Fülszöveg
# #¦
GEOYIZIO
Fenntarthatóság I Eurázsia
A Geovízió című kétkötetes könyv egy geográfus szemével keresi a választ olyan kérdésekre, mint például: Miért fontos a földrajzon keresztül megérteni világunk összefüggéseit? Mit jelent a földrajzi egyensúly? Milyen fúziók és hálózatok korában élünk? Hpl találhatók a legjelentősebb csomópontok? Hogyan formálta az emberiség a bolygónkat? Miért hasonlít a globális városok növekedése a koral-lok növekedéséhez? Melyek ma a leginnovatívabb országok, és miért rendeződnek egy tengelybe? Mi a korszakunlc három legfontosabb passwordje? Miért beszélünk a Kelet felemelkedéséről? Mit jelent egy átfogó, fenntartható eurázsiaí világrend, és miért életközpontú? Hogyan gondolkodnak a Nobel-díjas tudósok? És vajon a Michelin-csillagos séfek? Mit jelent a technológiavezérelt művészet? Hogy néznek ki a térképeink, ha ugyanazt ábrázolják, ám teljesen eltérően? Ahhoz, hogy megértsük a körülöttünk'zajló eseményeket, a földrajzhoz kell fordulnunk.
A földrajz visszatér, felértékelődik, és egyre fontosabbá válik! Gondoljunk csak a jelen korszakunk geopolitikai kihívásaira: pandémia, földrajzi és világgazdasági átrendeződés, energiaválság, klímaváltozás, avagy a fenntarthatóság kérdésköreire. A földrajz ugyanis sokkal többet jelent annál, mint hogy helyeket memorizálunk a térképeken. A földrajz világunk megismerésének fontos eszköze. Ha tudunk olvasni a térképeinken, akkor megértjük az egyik legszebb és legérdekesebb vizuális nyelvet.
A Geovízió egy földrajzi útikalauz kíváncsi felfedezőknek 100 izgalmas térképen keresztül.
ELOSZO
Minden földön élő ember hagy maga után tárgyi nyomokat. Nehezen lenne elképzelhető tehát, hogy egy olyan személy, aki a legnagyobb hatást gyakorolta az emberiség történetére, ne hagyjon maga után ilyen nyomokat. Elvégre nem a véletlen műve, hogy a földi időnket két részre osztjuk: a Krisztus születése előtti és utáni korszakra. Krisztus létezése - annak ellenére, amit éveken át igyekezett sulykolni a kommunista propaganda - minden kétséget kizáró. Túl sok hiteles, keresztény és pogány történelmi bizonyíték maradt fenn ahhoz, hogy kétségbe lehessen vonni a Názáreti jézus nevű zsidó tanító kétezer évvel ezelőtti létezésének tényét. Felmerül azonban a kérdés, hogy a mai időkig is fennmaradtak-e autentikus tárgyak, amelyek jézus életéhez köthetők? A logika azt diktálja, hogy ameny-nyiben az apostolok jézust Messiásnak, Megváltónak és Isten fiának ismerték el, akkor minden anyagi hagyatékát a legértékesebb emlékként kellett kezelniük. Az első keresztény közösség igyekezett mindent megőrizni emlékezetben és írásban, ami Krisztus földi tevékenységéről tanúskodott. Miért korlátozódott volna a gondosságuk csak a Megváltó szavaínak megőrzésére, ha lehetőségük volt az utána hagyott tárgyak megtartására is?
A pszichénk íigy van kialakítva, hogy született gyűjtögetők vagyunk. Igyekszünk megőrizni a számunkra fontos emberek emlékét, gyakran az utánuk maradtak tárgyak megőrzésével. Az apostolok számára minden kétséget kizáróan ilyen közeli ember volt Krisztus, hiszen mindannyian (az egyedüli Szent jános kivételével) életüket adták érte, mártírhalált halva.
A jézus után maradt anyagi emlékekről való gondoskodás a hit terjesztésének is része volt. Michael Hesemann német kutató következőképpen indokolja ezt az állítást: „Az első keresztények nem voltak tudatlanok. Talán számoltak azzal, hogy Isten országa még az ő életükben eljön. De addig is nehéz feladatot kellett teljesíteniük: az evangéliumot kellett hirdetniük a nép számára. Az evangélium a Názáreti szavain és tettein alapult, amelyeknek az apostolok a tanúi voltak, jézus nem mítosz volt, mint a pogány istenek fiai: ő élt, beszélt hozzájuk, valóban létezett. Voltak ellenségeik, találkoztak szkepticizmussal, tanúságtételüket elutasították. Függetlenül attól, hogy milyen erősen bíztak a Szentlélek erejében, tudták, minden ember bizonyítékokat várt, hogy a maga módján találhassa meg Krisztust. A Názáreti fizikai hagyatéka alátámasztotta a szavait, magában hordozott valamit megváltói erejéből, materiális bizonyíték volt. Ezek a tárgyak az események néma tanúivá váltak, amelyeknek megváltói befolyása volt a történelemre. Általuk az, amit elbeszéltek, új életre kelt, hiszen a vallás nem csupán a megismerés intellektuális folyamata, de teljes és érzéki tapasztalás is."
übUVIZIO
Fenntarthatóság | Eurázsia
A Geovízió című kétkötetes könyv egy geográfus szemével keresi a választ*olyan kérdésekre, mint például: Miért fontos a földrajzon keresztül megérteni világunk összefüggéseit? Mit jelent a földrajzi egyensúly? Milyen fúziók és hálózatok korában élünk? Hol találhatók a legjelentősebb csomópontok? Hogyan formálta az emberiség a bolygónkat? Miért hasonlít a globális városok növekedése a korallok növekedéséhez? Melyek ma a leginnovatívabb országok, és miért rendeződnek egy tengelybe? Mi a korszakunic három legfontosabb passwordje? Miért beszélünk a Kelet felemelkedéséről? Mit jelent egy átfogó, fenntartható eurázsiai világrend, és miért életközpontú? Hogyan gondolkodnak a Nobel-díjas tudósok? És vajon a Michelin-csillagos séfek? Mit jelent a technológiavezérelt művészet? Hogy néznek ki a térképeink, ha ugyanazt ábrázolják, ám teljesen eltérően? Ahhoz, hogy megértsük a körülöttünk" zajló eseményeket, a földrajzhoz kell fordulnunk. ^
. ' ¦¦ í ¦ -I. ¦
A földrajz visszatér, felértékelődik, és egyre fontosabbá válik! Gondoljunk csak? a jelen korszakunk geopolitikai kihívásaira: pandémia, földrajzi és világgazdasá-i gi átrendeződés, energiaválság, klímaváltozás, avagy a fenntarthatóság kérdési köreire. A földrajz ugyanis sokkal többet jelent annál, mint hogy helyeket memo-^ rizálunk a térképeken. A földrajz világunk megismerésének fontos eszköze. Haj tudunk olvasni a térképeinken, akkor megértjük az egyik legszebb és legérdekesebb] vizuális nyelvet.
A Geovízió egy földrajzi útikalauz kíváncsi felfedezőknek 100 izgalmas térképen keresztül.
# #¦
GEOYIZIO
Fenntarthatóság I Eurázsia
A Geovízió című kétkötetes könyv egy geográfus szemével keresi a választ olyan kérdésekre, mint például: Miért fontos a földrajzon keresztül megérteni világunk összefüggéseit? Mit jelent a földrajzi egyensúly? Milyen fúziók és hálózatok korában élünk? Hpl találhatók a legjelentősebb csomópontok? Hogyan formálta az emberiség a bolygónkat? Miért hasonlít a globális városok növekedése a koral-lok növekedéséhez? Melyek ma a leginnovatívabb országok, és miért rendeződnek egy tengelybe? Mi a korszakunlc három legfontosabb passwordje? Miért beszélünk a Kelet felemelkedéséről? Mit jelent egy átfogó, fenntartható eurázsiaí világrend, és miért életközpontú? Hogyan gondolkodnak a Nobel-díjas tudósok? És vajon a Michelin-csillagos séfek? Mit jelent a technológiavezérelt művészet? Hogy néznek ki a térképeink, ha ugyanazt ábrázolják, ám teljesen eltérően? Ahhoz, hogy megértsük a körülöttünk'zajló eseményeket, a földrajzhoz kell fordulnunk.
A földrajz visszatér, felértékelődik, és egyre fontosabbá válik! Gondoljunk csak a jelen korszakunk geopolitikai kihívásaira: pandémia, földrajzi és világgazdasági átrendeződés, energiaválság, klímaváltozás, avagy a fenntarthatóság kérdésköreire. A földrajz ugyanis sokkal többet jelent annál, mint hogy helyeket memorizálunk a térképeken. A földrajz világunk megismerésének fontos eszköze. Ha tudunk olvasni a térképeinken, akkor megértjük az egyik legszebb és legérdekesebb vizuális nyelvet.
A Geovízió egy földrajzi útikalauz kíváncsi felfedezőknek 100 izgalmas térképen keresztül.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal