1.031.459

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Esztétikai előadások I-III.

Szerző
Szerkesztő
Fordító

Kiadó: Akadémiai Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 1.282 oldal
Sorozatcím: Filozófiai írók tára
Kötetszám: 4, 10, 12
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN: 963-05-2637-9
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

I. kötet
Bevezetés az esztétikába1
Az esztétika elhatárolása és a művészt filozófiája elleni néhány ellenvetés cáfolata3
A szép és a művészet tudományos tárgyalásának módjai15
A művészeti szép fogalma23
Szokásos elképzelések a művészetről26
A műalkotás, mint emberi tevékenység terméke26
A műalkotás, mint az ember érzéke számára az érzékiből felvett alkotás33
A művészet célja42
A művészet igazi fogalmának történeti levezetése56
A kanti filozófia57
Schiller, Winckelmann, Schelling61
Az irónia64
Felosztás70
A művészeti szép eszméje vagy az eszmény
A művészet viszonya a véges valósághoz, a valláshoz és a filozófiához93
A szép fogalma általában
Az eszme109
Az eszme létezése113
A szép eszméje114
A természeti szép
A természeti szép, mint olyan120
Az eszme, mint élet120
A természeti elevenség, mint szép128
Ennek vizsgálatmódjai134
Az érzéki anyag absztrakt formájának és absztrakt egységének külső szépsége137
Szabályszerűség, szimmetria, törvényszerűság és harmónik138
Az érzéki anyag absztrakt egysége145
A természeti szép fogyatékossága146
A benső a közvetlenben, mint csak benső148
A közvetlen egyedi létezés függősége151
Ennek korlátozottsága154
A művészeti szép vagy az eszmény
Az eszmény, mint olyan158
A szép individualitás158
Az eszmény viszonya a természethez164
Az eszmény meghatározottsága178
Az eszményi meghatározottság, mint olyan179
Az isteni, mint egység és általánosság179
Mint istenkör179
Az eszmény nyugalma180
A cselekmény181
Az általános világállapot183
A szituáció200
A cselekmény221
Az eszmény külsőleges meghatározottsága248
Absztrakt külsőlegesség, mint olyan250
A konkrét eszmény összhangzása külsőleges realitásával257
Az eszményi műalkotás külsőlegessége a közönséggel kapcsolatban268
A művész285
Fantázia, zseni és ihlet285
Az ábrázolás objektivitása293
Modor, stílus és eredetiség296
Az eszmény fejlődése a művészeti szép különös formáivá
Bevezetés és felosztás307
A szimbolikus művészeti forma
A szimbolumról általában311
Felosztás323
A tudattalan szimbolika
A jelentés és alak közvetlen egysége332
Zoroaszter vallása334
Ennek szimbolumnélküli tipusa337
Művészietlen felfogás és ábrázolás339
A fantasztikus szimbolika341
Az indiai Brahma-szemlélet343
Az indiai fantázia érzékisége, mértéknélkülisége és megszemélyesítő tevékenysége344
A megtisztulásra és bűnbánatra vonatkozó szemlélet354
A tulajdonképeni szimbolika355
A holtak egyiptomi felfogása és ábrázolása; piramisok362
Állatkultusz és állatmaszkok364
Tökéletes szimbolika; Memnonok, Isis és Osiris365
A fenségesség szimbolikája
A művészet panteizmusa372
A hindu költészet373
Mohamedán költészet374
Keresztény misztika378
A fenségesség művészete378
Isten, mint a világ megteremtője és ura380
Az istenektől megfosztott véges világ381
Az emberi individuum382
Az összehasonlító művészeti forma tudatos szimbolikája
A külsőségesből kiinduló összehasonlítások389
A mese390
Példázat, közmondás, apológia397
Átváltozások400
Összehasonlítások, amelyek a képszerű ábrázolásban a jelentéssel kezdődnek402
A talány404
Az allegória405
Metafora, kép, hasonlat409
A szimboliius művészeti forma eltűnése428
A tanköltemény430
A leíró költészet431
A régi epigramma433
Jegyzetek434
II. kötet
Az eszmény fejlődése a művészeti szép különös formáivá (folytatás)
A klasszikus művészeti forma
Bevezetés. A klasszikusról általában3
A klasszikus önállósága mint a szelleminek és természeti alakjának kölcsönös áthatása7
A görög művészet mint a klasszikus eszmény valóságos létezése12
Az alkotó művész helyzete ebben a művészeti formában14
Bevezetés és felosztás16
A klasszikus művészeti forma kialakulásának folyamata
Bevezetés és felosztás19
Az állati jelleg lefokozása21
Az állatáldozatok22
A vadászat23
Az átváltozások23
A régi és új istenek harca29
Az orákulumok32
Különbség a régi és az új istenek között34
A régi istenek legyőzése41
A negatívakként tételezett mozzanatok pozitív fenntartása43
Misztériumok44
A régi istenek megőrzése a művészeti ábrázolásban45
Az új istenek természeti alapja46
A klasszikus művészeti forma eszménye
Bevezetés és felosztás51
A klasszikus művészet eszménye általában52
Az eszmény eredete szabad művészi alkotásból52
A klasszikus eszmény új istenei56
Az ábrázolás külső módja61
A különös istenek köre62
Az istenegyéniségek sokasága62
A rendszere tagolás hiánya63
Az istenek körének alapjellege65
Az egyes istenek egyénisége66
Az egyénítés anyaga74
Az erkölcsi alap megőrzése75
Átmenet a kecsességre és bájra75
A klasszikus művészeti forma felbomlása
A végzet77
Az istenek szétfoszlása antropomorfizmusuk következtében79
A belső szubjektivitás hiánya79
A kereszténységre való átmenet csak az újabb művészet tárgya81
A klasszikus művészet felbomlása saját területén84
A szatíra87
A klasszikus művészet felbomlása és a szimbolikus művészet felbomlása közti különbség87
A szatíra88
A római világ mint a szatíra talaja89
A romantikus művészeti forma
Bevezetés. A romantikusról általában95
A belső szubjektivitás elve96
A romantikus tartalmának és formájának közelebbi mozzanatai97
A romantikus ábrázolásmód viszonya a tartalmához102
Felosztás106
A romantikus művészet vallásos köre
Bevezetés és felosztás107
Krisztus megváltástörténete111
A művészet látszólagos feleslegessége112
A művészet szükségszerű fellépése112
A külső megjelenés véletlen különlegessége112
A vallásos szeretet115
Az abszolútumnak mint a szeretetnek fogalma116
A kedély116
A szeretet mint a romantikus eszmény117
A gyülekezet szelleme119
A vértanúk120
A belső vezeklés és megtérés124
Csodák és legendák126
A lovagság
Bevezetés128
A becsület133
Ennek fogalma133
A becsület megsérthetősége136
Ennek helyreállítása136
A szerelem137
A szerelem fogalma137
Ennek összeütközései140
A szerelem esetlegessége142
A hűség144
A vazallus-hűség144
Szubjektív önállóság a hűségben145
A hűség összeütközései145
Az egyéni különösségek formai önállósága
Bevezetés és felosztás148
Az egyéni jellem önállósága151
A jellem formális szilárdsága151
A jellem, mint belső, de ki nem alakult totalitás154
A szubsztanciális érdeklődés ilyen formális jellemek iránt159
A kalanosság160
Az összütközések és célok esetlegessége161
Az ilyen esetlegesség komikus feldolgozása164
A regényszerűség166
A romantikus művészeti forma felbomlása167
A meglevőnek szubjektív művészeti utánzása169
A szubjektív humor174
A romantikus művészeti forma vége176
Az egyes művészetek rendszere
Bevezetés189
Felosztás196
Az építészet
Bevezetés 205
Felosztás206
Az önálló szimbolikus építészet
Bevezetés és felosztás210
A népek egyesülésére szolgáló építészeti művek213
Az építőművészet és a szobrászat között ingadozó építészeti alkotások215
Palluszoszlopok stb.215
Obeliszkek, stb.217
Egyiptomi templomépítmények218
Átmenet az önálló építészetről a klasszikus építészetre222
Földalatti ind és egyiptomi építmények222
Holtak hajlékai, piramisok, stb224
Átmenet a célt szolgáló építészetre228
A klasszikus építészet
Bevezetés és felosztás234
A klasszikus építészet általános jellege235
Egy meghatározott célt szolgáló építmények235
Az épület alkalmasága ilyen célra235
A ház mint alaptípus236
Az építészeti formák különös alapmeghatározásai237
Fa- és kőépítmény237
A templom különös formái239
A klasszikus templom mint egész246
A klasszius építészet különböző építésmódjai248
A dór, ión, korinthosi oszloprend248
Az ívboltozat római konstrukciója253
A római építészet általános jellege254
A romantikus építészet
Általános jelleg256
Különös építészeti alakításmód257
Az egészen zárt ház, mint alapforma257
A belsőnek és külsőne alakja257
A díszítés módja259
A romantikus építészet különböző építésmódjai267
A gótika előtti építészet268
A tulajdonképpeni gótikus építészet269
A középkor világi építőművészete270
A szobrászat
Bevezetés273
Felosztás280
A tulajdonképpeni szobrászat elve
A szobrászat lényeges tartalma282
A szép szoboralak285
A megjelenés különlegességének kizárása288
A mimikaszerűség kizárása289
A szubsztanciális egyéniség290
A szobrászat mint a klasszikus eszmény művészete290
A szobrászat eszménye
Bevezetés és felosztás292
Az eszményi szoboralak általános jellege294
Az eszményi szoboralaknak mint olyannak különös mozzanatai298
A görög profil298
A test helyzete és mozgása308
Ruházat312
Az eszményi szoboralakok egyénisége320
Attributumok, fegyverek, díszek, stb322
A kor, a nem, az istenek, a héroszok, az emberek, az állatok különbségei322
Az egyes istenek ábrázolása330
Az ábrázolás különböző módjai; különböző anyagok; a szobrászat fejlődésének fokai
Bevezetés és felosztás334
Az egyes szobor, a szoborcsoport és a dombormű334
Az egyes szobor335
A csoport336
A dombormű339
A szobrászat anyaga341
Fa341
Elefántcsont, arany, érc, márvány341
Drágakövek és üveg344
A szobrászat történeti fejlődése346
Egyiptomi szobrászat347
Görög és római szobrászat351
Keresztény szobrászat355
Mutatók
Névmutató359
Irodalmi és mitológiai alakok362
Földrajzi nevek365
Irodalomjegyzék366
Képzőművészeti alkotások367
III. kötet
Az egyes művészetek rendszere (folytatás)
A romantikus művészetek
Bevezetés és felosztás9
A festészet
Bevezetés és felosztás14
A festészet általános jellege16
A tartalom fő meghatározása19
A festészet érzéki anyaga21
A művészi feldolgozás elve27
A festészet különös meghatározottságai30
A romantikus tartalom30
Az érzéki anyag közelebbi meghatározásai52
A művészi koncepció, szerkezet és jellemzés64
A festészet történeti fejlődése83
A bizánci festészet85
Az olasz festészet86
A németalföldi és német festészet95
A zene
Bevezetés és felosztás102
A zene általános jellege106
Összehasonlítás a képzőművészetekkel és a költészettel107
A tartalom zenei felfogása114
A zene hatása118
A zenei kifejezés eszközeinek különös meghatározottsága123
Időmérték, ütem, ritmus126
Összhang132
Dallam142
A zenei kifejezés eszközeinek viszonya tartalmukhoz147
A kísérő zene150
Az önálló zene164
A művészi előadás168
A költészet
Bevezetés és felosztás172
A költői és a prózai műalkotás különbsége184
A költői és a prózai felfogás185
A költői és a prózai műalkotás191
A költői szubjektivitás209
A költői kifejezés212
A költői képzelet213
A nyelvi kifejezés218
A verselés223
A költészet műfaji különbségei246
Bevezetés és felosztás246
Az epikai költészet251
Az epikainak általános jellege251
A tulajdonképpeni eposz különös meghatározásai261
Az epikai költészet fejlődéstörténete303
A lírai költészet320
A líra általános jellege322
A lírai költészet különös mozzanatai336
A líra történeti fejlődése354
A drámai költészet364
A dráma mint költői műalkotás365
A drámai műalkotás külső előadása386
A drámai költészet fajai és történeti fő mozzanataik397
Mutatók
Névmutató441
Irodalmi és mitológiai alakok445
Földrajzi nevek447
Irodalomjegyzék449
Képzőművészeti alkotások450
Zenei alkotások451

Georg Wilhelm Friedrich Hegel

Georg Wilhelm Friedrich Hegel műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Georg Wilhelm Friedrich Hegel könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv