| I. kötet | |
| Előszó | 3 |
| Bevezetés | 5 |
| A Föld mint égitest | |
| A Föld alakja és nagysága | 14 |
| A naprendszer és a Föld | 15 |
| A naprendszer eredete | 16 |
| Meteoritok | 18 |
| A Föld kialakulása | 20 |
| A Föld tagozódása | |
| A Föld sűrűsége | 22 |
| Izosztázia | 24 |
| A Föld külső részei | |
| Az atmoszféra | 26 |
| Éghajlati övek | 30 |
| Hidroszféra | 32 |
| A tengervíz összetétele | 33 |
| A tengervízben oldott gázok | 35 |
| A tenger sűrűsége | 35 |
| A tenger vizének hőmérséklete | 36 |
| Litoszféra | 44 |
| Kőzettan | |
| Ásványtani alapismeretek. A kőzetek csoportosítása | 61 |
| A kőzetek földtani megjelenési alakja. Eruptív kőzetek | 61 |
| A kristályok szerkezete | 69 |
| Az elegyrészek nagysága | 84 |
| Az elegyrészek jelentősége | 85 |
| A kőzetek vizsgálatának fénytani módszerei | 86 |
| A vizsgálat közönséges fényben. A fontosabb mikroszkópos eljárások | 88 |
| Fontosabb kőzetalkotó ásványok | 102 |
| Kvarc | 102 |
| Tridimit, krisztobalit, kalcedon, achát | 104 |
| Opál, hialit | 105 |
| Földpát csoport. Káliföldpátok | 106 |
| Plagioklászok | 107 |
| Földpátpótló ásványok. Nefelin, eleolit | 110 |
| Leucit, szodalit, melilit | 111 |
| Cancrinit, csillámok, biotit, muszkovit | 112 |
| Csillámokhoz hasonló kifejlődésű ásványok | 113 |
| Klorit, glaukonit, kaolinit | 113 |
| Talk, steatit, szerpentin | 114 |
| Piroxéncsoport | 115 |
| Amfibolok csoportja | 117 |
| Olivin, gránát | 119 |
| Cordierit, andaluzit | 120 |
| Sillimanit, staurolit, turmalin, disztén | 121 |
| Epidot, topáz, zeolitok | 122 |
| Titanit, cirkon | 123 |
| Rutil, ónkő (kassziterit), spinellcsoport, megnetit | 124 |
| Hematit, ilmenit | 126 |
| Apatit, pirit, markazit | 127 |
| Kalcit, magnezit | 128 |
| Dolomit, sziderit, aragonit, fluorit, folypát | 129 |
| Barit (súlypát); kloridok, kősó, szilvin, carnallit, kainit, kieserit, epsomit, keserűsó | 130 |
| Glaubersó, anhidrit, gipsz, jég | 131 |
| Grafit | 132 |
| Kőzetek a külszínen | |
| A kőzetek elválása | 133 |
| Az elválás és a mérnöki munka | 138 |
| A kőzetek színe | 140 |
| A kőzetek gyakorlati keménysége | 141 |
| Eruptív kőzetek | |
| Az eruptív kőzetek osztályozása | 145 |
| Az alkáli-mészkőzetek és alkálikőzetek | 146 |
| Mélységi kőzetek | |
| Gránit | 148 |
| Szienit | 154 |
| Eleolitszienit | 156 |
| Diorit | 158 |
| Gabbró | 160 |
| Peridolit és szerpentin | 163 |
| Bázisos alkáliplutonitok | 164 |
| Telérkőzetek | 165 |
| Eruptív kvarctelérek, lamprofirok | 168 |
| Kiömlési kőzetek | |
| Riolit és kvarcporfir | 171 |
| Trachit és porfir | 176 |
| Fonolit | 177 |
| Andezit, dácit és porfirit, kvarcporfirit | 179 |
| bazalt, diabáz és melafir | 185 |
| Pikrit és pikritporfirit | 196 |
| Vulkáni tufák | 196 |
| Üledékes kőzetek | |
| A kőzetek pusztulása. Fizikai mállás | 200 |
| KÉmiai mállás | 207 |
| Szállítás és ülepedés | 213 |
| Diagenezis | 221 |
| JÜledékes kőzetek beosztása és rétegzése | 223 |
| A törmelékes kőzetek | 226 |
| Homok | 228 |
| Agyag | 263 |
| Csapóföld | 299 |
| Bauxit | 309 |
| A talaj | 302 |
| A talajok osztályozása. A szerves talajok | 306 |
| Összeálló törmelékes kőzetek | 316 |
| Konglomerátum és breccsa | 316 |
| Homokkő | 319 |
| Lösz | 326 |
| Agyagpala | 332 |
| Kémiai üledékes kőzetek | 334 |
| Karbonátkőzetek | 335 |
| Mészkő | 335 |
| Dolomit | 351 |
| Magnezit | 355 |
| Sziderit | 356 |
| A lagunák üledékei | 357 |
| Gipsz | 360 |
| Anhidrit. Kősó | 364 |
| Kovasav- vagy kovakőzetek | 370 |
| Vaskőzetek | 376 |
| Üledékes mangánércek | 377 |
| Foszfát | 378 |
| Guánó. Szén | 379 |
| Kőolaj. Kőolaj képződése és előfordulása | 400 |
| Metamori kőzetek | |
| Hőokozta metamorfózis | 410 |
| Kataklázos metamorfózis | 413 |
| Regionális metamorfózis | 414 |
| Mélységi zónák | 415 |
| Gnájsz | 420 |
| Csillámpala | 423 |
| Fillit | 426 |
| Kloritpala. Kvarcpala, kvarcit | 427 |
| Talkpala és talk | 428 |
| Amfibolit és amfibolpala | 428 |
| Szerpentin és szerpentinpala | 429 |
| Márvány | 431 |
| Granulit | 431 |
| Eklogit - A 3 nagy kőzetcsoport összefoglalója | 432 |
| Dinamikai geológia | |
| Exogén külső erők hatása | |
| Az esővíz hatása | 436 |
| A folyóvíz geológiai munkája | 443 |
| Vízgyűjtő terület a Kárpátok ívén belül | 446 |
| Az erózió | 450 |
| Az erózió részei | 451 |
| A folyó-szakaszok | 453 |
| Folyóvizek felső szakasza | 455 |
| Folyóvizek középső szakasza | 458 |
| Zátonyok | 460 |
| Örvények | 462 |
| Folyóvizek alsó szakasza | 463 |
| A folyó üledékei | 465 |
| Folyók deltája | 467 |
| A völgyek kialakulása | 471 |
| Árvíz | 482 |
| A tavak | 487 |
| Talajvíz vagy földalatti víz | 492 |
| A kőzetek hézagtérfogata | 497 |
| A talajvíz a törmelékes kőzetekben | 500 |
| A talajvíz tükör mesterséges süllyesztése | 509 |
| A karsztvíz útja | 520 |
| Az ártézi víz | 523 |
| Források | 528 |
| Lefelé folyó források | 528 |
| Felszálló források | 534 |
| A szökőforrások (gájzírok) | 536 |
| A talaj nedvessége és az épületek | 552 |
| Felszíni mozgások lejtőkön | 553 |
| Kőzetek megvédése | 567 |
| A tenger geológiai munkája | 571 |
| A tengeri üledékek | 575 |
| A jég munkája. Gleccserek | 581 |
| A szél munkája | 597 |
| Az élő anyagok földtani jelentősége | 609 |
| Függelék | |
| A kőzetek néhány fontosabb fizikai tulajdonsága | 618 |
| Térfogatsúly és fajsúly | 618 |
| A kőzetek szilárdsága | 620 |
| Törőszilárdság | 620 |
| Szakító vagy húzó szilárdság | 623 |
| Hajlító és nyíró szilárdság | 624 |
| A kőzetek kopása | 625 |
| A kőzetek megmunkálhatósága | 627 |
| Kőzetek levegőt áteresztő képessége | 631 |
| A kőzetek és a növényzet | 632 |
| Tárgymutató | 633 |
| Előszó a II. kötethez | 3 |
| Dinamikai geológia | |
| Endogén belső erők hatása | |
| Vulkánosság | 5 |
| Szilikátos rendszerek | 7 |
| Vulkánosság a felszín alatt | 13 |
| A plutonok alakja, előfordulása | 13 |
| Vulkánosság a felszínen | 17 |
| A vulkáni kitörések | 24 |
| A vulkánok főúbb típusai | 27 |
| A vulkánosság oka | 29 |
| A vulkánok eloszlása | 30 |
| Vulkánok gázkitörései | 33 |
| Vulkáni utóhatások | 35 |
| Érctelepek | 38 |
| Földrengés | 44 |
| A Föld felépítése | 55 |
| Szerkezettan | |
| Szárazföld- és hegyképződés | 75 |
| Tektonikai repedések | 78 |
| Vetődések | 79 |
| Csoportos vetődések | 86 |
| Vetődések és a mérnöki munka | 89 |
| Gyűrődések | 90 |
| Gyűrődések vetődésekkel | 94 |
| A gyűrűdés és a mérnöki munka | 96 |
| A szerkezeti elmozdulások és a mérnöki munka | 99 |
| A kőzetek viselkedése nyomás hatására | 101 |
| Kőzetek viselkedése húzás hatására | 102 |
| Hegységtípusok | 108 |
| A Kárpátok az Alpidák hegyrendszerében | 125 |
| Magyarország szerkezeti helye az Alpidákban | 129 |
| A Szovjetunió földje szerkezetének vázlata | 132 |
| Régi hegyláncok | 135 |
| A földkéreg mozgásainak összefoglalása | 138 |
| A vetődések és gyűrődések felismerése | 139 |
| Kőzethasadékok és repedések mérnöki szempontból | 142 |
| Földmágnesség | 145 |
| Elektromos tulajdonságok | 149 |
| A kőzetek radioaktív tulajdonságai | 151 |
| A nehézségi erő mérésének gyakorlati alkalmazása | 156 |
| Izosztázia értelmezések | 163 |
| Orogenezis napjainkban | 166 |
| Geotektonikai elméletek | 169 |
| Kémiai geológia | |
| A Földgömb héjas szerkezete és összetétele | 176 |
| A litoszféra általános összetétele | 177 |
| Az elemek gyakorisága | 178 |
| Geokémiai elkülönülés a Földben | 179 |
| Anyagvándorlások a Föld belsejében | 182 |
| Differenciálódás | 182 |
| A pacifikus és atlanti kőzetek időbeli és térbeli eloszlása | 186 |
| A kőzetasszimiláció | 187 |
| A migmatitok. Gránitosodás | 189 |
| A metamorfózis anyagvándorlása | 190 |
| Az elemek vándorlása a Föld felszíne közelében és a felszínen | 191 |
| Orogenezis és anyagvándorlás | 193 |
| A rétegtan elvei | 197 |
| A sztratigráfia vagy rétegtan elvei | |
| A rétegek korának megállapítása | 201 |
| A szerves maradányok rétegtani jelentősége | 204 |
| Az állatvilág rendszere | 210 |
| Táblázat a növények és az állatok földtani időbeli elterjedéséről | 214 |
| Földtani időszámítás | 215 |
| Földtörténet | |
| Földtörténeti korok | |
| Archeozoikum vagy őskor | 226 |
| Paleozoikum | 231 |
| Mezozoikum | 296 |
| Kainozoikum | 376 |
| Kvárter vagy negyedidő | 438 |
| Függelék | |
| A geológiai térkép és szelvény | 467 |
| A geológiai szelvény | 472 |
| Geológiai megfigyelések az alapozási munka megkezdése előtt | 473 |
| A kőzetek az alapozás szempontjából | 475 |
| A kőzetek teherbírása | 475 |
| Kőbányák, homok-, kavics-, agyagfejtők telepítése | 476 |
| Irodalom | |
| Alkalmazott rövidítések | 483 |
| Általános geológia | 484 |
| Kőzettan | 490 |
| Általános kőzettan | 490 |
| Eruptív kőzetek | 492 |
| Üledékes kőzetek | 494 |
| Átalakult kőzetek | 500 |
| Ércek | 500 |
| Egyéb ásványi anyagok | 501 |
| Tájgeológia | 502 |
| Budapest | 502 |
| Dunazúg-hegység | 504 |
| Velencei-hegység | 505 |
| Vértes-hegység | 506 |
| Bakony-hegység | 506 |
| Balaton vidéke | 506 |
| Dunántúl sík része | 507 |
| Kőszeg-Sopron vidéke | 508 |
| Mecsek-hegység | 508 |
| Börzsönyi-hegység | 509 |
| Cserhát-hegység | 509 |
| Mátra | 511 |
| Bükk | 512 |
| Hegyalja | 513 |
| Alföld | 514 |
| Hidrogeológia | 517 |
| Mérnökgeológia | 524 |
| Hegyszerkezettan | 529 |
Folytatás Microsoft-tal