Geodéziai kézikönyv I-III.

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Homoródi Lajos: Geodéziai kézikönyv I-III. ' összes példány

Kiadó:	Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1960
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	2.078 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. Az I-II. kötet kiadási éve 1956.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

I. KÖTET
Előszó	11
Tájékoztató	13
Alapfogalmak	15
A geodézia feladata és felosztása. Rokontudományok	17
Geodéziai alapfogalmak	19
A Föld alakja	19
A Föld szabályos képviselői	23
A helymeghatározás alapelvei	37
Vetülettani ismeretek	47
A vetületek általános törvényei	49
A vetítés fogalma	49
A vetületi torzulások	51
Véges nagyságú idomok geodéziai ábrázolása	56
A vetületek előállításának módjai	60
A vetületek csoportosítása	62
Vetítés az ellipszoidról a gömbre	64
A kettős vetítés elve	64
A Gauss-féle igen kis hossztorzulású, szögtartó gömbi vetület	65
A gömbnek a magyar geodéziában használt síkvetületei	69
A sztereografikus vetület	69
A szögtartó hengervetület	87
A vetületnélküli rendszer	107
A gauss-Krüger-féle vetület	107
A vetületi sorok és redukciók	107
A Gauss-Krüger-vetület sávbeosztása és nemzetközi jelentősége	111
Vetületi átszámítások	113
Az átszámítási eljárások általános ismertetése	113
Az általános átszámítási elvek alkalmazása a sztereografikus és a szögtartó hengervetületekre	122
Átszámítás a vetületnélküli rendszerből	136
Átszámítások a Gauss-Krüger-féle vetületnél	137
Irodalom	141
Kiegyenlítőszámítás	143
A mérési hibák	145
Megbízhatósági mérőszámok	147
A középhiba a valódi hibák alapján	147
A súly	148
A középhiba a mérési javítások alapján	150
Egyéb megbízhatósági mérőszámok	150
Hibahatárok	151
A hibaterjedés	151
A kiegyenlítés feladata és a legkisebb négyzetek módszerének alapelve	158
A kiegyenlítőszámítás csoportosítása és a különböző csoportok megoldásának módja	159
A kiegyenlítőszámítás csoportosítása	159
Egy ismeretlenre végzett közvetlen mérések kiegyenlítése	160
Közvetítő mérések kiegyenlítése egymástól független ismeretlenekkel	165
Közvetlen mérések kiegyenlítése a mért értékek között fennálló feltételekkel	174
Közvetítő mérések kiegyenlítése feltételekkel	184
Kiegyenlítés fiktív mérési eredményekkel	191
A kiegyenlített mennyiségek középhibáinak számítása	198
A közvetítő mérések kiegyenlítésével meghatározott mennyiségeknek és azok függvényének középhibája	198
A közvetlen mérések kiegyenlítésével egymással összefüggésben számított mennyiségek között felállított függvény középhibája	203
A normálegyenletek megoldása	208
Két ismeretlenes normálegyenletrendszer megoldása	208
Több ismeretlenes normálegyenletrendszer megoldása a Gauss-féle kiküszöbölő módszerrel	216
A normálegyenletek megoldása a Cholesky-Rubin-féle eljárással	225
A normálegyenletek megoldása közeledéssel	231
Irodalom	236
Műszerelemek	237
Optikai alapismeretek	239
Fényvisszaverődés, fénytörés, teljes visszaverődés	239
Tükrök	241
Az üvegprizma	246
A lencsék	247
A planparallel üveglemez	257
A fényinterferenciáról	268
Az optikai üveg	262
Akromatikus összetételek	265
A szem	267
Optikai berendezések	273
Az optikai műszerek feladata	273
A nagyítóüveg	274
A mikroszkóp	275
A kollimátor	279
A távcső	279
Leolvasóberendezések	301
A leolvasás és módszerei	301
A becslés	301
A noniusz	302
A leolvasómikroszkópok	306
Egyéb leolvasóberendezések és módszerek	314
A vetítő	321
A vetítők osztályozása	321
A zsinóros vetítő	321
A merev vetítő	323
Az optikai vetítő	323
A libella	323
A libella általános ismertetése	323
A csöves libella fontos pontjai	327
A csöves libella használata	329
A libella állandójának meghatározása	336
A libellával kapcsolatos egyéb ismeretek	346
A szögmérés	351
A földi pontok egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározási elve és a szögmérés két főcsoportja	353
A vízszintes szöget meghatározó eszközök két főcsoportja	353
Állandó nagyságú szögek kitűzése	354
Az alapirány megjelölése	354
A szögkitűző műszerek feladata és csoportosítása	355
A szögdioptriák	355
A szögtükrök	357
A szögprizmák	362
A teodolit	365
Néhány történeti adat	365
A teodolit szerkezete	366
Különböző teodolit-fajták és tartozékaik	389
A teodolit vizsgálata és igazítása	406
A szögmérés szabályos hibái	414
A hibaforrások csoportosítása	414
A vízszintes szögmérés szabályos hibái	414
A magassági szögmérés szabályos hibái	435
A vízszintes szögmérés	437
A teodolit felállítása	437
Az irányzás és az irányérték	440
A vízszintes szögmérés módszerei	440
A horizontzárás	467
Háromszöghálózatok kiegyenlítése a közvetlen mérések kiegyenlítése feltételekkel, módszerrel	469
A hálózati kiegyenlítés geometriai feltételei és a feltételi egyenletek száma	469
Az állomásfeltételi egyenletek	472
A szögfeltételi egyenletek	473
Az oldalfeltételi egyenletek	473
A rendkívüli szögfeltételi és a bázisfeltételi egyenletek	480
A hosszfeltételi egyenletek	482
Példák a hálózati kiegyenlítésre	483
A magassági szögmérés	492
A magassági szögmérés végrehajtása	492
A magassági szög, a zenittávolság és az indexhiba kiszámítása	403
Irodalom	407
A távolság mérése	499
A vízszintes távolság fogalma és a távolságmérések csoportosítása	501
A mértékegység	502
A mértékegység ismertetése	502
A méter-etalon hosszának meghatározása fizikai úton	504
A normálméter	505
A hosszmérés	506
A hosszmérőeszközök	506
Egyenesek kitűzése beintéssel vagy beállással	522
A hosszmérés mérőléccel	524
A hosszmérés mérőszalaggal	531
A léc- és a szalagmérés hibái	538
A mért hosszak átszámítása az alapfelületre és a vetületi síkra	544
A hosszmérés kiegyenlítése	547
A távmérés	547
A közvetett távolságmérés két főcsoportja	547
A távolságok közvetett meghatározása geometriai alapon	547
A távolságok közvetett meghatározása fizikai alapon	577
Hosszméréses háromszögelési hálózat kiegyenlítése a közvetlen mérések feltételekkel kiegyenlítési módszerrel	584
A hosszméréses háromszögelési hálózatok kiegyenlítési módjairól	584
A tiszta hosszméréses háromszögelési hálózatok feltételi egyenletei	584
A kiegyenlítés végrehajtása	585
Irodalom	589
Felsőrendű háromszögelés	591
Az országos háromszögelési hálózat célja és tagozódása	593
Az országos felsőrendű háromszögelési hálózat tervezése és szemlélése	598
A tervezés alapelvei	598
A tervezés végrehajtása, az összelátások vizsgálata	603
A szemlélés végrehajtása	605
A felsőrendű háromszögelési pontok törzskönyve	607
A felsőrendű hálózat építése	607
Az építés műveletei és a pontok ideiglenes megjelölése	607
Állandójellegű építmények mint háromszögelési pontok	611
A felsőrendű háromszögelési pontok állandósítása	614
A felsőrendű hálózat szögeinek mérése	617
A felsőrendű szögmérésre használt teodolitok különleges tulajdonságai	617
A fényvetítő készülékek és használatuk	619
A felsőrendű szögmérés végrehajtása	625
A felsőrendű szögmérés megbízhatósága	633
Az alapvonal és az alapvonalfejlesztő hálózat	635
A tervezés	636
Az alapvonal szemlélése és kitűzése	637
Az alapvonal állandósítása	640
Az alapvonal és a fejlesztőhálózat mérése	642
Az alapvonalmérés számítási munkái	652
A földrajzi helymeghatározás	660
Alapfogalmak	660
A csillagok helymeghatározói	665
Az időszámítás	672
Csillagászati évkönyvek és katalógusok	675
A földrajzi helymeghatározás műszerei	675
Az időmeghatározások	678
A földrajzi hosszúság meghatározása	683
A földrajzi szélesség meghatározása	686
Az azimut meghatározás	691
A felsőrendű háromszögelési hálózat számítása	693
A számítás előkészítése	693
Az elsőrendű háromszögelési hálózat kiegyenlítése	705
A másod- és harmadrendű háromszögelési pontok számítása	713
A háromszögelést kiegészítő és helyettesítő módszerek	714
A hosszúoldalú sokszögelés	714
Kontinentális és interkontinentális háromszögelési hálózatok kialakítása	716
A Föld alakjának és méreteinek meghatározása	719
A Föld elméleti alakját legjobban megközelítő felület meghatározása	710
A geoid meghatározása	720
Irodalom	722
II. KÖTET
A magasságmérés	11
A magasság fogalma és a magasságmérés módszerei	13
A szintezés	15
A szintezés alapelve	15
A szintezőműszer	17
A szintezőléc	29
A szintezési alappontok megjelölése	31
A szintezés hibaforrásai és szabályai	31
Az ortométeres és a dinamikus magasság, illetve javítás	39
A vonalszintezés megbízhatósága és kiegyenlítése	43
Szintezés a hosszmérőeszközök hajlásának a meghatározására	48
Közelítő szintező eljárások	49
A szintezési alappontok meghatározásának magyarországi rendszere	50
A magyarországi szintezés alapfelülete	50
Szintezési alappontok (magasságjegyek)	51
Az országos felsőrendű szintezés végrehajtása	55
A szintezési hálózat kiegyenlítése	76
A felsőrendű szintezési pontok nyilvántartása	79
A negyedrendű szintezés	80
Önálló szintezési hálózatok	81
A trigonometriai magasságmérés	84
A geodéziai trigonometriai magasságmérés alapképlete	84
A szimultánmérés módszere	87
A trigonometriai szintezés	87
Hozzáférhetetlen pontok magasságának meghatározása	88
A trigonometriai magasságmérés pontossága	90
Barométeres magasságmérés	92
A barométeres magasságmérés elve és alapképlete	92
A barométeres magasságmérésre szolgáló műszerek	94
A magasságmérés végrehajtása barométerrel	97
A barométeres magasságmérés pontossága	99
Irodalom	100
A tahiméterek	101
A tahiméterek és osztályozásuk	103
Az állandó széltávolságú tahiméterek	103
A tahiméter használata és alapképletei	103
A tahiméter állandóinak meghatározása	107
A tahiméterteodolitokról és a szintezőtahiméterekről	109
A tahiméterlécek	110
A Hockmann-rendszerű Breithaupt-féle tahiméter	110
A változó széltávolságú tahiméterek	111
A diagrammos tahiméterekről általában és a Hammer-Fennel-féle tahiméter	111
A Breithaupt-féle diagramm-tahiméter	13
Zeiss-Dahita tahiméter	113
A Wild RDS tahiméter	114
A Kern-gyártmányú tahiméterek	115
A tangens-tahiméterek	116
A tangens-tahiméterek alapképletei	116
A Szepessy-féle tahiméter	117
A prizmás tahiméterek	121
A prizmás tahiméterekről általában	121
Az egyszerű (nem redukáló) prizmás tahiméterek	121
A redukáló prizmás tahiméterek	122
Irodalom	126
Domborzati ismeretek	127
A domborzat kialakulása	129
A domborzat elemei	130
A domborzat ábrázolása	133
A domborzat ábrázolásának fejlődése	133
A szintvonalas ábrázolási módszer	137
Az ábrázolási módszerek összehasonlítása	140
A domborzat idomai	141
A domborzati idomok csoportosítása	141
A főidomok	142
A mellékidomok	144
A részletidomok	146
A domborzat idomainak összefüggése	153
A domborzati idomok összefüggése a természetben	153
A domborzati idomok összefüggő ábrázolása	154
A tájjellegek	156
Irodalom	159
Alsórendű háromszögelés	161
Az alappontmeghatározás módjai	163
Pontkapcsolások	164
A pontkapcsolás fogalma	164
Az irányszög és a távolság számítása koordinátákból és koordináták számítása irányszög és távolság alapján. Koordinátatranszformálás	164
Az előmetszés	167
Az oldalmetszés	171
A hátrametszés	171
Az ívmetszés	177
Egyéb pontkapcsolások	178
A negyedrendű háromszögelés	182
A negyedrendű háromszögelés célja és munkálatainak felosztása	182
Az ideiglenes háromszögelési jelek és építésük	182
A negyedrendű háromszögelés előkészítése	199
A negyedrendű háromszögelési pontok kitűzése	200
A negyedrendű háromszögelési hálózat mérése (az észlelés)	205
A negyedrendű háromszögelési pontok vízszintes koordinátáinak számítása	211
A negyedrendű háromszögelési pontok magasságának számítása	217
A negyedrendű háromszögelési pontok végleges megjelölése (az állandósítás)	219
Az ötödrendű háromszögelés	220
Közvetítőegyenlet és javítási egyenlet iránymérésekhez és az iránykoefficiensek	223
Közvetítőegyenlet és javítási egyenlet iránymérésekhez és az iránykoefficiensek	223
Az előmetszés kiegyenlítése	227
A hátrametszés kiegyenlítése	234
Kiegyenlítés külső és belső irányokkal. Az egypontos kiegyenlítés végrehajtása	236
Két vagy több pont együttes kiegyenlítése	241
A kétpontos kiegyenlítés	241
A többpontos kiegyenlítés	246
Háromszögelési pontok kiegyenlítése kényszerfeltétellel	246
Koordinátakiegyenlítés hosszmérések alapján	248
A ponthiba és a hibaelipszis	253
Sztatikai koordinátakiegyenlítés	257
A sztatikai koordinátakiegyenlítés alapelve	257
Az egypontos kiegyenlítés grafikus megoldása	284
A grafikus pontelhelyezés	291
Grafikus háromszögelés	206
A grafikus háromszögelésről általában	296
A mérőasztalfelvétel műszerei	296
A mérőasztal felállítása	299
A mérőasztallal végezhető vízszintesértelmű műveletek	301
A grafikus háromszögelés végrehajtása	304
Irodalom	305
Önálló háromszögelési hálózatok	307
Az önálló háromszögelés szükségessége és felosztása	309
Az alaphálózat (felsőrendű hálózat)	309
Az alaphálózat kialakítása	309
Az alaphálózat mérése	311
Az alaphálózat számítása és bekapcsolása az országos felsőrendű háromszögelési hálózatba	312
Az alaphálózat pontjainak végleges megjelölése	315
Az alsórendű háromszögelés	316
Az alsórendű pontok kitűzése és végleges megjelölése	316
Az alsórendű hálózat mérése és számítása	317
Az önálló és az országos (vagy régi helyi) hálózat összefüggésének vizsgálata	318
Irodalom	321
A sokszögelés	323
A teodolittal való sokszögelés általános ismertetése	326
A sokszögvonalak számítása	327
Az egyszeresen tájékozott sokszögvonal számítása	327
A beillesztett sokszögvonal számítása	328
A sokszögelési csomópont koordinátáinak számítása	341
A mérési vonalpontok és számításuk	346
A sokszögvonal csatlakozása magasponthoz	346
A hossz- és kereszthiba	346
A kényszerközpontosítás	349
A sokszögelés végrehajtása	352
A sokszögelés munkaszakaszai	352
A kitűzés	352
A mérések végrehajtása	355
A sokszögelési pontok koordinátáinak és magasságának számítása	367
A hosszúoldalú sokszögelés	358
A grafikus sokszögelés	359
A keretponthálózat	361
Irodalom	363
Részletes felmérés	365
A részletes felmérés fejlődése Magyarországon	367
A részletes felmérés feladata	370
A térképek osztályozása méretarányok, illetve a felmérés célja szerint	370
A különböző méretarányú térképek feladata	371
A részletes felmérés tárgya	373
A részletpontok osztályozása	381
A részletpontok megjelölése	381
A részletpontok bemérése	385
A részletpontok beméréséről általában	385
Vízszintes részletmérés	386
Egyidejű vízszintes és magassági felmérés	415
Vízszintes értelemben már felmért terület magassági felmérése	449
A térképszerkesztés	451
A térkép	451
A térképezés	465
Térképkisebbítés és nagyobbítás	492
Adatok lemérése a térképről és kiegészítő térképezés	498
A térképsokszorosítás	501
A területmeghatározás	503
A területmeghatározás célja	503
Az idomok megnevezése (helyrajzi számozás)	503
A területmeghatározás alapidomai és területük	504
Területmeghatározás a mérési adatokból	505
Területmeghatározás térképről	510
Területmeghatározás vegyes eljárással	517
Területmérőműszerek	517
Összefüggő nagy területek területszámításának rendszere	528
Földtömegszámítás	533
Irodalom	534
Területosztás	535
A területosztás célja	537
A területosztás alapfeladatai	538
Derékszögű négyszög felosztása egyik oldalával párhuzamos egyenesekkel	538
Parallelogramma felosztása az alappal (hosszabb oldalával) párhuzamos egyenesekkel	539
Parallelogramma felosztása a rövidebb oldalával párhuzamos egyenesekkel	539
Háromszög felosztása egyik oldalával párhuzamos egyenesekkel	539
Háromszög felosztása az egyik csúcspontján áthaladó egyenesekkel	540
Trapéz felosztása az alappal párhuzamos egyenesekkel	540
Két oldalt párhuzamos, egymástól állandó távolságban levő törtvonallal, két oldalt pedig egyenessel határolt idom felosztása a törtvonalakal párhuzamosan	543
Koncentrikus körívekkel határolt idom felosztása köríves osztóvonalakkal	544
Koncentrikus körívekkel határolt idom felosztása sugárirányú egyenesekkel	544
Sokoldalú idom átalakítása egyszerűbb idommá	545
Az átalakítás célja	545
Sokoldalú idom átalakítása derékszögű négyszöggé	545
Sokoldalú idom átalakítása háromszöggé	546
Sokoldalú idom átalakítása trapézzá	547
Sokoldalú idomok felosztása	547
Határszabályozások	547
Sokoldalú idomok területsávozása	548
Telekmegosztások tetszőleges irányú egyenesekkel	552
Telekmegosztások adott irányú egyenesekkel	552
Különböző minőségű földrészletek felosztása	533
Az értékosztás alapelve	553
Az értékosztás végrehajtása	554
A területosztás gyakorlati alkalmazása	555
A birtokrendezés műszaki feladatáról	555
A mezőgazdasági üzemrendezés kiosztási tervének elkészítése	557
Földrészletek grafikus felosztása	570
Irodalom	572
Kitűzések	573
A kitűzés feladata és végrehajtási módjának csoportosítása	575
A mérési vonalhálózatról való kitűzés	576
Kitűzés tájékozott főirányokkal	577
Egyenesek kitűzése	579
Kitűzés két pontjával adott egyenesen	579
Egy pontjával és irányszögével adott egyenes kitűzése	581
Törtvonalak kitűzése	581
Körívek főpontjainak kitűzése	582
A körívek kitűzéséről általában	582
A körív főpontjainak kitűzése az ív végpontjaihoz tartozó érintőkről	582
A körív főpontjainak kitűzése sokszögvonalról	585
A körív jellemző adatainak és a főpontok koordinátáinak meghatározása	585
A kosárgörbék főpontjainak meghatározása	595
Ellenívek meghatározása	597
A körívek részletpontjainak kitűzése	598
A részletpontok kitűzésének módjai	598
A részletpontok kitűzése derékszögű koordinátákkal	599
A részletpontok kitűzése kerületi szögekkel	600
A részletpontok kitűzése sokszögeléssel	601
A részletpontok kitűzése meghosszabbított húrról	602
A részletpontok kitűzése a húrmagasság negyedelésével	603
A részletpontok kitűzése tetszőleges irányú egyenesről	603
Kitűzés magassági értelemben	605
A magassági kitűzés alapelvei	605
A tengelyvonal főpontjainak magassági értelemben való meghatározása és kitűzése	607
A tengelyvonal részletpontjainak magassági értelemben való meghatározása és kitűzése	608
Irodalom	612
Függelék	613
I. Alapműveletek és alapfeladatok megoldása számológéppel	613
II. A Schmidt-féle logartábla használata	620
III. kötet
Fotogrammetria	13
A fotogrammetriáról általában	15
A fotogrammetria feladata	15
A fotogrammetria és a geodézia kapcsolata	15
A fotogrammetria felosztása	16
A fotogrammetria geodéziai alkalmazása	17
A fotogrammetria történeti áttekintése	18
Alapfogalmak	23
Optikai alapfogalmak fotogrammetriai szempontból	23
Fényképezési alapfogalmak	40
Geometriai alapfogalmak	49
Sztereoszkópiai alapfogalmak	55
A fényképek geometriája	72
Földi fotogrammetria	83
A földi fotogrammetria alkalmazásáról	83
A mérőasztal-fotogrammetria	84
Földi sztereofotogrammetria	85
A légi fényképezés	93
A légi fényképezésről általában	93
A légi mérőkamara	94
A légi mérőkamara tartozékai	109
A fényképező repülőgépekről	117
A fényképező repülésekről	118
Az egyképes fotogrammetria	123
A légifényképek ábrázolási módja és a fényképolvasás	123
A síkvidékről készült fényképek geometriája	124
A fényképek összeállítása	127
A fényképek feldolgozása szerkesztéssel	131
A fényképek feldolgozása optikai átalakítással	138
Fototérképek készítése	150
Légi sztereofotogrammetria	164
A sztereofotogrammetria műszerei	181
A sztereoszkopikus kiértékelés gyakorlati végrehajtása	195
A sztereoszkopikus kiértékelés pontossága	197
A sztereoszkopikus kiértékelés gazdaságossága	199
Fotogrammetriai pontsűrítés	200
A fotogrammetriai pontsűrítés elve	200
Pontok vízszintesértelmű meghatározása (radiális háromszögelés)	201
Pontok vízszintesértelmű és magassági meghatározása (térbeli légi háromszögelés)	218
A fotogrammetria újabb irányai	227
Az elektromosság és az elektronika felhasználása a felvételeknél és a kiértékeléseknél	227
A fényképek minőségének javítása elektronikus eszközökkel	228
A fényképek helyettesítése elektromágneses hullámok szalagon történő rögzítésével	228
Elektromos és fény-elektromos berendezések	230
Légi háromszögelés sztereokomparátoros méréssel és elektronikus számítógéppel	231
Irodalom	232
Mérőasztal-topográfia	237
A topográfiai térképekről általában	239
A topográfiai térkép jellege és fajtái	239
A topográfiai térképek célja	240
A topográfiai térképekkel szemben támasztott követelmények	240
A topográfiai térképek geodéziai alapjai	240
A magyar topográfiai térképek szelvényezése és keretméretei	241
A magassági viszonyok ábrázolásáról	241
A topográfiai térkép tartalma	243
Adalékok a térképészet történetéhez	243
A topográfia helye a tudományban	245
A mérőasztal és a korszerű tahiméteres vonalzó	245
A topográfiai felvétel módjairól	245
A mérőasztalról	245
A korszerű tahiméteres vonalzó	245
A mérőasztallal végezhető iránymetszések	255
A helyszíni munkálatok	258
Előkészítő munkálatok	258
A helyszíni munkálatok	262
A mérőasztal-technika sajátossága	273
A topográfiai ábrázolásnál alkalmazott általánosítás (generalizálás)	275
Az általánosítás elvei	275
Központos tereptárgyak és terepelemek karakterizált felvétele	278
Utak, vasutak, vezetékek, határok karakterizált felvétele	293
A növényzet és a talaj karakterizált felvétele	299
A vízrajz karakterizált felvétele	304
A domborzat karakterizált felvétele	310
A térkép névrajza	317
A részletes felmérés zárómunkálatai	322
A felmérési térkép kirajzolása	322
Ellenőrző terepbejárás	323
A felmérési térkép mellékletei	323
A felmérési térkép vizsgálatáról	326
A topográfiai térkép előkészítése a kiadáshoz	326
A topográfiai felmérés pontossági követelményei	328
A fototopográfiai felmérés	330
A fototopográfiai felmérés módszerei	330
A fénykép-illesztőpontok	331
Fototopográfiai felmérés fototérképpel (kombinált felmérési eljárás)	332
Fototopográfiai felmérés sztereomérési térképpel (univerzális felmérési eljárás)	335
A sztereoszkopikus képpárok topográfiai felhasználása	344
A topográfiai felvétel sajátosságai tájjellegek szerint	346
A táj	346
A fejlett domborzatú terep felvétele	347
Az árkolt terep felvétele	361
A síkság felvétele	363
A buckás terep (halomvidék) felvétele	366
A vizenyős és mocsaras területek felvétele	372
Fedett terep felvétele	375
Irodalom	379
Földrajzi vetületek (matematikai kartográfia)	383
A kartográfiai ábrázolásról	385
A földfelszín kartográfiai ábrázolásának feladatköre	385
A Föld alakja és méretei, figyelembe véve a kartográfiai szempontokat	385
A torzulásokról	390
Az ellipszoid vetítése a gömbre	401
Ábrázolás síkbafejthető felületeken	405
A vetületekkel (térképekkel) szemben támasztható követelmények	407
Azimutális vetületek	410
Az azimutális vetületek általános jellemzése	410
Azimutális vetület hossztartó központi irányokkal (Postel-féle vetület)	411
Területtartó azimutális vetület (Lambert-féle vetület)	416
A perspektívákról (perspektív síkvetületekről) általában	420
Szögtartó vagy sztereografikus azimutális vetület (D=R)	422
Gnomonikus vetület (D=0)	426
Ortografikus vetület (D=végtelen)	429
Valódi kúpvetületek	432
Normális elhelyezésű kúpvetületek	432
Transzverzális és ferdetengelyű kúpvetületek	455
Perspektív kúpvetületek	461
Valódi hengervetületek	461
A hengervetületek általános jellemzése	461
A normális elhelyezésű hengervetületek	463
Transzverzális hengervetületek	477
Képzetes kúpvetületek	487
A képzetes kúpvetületek jellemzése	487
Területtartó képzetes kúpvetület hossztartó középmeridiánnal és hossztartó paralelkörökkel (Bonne-féle vetület)	488
Polikonikus vetületek	490
Képzetes hengervetületek	500
A képzetes hengervetületek jellemzése	500
Képzetes hengervetület sinusgörbe alakú meridiánokkal (Mercator-Sanson-féle vetület)	500
Képzetes hengervetület ellipszis alakú meridiánokkal (Mollweide-féle vetület)	502
Pólusvonalas képzetes hengervetületek	506
Egyéb képzetes vetületek	525
Hossztartó központi sugarakkal szerkesztett azimutális vetületből levezetett képzetes vetület (Aitoff-féle vetület)	525
Területtartó azimutális vetületből levezetett területtartó képzetes vetület (Hammer-féle vetület)	526
Hammer-féle területtartó képzetes vetület pólusvonallal	528
Ferdetengelyű területtartó azimutális vetületből levezetett képzetes vetület (Pécsi Albert-féle vetület)	529
Vetület kör alakú meridiánokkal és paralelkörökkel (Van der Grinten-féle vetület)	530
Winkel keverékvetülete	533
A vetületek kiválasztásának szempontjai és módszerei	534
A térképek és az ábrázolási módok csoportosítása	534
Az egész Föld ábrázolása zárt kontúrban	534
Két félgömb ábrázolása külön-külön körkerületben	538
A félgömb felületénél kisebb gömbfelület ábrázolása	538
Irodalom	542
Térképtervezés (gyakorlati kartográfia)	545
A kartográfia általában	547
A kartográfia szakterülete	547
A felmérési és a kartográfiai térkép viszonya	549
A szerkesztett térképek változatai	549
A térkép méretaránya és ennek összefüggése a kartográfiával	553
Az aránymérték	554
A térképtervezés szerkesztési anyaga	556
A térképszerkesztés anyagának csoportosítása	556
A domborzat	556
A felszín	574
A térképkészítés munkamenete	584
A munkaterv	584
Általános szempontok	585
Az előkészítés	585
A szerkesztés	586
A tervezés	587
A kivitelezés	588
Kartonimia	588
A térképi írásról általában	588
Az olvashatóság, illetve az elérhetőség	589
A betűnagyság, illetve a kifejezőképesség	590
Az elrendezés és az esztétika	592
Az írás mennyisége és a méretaránnyal való összevetése	594
A nevek időszerűsége, illetve az elavultság kiküszöbölése	595
A nevek átírása, illetve lefordíthatósága	595
A térkép esztétikája	598
A térkép művészi jellege	598
A térkép díszítése	600
A térképeken alkalmazott egyszerűsítések	603
A kisebbítés és értékelése	603
Egyszerűsítés a térképtervezésben	604
Különleges célú ábrázolások	617
Alkalmazott térképek (Krezimia)	617
Képszerű jelek a térképeken és a térképszerű rajzokon	620
A domborművek	623
A térképrajzolásról és írásról	629
A térképrajzolás művészete és eszközei	629
A rajzolás munkamenete	630
Az írás	632
Gépesítési lehetőségek a kartográfiai munkában	635
A gépesítési lehetőségekről általában	635
Árnyékolt domborzatrajz készítés mechanikai úton	636
Térképírás szedett betűkkel	639
Irodalom	639
Térképsokszorosítás	641
A nyomótestek	643
A nyomatótestekről általában és a nyomás fajtái	643
A magasnyomás	644
A mélynyomás	644
A síknyomás (laposnyomás)	645
A kőnyomás	646
A kőnyomásról általában	646
A kő és csiszolása	646
Rajzolás a kőre	649
A rajz rögzítése (magasramaratás)	652
A nyomásra való előkészítés	652
A kővéset	654
A metallográfia	654
A metallográfia elve	654
A horganylemez (cinklemez) és csiszolása	656
A fémfelület zsírfelvevő képességének biztosítása (savanyítás)	657
A fémfelület vízfelvevő rétegének elkészítése	658
Az alumíniumlemez	658
A javítások	659
A javítások csoportosítása	659
Javítások a kövön	660
Javítások a horganylemezen	660
Javítások az alumíniumlemezen	660
A maratás utáni javítás hátrányai	660
A színlemezek	661
A színekről	661
A színkeverés elve	662
A nyomdászati színkeverés	664
Az átnyomás	664
A pornyomat (látszatnyomat, vaknyomat)	665
A színlemez elkészítése	666
A próbanyomat	667
Az offset lakk	668
A többfém eljárás	669
Fényképezés a sokszorosító eljárásban	669
A fényképezőgép és a rajzok fényképezéséről általában	669
A nedves eljárás (vonalas rajzok fényképezése)	670
Árnyékhatású (féltónusos) rajzok fényképezése	671
A retusálás	673
A másolás (fotolitográfia)	674
Régebbi eljárások	674
Az újabb eljárások	676
A pontrácsos térképnyomatok készítése	679
A térképek árnyékolt hegyrajzának plasztikus hatást keltő eljárása	680
A nyomtatás	682
A térképpapír méreteiről és hajtogatásáról	683
Irodalom	685

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem