Esztétikai előadások I. (töredék)

Szerző

Georg Wilhelm Friedrich Hegel

Szerkesztő

Fordító

'Georg Wilhelm Friedrich Hegel: Esztétikai előadások I. (töredék) ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1952
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	463 oldal
Sorozatcím:	Filozófiai írók tára
Kötetszám:	4
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Töredék kötet.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Bevezetés az esztétikába	1
Az esztétika elhatárolása és a művészt filozófiája elleni néhány ellenvetés cáfolata	3
A szép és a művészet tudományos tárgyalásának módjai	15
A művészeti szép fogalma	23
Szokásos elképzelések a művészetről	26
A műalkotás, mint emberi tevékenység terméke	26
A műalkotás, mint az ember érzéke számára az érzékiből felvett alkotás	33
A művészet célja	42
A művészet igazi fogalmának történeti levezetése	56
A kanti filozófia	57
Schiller, Winckelmann, Schelling	61
Az irónia	64
Felosztás	70
A művészeti szép eszméje vagy az eszmény
A művészet viszonya a véges valósághoz, a valláshoz és a filozófiához	93
A szép fogalma általában
Az eszme	109
Az eszme létezése	113
A szép eszméje	114
A természeti szép
A természeti szép, mint olyan	120
Az eszme, mint élet	120
A természeti elevenség, mint szép	128
Ennek vizsgálatmódjai	134
Az érzéki anyag absztrakt formájának és absztrakt egységének külső szépsége	137
Szabályszerűség, szimmetria, törvényszerűság és harmónik	138
Az érzéki anyag absztrakt egysége	145
A természeti szép fogyatékossága	146
A benső a közvetlenben, mint csak benső	148
A közvetlen egyedi létezés függősége	151
Ennek korlátozottsága	154
A művészeti szép vagy az eszmény
Az eszmény, mint olyan	158
A szép individualitás	158
Az eszmény viszonya a természethez	164
Az eszmény meghatározottsága	178
Az eszményi meghatározottság, mint olyan	179
Az isteni, mint egység és általánosság	179
Mint istenkör	179
Az eszmény nyugalma	180
A cselekmény	181
Az általános világállapot	183
A szituáció	200
A cselekmény	221
Az eszmény külsőleges meghatározottsága	248
Absztrakt külsőlegesség, mint olyan	250
A konkrét eszmény összhangzása külsőleges realitásával	257
Az eszményi műalkotás külsőlegessége a közönséggel kapcsolatban	268
A művész	285
Fantázia, zseni és ihlet	285
Az ábrázolás objektivitása	293
Modor, stílus és eredetiség	296
Az eszmény fejlődése a művészeti szép különös formáivá
Bevezetés és felosztás	307
A szimbolikus művészeti forma
A szimbolumról általában	311
Felosztás	323
A tudattalan szimbolika
A jelentés és alak közvetlen egysége	332
Zoroaszter vallása	334
Ennek szimbolumnélküli tipusa	337
Művészietlen felfogás és ábrázolás	339
A fantasztikus szimbolika	341
Az indiai Brahma-szemlélet	343
Az indiai fantázia érzékisége, mértéknélkülisége és megszemélyesítő tevékenysége	344
A megtisztulásra és bűnbánatra vonatkozó szemlélet	354
A tulajdonképeni szimbolika	355
A holtak egyiptomi felfogása és ábrázolása; piramisok	362
Állatkultusz és állatmaszkok	364
Tökéletes szimbolika; Memnonok, Isis és Osiris	365
A fenségesség szimbolikája
A művészet panteizmusa	372
A hindu költészet	373
Mohamedán költészet	374
Keresztény misztika	378
A fenségesség művészete	378
Isten, mint a világ megteremtője és ura	380
Az istenektől megfosztott véges világ	381
Az emberi individuum	382
Az összehasonlító művészeti forma tudatos szimbolikája
A külsőségesből kiinduló összehasonlítások	389
A mese	390
Példázat, közmondás, apológia	397
Átváltozások	400
Összehasonlítások, amelyek a képszerű ábrázolásban a jelentéssel kezdődnek	402
A talány	404
Az allegória	405
Metafora, kép, hasonlat	409
A szimboliius művészeti forma eltűnése	428
A tanköltemény	430
A leíró költészet	431
A régi epigramma	433
Jegyzetek	434

Témakörök

Georg Wilhelm Friedrich Hegel

Georg Wilhelm Friedrich Hegel műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Georg Wilhelm Friedrich Hegel könyvek, művek