| Áttekintés | 3 |
| A geofizika feladata és kapcsolata a többi tudományokkal | 3 |
| ÁLTALÁNOS GEOFIZIKA | |
| A Föld és a tömegvonzás | 11 |
| A nehézségi erő | 11 |
| Alapfogalmak | 11 |
| A nehézségi erő és a Föld alakja | 14 |
| A geoid megközelítése geometriai alakzatokkal | 16 |
| Helymeghatározás a vonatkozási ellipszoidon. Szélesség és hosszúság | 17 |
| A Föld méreteinek meghatározása | 18 |
| A nehézségi erő elméleti eloszlása a Földön | 21 |
| Az izosztázia elve | 24 |
| A geoid-unduláció | 31 |
| A nehézségi erő nívófelületének gradiense és görbületi eltérése | 33 |
| A nehézségi erő és a Föld szerkezete | 36 |
| Az árapálykeltő erők | 42 |
| Árapályjelenségek a Földön | 42 |
| Az árapálykeltő erők oka | 43 |
| Az árapálykeltő erők kapcsolata a Föld szilárdságával | 45 |
| A nehézségi erő mérése | 50 |
| A nehézségi gyorsulás teljes értékének meghatározása ingával. Abszolút ingamérés | 50 |
| A nehézségi gyorsulás megváltozásának mérése ingával. Relatív ingamérés | 54 |
| A nehézségi gyorsulás megváloztásának mérése graviméterrel | 57 |
| A nehézségi erő gradiensének és görbületének mérése Eötvös-ingával | 60 |
| A Föld és a rugalmas energia | 64 |
| A földrengések | 64 |
| Alapjelenségek és alapfogalmak | 64 |
| A földrengéshullámok keletkezése és fajtái | 67 |
| A földrengéshullámok sebessége mint a mélység függvénye | 70 |
| A Föld öves felépítése és a belsejében lévő szeizmikus törésfelületek | 73 |
| A beérkező földrengéshullámok jelölése | 75 |
| A földrengése epicentrumának és fészekmélységének meghatározása | 77 |
| Földrengéserősségi fokozatok | 79 |
| A földrengések mérete (magnitudó) | 84 |
| A földrengésenergiák időbeli eloszlása és a Benioff-féle számok | 84 |
| A Föld szerkezete a földrengésvizsgálatok alapján | 86 |
| A földfelszín tagolódása a földrengések szerint | 86 |
| A földkéregben tovahaladó P és S hullámok | 90 |
| A földkéreg tagolódása a P és S hullámok alapján | 92 |
| A földkéreg egyensúlya a földrengésekből | 96 |
| A Föld belsejének fizikai tulajdonságai a földrengések alapján | 98 |
| A földrengést lejegyző műszerek | 105 |
| A szeizmográfok alapelve | 105 |
| A szeizmográfok elmélete | 106 |
| A szeizmográfok (rengésjegyzők) kivitele | 110 |
| A földrengési obszervatóriumok | 111 |
| A szeizmogrammok | 112 |
| A mikroszeizmikus nyugtalanság | 114 |
| A Föld és a sugárzások jelenségei | 116 |
| Hőmérsékletviszonyok a földkéregben és a Föld belsejében | 116 |
| Alapjelenségek és alapfogalmak | 116 |
| Hőmérsékletváltozás a földkéregben | 117 |
| Hőáramlás a földkéregben | 121 |
| A Föld belsejében lévő hőenergia eredete | 122 |
| Rádioaktív jelenségek | 123 |
| A rádioaktív bomlás | 123 |
| A rádioaktív sorok | 124 |
| A rádioaktív hőtermelés | 125 |
| A rádioaktivitás és a tényleges földtani időmeghatározás | 129 |
| A viszonylagos és tényleges kormeghatározás alapja | 129 |
| Az urán-ólom, ólom-ólom és tórium-ólom módszer | 130 |
| A rubidium-stroncium módszer | 134 |
| A C14-es módszer | 135 |
| A Föld életkorának kérdése | 135 |
| A Föld és az elektromágneses jelenségek | 139 |
| A földi mágneses tér | 139 |
| Alapjelenségek | 139 |
| A földi mágneses tér leírása | 140 |
| A földi mágneses tér időbeli változásai | 145 |
| A mágneses tér időbeli változását befolyásoló tényezők | 149 |
| A mágneses háborgások | 157 |
| A földi mágnesség és a vele kapcsolatos jelenségek magyarázata | 160 |
| A földi mágneses tér eredetének kérdése | 160 |
| A földi mágnesség jelenségei és a Föld belső szerkezete | 162 |
| A mágneses tér adatainak mérése | 165 |
| Alapfeladatok | 165 |
| A deklináció mérése | 166 |
| Az inklináció mérése | 167 |
| A mágneses tér vízszintes összetevőjének mérése | 168 |
| A földi mágneses tér variációinak mérése | 172 |
| Térerősségváltozást mérő műszerek (QHM és BMZ műszerek) elve | 173 |
| A mágneses elemek mérési adatainak feldolgozása | 174 |
| A földi (tellurikus) áramok | 175 |
| Potenciálkülönbségek a Föld felszínén | 175 |
| A földi áramok időbeli változásai. Pulzációk | 176 |
| A földi áramok forrása | 178 |
| A földi áramok mérésének elvi alapjai | 180 |
| A Föld és az anyag szilárdsága | 181 |
| Az anyag viselkedése erőhatásokkal szemben | 181 |
| Külső erők és alakváltozások kapcsolata | 181 |
| Rugalmas alakváltozások alapformái | 183 |
| Képlékeny alakváltozások és tönkremenési jelenségek | 186 |
| Kőzetek rugalmas tulajdonságai | 187 |
| Nyomás hatása a kőzetek fizikai viselkedésére | 190 |
| Kőzetek tönkremenési jelenségei | 195 |
| A kőzetek szilárdsági viselkedésének földtani vonatkozásai | 195 |
| A földkéreg egyensúlyának kérdése | 199 |
| Izosztázia és tektonikus erők | 199 |
| Eljegesedési területek egyensúlya | 202 |
| Lepusztulási és lerakódási területek egyensúlya | 205 |
| A mélytengeri árkok környezetének egyensúlya | 206 |
| Mélytengeri területek egyensúlya | 212 |
| Az alpi orogén egyensúlyának kérdése | 212 |
| Az Afrikai-árkok területe | 216 |
| A kéreg egyensúlya India területén | 218 |
| Szigetcsoportok | 220 |
| A Föld felépítése | 221 |
| A Föld anyagi felépítése a geofizikai vizsgálatok alapján | 221 |
| A földkéreg kőzettani felépítése | 221 |
| A geokémiai-meteorit Föld-modell | 224 |
| A Kuhn-Rittmann-féle Föld-modell | 227 |
| A Ramsey-féle Föld-modell | 230 |
| Az asztrofizikai Föld-modell | 231 |
| A Föld kialakulása | 233 |
| A Föld és a földkéreg kialakulásával kapcsolatos elképzelések és azok fizikai alapjai | 233 |
| A feladat | 233 |
| A Föld keletkezésének kérdése | 234 |
| A földkéreg kialakulása | 235 |
| A kontinentális és óceáni területek kialakulása Geszti elképzelése szerint | 236 |
| A szárazulatok tagolódása | 238 |
| A tektonikai erők kérdése | 244 |
| A lánchegységek kialakulására vonatkozó elképzelések | 246 |
| GYAKORLATI GEOFIZIKA | |
| A geofizika alkalmazásának elvi alapjai | 253 |
| Gravitációs módszerek | 256 |
| A nehézségi erő és a szerkezet kapcsolata | 256 |
| A mérés fizikai-kőzettani alapja | 256 |
| A kőzetek sűrűsége | 256 |
| Szerkezeti és felépülési alapformák kapcsolata a sűrűségeloszlással | 260 |
| A nehézségi rendellenesség és ábrázolása | 264 |
| A sűrűségeloszlás és a nehézségi rendellenességek kapcsolata | 268 |
| A nehézségi erő anomáliáinak meghatározása | 273 |
| Graviméterek | 273 |
| A graviméteres terepmérés | 278 |
| A graviméteres mérés feldolgozása | 279 |
| A mérési terület átlagsűrűségének meghatározása a graviméteres mérésből (Nettleton-eljárás) | 286 |
| Az Eötvös-inga | 289 |
| Terepmérés az Eötvös-ingával | 292 |
| A torziós inga mérések feldolgozása | 293 |
| Izogammatérkép elkészítése gradienstérkép alapján | 295 |
| A gravitációs módszer felhasználása mélyviszonyok felderítésére | 296 |
| A gravitációs mérések kiértékelése | 296 |
| Gyakorlati példák a gravitációs mérések területéről | 302 |
| A területi (regionális) hatás és a maradékanomália | 309 |
| Földmágneses módszerek | 316 |
| A földi mágneses tér és a terület kőzettani felépítése | 316 |
| A módszer fizikai-kőzettani alapja | 316 |
| A kőzetek mágneses szuszceptibilitása | 318 |
| A mágneses rendellenesség kapcsolata a kőzetek mágnesezettségével | 320 |
| Szerkezeti és települési alapformák kapcsolata a mágneses rendellenességgel | 326 |
| A földi mágneses tér anomáliáinak meghatározása | 328 |
| Mágneses dőlésmérők | 328 |
| Schmidt rendszerű mágneses terepmérlegek | 332 |
| Fanselau rendszerű torziószálas mágneses terepmérlegek | 332 |
| Terepmérlegek érzékenységének meghatározása Helmholtz-tekerccsel | 336 |
| A mágneses terepmérések kivitele | 337 |
| A mágneses terepmérések feldolgozása | 339 |
| Mozgó mágneses műszerek | 341 |
| A földmágneses módszerek felhasználása mélyviszonyok felderítésére | 343 |
| A mágneses mérések értelmezése | 343 |
| Gyakorlati példák a mágneses mérések területéről | 345 |
| Geoelektromos módszerek | 356 |
| Az elektromos módszerek alkalmazásának alapjai | 356 |
| Kőzetek és ércek elektromos jellemzői | 356 |
| Az elektromos módszerek felosztása | 359 |
| A természetes áramok módszere | 359 |
| A módszer alapelve | 359 |
| A természetes áramok mérésének elve és műszerei | 361 |
| A természetes áramok mérésének kivitele | 363 |
| A természetes áramok mérési adatainak feldolgozása | 363 |
| A természetes áramok mérési adatainak kiértékelése | 364 |
| Gyakorlati példák a természetes árammérések köréből | 365 |
| A földi (tellurikus) áramok módszere | 367 |
| A módszer alapja | 367 |
| A földi áramok mérésére szolgáló műszerek | 370 |
| A földi áramok mérésének kivitele és a mérési adatok feldolgozása | 370 |
| A földi áramok mérési adatainak kiértékelése. Gyakorlati példák | 375 |
| A gerjesztett áramok módszere | 376 |
| A módszer elvi alapja | 376 |
| A gerjesztett árammal való mérés kivitele és a mérési adatok feldolgozása | 378 |
| Gyakorlati példák a gerjesztett árammal való mérések köréből | 381 |
| A potenciálgradiens-viszony módszere | 383 |
| A módszer elvi alapja | 383 |
| A gradiensviszony mérésének kivitele és feldolgozása | 385 |
| Az ellenállásmódszer | 386 |
| A módszer alapja és elve | 386 |
| Az ellenállásmérés műszerei | 389 |
| Az ellenállásmérés kivitele | 391 |
| Az ellenállásmérés feldolgozása | 394 |
| Az ellenállásmérés adatainak kiértékelése | 395 |
| Gyakorlati példák az ellenállásmódszer alkalmazásának köréből | 399 |
| Indukciós módszerek | 404 |
| Az indukciós módszerek alapelve és fajtái | 404 |
| Az indukciós módszerek műszerei | 405 |
| Az indukciós módszerek mérési adatainak feldolgozása és kiértékelése | 407 |
| Gyakorlati példa | 409 |
| Szeizmikus módszerek | 410 |
| A szeizmikus módszerek alkalmazásának elvi alapjai | 410 |
| Kőzetek szeizmikus sebessége | 410 |
| A szeizmikus módszerek osztályozása | 411 |
| A szeizmikus mérés | 413 |
| A reflexiós mérés kivitelének előfeltételei | 413 |
| A refrakciós mérés kivitelének előfeltételei | 415 |
| A rengéskeltés | 415 |
| A robbantás technikája és a lőláda | 417 |
| A rengésfelvevők (szeizmométerek) | 420 |
| Az erősítőberendezés | 422 |
| A szeizmikus erősítő működése | 423 |
| A galvanométerek | 424 |
| Az időjeladó-berendezés | 427 |
| A szeizmikus terepmérés | 428 |
| A reflexiós szeizmogrammok feldolgozása | 430 |
| A refrakciós szeizmogrammok feldolgozása | 433 |
| A reflexiós szeizmogrammok korrekciói | 436 |
| A szeizmikus szelvény és térkép | 437 |
| A szeizmikus módszer felhasználása mélyviszonyok felderítésére | 440 |
| A szeizmikus mérések adatainak földtani kiértékelése | 440 |
| Gyakorlati példák a szeizmikus módszer alkalmazási területéről | 441 |
| Geotermikus módszerek | 447 |
| A geotermikus módszer és geotermikus mérés | 447 |
| A módszer fizikai és kőzettani alapjai | 447 |
| Kőzethőmérséklet mérésére szolgáló terepműszerek | 448 |
| A geotermikus terepmérések kivitele | 449 |
| A geotermikus mérések feldolgozása és kiértékelése | 449 |
| Gyakorlati példák a termikus mérések alkalmazására | 450 |
| Rádioaktív módszerek | 453 |
| A rádioaktív módszer és mérés elvi alapjai | 453 |
| A módszer fizikai és kőzettani alapja | 453 |
| A rádioaktív gammasugárzás mérése | 454 |
| A rádioaktív terepmérések kivitele és feldolgozása | 456 |
| A rádioaktív mérések földtani kiértékelése | 456 |
| Geokémiai módszerek | 457 |
| Geokémiai szénhidrogénkutatás | 457 |
| A módszer alkalmazásának elvi alapjai | 457 |
| A geokémiai terepmunkák kivitele | 458 |
| A minták laboratóriumi feldolgozása | 460 |
| A laboratóriumi elemzések eredményeinek feldolgozása | 464 |
| A geokémiai adatok értelmezése és néhány gyakorlati példa | 465 |
| Bakteriológiai módszer a szénhidrogénkutatásban | 467 |
| A módszer elvi alapjai | 467 |
| A minták gyűjtése és laboratóriumi feldolgozása | 467 |
| A bakteriológiai módszer jelentősége | 468 |
| Geokémiai módszerek alkalmazása ércek és egyéb nyersanyagok kutatására | 468 |
| A geokémiai érckutatás alapelve | 468 |
| Sókutatás geokémiai módszerekkel | 469 |
| Mélyfúrások fizikai vizsgálata | 470 |
| A fizikai vizsgálatok jelentősége a mélységbeli viszonyok tisztázásában | 470 |
| Áttekintés | 470 |
| Elektromos természetes potenciál és ellenállásszelvényezések | 471 |
| Természetes potenciál kialakulása a mélyfúrásban és kapcsolata a rétegviszonyokka | 471 |
| A rétegek elektromos ellenállásának kapcsolata a kőzetviszonyokkal | 472 |
| Természetes potenciál szelvény és ellenállásszelvény felvétele | 473 |
| A természetes potenciál szelvény és az ellenállásszelvények kiértékelése | 478 |
| Nagyellenállású rétegek szelvényezése | 480 |
| Mikroszelvényezés | 481 |
| Gyakorlati példák az ellenállás és természetes potenciálszelvényezések köréből | 483 |
| Gerjesztett potenciál szelvényezés | 487 |
| A szelvényezés elvi alapja | 487 |
| A gerjesztett potenciál szelvényezéséhez alkalmazott berendezés | 488 |
| A PP-szelvény mérésének kivitele és feldolgozása | 489 |
| A PP-szelvény kiértékelése | 491 |
| Gyakorlati példák a gerjesztett potenciál szelvényezések alkalmazása köréből | 494 |
| Indukciós szelvényezés | 495 |
| Az indukciós szelvényezés elvi jelentősége | 495 |
| Indukciós szelvényező berendezés és indukciós szelvény | 496 |
| Rádioaktív és neutronszelvényezés | 497 |
| A rádioaktív és neutronszelvényezés jelentősége és elve | 497 |
| A rádioaktív és neutronszelvényezés kivitele | 499 |
| A rádioaktív és neutronszelvények kiértékelése | 500 |
| Gyakorlati példák a rádioaktív és neutronszelvényezés alkalmazása köréből | 502 |
| Termikus szelvényezés | 503 |
| Mágneses szelvényezés | 505 |
| Szeizmikus szelvényezés | 506 |
| Fúróhaladási sebesség szelvény | 508 |
| Geokémiai szelvényezés | 510 |
| Rétegdőlés-mérés | 511 |
| Technikai mérések a mélyfúrásban | 512 |
| Lyukferdeségmérés | 512 |
| Lyukbőségmérés | 513 |
| A geofizikai mérések alkalmazása | 515 |
| Összefoglalás | 515 |
| Betűrendes tárgymutató | 519 |
Folytatás Microsoft-tal