereografikus és a szögtartó hengervetületekre | 122 |
| Átszámítás a vetületnélküli rendszerből | 136 |
| Átszámítások a Gauss-Krüger-féle vetületnél | 137 |
| Irodalom | 141 |
| Kiegyenlítőszámítás | 143 |
| A mérési hibák | 145 |
| Megbízhatósági mérőszámok | 147 |
| A középhiba a valódi hibák alapján | 147 |
| A súly | 148 |
| A középhiba a mérési javítások alapján | 150 |
| Egyéb megbízhatósági mérőszámok | 150 |
| Hibahatárok | 151 |
| A hibaterjedés | 151 |
| A kiegyenlítés feladata és a legkisebb négyzetek módszerének alapelve | 158 |
| A kiegyenlítőszámítás csoportosítása és a különböző csoportok megoldásának módja | 159 |
| A kiegyenlítőszámítás csoportosítása | 159 |
| Egy ismeretlenre végzett közvetlen mérések kiegyenlítése | 160 |
| Közvetítő mérések kiegyenlítése egymástól független ismeretlenekkel | 165 |
| Közvetlen mérések kiegyenlítése a mért értékek között fennálló feltételekkel | 174 |
| Közvetítő mérések kiegyenlítése feltételekkel | 184 |
| Kiegyenlítés fiktív mérési eredményekkel | 191 |
| A kiegyenlített mennyiségek középhibáinak számítása | 198 |
| A közvetítő mérések kiegyenlítésével meghatározott mennyiségeknek és azok függvényének középhibája | 198 |
| A közvetlen mérések kiegyenlítésével egymással összefüggésben számított mennyiségek között felállított függvény középhibája | 203 |
| A normálegyenletek megoldása | 208 |
| Két ismeretlenes normálegyenletrendszer megoldása | 208 |
| Több ismeretlenes normálegyenletrendszer megoldása a Gauss-féle kiküszöbölő módszerrel | 216 |
| A normálegyenletek megoldása a Cholesky-Rubin-féle eljárással | 225 |
| A normálegyenletek megoldása közeledéssel | 231 |
| Irodalom | 236 |
| Műszerelemek | 237 |
| Optikai alapismeretek | 239 |
| Fényvisszaverődés, fénytörés, teljes visszaverődés | 239 |
| Tükrök | 241 |
| Az üvegprizma | 246 |
| A lencsék | 247 |
| A planparallel üveglemez | 257 |
| A fényinterferenciáról | 268 |
| Az optikai üveg | 262 |
| Akromatikus összetételek | 265 |
| A szem | 267 |
| Optikai berendezések | 273 |
| Az optikai műszerek feladata | 273 |
| A nagyítóüveg | 274 |
| A mikroszkóp | 275 |
| A kollimátor | 279 |
| A távcső | 279 |
| Leolvasóberendezések | 301 |
| A leolvasás és módszerei | 301 |
| A becslés | 301 |
| A noniusz | 302 |
| A leolvasómikroszkópok | 306 |
| Egyéb leolvasóberendezések és módszerek | 314 |
| A vetítő | 321 |
| A vetítők osztályozása | 321 |
| A zsinóros vetítő | 321 |
| A merev vetítő | 323 |
| Az optikai vetítő | 323 |
| A libella | 323 |
| A libella általános ismertetése | 323 |
| A csöves libella fontos pontjai | 327 |
| A csöves libella használata | 329 |
| A libella állandójának meghatározása | 336 |
| A libellával kapcsolatos egyéb ismeretek | 346 |
| A szögmérés | 351 |
| A földi pontok egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározási elve és a szögmérés két főcsoportja | 353 |
| A vízszintes szöget meghatározó eszközök két főcsoportja | 353 |
| Állandó nagyságú szögek kitűzése | 354 |
| Az alapirány megjelölése | 354 |
| A szögkitűző műszerek feladata és csoportosítása | 355 |
| A szögdioptriák | 355 |
| A szögtükrök | 357 |
| A szögprizmák | 362 |
| A teodolit | 365 |
| Néhány történeti adat | 365 |
| A teodolit szerkezete | 366 |
| Különböző teodolit-fajták és tartozékaik | 389 |
| A teodolit vizsgálata és igazítása | 406 |
| A szögmérés szabályos hibái | 414 |
| A hibaforrások csoportosítása | 414 |
| A vízszintes szögmérés szabályos hibái | 414 |
| A magassági szögmérés szabályos hibái | 435 |
| A vízszintes szögmérés | 437 |
| A teodolit felállítása | 437 |
| Az irányzás és az irányérték | 440 |
| A vízszintes szögmérés módszerei | 440 |
| A horizontzárás | 467 |
| Háromszöghálózatok kiegyenlítése a közvetlen mérések kiegyenlítése feltételekkel, módszerrel | 469 |
| A hálózati kiegyenlítés geometriai feltételei és a feltételi egyenletek száma | 469 |
| Az állomásfeltételi egyenletek | 472 |
| A szögfeltételi egyenletek | 473 |
| Az oldalfeltételi egyenletek | 473 |
| A rendkívüli szögfeltételi és a bázisfeltételi egyenletek | 480 |
| A hosszfeltételi egyenletek | 482 |
| Példák a hálózati kiegyenlítésre | 483 |
| A magassági szögmérés | 492 |
| A magassági szögmérés végrehajtása | 492 |
| A magassági szög, a zenittávolság és az indexhiba kiszámítása | 403 |
| Irodalom | 407 |
| A távolság mérése | 499 |
| A vízszintes távolság fogalma és a távolságmérések csoportosítása | 501 |
| A mértékegység | 502 |
| A mértékegység ismertetése | 502 |
| A méter-etalon hosszának meghatározása fizikai úton | 504 |
| A normálméter | 505 |
| A hosszmérés | 506 |
| A hosszmérőeszközök | 506 |
| Egyenesek kitűzése beintéssel vagy beállással | 522 |
| A hosszmérés mérőléccel | 524 |
| A hosszmérés mérőszalaggal | 531 |
| A léc- és a szalagmérés hibái | 538 |
| A mért hosszak átszámítása az alapfelületre és a vetületi síkra | 544 |
| A hosszmérés kiegyenlítése | 547 |
| A távmérés | 547 |
| A közvetett távolságmérés két főcsoportja | 547 |
| A távolságok közvetett meghatározása geometriai alapon | 547 |
| A távolságok közvetett meghatározása fizikai alapon | 577 |
| Hosszméréses háromszögelési hálózat kiegyenlítése a közvetlen mérések feltételekkel kiegyenlítési módszerrel | 584 |
| A hosszméréses háromszögelési hálózatok kiegyenlítési módjairól | 584 |
| A tiszta hosszméréses háromszögelési hálózatok feltételi egyenletei | 584 |
| A kiegyenlítés végrehajtása | 585 |
| Irodalom | 589 |
| Felsőrendű háromszögelés | 591 |
| Az országos háromszögelési hálózat célja és tagozódása | 593 |
| Az országos felsőrendű háromszögelési hálózat tervezése és szemlélése | 598 |
| A tervezés alapelvei | 598 |
| A tervezés végrehajtása, az összelátások vizsgálata | 603 |
| A szemlélés végrehajtása | 605 |
| A felsőrendű háromszögelési pontok törzskönyve | 607 |
| A felsőrendű hálózat építése | 607 |
| Az építés műveletei és a pontok ideiglenes megjelölése | 607 |
| Állandójellegű építmények mint háromszögelési pontok | 611 |
| A felsőrendű háromszögelési pontok állandósítása | 614 |
| A felsőrendű hálózat szögeinek mérése | 617 |
| A felsőrendű szögmérésre használt teodolitok különleges tulajdonságai | 617 |
| A fényvetítő készülékek és használatuk | 619 |
| A felsőrendű szögmérés végrehajtása | 625 |
| A felsőrendű szögmérés megbízhatósága | 633 |
| Az alapvonal és az alapvonalfejlesztő hálózat | 635 |
| A tervezés | 636 |
| Az alapvonal szemlélése és kitűzése | 637 |
| Az alapvonal állandósítása | 640 |
| Az alapvonal és a fejlesztőhálózat mérése | 642 |
| Az alapvonalmérés számítási munkái | 652 |
| A földrajzi helymeghatározás | 660 |
| Alapfogalmak | 660 |
| A csillagok helymeghatározói | 665 |
| Az időszámítás | 672 |
| Csillagászati évkönyvek és katalógusok | 675 |
| A földrajzi helymeghatározás műszerei | 675 |
| Az időmeghatározások | 678 |
| A földrajzi hosszúság meghatározása | 683 |
| A földrajzi szélesség meghatározása | 686 |
| Az azimut meghatározás | 691 |
| A felsőrendű háromszögelési hálózat számítása | 693 |
| A számítás előkészítése | 693 |
| Az elsőrendű háromszögelési hálózat kiegyenlítése | 705 |
| A másod- és harmadrendű háromszögelési pontok számítása | 713 |
| A háromszögelést kiegészítő és helyettesítő módszerek | 714 |
| A hosszúoldalú sokszögelés | 714 |
| Kontinentális és interkontinentális háromszögelési hálózatok kialakítása | 716 |
| A Föld alakjának és méreteinek meghatározása | 719 |
| A Föld elméleti alakját legjobban megközelítő felület meghatározása | 710 |
| A geoid meghatározása | 720 |
| Irodalom | 722 |
| II. KÖTET | |
| A magasságmérés | 11 |
| A magasság fogalma és a magasságmérés módszerei | 13 |
| A szintezés | 15 |
| A szintezés alapelve | 15 |
| A szintezőműszer | 17 |
| A szintezőléc | 29 |
| A szintezési alappontok megjelölése | 31 |
| A szintezés hibaforrásai és szabályai | 31 |
| Az ortométeres és a dinamikus magasság, illetve javítás | 39 |
| A vonalszintezés megbízhatósága és kiegyenlítése | 43 |
| Szintezés a hosszmérőeszközök hajlásának a meghatározására | 48 |
| Közelítő szintező eljárások | 49 |
| A szintezési alappontok meghatározásának magyarországi rendszere | 50 |
| A magyarországi szintezés alapfelülete | 50 |
| Szintezési alappontok (magasságjegyek) | 51 |
| Az országos felsőrendű szintezés végrehajtása | 55 |
| A szintezési hálózat kiegyenlítése | 76 |
| A felsőrendű szintezési pontok nyilvántartása | 79 |
| A negyedrendű szintezés | 80 |
| Önálló szintezési hálózatok | 81 |
| A trigonometriai magasságmérés | 84 |
| A geodéziai trigonometriai magasságmérés alapképlete | 84 |
| A szimultánmérés módszere | 87 |
| A trigonometriai szintezés | 87 |
| Hozzáférhetetlen pontok magasságának meghatározása | 88 |
| A trigonometriai magasságmérés pontossága | 90 |
| Barométeres magasságmérés | 92 |
| A barométeres magasságmérés elve és alapképlete | 92 |
| A barométeres magasságmérésre szolgáló műszerek | 94 |
| A magasságmérés végrehajtása barométerrel | 97 |
| A barométeres magasságmérés pontossága | 99 |
| Irodalom | 100 |
| A tahiméterek | 101 |
| A tahiméterek és osztályozásuk | 103 |
| Az állandó széltávolságú tahiméterek | 103 |
| A tahiméter használata és alapképletei | 103 |
| A tahiméter állandóinak meghatározása | 107 |
| A tahiméterteodolitokról és a szintezőtahiméterekről | 109 |
| A tahiméterlécek | 110 |
| A Hockmann-rendszerű Breithaupt-féle tahiméter | 110 |
| A változó széltávolságú tahiméterek | 111 |
| A diagrammos tahiméterekről általában és a Hammer-Fennel-féle tahiméter | 111 |
| A Breithaupt-féle diagramm-tahiméter | 13 |
| Zeiss-Dahita tahiméter | 113 |
| A Wild RDS tahiméter | 114 |
| A Kern-gyártmányú tahiméterek | 115 |
| A tangens-tahiméterek | 116 |
| A tangens-tahiméterek alapképletei | 116 |
| A Szepessy-féle tahiméter | 117 |
| A prizmás tahiméterek | 121 |
| A prizmás tahiméterekről általában | 121 |
| Az egyszerű (nem redukáló) prizmás tahiméterek | 121 |
| A redukáló prizmás tahiméterek | 122 |
| Irodalom | 126 |
| Domborzati ismeretek | 127 |
| A domborzat kialakulása | 129 |
| A domborzat elemei | 130 |
| A domborzat ábrázolása | 133 |
| A domborzat ábrázolásának fejlődése | 133 |
| A szintvonalas ábrázolási módszer | 137 |
| Az ábrázolási módszerek összehasonlítása | 140 |
| A domborzat idomai | 141 |
| A domborzati idomok csoportosítása | 141 |
| A főidomok | 142 |
| A mellékidomok | 144 |
| A részletidomok | 146 |
| A domborzat idomainak összefüggése | 153 |
| A domborzati idomok összefüggése a természetben | 153 |
| A domborzati idomok összefüggő ábrázolása | 154 |
| A tájjellegek | 156 |
| Irodalom | 159 |
| Alsórendű háromszögelés | 161 |
| Az alappontmeghatározás módjai | 163 |
| Pontkapcsolások | 164 |
| A pontkapcsolás fogalma | 164 |
| Az irányszög és a távolság számítása koordinátákból és koordináták számítása irányszög és távolság alapján. Koordinátatranszformálás | 164 |
| Az előmetszés | 167 |
| Az oldalmetszés | 171 |
| A hátrametszés | 171 |
| Az ívmetszés | 177 |
| Egyéb pontkapcsolások | 178 |
| A negyedrendű háromszögelés | 182 |
| A negyedrendű háromszögelés célja és munkálatainak felosztása | 182 |
| Az ideiglenes háromszögelési jelek és építésük | 182 |
| A negyedrendű háromszögelés előkészítése | 199 |
| A negyedrendű háromszögelési pontok kitűzése | 200 |
| A negyedrendű háromszögelési hálózat mérése (az észlelés) | 205 |
| A negyedrendű háromszögelési pontok vízszintes koordinátáinak számítása | 211 |
| A negyedrendű háromszögelési pontok magasságának számítása | 217 |
| A negyedrendű háromszögelési pontok végleges megjelölése (az állandósítás) | 219 |
| Az ötödrendű háromszögelés | 220 |
| Közvetítőegyenlet és javítási egyenlet iránymérésekhez és az iránykoefficiensek | 223 |
| Közvetítőegyenlet és javítási egyenlet iránymérésekhez és az iránykoefficiensek | 223 |
| Az előmetszés kiegyenlítése | 227 |
| A hátrametszés kiegyenlítése | 234 |
| Kiegyenlítés külső és belső irányokkal. Az egypontos kiegyenlítés végrehajtása | 236 |
| Két vagy több pont együttes kiegyenlítése | 241 |
| A kétpontos kiegyenlítés | 241 |
| A többpontos kiegyenlítés | 246 |
| Háromszögelési pontok kiegyenlítése kényszerfeltétellel | 246 |
| Koordinátakiegyenlítés hosszmérések alapján | 248 |
| A ponthiba és a hibaelipszis | 253 |
| Sztatikai koordinátakiegyenlítés | 257 |
| A sztatikai koordinátakiegyenlítés alapelve | 257 |
| Az egypontos kiegyenlítés grafikus megoldása | 284 |
| A grafikus pontelhelyezés | 291 |
| Grafikus háromszögelés | 206 |
| A grafikus háromszögelésről általában | 296 |
| A mérőasztalfelvétel műszerei | 296 |
| A mérőasztal felállítása | 299 |
| A mérőasztallal végezhető vízszintesértelmű műveletek | 301 |
| A grafikus háromszögelés végrehajtása | 304 |
| Irodalom | 305 |
| Önálló háromszögelési hálózatok | 307 |
| Az önálló háromszögelés szükségessége és felosztása | 309 |
| Az alaphálózat (felsőrendű hálózat) | 309 |
| Az alaphálózat kialakítása | 309 |
| Az alaphálózat mérése | 311 |
| Az alaphálózat számítása és bekapcsolása az országos felsőrendű háromszögelési hálózatba | 312 |
| Az alaphálózat pontjainak végleges megjelölése | 315 |
| Az alsórendű háromszögelés | 316 |
| Az alsórendű pontok kitűzése és végleges megjelölése | 316 |
| Az alsórendű hálózat mérése és számítása | 317 |
| Az önálló és az országos (vagy régi helyi) hálózat összefüggésének vizsgálata | 318 |
| Irodalom | 321 |
| A sokszögelés | 323 |
| A teodolittal való sokszögelés általános ismertetése | 326 |
| A sokszögvonalak számítása | 327 |
| Az egyszeresen tájékozott sokszögvonal számítása | 327 |
| A beillesztett sokszögvonal számítása | 328 |
| A sokszögelési csomópont koordinátáinak számítása | 341 |
| A mérési vonalpontok és számításuk | 346 |
| A sokszögvonal csatlakozása magasponthoz | 346 |
| A hossz- és kereszthiba | 346 |
| A kényszerközpontosítás | 349 |
| A sokszögelés végrehajtása | 352 |
| A sokszögelés munkaszakaszai | 352 |
| A kitűzés | 352 |
| A mérések végrehajtása | 355 |
| A sokszögelési pontok koordinátáinak és magasságának számítása | 367 |
| A hosszúoldalú sokszögelés | 358 |
| A grafikus sokszögelés | 359 |
| A keretponthálózat | 361 |
| Irodalom | 363 |
| Részletes felmérés | 365 |
| A részletes felmérés fejlődése Magyarországon | 367 |
| A részletes felmérés feladata | 370 |
| A térképek osztályozása méretarányok, illetve a felmérés célja szerint | 370 |
| A különböző méretarányú térképek feladata | 371 |
| A részletes felmérés tárgya | 373 |
| A részletpontok osztályozása | 381 |
| A részletpontok megjelölése | 381 |
| A részletpontok bemérése | 385 |
| A részletpontok beméréséről általában | 385 |
| Vízszintes részletmérés | 386 |
| Egyidejű vízszintes és magassági felmérés | 415 |
| Vízszintes értelemben már felmért terület magassági felmérése | 449 |
| A térképszerkesztés | 451 |
| A térkép | 451 |
| A térképezés | 465 |
| Térképkisebbítés és nagyobbítás | 492 |
| Adatok lemérése a térképről és kiegészítő térképezés | 498 |
| A térképsokszorosítás | 501 |
| A területmeghatározás | 503 |
| A területmeghatározás célja | 503 |
| Az idomok megnevezése (helyrajzi számozás) | 503 |
| A területmeghatározás alapidomai és területük | 504 |
| Területmeghatározás a mérési adatokból | 505 |
| Területmeghatározás térképről | 510 |
| Területmeghatározás vegyes eljárással | 517 |
| Területmérőműszerek | 517 |
| Összefüggő nagy területek területszámításának rendszere | 528 |
| Földtömegszámítás | 533 |
| Irodalom | 534 |
| Területosztás | 535 |
| A területosztás célja | 537 |
| A területosztás alapfeladatai | 538 |
| Derékszögű négyszög felosztása egyik oldalával párhuzamos egyenesekkel | 538 |
| Parallelogramma felosztása az alappal (hosszabb oldalával) párhuzamos egyenesekkel | 539 |
| Parallelogramma felosztása a rövidebb oldalával párhuzamos egyenesekkel | 539 |
| Háromszög felosztása egyik oldalával párhuzamos egyenesekkel | 539 |
| Háromszög felosztása az egyik csúcspontján áthaladó egyenesekkel | 540 |
| Trapéz felosztása az alappal párhuzamos egyenesekkel | 540 |
| Két oldalt párhuzamos, egymástól állandó távolságban levő törtvonallal, két oldalt pedig egyenessel határolt idom felosztása a törtvonalakal párhuzamosan | 543 |
| Koncentrikus körívekkel határolt idom felosztása köríves osztóvonalakkal | 544 |
| Koncentrikus körívekkel határolt idom felosztása sugárirányú egyenesekkel | 544 |
| Sokoldalú idom átalakítása egyszerűbb idommá | 545 |
| Az átalakítás célja | 545 |
| Sokoldalú idom átalakítása derékszögű négyszöggé | 545 |
| Sokoldalú idom átalakítása háromszöggé | 546 |
| Sokoldalú idom átalakítása trapézzá | 547 |
| Sokoldalú idomok felosztása | 547 |
| Határszabályozások | 547 |
| Sokoldalú idomok területsávozása | 548 |
| Telekmegosztások tetszőleges irányú egyenesekkel | 552 |
| Telekmegosztások adott irányú egyenesekkel | 552 |
| Különböző minőségű földrészletek felosztása | 533 |
| Az értékosztás alapelve | 553 |
| Az értékosztás végrehajtása | 554 |
| A területosztás gyakorlati alkalmazása | 555 |
| A birtokrendezés műszaki feladatáról | 555 |
| A mezőgazdasági üzemrendezés kiosztási tervének elkészítése | 557 |
| Földrészletek grafikus felosztása | 570 |
| Irodalom | 572 |
| Kitűzések | 573 |
| A kitűzés feladata és végrehajtási módjának csoportosítása | 575 |
| A mérési vonalhálózatról való kitűzés | 576 |
| Kitűzés tájékozott főirányokkal | 577 |
| Egyenesek kitűzése | 579 |
| Kitűzés két pontjával adott egyenesen | 579 |
| Egy pontjával és irányszögével adott egyenes kitűzése | 581 |
| Törtvonalak kitűzése | 581 |
| Körívek főpontjainak kitűzése | 582 |
| A körívek kitűzéséről általában | 582 |
| A körív főpontjainak kitűzése az ív végpontjaihoz tartozó érintőkről | 582 |
| A körív főpontjainak kitűzése sokszögvonalról | 585 |
| A körív jellemző adatainak és a főpontok koordinátáinak meghatározása | 585 |
| A kosárgörbék főpontjainak meghatározása | 595 |
| Ellenívek meghatározása | 597 |
| A körívek részletpontjainak kitűzése | 598 |
| A részletpontok kitűzésének módjai | 598 |
| A részletpontok kitűzése derékszögű koordinátákkal | 599 |
| A részletpontok kitűzése kerületi szögekkel | 600 |
| A részletpontok kitűzése sokszögeléssel | 601 |
| A részletpontok kitűzése meghosszabbított húrról | 602 |
| A részletpontok kitűzése a húrmagasság negyedelésével | 603 |
| A részletpontok kitűzése tetszőleges irányú egyenesről | 603 |
| Kitűzés magassági értelemben | 605 |
| A magassági kitűzés alapelvei | 605 |
| A tengelyvonal főpontjainak magassági értelemben való meghatározása és kitűzése | 607 |
| A tengelyvonal részletpontjainak magassági értelemben való meghatározása és kitűzése | 608 |
| Irodalom | 612 |
| Függelék | 613 |
| I. Alapműveletek és alapfeladatok megoldása számológéppel | 613 |
| II. A Schmidt-féle logartábla használata | 620 |
| III. kötet | |
| Fotogrammetria | 13 |
| A fotogrammetriáról általában | 15 |
| A fotogrammetria feladata | 15 |
| A fotogrammetria és a geodézia kapcsolata | 15 |
| A fotogrammetria felosztása | 16 |
| A fotogrammetria geodéziai alkalmazása | 17 |
| A fotogrammetria történeti áttekintése | 18 |
| Alapfogalmak | 23 |
| Optikai alapfogalmak fotogrammetriai szempontból | 23 |
| Fényképezési alapfogalmak | 40 |
| Geometriai alapfogalmak | 49 |
| Sztereoszkópiai alapfogalmak | 55 |
| A fényképek geometriája | 72 |
| Földi fotogrammetria | 83 |
| A földi fotogrammetria alkalmazásáról | 83 |
| A mérőasztal-fotogrammetria | 84 |
| Földi sztereofotogrammetria | 85 |
| A légi fényképezés | 93 |
| A légi fényképezésről általában | 93 |
| A légi mérőkamara | 94 |
| A légi mérőkamara tartozékai | 109 |
| A fényképező repülőgépekről | 117 |
| A fényképező repülésekről | 118 |
| Az egyképes fotogrammetria | 123 |
| A légifényképek ábrázolási módja és a fényképolvasás | 123 |
| A síkvidékről készült fényképek geometriája | 124 |
| A fényképek összeállítása | 127 |
| A fényképek feldolgozása szerkesztéssel | 131 |
| A fényképek feldolgozása optikai átalakítással | 138 |
| Fototérképek készítése | 150 |
| Légi sztereofotogrammetria | 164 |
| A sztereofotogrammetria műszerei | 181 |
| A sztereoszkopikus kiértékelés gyakorlati végrehajtása | 195 |
| A sztereoszkopikus kiértékelés pontossága | 197 |
| A sztereoszkopikus kiértékelés gazdaságossága | 199 |
| Fotogrammetriai pontsűrítés | 200 |
| A fotogrammetriai pontsűrítés elve | 200 |
| Pontok vízszintesértelmű meghatározása (radiális háromszögelés) | 201 |
| Pontok vízszintesértelmű és magassági meghatározása (térbeli légi háromszögelés) | 218 |
| A fotogrammetria újabb irányai | 227 |
| Az elektromosság és az elektronika felhasználása a felvételeknél és a kiértékeléseknél | 227 |
| A fényképek minőségének javítása elektronikus eszközökkel | 228 |
| A fényképek helyettesítése elektromágneses hullámok szalagon történő rögzítésével | 228 |
| Elektromos és fény-elektromos berendezések | 230 |
| Légi háromszögelés sztereokomparátoros méréssel és elektronikus számítógéppel | 231 |
| Irodalom | 232 |
| Mérőasztal-topográfia | 237 |
| A topográfiai térképekről általában | 239 |
| A topográfiai térkép jellege és fajtái | 239 |
| A topográfiai térképek célja | 240 |
| A topográfiai térképekkel szemben támasztott követelmények | 240 |
| A topográfiai térképek geodéziai alapjai | 240 |
| A magyar topográfiai térképek szelvényezése és keretméretei | 241 |
| A magassági viszonyok ábrázolásáról | 241 |
| A topográfiai térkép tartalma | 243 |
| Adalékok a térképészet történetéhez | 243 |
| A topográfia helye a tudományban | 245 |
| A mérőasztal és a korszerű tahiméteres vonalzó | 245 |
| A topográfiai felvétel módjairól | 245 |
| A mérőasztalról | 245 |
| A korszerű tahiméteres vonalzó | 245 |
| A mérőasztallal végezhető iránymetszések | 255 |
| A helyszíni munkálatok | 258 |
| Előkészítő munkálatok | 258 |
| A helyszíni munkálatok | 262 |
| A mérőasztal-technika sajátossága | 273 |
| A topográfiai ábrázolásnál alkalmazott általánosítás (generalizálás) | 275 |
| Az általánosítás elvei | 275 |
| Központos tereptárgyak és terepelemek karakterizált felvétele | 278 |
| Utak, vasutak, vezetékek, határok karakterizált felvétele | 293 |
| A növényzet és a talaj karakterizált felvétele | 299 |
| A vízrajz karakterizált felvétele | 304 |
| A domborzat karakterizált felvétele | 310 |
| A térkép névrajza | 317 |
| A részletes felmérés zárómunkálatai | 322 |
| A felmérési térkép kirajzolása | 322 |
| Ellenőrző terepbejárás | 323 |
| A felmérési térkép mellékletei | 323 |
| A felmérési térkép vizsgálatáról | 326 |
| A topográfiai térkép előkészítése a kiadáshoz | 326 |
| A topográfiai felmérés pontossági követelményei | 328 |
| A fototopográfiai felmérés | 330 |
| A fototopográfiai felmérés módszerei | 330 |
| A fénykép-illesztőpontok | 331 |
| Fototopográfiai felmérés fototérképpel (kombinált felmérési eljárás) | 332 |
| Fototopográfiai felmérés sztereomérési térképpel (univerzális felmérési eljárás) | 335 |
| A sztereoszkopikus képpárok topográfiai felhasználása | 344 |
| A topográfiai felvétel sajátosságai tájjellegek szerint | 346 |
| A táj | 346 |
| A fejlett domborzatú terep felvétele | 347 |
| Az árkolt terep felvétele | 361 |
| A síkság felvétele | 363 |
| A buckás terep (halomvidék) felvétele | 366 |
| A vizenyős és mocsaras területek felvétele | 372 |
| Fedett terep felvétele | 375 |
| Irodalom | 379 |
| Földrajzi vetületek (matematikai kartográfia) | 383 |
| A kartográfiai ábrázolásról | 385 |
| A földfelszín kartográfiai ábrázolásának feladatköre | 385 |
| A Föld alakja és méretei, figyelembe véve a kartográfiai szempontokat | 385 |
| A torzulásokról | 390 |
| Az ellipszoid vetítése a gömbre | 401 |
| Ábrázolás síkbafejthető felületeken | 405 |
| A vetületekkel (térképekkel) szemben támasztható követelmények | 407 |
| Azimutális vetületek | 410 |
| Az azimutális vetületek általános jellemzése | 410 |
| Azimutális vetület hossztartó központi irányokkal (Postel-féle vetület) | 411 |
| Területtartó azimutális vetület (Lambert-féle vetület) | 416 |
| A perspektívákról (perspektív síkvetületekről) általában | 420 |
| Szögtartó vagy sztereografikus azimutális vetület (D=R) | 422 |
| Gnomonikus vetület (D=0) | 426 |
| Ortografikus vetület (D=végtelen) | 429 |
| Valódi kúpvetületek | 432 |
| Normális elhelyezésű kúpvetületek | 432 |
| Transzverzális és ferdetengelyű kúpvetületek | 455 |
| Perspektív kúpvetületek | 461 |
| Valódi hengervetületek | 461 |
| A hengervetületek általános jellemzése | 461 |
| A normális elhelyezésű hengervetületek | 463 |
| Transzverzális hengervetületek | 477 |
| Képzetes kúpvetületek | 487 |
| A képzetes kúpvetületek jellemzése | 487 |
| Területtartó képzetes kúpvetület hossztartó középmeridiánnal és hossztartó paralelkörökkel (Bonne-féle vetület) | 488 |
| Polikonikus vetületek | 490 |
| Képzetes hengervetületek | 500 |
| A képzetes hengervetületek jellemzése | 500 |
| Képzetes hengervetület sinusgörbe alakú meridiánokkal (Mercator-Sanson-féle vetület) | 500 |
| Képzetes hengervetület ellipszis alakú meridiánokkal (Mollweide-féle vetület) | 502 |
| Pólusvonalas képzetes hengervetületek | 506 |
| Egyéb képzetes vetületek | 525 |
| Hossztartó központi sugarakkal szerkesztett azimutális vetületből levezetett képzetes vetület (Aitoff-féle vetület) | 525 |
| Területtartó azimutális vetületből levezetett területtartó képzetes vetület (Hammer-féle vetület) | 526 |
| Hammer-féle területtartó képzetes vetület pólusvonallal | 528 |
| Ferdetengelyű területtartó azimutális vetületből levezetett képzetes vetület (Pécsi Albert-féle vetület) | 529 |
| Vetület kör alakú meridiánokkal és paralelkörökkel (Van der Grinten-féle vetület) | 530 |
| Winkel keverékvetülete | 533 |
| A vetületek kiválasztásának szempontjai és módszerei | 534 |
| A térképek és az ábrázolási módok csoportosítása | 534 |
| Az egész Föld ábrázolása zárt kontúrban | 534 |
| Két félgömb ábrázolása külön-külön körkerületben | 538 |
| A félgömb felületénél kisebb gömbfelület ábrázolása | 538 |
| Irodalom | 542 |
| Térképtervezés (gyakorlati kartográfia) | 545 |
| A kartográfia általában | 547 |
| A kartográfia szakterülete | 547 |
| A felmérési és a kartográfiai térkép viszonya | 549 |
| A szerkesztett térképek változatai | 549 |
| A térkép méretaránya és ennek összefüggése a kartográfiával | 553 |
| Az aránymérték | 554 |
| A térképtervezés szerkesztési anyaga | 556 |
| A térképszerkesztés anyagának csoportosítása | 556 |
| A domborzat | 556 |
| A felszín | 574 |
| A térképkészítés munkamenete | 584 |
| A munkaterv | 584 |
| Általános szempontok | 585 |
| Az előkészítés | 585 |
| A szerkesztés | 586 |
| A tervezés | 587 |
| A kivitelezés | 588 |
| Kartonimia | 588 |
| A térképi írásról általában | 588 |
| Az olvashatóság, illetve az elérhetőség | 589 |
| A betűnagyság, illetve a kifejezőképesség | 590 |
| Az elrendezés és az esztétika | 592 |
| Az írás mennyisége és a méretaránnyal való összevetése | 594 |
| A nevek időszerűsége, illetve az elavultság kiküszöbölése | 595 |
| A nevek átírása, illetve lefordíthatósága | 595 |
| A térkép esztétikája | 598 |
| A térkép művészi jellege | 598 |
| A térkép díszítése | 600 |
| A térképeken alkalmazott egyszerűsítések | 603 |
| A kisebbítés és értékelése | 603 |
| Egyszerűsítés a térképtervezésben | 604 |
| Különleges célú ábrázolások | 617 |
| Alkalmazott térképek (Krezimia) | 617 |
| Képszerű jelek a térképeken és a térképszerű rajzokon | 620 |
| A domborművek | 623 |
| A térképrajzolásról és írásról | 629 |
| A térképrajzolás művészete és eszközei | 629 |
| A rajzolás munkamenete | 630 |
| Az írás | 632 |
| Gépesítési lehetőségek a kartográfiai munkában | 635 |
| A gépesítési lehetőségekről általában | 635 |
| Árnyékolt domborzatrajz készítés mechanikai úton | 636 |
| Térképírás szedett betűkkel | 639 |
| Irodalom | 639 |
| Térképsokszorosítás | 641 |
| A nyomótestek | 643 |
| A nyomatótestekről általában és a nyomás fajtái | 643 |
| A magasnyomás | 644 |
| A mélynyomás | 644 |
| A síknyomás (laposnyomás) | 645 |
| A kőnyomás | 646 |
| A kőnyomásról általában | 646 |
| A kő és csiszolása | 646 |
| Rajzolás a kőre | 649 |
| A rajz rögzítése (magasramaratás) | 652 |
| A nyomásra való előkészítés | 652 |
| A kővéset | 654 |
| A metallográfia | 654 |
| A metallográfia elve | 654 |
| A horganylemez (cinklemez) és csiszolása | 656 |
| A fémfelület zsírfelvevő képességének biztosítása (savanyítás) | 657 |
| A fémfelület vízfelvevő rétegének elkészítése | 658 |
| Az alumíniumlemez | 658 |
| A javítások | 659 |
| A javítások csoportosítása | 659 |
| Javítások a kövön | 660 |
| Javítások a horganylemezen | 660 |
| Javítások az alumíniumlemezen | 660 |
| A maratás utáni javítás hátrányai | 660 |
| A színlemezek | 661 |
| A színekről | 661 |
| A színkeverés elve | 662 |
| A nyomdászati színkeverés | 664 |
| Az átnyomás | 664 |
| A pornyomat (látszatnyomat, vaknyomat) | 665 |
| A színlemez elkészítése | 666 |
| A próbanyomat | 667 |
| Az offset lakk | 668 |
| A többfém eljárás | 669 |
| Fényképezés a sokszorosító eljárásban | 669 |
| A fényképezőgép és a rajzok fényképezéséről általában | 669 |
| A nedves eljárás (vonalas rajzok fényképezése) | 670 |
| Árnyékhatású (féltónusos) rajzok fényképezése | 671 |
| A retusálás | 673 |
| A másolás (fotolitográfia) | 674 |
| Régebbi eljárások | 674 |
| Az újabb eljárások | 676 |
| A pontrácsos térképnyomatok készítése | 679 |
| A térképek árnyékolt hegyrajzának plasztikus hatást keltő eljárása | 680 |
| A nyomtatás | 682 |
| A térképpapír méreteiről és hajtogatásáról | 683 |
| Irodalom | 685 |
