Esztétikai előadások II. (töredék)

Szerző

Georg Wilhelm Friedrich Hegel

Szerkesztő

Fordító

'Georg Wilhelm Friedrich Hegel: Esztétikai előadások II. (töredék) ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1980
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	368 oldal
Sorozatcím:	Filozófiai írók tára
Kötetszám:	10
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:	963-05-2639-5
Megjegyzés:	Töredék kötet.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Az eszmény fejlődése a művészeti szép különös formáivá (folytatás)
A klasszikus művészeti forma
Bevezetés. A klasszikusról általában	3
A klasszikus önállósága mint a szelleminek és természeti alakjának kölcsönös áthatása	7
A görög művészet mint a klasszikus eszmény valóságos létezése	12
Az alkotó művész helyzete ebben a művészeti formában	14
Bevezetés és felosztás	16
A klasszikus művészeti forma kialakulásának folyamata
Bevezetés és felosztás	19
Az állati jelleg lefokozása	21
Az állatáldozatok	22
A vadászat	23
Az átváltozások	23
A régi és új istenek harca	29
Az orákulumok	32
Különbség a régi és az új istenek között	34
A régi istenek legyőzése	41
A negatívakként tételezett mozzanatok pozitív fenntartása	43
Misztériumok	44
A régi istenek megőrzése a művészeti ábrázolásban	45
Az új istenek természeti alapja	46
A klasszikus művészeti forma eszménye
Bevezetés és felosztás	51
A klasszikus művészet eszménye általában	52
Az eszmény eredete szabad művészi alkotásból	52
A klasszikus eszmény új istenei	56
Az ábrázolás külső módja	61
A különös istenek köre	62
Az istenegyéniségek sokasága	62
A rendszere tagolás hiánya	63
Az istenek körének alapjellege	65
Az egyes istenek egyénisége	66
Az egyénítés anyaga	74
Az erkölcsi alap megőrzése	75
Átmenet a kecsességre és bájra	75
A klasszikus művészeti forma felbomlása
A végzet	77
Az istenek szétfoszlása antropomorfizmusuk következtében	79
A belső szubjektivitás hiánya	79
A kereszténységre való átmenet csak az újabb művészet tárgya	81
A klasszikus művészet felbomlása saját területén	84
A szatíra	87
A klasszikus művészet felbomlása és a szimbolikus művészet felbomlása közti különbség	87
A szatíra	88
A római világ mint a szatíra talaja	89
A romantikus művészeti forma
Bevezetés. A romantikusról általában	95
A belső szubjektivitás elve	96
A romantikus tartalmának és formájának közelebbi mozzanatai	97
A romantikus ábrázolásmód viszonya a tartalmához	102
Felosztás	106
A romantikus művészet vallásos köre
Bevezetés és felosztás	107
Krisztus megváltástörténete	111
A művészet látszólagos feleslegessége	112
A művészet szükségszerű fellépése	112
A külső megjelenés véletlen különlegessége	112
A vallásos szeretet	115
Az abszolútumnak mint a szeretetnek fogalma	116
A kedély	116
A szeretet mint a romantikus eszmény	117
A gyülekezet szelleme	119
A vértanúk	120
A belső vezeklés és megtérés	124
Csodák és legendák	126
A lovagság
Bevezetés	128
A becsület	133
Ennek fogalma	133
A becsület megsérthetősége	136
Ennek helyreállítása	136
A szerelem	137
A szerelem fogalma	137
Ennek összeütközései	140
A szerelem esetlegessége	142
A hűség	144
A vazallus-hűség	144
Szubjektív önállóság a hűségben	145
A hűség összeütközései	145
Az egyéni különösségek formai önállósága
Bevezetés és felosztás	148
Az egyéni jellem önállósága	151
A jellem formális szilárdsága	151
A jellem, mint belső, de ki nem alakult totalitás	154
A szubsztanciális érdeklődés ilyen formális jellemek iránt	159
A kalanosság	160
Az összütközések és célok esetlegessége	161
Az ilyen esetlegesség komikus feldolgozása	164
A regényszerűség	166
A romantikus művészeti forma felbomlása	167
A meglevőnek szubjektív művészeti utánzása	169
A szubjektív humor	174
A romantikus művészeti forma vége	176
Az egyes művészetek rendszere
Bevezetés	189
Felosztás	196
Az építészet
Bevezetés	205
Felosztás	206
Az önálló szimbolikus építészet
Bevezetés és felosztás	210
A népek egyesülésére szolgáló építészeti művek	213
Az építőművészet és a szobrászat között ingadozó építészeti alkotások	215
Palluszoszlopok stb.	215
Obeliszkek, stb.	217
Egyiptomi templomépítmények	218
Átmenet az önálló építészetről a klasszikus építészetre	222
Földalatti ind és egyiptomi építmények	222
Holtak hajlékai, piramisok, stb	224
Átmenet a célt szolgáló építészetre	228
A klasszikus építészet
Bevezetés és felosztás	234
A klasszikus építészet általános jellege	235
Egy meghatározott célt szolgáló építmények	235
Az épület alkalmasága ilyen célra	235
A ház mint alaptípus	236
Az építészeti formák különös alapmeghatározásai	237
Fa- és kőépítmény	237
A templom különös formái	239
A klasszikus templom mint egész	246
A klasszius építészet különböző építésmódjai	248
A dór, ión, korinthosi oszloprend	248
Az ívboltozat római konstrukciója	253
A római építészet általános jellege	254
A romantikus építészet
Általános jelleg	256
Különös építészeti alakításmód	257
Az egészen zárt ház, mint alapforma	257
A belsőnek és külsőne alakja	257
A díszítés módja	259
A romantikus építészet különböző építésmódjai	267
A gótika előtti építészet	268
A tulajdonképpeni gótikus építészet	269
A középkor világi építőművészete	270
A szobrászat
Bevezetés	273
Felosztás	280
A tulajdonképpeni szobrászat elve
A szobrászat lényeges tartalma	282
A szép szoboralak	285
A megjelenés különlegességének kizárása	288
A mimikaszerűség kizárása	289
A szubsztanciális egyéniség	290
A szobrászat mint a klasszikus eszmény művészete	290
A szobrászat eszménye
Bevezetés és felosztás	292
Az eszményi szoboralak általános jellege	294
Az eszményi szoboralaknak mint olyannak különös mozzanatai	298
A görög profil	298
A test helyzete és mozgása	308
Ruházat	312
Az eszményi szoboralakok egyénisége	320
Attributumok, fegyverek, díszek, stb	322
A kor, a nem, az istenek, a héroszok, az emberek, az állatok különbségei	322
Az egyes istenek ábrázolása	330
Az ábrázolás különböző módjai; különböző anyagok; a szobrászat fejlődésének fokai
Bevezetés és felosztás	334
Az egyes szobor, a szoborcsoport és a dombormű	334
Az egyes szobor	335
A csoport	336
A dombormű	339
A szobrászat anyaga	341
Fa	341
Elefántcsont, arany, érc, márvány	341
Drágakövek és üveg	344
A szobrászat történeti fejlődése	346
Egyiptomi szobrászat	347
Görög és római szobrászat	351
Keresztény szobrászat	355
Mutatók
Névmutató	359
Irodalmi és mitológiai alakok	362
Földrajzi nevek	365
Irodalomjegyzék	366
Képzőművészeti alkotások	367

Témakörök

Georg Wilhelm Friedrich Hegel

Georg Wilhelm Friedrich Hegel műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Georg Wilhelm Friedrich Hegel könyvek, művek