Próbálja ki megújult, VILLÁMGYORS keresőnket!
A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Geodéziai kézikönyv I-III.

Szerző
Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 2.078 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 25 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. Az I-II. kötet kiadási éve 1956.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

I. KÖTET
Előszó11
Tájékoztató13
Alapfogalmak15
A geodézia feladata és felosztása. Rokontudományok17
Geodéziai alapfogalmak19
A Föld alakja19
A Föld szabályos képviselői23
A helymeghatározás alapelvei37
Vetülettani ismeretek47
A vetületek általános törvényei49
A vetítés fogalma49
A vetületi torzulások51
Véges nagyságú idomok geodéziai ábrázolása56
A vetületek előállításának módjai60
A vetületek csoportosítása62
Vetítés az ellipszoidról a gömbre64
A kettős vetítés elve64
A Gauss-féle igen kis hossztorzulású, szögtartó gömbi vetület65
A gömbnek a magyar geodéziában használt síkvetületei69
A sztereografikus vetület69
A szögtartó hengervetület87
A vetületnélküli rendszer107
A gauss-Krüger-féle vetület107
A vetületi sorok és redukciók107
A Gauss-Krüger-vetület sávbeosztása és nemzetközi jelentősége111
Vetületi átszámítások113
Az átszámítási eljárások általános ismertetése 113
Az általános átszámítási elvek alkalmazása a sztereografikus és a szögtartó hengervetületekre122
Átszámítás a vetületnélküli rendszerből136
Átszámítások a Gauss-Krüger-féle vetületnél137
Irodalom141
Kiegyenlítőszámítás143
A mérési hibák145
Megbízhatósági mérőszámok147
A középhiba a valódi hibák alapján147
A súly148
A középhiba a mérési javítások alapján150
Egyéb megbízhatósági mérőszámok150
Hibahatárok151
A hibaterjedés151
A kiegyenlítés feladata és a legkisebb négyzetek módszerének alapelve158
A kiegyenlítőszámítás csoportosítása és a különböző csoportok megoldásának módja159
A kiegyenlítőszámítás csoportosítása159
Egy ismeretlenre végzett közvetlen mérések kiegyenlítése160
Közvetítő mérések kiegyenlítése egymástól független ismeretlenekkel165
Közvetlen mérések kiegyenlítése a mért értékek között fennálló feltételekkel174
Közvetítő mérések kiegyenlítése feltételekkel184
Kiegyenlítés fiktív mérési eredményekkel191
A kiegyenlített mennyiségek középhibáinak számítása198
A közvetítő mérések kiegyenlítésével meghatározott mennyiségeknek és azok függvényének középhibája198
A közvetlen mérések kiegyenlítésével egymással összefüggésben számított mennyiségek között felállított függvény középhibája203
A normálegyenletek megoldása208
Két ismeretlenes normálegyenletrendszer megoldása208
Több ismeretlenes normálegyenletrendszer megoldása a Gauss-féle kiküszöbölő módszerrel216
A normálegyenletek megoldása a Cholesky-Rubin-féle eljárással225
A normálegyenletek megoldása közeledéssel231
Irodalom236
Műszerelemek237
Optikai alapismeretek239
Fényvisszaverődés, fénytörés, teljes visszaverődés239
Tükrök241
Az üvegprizma246
A lencsék247
A planparallel üveglemez257
A fényinterferenciáról268
Az optikai üveg262
Akromatikus összetételek265
A szem267
Optikai berendezések273
Az optikai műszerek feladata273
A nagyítóüveg274
A mikroszkóp275
A kollimátor279
A távcső279
Leolvasóberendezések301
A leolvasás és módszerei301
A becslés301
A noniusz302
A leolvasómikroszkópok306
Egyéb leolvasóberendezések és módszerek314
A vetítő321
A vetítők osztályozása321
A zsinóros vetítő321
A merev vetítő323
Az optikai vetítő323
A libella323
A libella általános ismertetése323
A csöves libella fontos pontjai327
A csöves libella használata329
A libella állandójának meghatározása336
A libellával kapcsolatos egyéb ismeretek346
A szögmérés351
A földi pontok egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározási elve és a szögmérés két főcsoportja353
A vízszintes szöget meghatározó eszközök két főcsoportja353
Állandó nagyságú szögek kitűzése354
Az alapirány megjelölése354
A szögkitűző műszerek feladata és csoportosítása355
A szögdioptriák355
A szögtükrök357
A szögprizmák362
A teodolit365
Néhány történeti adat365
A teodolit szerkezete366
Különböző teodolit-fajták és tartozékaik389
A teodolit vizsgálata és igazítása406
A szögmérés szabályos hibái414
A hibaforrások csoportosítása414
A vízszintes szögmérés szabályos hibái414
A magassági szögmérés szabályos hibái435
A vízszintes szögmérés437
A teodolit felállítása437
Az irányzás és az irányérték440
A vízszintes szögmérés módszerei440
A horizontzárás467
Háromszöghálózatok kiegyenlítése a közvetlen mérések kiegyenlítése feltételekkel, módszerrel 469
A hálózati kiegyenlítés geometriai feltételei és a feltételi egyenletek száma469
Az állomásfeltételi egyenletek472
A szögfeltételi egyenletek473
Az oldalfeltételi egyenletek473
A rendkívüli szögfeltételi és a bázisfeltételi egyenletek480
A hosszfeltételi egyenletek482
Példák a hálózati kiegyenlítésre483
A magassági szögmérés492
A magassági szögmérés végrehajtása492
A magassági szög, a zenittávolság és az indexhiba kiszámítása403
Irodalom407
A távolság mérése499
A vízszintes távolság fogalma és a távolságmérések csoportosítása501
A mértékegység502
A mértékegység ismertetése502
A méter-etalon hosszának meghatározása fizikai úton 504
A normálméter505
A hosszmérés506
A hosszmérőeszközök506
Egyenesek kitűzése beintéssel vagy beállással522
A hosszmérés mérőléccel524
A hosszmérés mérőszalaggal531
A léc- és a szalagmérés hibái538
A mért hosszak átszámítása az alapfelületre és a vetületi síkra544
A hosszmérés kiegyenlítése547
A távmérés547
A közvetett távolságmérés két főcsoportja547
A távolságok közvetett meghatározása geometriai alapon547
A távolságok közvetett meghatározása fizikai alapon577
Hosszméréses háromszögelési hálózat kiegyenlítése a közvetlen mérések feltételekkel kiegyenlítési módszerrel584
A hosszméréses háromszögelési hálózatok kiegyenlítési módjairól584
A tiszta hosszméréses háromszögelési hálózatok feltételi egyenletei584
A kiegyenlítés végrehajtása585
Irodalom589
Felsőrendű háromszögelés591
Az országos háromszögelési hálózat célja és tagozódása593
Az országos felsőrendű háromszögelési hálózat tervezése és szemlélése598
A tervezés alapelvei598
A tervezés végrehajtása, az összelátások vizsgálata603
A szemlélés végrehajtása605
A felsőrendű háromszögelési pontok törzskönyve607
A felsőrendű hálózat építése607
Az építés műveletei és a pontok ideiglenes megjelölése607
Állandójellegű építmények mint háromszögelési pontok611
A felsőrendű háromszögelési pontok állandósítása614
A felsőrendű hálózat szögeinek mérése617
A felsőrendű szögmérésre használt teodolitok különleges tulajdonságai617
A fényvetítő készülékek és használatuk619
A felsőrendű szögmérés végrehajtása625
A felsőrendű szögmérés megbízhatósága633
Az alapvonal és az alapvonalfejlesztő hálózat635
A tervezés636
Az alapvonal szemlélése és kitűzése637
Az alapvonal állandósítása640
Az alapvonal és a fejlesztőhálózat mérése642
Az alapvonalmérés számítási munkái652
A földrajzi helymeghatározás660
Alapfogalmak660
A csillagok helymeghatározói665
Az időszámítás672
Csillagászati évkönyvek és katalógusok675
A földrajzi helymeghatározás műszerei675
Az időmeghatározások678
A földrajzi hosszúság meghatározása683
A földrajzi szélesség meghatározása686
Az azimut meghatározás691
A felsőrendű háromszögelési hálózat számítása693
A számítás előkészítése693
Az elsőrendű háromszögelési hálózat kiegyenlítése705
A másod- és harmadrendű háromszögelési pontok számítása713
A háromszögelést kiegészítő és helyettesítő módszerek714
A hosszúoldalú sokszögelés714
Kontinentális és interkontinentális háromszögelési hálózatok kialakítása716
A Föld alakjának és méreteinek meghatározása719
A Föld elméleti alakját legjobban megközelítő felület meghatározása710
A geoid meghatározása720
Irodalom722
II. KÖTET
A magasságmérés11
A magasság fogalma és a magasságmérés módszerei13
A szintezés15
A szintezés alapelve15
A szintezőműszer17
A szintezőléc29
A szintezési alappontok megjelölése31
A szintezés hibaforrásai és szabályai31
Az ortométeres és a dinamikus magasság, illetve javítás39
A vonalszintezés megbízhatósága és kiegyenlítése43
Szintezés a hosszmérőeszközök hajlásának a meghatározására48
Közelítő szintező eljárások49
A szintezési alappontok meghatározásának magyarországi rendszere50
A magyarországi szintezés alapfelülete50
Szintezési alappontok (magasságjegyek)51
Az országos felsőrendű szintezés végrehajtása55
A szintezési hálózat kiegyenlítése76
A felsőrendű szintezési pontok nyilvántartása79
A negyedrendű szintezés80
Önálló szintezési hálózatok81
A trigonometriai magasságmérés84
A geodéziai trigonometriai magasságmérés alapképlete84
A szimultánmérés módszere87
A trigonometriai szintezés87
Hozzáférhetetlen pontok magasságának meghatározása88
A trigonometriai magasságmérés pontossága90
Barométeres magasságmérés92
A barométeres magasságmérés elve és alapképlete92
A barométeres magasságmérésre szolgáló műszerek94
A magasságmérés végrehajtása barométerrel97
A barométeres magasságmérés pontossága99
Irodalom100
A tahiméterek101
A tahiméterek és osztályozásuk103
Az állandó széltávolságú tahiméterek103
A tahiméter használata és alapképletei103
A tahiméter állandóinak meghatározása107
A tahiméterteodolitokról és a szintezőtahiméterekről109
A tahiméterlécek110
A Hockmann-rendszerű Breithaupt-féle tahiméter110
A változó széltávolságú tahiméterek111
A diagrammos tahiméterekről általában és a Hammer-Fennel-féle tahiméter111
A Breithaupt-féle diagramm-tahiméter13
Zeiss-Dahita tahiméter113
A Wild RDS tahiméter114
A Kern-gyártmányú tahiméterek 115
A tangens-tahiméterek116
A tangens-tahiméterek alapképletei116
A Szepessy-féle tahiméter117
A prizmás tahiméterek121
A prizmás tahiméterekről általában121
Az egyszerű (nem redukáló) prizmás tahiméterek121
A redukáló prizmás tahiméterek122
Irodalom126
Domborzati ismeretek127
A domborzat kialakulása129
A domborzat elemei130
A domborzat ábrázolása133
A domborzat ábrázolásának fejlődése133
A szintvonalas ábrázolási módszer137
Az ábrázolási módszerek összehasonlítása140
A domborzat idomai141
A domborzati idomok csoportosítása141
A főidomok142
A mellékidomok144
A részletidomok146
A domborzat idomainak összefüggése153
A domborzati idomok összefüggése a természetben153
A domborzati idomok összefüggő ábrázolása154
A tájjellegek156
Irodalom159
Alsórendű háromszögelés161
Az alappontmeghatározás módjai163
Pontkapcsolások164
A pontkapcsolás fogalma164
Az irányszög és a távolság számítása koordinátákból és koordináták számítása irányszög és távolság alapján. Koordinátatranszformálás164
Az előmetszés167
Az oldalmetszés171
A hátrametszés171
Az ívmetszés177
Egyéb pontkapcsolások178
A negyedrendű háromszögelés182
A negyedrendű háromszögelés célja és munkálatainak felosztása182
Az ideiglenes háromszögelési jelek és építésük182
A negyedrendű háromszögelés előkészítése199
A negyedrendű háromszögelési pontok kitűzése200
A negyedrendű háromszögelési hálózat mérése (az észlelés)205
A negyedrendű háromszögelési pontok vízszintes koordinátáinak számítása211
A negyedrendű háromszögelési pontok magasságának számítása217
A negyedrendű háromszögelési pontok végleges megjelölése (az állandósítás)219
Az ötödrendű háromszögelés220
Közvetítőegyenlet és javítási egyenlet iránymérésekhez és az iránykoefficiensek223
Közvetítőegyenlet és javítási egyenlet iránymérésekhez és az iránykoefficiensek223
Az előmetszés kiegyenlítése227
A hátrametszés kiegyenlítése234
Kiegyenlítés külső és belső irányokkal. Az egypontos kiegyenlítés végrehajtása236
Két vagy több pont együttes kiegyenlítése241
A kétpontos kiegyenlítés241
A többpontos kiegyenlítés246
Háromszögelési pontok kiegyenlítése kényszerfeltétellel246
Koordinátakiegyenlítés hosszmérések alapján248
A ponthiba és a hibaelipszis253
Sztatikai koordinátakiegyenlítés257
A sztatikai koordinátakiegyenlítés alapelve257
Az egypontos kiegyenlítés grafikus megoldása284
A grafikus pontelhelyezés291
Grafikus háromszögelés206
A grafikus háromszögelésről általában296
A mérőasztalfelvétel műszerei296
A mérőasztal felállítása299
A mérőasztallal végezhető vízszintesértelmű műveletek301
A grafikus háromszögelés végrehajtása304
Irodalom305
Önálló háromszögelési hálózatok307
Az önálló háromszögelés szükségessége és felosztása309
Az alaphálózat (felsőrendű hálózat)309
Az alaphálózat kialakítása309
Az alaphálózat mérése311
Az alaphálózat számítása és bekapcsolása az országos felsőrendű háromszögelési hálózatba312
Az alaphálózat pontjainak végleges megjelölése315
Az alsórendű háromszögelés316
Az alsórendű pontok kitűzése és végleges megjelölése316
Az alsórendű hálózat mérése és számítása317
Az önálló és az országos (vagy régi helyi) hálózat összefüggésének vizsgálata318
Irodalom321
A sokszögelés323
A teodolittal való sokszögelés általános ismertetése326
A sokszögvonalak számítása327
Az egyszeresen tájékozott sokszögvonal számítása327
A beillesztett sokszögvonal számítása328
A sokszögelési csomópont koordinátáinak számítása341
A mérési vonalpontok és számításuk346
A sokszögvonal csatlakozása magasponthoz346
A hossz- és kereszthiba346
A kényszerközpontosítás349
A sokszögelés végrehajtása352
A sokszögelés munkaszakaszai352
A kitűzés352
A mérések végrehajtása355
A sokszögelési pontok koordinátáinak és magasságának számítása367
A hosszúoldalú sokszögelés358
A grafikus sokszögelés359
A keretponthálózat361
Irodalom363
Részletes felmérés365
A részletes felmérés fejlődése Magyarországon367
A részletes felmérés feladata370
A térképek osztályozása méretarányok, illetve a felmérés célja szerint370
A különböző méretarányú térképek feladata371
A részletes felmérés tárgya373
A részletpontok osztályozása381
A részletpontok megjelölése381
A részletpontok bemérése385
A részletpontok beméréséről általában385
Vízszintes részletmérés386
Egyidejű vízszintes és magassági felmérés415
Vízszintes értelemben már felmért terület magassági felmérése449
A térképszerkesztés451
A térkép451
A térképezés465
Térképkisebbítés és nagyobbítás492
Adatok lemérése a térképről és kiegészítő térképezés498
A térképsokszorosítás501
A területmeghatározás503
A területmeghatározás célja503
Az idomok megnevezése (helyrajzi számozás)503
A területmeghatározás alapidomai és területük504
Területmeghatározás a mérési adatokból505
Területmeghatározás térképről510
Területmeghatározás vegyes eljárással517
Területmérőműszerek517
Összefüggő nagy területek területszámításának rendszere528
Földtömegszámítás533
Irodalom534
Területosztás535
A területosztás célja537
A területosztás alapfeladatai538
Derékszögű négyszög felosztása egyik oldalával párhuzamos egyenesekkel538
Parallelogramma felosztása az alappal (hosszabb oldalával) párhuzamos egyenesekkel539
Parallelogramma felosztása a rövidebb oldalával párhuzamos egyenesekkel539
Háromszög felosztása egyik oldalával párhuzamos egyenesekkel539
Háromszög felosztása az egyik csúcspontján áthaladó egyenesekkel540
Trapéz felosztása az alappal párhuzamos egyenesekkel540
Két oldalt párhuzamos, egymástól állandó távolságban levő törtvonallal, két oldalt pedig egyenessel határolt idom felosztása a törtvonalakal párhuzamosan543
Koncentrikus körívekkel határolt idom felosztása köríves osztóvonalakkal544
Koncentrikus körívekkel határolt idom felosztása sugárirányú egyenesekkel544
Sokoldalú idom átalakítása egyszerűbb idommá545
Az átalakítás célja545
Sokoldalú idom átalakítása derékszögű négyszöggé545
Sokoldalú idom átalakítása háromszöggé546
Sokoldalú idom átalakítása trapézzá547
Sokoldalú idomok felosztása547
Határszabályozások547
Sokoldalú idomok területsávozása548
Telekmegosztások tetszőleges irányú egyenesekkel552
Telekmegosztások adott irányú egyenesekkel552
Különböző minőségű földrészletek felosztása533
Az értékosztás alapelve553
Az értékosztás végrehajtása554
A területosztás gyakorlati alkalmazása555
A birtokrendezés műszaki feladatáról555
A mezőgazdasági üzemrendezés kiosztási tervének elkészítése557
Földrészletek grafikus felosztása570
Irodalom572
Kitűzések573
A kitűzés feladata és végrehajtási módjának csoportosítása575
A mérési vonalhálózatról való kitűzés576
Kitűzés tájékozott főirányokkal577
Egyenesek kitűzése579
Kitűzés két pontjával adott egyenesen579
Egy pontjával és irányszögével adott egyenes kitűzése581
Törtvonalak kitűzése581
Körívek főpontjainak kitűzése582
A körívek kitűzéséről általában582
A körív főpontjainak kitűzése az ív végpontjaihoz tartozó érintőkről582
A körív főpontjainak kitűzése sokszögvonalról585
A körív jellemző adatainak és a főpontok koordinátáinak meghatározása585
A kosárgörbék főpontjainak meghatározása595
Ellenívek meghatározása597
A körívek részletpontjainak kitűzése598
A részletpontok kitűzésének módjai598
A részletpontok kitűzése derékszögű koordinátákkal599
A részletpontok kitűzése kerületi szögekkel600
A részletpontok kitűzése sokszögeléssel601
A részletpontok kitűzése meghosszabbított húrról602
A részletpontok kitűzése a húrmagasság negyedelésével603
A részletpontok kitűzése tetszőleges irányú egyenesről603
Kitűzés magassági értelemben605
A magassági kitűzés alapelvei605
A tengelyvonal főpontjainak magassági értelemben való meghatározása és kitűzése607
A tengelyvonal részletpontjainak magassági értelemben való meghatározása és kitűzése608
Irodalom612
Függelék613
I. Alapműveletek és alapfeladatok megoldása számológéppel613
II. A Schmidt-féle logartábla használata620
III. kötet
Fotogrammetria13
A fotogrammetriáról általában15
A fotogrammetria feladata15
A fotogrammetria és a geodézia kapcsolata15
A fotogrammetria felosztása16
A fotogrammetria geodéziai alkalmazása17
A fotogrammetria történeti áttekintése18
Alapfogalmak23
Optikai alapfogalmak fotogrammetriai szempontból23
Fényképezési alapfogalmak40
Geometriai alapfogalmak49
Sztereoszkópiai alapfogalmak55
A fényképek geometriája72
Földi fotogrammetria83
A földi fotogrammetria alkalmazásáról83
A mérőasztal-fotogrammetria84
Földi sztereofotogrammetria85
A légi fényképezés93
A légi fényképezésről általában93
A légi mérőkamara94
A légi mérőkamara tartozékai109
A fényképező repülőgépekről117
A fényképező repülésekről118
Az egyképes fotogrammetria123
A légifényképek ábrázolási módja és a fényképolvasás123
A síkvidékről készült fényképek geometriája124
A fényképek összeállítása127
A fényképek feldolgozása szerkesztéssel131
A fényképek feldolgozása optikai átalakítással138
Fototérképek készítése150
Légi sztereofotogrammetria164
A sztereofotogrammetria műszerei181
A sztereoszkopikus kiértékelés gyakorlati végrehajtása195
A sztereoszkopikus kiértékelés pontossága197
A sztereoszkopikus kiértékelés gazdaságossága199
Fotogrammetriai pontsűrítés200
A fotogrammetriai pontsűrítés elve200
Pontok vízszintesértelmű meghatározása (radiális háromszögelés)201
Pontok vízszintesértelmű és magassági meghatározása (térbeli légi háromszögelés)218
A fotogrammetria újabb irányai227
Az elektromosság és az elektronika felhasználása a felvételeknél és a kiértékeléseknél227
A fényképek minőségének javítása elektronikus eszközökkel228
A fényképek helyettesítése elektromágneses hullámok szalagon történő rögzítésével228
Elektromos és fény-elektromos berendezések230
Légi háromszögelés sztereokomparátoros méréssel és elektronikus számítógéppel231
Irodalom232
Mérőasztal-topográfia237
A topográfiai térképekről általában239
A topográfiai térkép jellege és fajtái239
A topográfiai térképek célja240
A topográfiai térképekkel szemben támasztott követelmények240
A topográfiai térképek geodéziai alapjai240
A magyar topográfiai térképek szelvényezése és keretméretei241
A magassági viszonyok ábrázolásáról241
A topográfiai térkép tartalma243
Adalékok a térképészet történetéhez243
A topográfia helye a tudományban245
A mérőasztal és a korszerű tahiméteres vonalzó245
A topográfiai felvétel módjairól245
A mérőasztalról245
A korszerű tahiméteres vonalzó245
A mérőasztallal végezhető iránymetszések255
A helyszíni munkálatok258
Előkészítő munkálatok258
A helyszíni munkálatok262
A mérőasztal-technika sajátossága273
A topográfiai ábrázolásnál alkalmazott általánosítás (generalizálás)275
Az általánosítás elvei275
Központos tereptárgyak és terepelemek karakterizált felvétele278
Utak, vasutak, vezetékek, határok karakterizált felvétele293
A növényzet és a talaj karakterizált felvétele299
A vízrajz karakterizált felvétele304
A domborzat karakterizált felvétele310
A térkép névrajza317
A részletes felmérés zárómunkálatai322
A felmérési térkép kirajzolása322
Ellenőrző terepbejárás323
A felmérési térkép mellékletei323
A felmérési térkép vizsgálatáról326
A topográfiai térkép előkészítése a kiadáshoz326
A topográfiai felmérés pontossági követelményei328
A fototopográfiai felmérés330
A fototopográfiai felmérés módszerei330
A fénykép-illesztőpontok331
Fototopográfiai felmérés fototérképpel (kombinált felmérési eljárás)332
Fototopográfiai felmérés sztereomérési térképpel (univerzális felmérési eljárás)335
A sztereoszkopikus képpárok topográfiai felhasználása344
A topográfiai felvétel sajátosságai tájjellegek szerint346
A táj346
A fejlett domborzatú terep felvétele347
Az árkolt terep felvétele361
A síkság felvétele363
A buckás terep (halomvidék) felvétele366
A vizenyős és mocsaras területek felvétele372
Fedett terep felvétele375
Irodalom379
Földrajzi vetületek (matematikai kartográfia)383
A kartográfiai ábrázolásról385
A földfelszín kartográfiai ábrázolásának feladatköre385
A Föld alakja és méretei, figyelembe véve a kartográfiai szempontokat385
A torzulásokról390
Az ellipszoid vetítése a gömbre401
Ábrázolás síkbafejthető felületeken405
A vetületekkel (térképekkel) szemben támasztható követelmények407
Azimutális vetületek410
Az azimutális vetületek általános jellemzése410
Azimutális vetület hossztartó központi irányokkal (Postel-féle vetület)411
Területtartó azimutális vetület (Lambert-féle vetület)416
A perspektívákról (perspektív síkvetületekről) általában420
Szögtartó vagy sztereografikus azimutális vetület (D=R)422
Gnomonikus vetület (D=0)426
Ortografikus vetület (D=végtelen)429
Valódi kúpvetületek432
Normális elhelyezésű kúpvetületek432
Transzverzális és ferdetengelyű kúpvetületek455
Perspektív kúpvetületek461
Valódi hengervetületek461
A hengervetületek általános jellemzése461
A normális elhelyezésű hengervetületek463
Transzverzális hengervetületek477
Képzetes kúpvetületek487
A képzetes kúpvetületek jellemzése487
Területtartó képzetes kúpvetület hossztartó középmeridiánnal és hossztartó paralelkörökkel (Bonne-féle vetület)488
Polikonikus vetületek490
Képzetes hengervetületek500
A képzetes hengervetületek jellemzése500
Képzetes hengervetület sinusgörbe alakú meridiánokkal (Mercator-Sanson-féle vetület)500
Képzetes hengervetület ellipszis alakú meridiánokkal (Mollweide-féle vetület)502
Pólusvonalas képzetes hengervetületek506
Egyéb képzetes vetületek525
Hossztartó központi sugarakkal szerkesztett azimutális vetületből levezetett képzetes vetület (Aitoff-féle vetület)525
Területtartó azimutális vetületből levezetett területtartó képzetes vetület (Hammer-féle vetület)526
Hammer-féle területtartó képzetes vetület pólusvonallal528
Ferdetengelyű területtartó azimutális vetületből levezetett képzetes vetület (Pécsi Albert-féle vetület)529
Vetület kör alakú meridiánokkal és paralelkörökkel (Van der Grinten-féle vetület)530
Winkel keverékvetülete533
A vetületek kiválasztásának szempontjai és módszerei534
A térképek és az ábrázolási módok csoportosítása534
Az egész Föld ábrázolása zárt kontúrban534
Két félgömb ábrázolása külön-külön körkerületben538
A félgömb felületénél kisebb gömbfelület ábrázolása538
Irodalom542
Térképtervezés (gyakorlati kartográfia)545
A kartográfia általában547
A kartográfia szakterülete547
A felmérési és a kartográfiai térkép viszonya549
A szerkesztett térképek változatai549
A térkép méretaránya és ennek összefüggése a kartográfiával553
Az aránymérték554
A térképtervezés szerkesztési anyaga556
A térképszerkesztés anyagának csoportosítása556
A domborzat556
A felszín574
A térképkészítés munkamenete584
A munkaterv584
Általános szempontok585
Az előkészítés585
A szerkesztés586
A tervezés587
A kivitelezés588
Kartonimia588
A térképi írásról általában588
Az olvashatóság, illetve az elérhetőség589
A betűnagyság, illetve a kifejezőképesség590
Az elrendezés és az esztétika592
Az írás mennyisége és a méretaránnyal való összevetése594
A nevek időszerűsége, illetve az elavultság kiküszöbölése595
A nevek átírása, illetve lefordíthatósága595
A térkép esztétikája598
A térkép művészi jellege598
A térkép díszítése600
A térképeken alkalmazott egyszerűsítések603
A kisebbítés és értékelése603
Egyszerűsítés a térképtervezésben604
Különleges célú ábrázolások617
Alkalmazott térképek (Krezimia)617
Képszerű jelek a térképeken és a térképszerű rajzokon620
A domborművek623
A térképrajzolásról és írásról629
A térképrajzolás művészete és eszközei629
A rajzolás munkamenete630
Az írás632
Gépesítési lehetőségek a kartográfiai munkában635
A gépesítési lehetőségekről általában635
Árnyékolt domborzatrajz készítés mechanikai úton636
Térképírás szedett betűkkel639
Irodalom639
Térképsokszorosítás641
A nyomótestek643
A nyomatótestekről általában és a nyomás fajtái643
A magasnyomás644
A mélynyomás644
A síknyomás (laposnyomás)645
A kőnyomás646
A kőnyomásról általában646
A kő és csiszolása646
Rajzolás a kőre649
A rajz rögzítése (magasramaratás)652
A nyomásra való előkészítés652
A kővéset654
A metallográfia654
A metallográfia elve654
A horganylemez (cinklemez) és csiszolása656
A fémfelület zsírfelvevő képességének biztosítása (savanyítás)657
A fémfelület vízfelvevő rétegének elkészítése658
Az alumíniumlemez658
A javítások659
A javítások csoportosítása659
Javítások a kövön660
Javítások a horganylemezen660
Javítások az alumíniumlemezen660
A maratás utáni javítás hátrányai660
A színlemezek661
A színekről661
A színkeverés elve662
A nyomdászati színkeverés664
Az átnyomás664
A pornyomat (látszatnyomat, vaknyomat)665
A színlemez elkészítése666
A próbanyomat667
Az offset lakk668
A többfém eljárás669
Fényképezés a sokszorosító eljárásban669
A fényképezőgép és a rajzok fényképezéséről általában669
A nedves eljárás (vonalas rajzok fényképezése)670
Árnyékhatású (féltónusos) rajzok fényképezése671
A retusálás673
A másolás (fotolitográfia)674
Régebbi eljárások674
Az újabb eljárások676
A pontrácsos térképnyomatok készítése679
A térképek árnyékolt hegyrajzának plasztikus hatást keltő eljárása680
A nyomtatás682
A térképpapír méreteiről és hajtogatásáról683
Irodalom685
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem