| Bevezetés | 5 |
| A földkéreg anyagainak megismerése | 5 |
| A földanyagok használatbavétele | 5 |
| A geológia elvi feladata | 6 |
| Prognózis nyújtása | 6 |
| Földanyagok komplex hasznosítása | 7 |
| Földanyagok ipari felhasználásra való előkészítése | 7 |
| Az emberi megismerés folyamata | 7 |
| Földtan mint tantárgy | 8 |
| Az ismeretanyag sajátosságai | 8 |
| A földkéreg sokkomponensű rendszere | 8 |
| Az emberiség meghatározott tér-idő szinthez kötöttsége | 8 |
| A földtani ismeretanyag mennyisége és minősége | 8 |
| Geológiai szintézis | 8 |
| Alapelemek készségszerű ismerete | 9 |
| Ismeretanyag elsajátításának célja | 9 |
| A földtani ismeretek forrása | 9 |
| A földtani folyamatok funkciója | 9 |
| A tantárgy elsajátításának módszertani követelményei | 9 |
| Az elsajátítandó ismeretek rendszere | 11 |
| A földtan mint tudomány | 13 |
| A földtan tudománya, fogalmi definíciója | 13 |
| Filozófiai alapon | 13 |
| Rendszerelméleti alapon | 13 |
| Ismeretelméleti alapon | 13 |
| Tudománytörténeti megfogalmazásban | 13 |
| A földtani tudományok kialakulása | 13 |
| Kezdetek | 13 |
| Kísérletek a földtani folyamatok értelmezésére | 15 |
| A tudomány első megfogalmazásai | 15 |
| Robbanásszerű fejlődés | 15 |
| A földtani tudomány módszerei | 16 |
| Elvi alapok | 16 |
| A földtani ismeretek gyűjtésének formái | 16 |
| A megismerési módszerek típusai | 17 |
| Az anyagi világ hierarchiája | 18 |
| Kvarkok | 18 |
| Elemi részecskék | 18 |
| Atomok | 18 |
| Molekulák | 23 |
| Kőzetek | 23 |
| Földtani testek | 24 |
| Kéregelemek | 24 |
| A földkéreg és a földalkatú bolygók szilárd kérge | 25 |
| A Föld és a bolygók (holdak) | 25 |
| A naprendszer | 25 |
| Galaxis | 26 |
| Univerzum | 26 |
| Tágabb kozmikus környezetünk, a Galaxis | 27 |
| A kozmikus távolságmérés egységei | 27 |
| Kozmikus mozgások nyomonkövetése | 28 |
| Csillagméretű objektumok állapotjelző paraméterei | 28 |
| A Galaxis szerkezete | 31 |
| A Galaxis anyagi összetétele | 32 |
| A Galaxisok rendszere és genezise | 33 |
| Szűkebb kozmikus környezetünk: A naprendszer | 35 |
| Naprendszerünk központi égitestje: a Nap | 37 |
| Alaki vonatkozások | 37 |
| A Nap anyaga | 37 |
| A Nap sajátos jelenségei | 39 |
| A napjelenségek értelmezése | 39 |
| A Nap kialakulása-fejlődése | 41 |
| A világegyetem kémiai elemeinek létrehozása | 44 |
| A Nap és a naptevékenység közvetlen földfelszíni kihatásai | 44 |
| A naprendszer bolygói | 45 |
| Közös általános szerkezeti jellemvonások | 45 |
| A bolygópályák | 45 |
| A bolygók anyagi összetétele, szerkezete | 46 |
| A bolygófelszíni élet problémája | 48 |
| A Mars | 51 |
| A Vénusz | 51 |
| A naprendszer holjai | 51 |
| A Föld holdja | 53 |
| A naprendszer többi objektumai | 54 |
| Meteorok | 54 |
| Üstökösök | 56 |
| A naprendszer genezise | 57 |
| A Föld mint égitest | 59 |
| Külső geoszférák | 59 |
| Atmoszféra | 61 |
| A hidroszféra | 64 |
| Kontakt geoszférák | 66 |
| Belső geoszférák | 68 |
| A kőzetöv (lithoszféra) | 68 |
| A kőzetöv alatti geoszférák | 69 |
| A belső geoszférák anyagi összetétele | 69 |
| Az anyagi összetétel értelmezése, geofázisok, geokémiai elemcsoportok | 79 |
| A Föld geoszféráinak kialakulása | 87 |
| A dilatáció | 88 |
| A kontrakció | 89 |
| A mélyáramok | 91 |
| A geoszféra határfelületek elmozdulása | 91 |
| Lassú disszipációs földfejlődési modell | 92 |
| A földfejlődés általános tendenciája | 93 |
| A földkéreg | 94 |
| Vastagsága, vertikális nagyszerkezete | 94 |
| A földkéreg anyagi összetétele | 96 |
| Kémiai összetétel | 96 |
| Ásványos összetétel | 101 |
| Kőzettani összetétel | 104 |
| Az anyagi összetétel tér- és időbeli változásai (A lichoszféra anyagának körforgalma) | 105 |
| A lithoszféra anyagi körforgalmának első szakasza: Magmás geofázisok | 115 |
| Az intruziós mélység jelentősége | 116 |
| A magmaolvadék kémiai összetétele | 118 |
| Geofázisok tér- és időbeli változásai | 119 |
| A lithoszféra anyagi körforgalmának második szakasza: Üledékes geofázisok | 120 |
| Szárazulati felszínek talajövi geofázisai | 120 |
| Exogén szubakvatikus geofázisok | 127 |
| A lithoszféra anyagi körforgalmának harmadik szakasza: Metamorf geofázisok | 130 |
| Általános jellemvonások | 130 |
| A folyamat szakaszai | 132 |
| Az anyagi összetétel változásai | 132 |
| A folyamat természeti megnyilvánulása | 134 |
| A lithoszféra anyagi körforgalmának területi és időbeli rendje | 135 |
| Az anyagi körforgalom kialakulása | 135 |
| Az anyagi körforgalom állandósulása | 135 |
| A körfolyamat természeti földfelszíni megnyilvánulása | 137 |
| A földkéreg genetikai egységei: kéregelemek | 137 |
| A kéregkörforgalom kapcsolatai | 138 |
| Az anyagi körforgalom korábbi és jelenlegi területi rendje | 138 |
| A földtani testek, mint a földkéreg genetikailag egységes alkotóelemei | 147 |
| A földtani testek megismerésének gyakorlati jelentősége | 147 |
| A földtani testek, összletek általános jellemvonásai | 147 |
| A zonalitás, mint a földtani testek belső struktúrájának legáltalánosabb jellemvonása | 148 |
| A földtani mozgásfolyamatok telepképződési kihatásai | 149 |
| A magmás mozgásfolyamat liquidmagmás szakasza | 151 |
| A magma fogalma és képződése | 151 |
| A magmatömegek alakja | 152 |
| A magma fizikai állapota | 152 |
| A magma anyagi összetétele | 153 |
| A magma belső mozgásfolyamatai | 153 |
| Az olvadékképződés, vagy anatexis | 155 |
| A magma anyagának belső rendeződése: differenciáció | 156 |
| A magma külső anyagfelvétele: asszimiláció | 157 |
| A magma kristályosodása | 158 |
| A magma genetikai típusai: magmaprovinciák | 161 |
| A pacifikus magmaprovincia | 163 |
| Az atlanti magmaprovincia | 163 |
| A mediterrán magmaprovincia | 163 |
| A kontinentális magmaprovincia | 163 |
| A liquidmagmás földtani testek strukturális alkata | 164 |
| A liquidmagmás ércesedés | 166 |
| A magma kontaktjának folyamatai | 172 |
| A magma és a mellékkőzetek kölcsönhatásainak elvi alapjai | 172 |
| A kölcsönhatások kialakulásának természeti lehetőségei | 173 |
| A kölcsönhatások, kontakt folyamatok típusai | 175 |
| Kontakt metamorfózis | 177 |
| Kontakt metaszomatózis | 177 |
| A kontakt burok belső struktúrája: metaszomatikus szkarn övek | 177 |
| Elsődleges szkarn övek | 179 |
| Ellentmondások | 179 |
| Másodlagos szkarn övek | 179 |
| Metaszomatikus érctelepek | 181 |
| A magmás mozgásfolyamat utómagmás szakasza | 183 |
| Történeti vonatkozások | 183 |
| Az utómagmás anyagmozgás kialakulása | 183 |
| Az utómagmás anyag összetétele | 186 |
| Elemi összetétel | 186 |
| Az ásványos összetétel: kristályosodás | 186 |
| A kristályosodás értelmezése | 186 |
| Az utómagmás testek belső struktúrája | 189 |
| Az utómagmás testek mellékkőzeteinek belső struktúrája | 194 |
| A komplex anyagmozgási feszültséglejtő | 195 |
| A geofázisok utómagmás elbontási kőzetfáciesei | 196 |
| A kőzetfáciesek változékonysága | 201 |
| Utómagmás érctelepek | 202 |
| A pegmatitos geofázis telepei | 202 |
| A pneumatolitos geofázis telepei | 203 |
| A hidrotermális geofázis érctelepei | 204 |
| A magmás anyagmozgás vulkáni kifejlődése | 212 |
| A vulkanizmus fogalma | 212 |
| A vulkáni olvadékanyag képződése, a folyamat típusai | 213 |
| A pacifikus magmaprovinciában: pacifikus típus | 214 |
| Az atlanti magmaprovinciában: óceáni típus | 214 |
| A mediterrán magmaprovinciában: mediterrán típus | 215 |
| A kontinentális magmaprovinciában: kontinentális típus | 215 |
| A kitörési centrumok kialakulása | 215 |
| A vulkáni anyag földkéregbeli pályája | 215 |
| A vulkáni anyagmozgási pálya jellemző szakaszai | 217 |
| A vulkáni pálya kialakulása | 217 |
| A vulkáni anyagmozgás szakaszossága, ritmusai | 220 |
| A vulkáni anyag összetétele | 221 |
| Anyagi elkülönülés | 221 |
| Eszményi szélső helyzetben | 223 |
| Természetes körülmények között | 223 |
| A recens vulkáni működés | 223 |
| Pacifikus magmaprovincia | 224 |
| Mediterrán magmaprovincia | 227 |
| Atlanti magmaprovincia | 228 |
| Kontinentális magmaprovincia | 229 |
| A vulkáni kőzettestek alakja és belső struktúrája | 229 |
| Savanyú exploziós tevékenység | 230 |
| A savanyú excrúziós tevékenység | 236 |
| Neutrális effúziók | 236 |
| Bázikus effúziók | 247 |
| A vulkáni működés különös esetei | 247 |
| Krátertó kitörések | 248 |
| Vulkáni gleccserkatasztrófák | 248 |
| Tengeralatti kitörések | 248 |
| Vulkánembriók | 249 |
| Felszín alatti vulkánosság | 249 |
| Álvulkános jelenségek | 249 |
| A vulkáni utóműködés | 249 |
| Fogalma | 249 |
| Kialakulása | 251 |
| Vulkáni utóműködés megnyilvánulása, típusai | 251 |
| Geotermikus feláramlások okozta mellékkőzet elváltozások, nyesanyagtelepek | 254 |
| A külső geoszférák mozgásai és azok hatása a földkéreg anyagára | 258 |
| A külső geoszféramozgások általános jellemvonásai | 258 |
| A külső geoszférák földkéreg anyagára gyakorolt hatása | 259 |
| Az atmoszféra mozgásai | 260 |
| Az atmoszféra mint szállító közeg | 260 |
| A mozgás kialakulása, típusai | 260 |
| A mozgás első eredménye: a szél pusztító munkája (defláció) | 261 |
| A mozgás második eredménye: a szél építő munkája (eolikus akkumuláció) | 262 |
| A hidroszféra hatása a földkéreg anyagára | 263 |
| A kéreg anyagának szelektív fellazítása: mállás | 263 |
| A kéreg anyagának szelektív vízi szállítása | 267 |
| A folyóvízi szállítás tér- és időbeli intenzitásváltozásai: terász- és törmelékkúp-képződés | 269 |
| A jég hatása a földkéregre | 273 |
| Általános jellemvonások | 273 |
| A magashegységi jégtakaró | 275 |
| A poláris jégtakaró | 277 |
| A Kárpát-medence negyedidőszaki klímaviszonyai: a hazai jégkorszak | 278 |
| Az eljegesedés okai | 281 |
| A lithoszféra felszínének gravitációs hatásokra végbemenő mozgásai | 281 |
| A külső geoszféramozgások genetikai kapcsolatai | 283 |
| A mobilizált kéreganyag lerakódásának törvényszreűségei. Üledékgyűjtők feltöltődési folyamata | 285 |
| Általános megállapítások | 285 |
| Az üledékgyűjtő medencék típusai | 285 |
| A tómedencék feltöltődési folyamata | 286 |
| A tómedence képződés | 286 |
| A feltöltődési folyamat lényege | 287 |
| A feltöltődés belső mechanizmusa | 287 |
| A feltöltődési folyamat szakaszai | 288 |
| A szakaszok által létrehozott általános üledékrend | 290 |
| A földtani múlt üledékekkel kitöltött medencéinek nyomozása | 290 |
| Az általános üledékrend szingenetikus zavarai: üledékritmusok | 297 |
| A klíma hatása a medencefeltöltő üledékek minőségére: a medencék klimatikus típusai | 298 |
| Geoszinklinálisok feltöltődési folyamata | 306 |
| A feltöltődés szakaszai | 307 |
| A geoszinklinális összletek, mint a feltöltődési folyamat eredményei | 311 |
| Hasznosítható nyersanyagok képződésének lehetőségei, az orogenezis nyersanyagszériája | 312 |
| A Kárpát-medence fejlődéstörténete a geoszinklinális orogenetikus folyamatok tükrében | 317 |
| A föld globális orogenezisei | 321 |
| A kéregrészek elmozdulásainak felszíni és kéregszerkezeti kihatásai | 325 |
| A földkéreg geológiai mozgásfolyamatainak időrendje | 333 |
| A földtani kormeghatározás módszerei | 333 |
| Relatív kormeghatározási módszerek | 334 |
| Közelítő abszolút kormeghatározási módszerek | 340 |
| Az abszolút földtani kormeghatározás laboratóriumi módszerei | 340 |
| A Föld őskora: archeozoikum | 341 |
| A Föld paleozoos története | 341 |
| A kambrium | 342 |
| A szilur | 343 |
| A devon | 343 |
| A karbon | 344 |
| A perm | 345 |
| A Föld mezozoos fejlődése | 347 |
| A triász időszak | 347 |
| A jura időszak | 349 |
| A kréta időszak | 349 |
| A Föld kainozoos fejlődéstörténete | 351 |
| A magyarországi eocén | 351 |
| A magyarországi oligocén | 355 |
| A magyarországi neogén | 357 |
| A kéreg fejlődésének utolsó szakasza: a negyedidőszak | 361 |
| Az egyes témakörök részletesebb tanulmányozásához javasolható fontosabb áttekintő munkák | 363 |
| A tárgykörrel kapcsolatosan megjelenő fontosabb hazai folyóiratok és folyamatosan megjelenő szakirodalmi művek | 365 |
| Tartalomjegyzék | 367 |
Folytatás Microsoft-tal