| A gyártás és javítás technológiája | 13 |
| Technológiai folyamatok és tervezésük | 13 |
| A gyártó ill. javító üzem technológiai felépítettsége | 15 |
| A gyártástervezés ismeretanyagai és dokumentációi | 18 |
| A technológus segédletei | 20 |
| A technológus által készített dokumentációk | 22 |
| A megmunkálási technológiákkal alkalmazott készülékek | 33 |
| Szerszám és munkadarab befogókészülékek | 33 |
| Ülékek | 35 |
| Csaposülékek | 37 |
| Lapos ülékek | 37 |
| Állítható ülékek | 38 |
| Az ülékek anyaga | 38 |
| Beálló támaszok | 39 |
| Szorító elemek | 40 |
| Szorítóerők osztályozása és nagysága | 41 |
| Kézi szorítás | 42 |
| Csavarszorító elemek felépítése | 44 |
| Körhagyó (excenter) szorítás | 47 |
| A körhagyó önzárásának feltétele | 49 |
| Ékszorítás | 51 |
| Hidraulikus kéziszorítás | 52 |
| Gépi szorítás | 53 |
| Pneumatikus szorítás | 53 |
| Hidraulikus szorítás | 57 |
| Mágneses szorítás | 57 |
| Készüléktájoló elemek | 58 |
| Készüléklábak | 58 |
| Tájoló tuskók | 58 |
| Központosító peremek | 59 |
| Készülék test | 59 |
| Fúrókészülékek | 60 |
| Fúróperselyek | 60 |
| Fix fúróperselyek | 61 |
| Cserélhető fúróperselyek | 61 |
| Fúróperselyek elhelyezése | 62 |
| Sorjahely biztosítása a fúrókészülékeknél | 62 |
| Fúróperselyek és ülékek elhelyezése | 63 |
| Fúrósablonok | 64 |
| Általános használatú (univerzális) fúrókészülékek | 65 |
| Központosító készülékek | 67 |
| A központosítás | 67 |
| Prizmák (központosító szögletek) | 68 |
| Központosító kúp | 69 |
| Esztergatüskék | 72 |
| Csapos eszterga tüske | 74 |
| Feszítő (expanziós) tüskék | 74 |
| Hidrauplasztmasszázs feszítőtüskék | 75 |
| Szorító hüvelyek (patronok) | 75 |
| Osztóberendezések | 77 |
| Szerelőkészülékek | 79 |
| Erőhatást kifejtő készülékek | 81 |
| Helyzetbeállító készülékek | 83 |
| Szerelőállványok | 83 |
| Bázisok megválasztása és azok hatása a munkadarabokra | 95 |
| Az alapfelületek vagy bázisfelületek fogalma | 95 |
| Szerkesztési bázis | 95 |
| Lánc kótázás | 96 |
| Szerkesztési bázis | 96 |
| Technológiai bázis | 96 |
| Az ellenőrzési bázis | 96 |
| Technológiai bázisok | 97 |
| A bázisfelületek mértani alak szerinti csoportosítása | 97 |
| A bázisfelületek osztályozása a megmunkálási módjuk szerint | 98 |
| A bázisfelületek osztályozása a létesítési módja szerint | 99 |
| Bázisfelületek váltása | 100 |
| A bázis megválasztásának általános elvei | 100 |
| A megmunkálás hibái és okai | 103 |
| A megmunkálási hibák forrásai | 104 |
| A szerszámgép és készülék hibája | 104 |
| A megmunkáló szerszámok kopása | 105 |
| A megmunkálógép- szerszámkészülék- munkadarab rugalmas deformációja | 106 |
| A hőfok változásából eredő hibák | 108 |
| A forgácsoló szerszám hőfok okozta alakváltozásai | 108 |
| A szerszámgép felmelegedésének hatása | 109 |
| A munkadarab deformációja a felmelegedés hatása | 109 |
| Beállítási hibák | 109 |
| A megmunkálásnál fellépő rezgésekből adódó hibák | 110 |
| A gépjárművek elhasználódását előidéző okok | 113 |
| Természetes elhasználódás | 113 |
| Mechanikai kopás | 114 |
| Korróziós elhasználódás | 119 |
| Különböző halmazállapotú közegek által előidézett kopás | 121 |
| Az anyag kifáradásából származó elhasználódás | 122 |
| Repedés, törés, deformáció | 122 |
| Repedés, törés mint egyéb elhasználódási folyamatok kísérője | 124 |
| Deformációs vizsgálódások | 126 |
| Helytelen szerkesztésből adódó rongálódások | 126 |
| Helytelen gyártástechnológiából származó hibák | 127 |
| Hőkezelési hibák | 128 |
| Hegesztési hibák | 129 |
| Öntési hibák | 130 |
| Kovácsolási hibák | 131 |
| Gyártási hibák | 131 |
| Előgyártásból származó hibák | 131 |
| Alkatrész gyártásából származó hibák | 132 |
| Helytelen javítástechnológiából származó hibák | 134 |
| Helytelen javítási eljárásokból származó hibák | 134 |
| Kopott felületek helytelen megszüntetése | 135 |
| Törött alkatrészek helytelen javítása | 137 |
| Feltöltéses eljárások helytelen elvégzése | 138 |
| Helytelen utánmunkálatok | 138 |
| Helytelen szerelés beállítás | 139 |
| Más alkatrészek rongálódásából származó alkatrész meghibásodások | 141 |
| Szakszerűtlen üzemeltetésből, kezelésből, karbantartásból származó rongálódások | 142 |
| Gépjármű alkatrészek javítási módszerei, technológiai folyamata és berendezései | 145 |
| Hibafelvételezés technológiája és berendezései | 148 |
| Az alkatrészek tisztítás utáni hibafelvételezése | 148 |
| Méretellenőrzésre szolgáló berendezések | 151 |
| Repedés, porózusság ellenőrzése | 151 |
| A felületek érdességének ellenőrzése | 152 |
| Az anyag minőségének - összetételének ellenőrzése | 152 |
| Keménység ellenőrzése | 153 |
| Egyéb vizsgálatok | 153 |
| Gépjárművek fődarabjainak és alkatrészeinek tisztítása | 153 |
| Gőzsugaras (gőzborotvás) alkatrész tisztítás | 154 |
| Forró lúgos-oldattal való tisztítás | 155 |
| Triklóretilénes tisztítás | 157 |
| Balesetvédelmi előírás triklóretilénes mosóban és azzal dolgozók részére | 159 |
| Emulziós zsírtalanítás | 159 |
| Ultrahang alkalmazása a tisztító fürdőkben | 160 |
| Vízkőmentesítés | 162 |
| Mechanikus tisztító eljárások | 162 |
| Szemcsefuvatásos (szórásos) tisztítás | 163 |
| Kvarchomokos szemcsefuvatás | 163 |
| Elektrokorundos szemcsefuvatás | 163 |
| Acéldarás felülettisztítás | 163 |
| Szekrényes szemcsefuvató berendezés | 164 |
| Vakuum elszívásos szemcsefuvató | 165 |
| Rozsda (oxid)-eltávolítás kémiai úton (pácolás) | 166 |
| Alkatrészek forgácsolással való felújítása | 167 |
| Csapok, furatok javítása perselyezéssel | 167 |
| Fémperselyek alkalmazása javításnál | 169 |
| Porkohászati perselyek alkalmazása javításnál | 171 |
| Műanyag perselyek alkalmazása javításnál | 171 |
| Textilbakelit perselyek | 172 |
| A poliamidok, mint persely feltöltő anyagok | 172 |
| Kopott alkatrészek javítása feltöltéses eljárással | 173 |
| Galvanikus és vegyi bevonatkészítő eljárások | 173 |
| A galvanizálás elmélete | 174 |
| Hidrogén hatása a galvanizálásra | 177 |
| A galván fémréteg képződésének mechanizmusa | 177 |
| Szennyező anyagok hatása a bevonatra | 178 |
| Az alapfém minőségének és felületének hatása a bevonatra | 178 |
| Galvanikus acél bevonás | 179 |
| A galvanikus acélbevonáshoz használt fürdők | 180 |
| A galvanikus acélbevonat leválasztása | 180 |
| A fürdő üzeme ellenőrzése | 181 |
| Galvanizáló berendezések | 181 |
| Az egyenáramú áramforrás | 181 |
| Galvanizáló kádak | 181 |
| Tisztító berendezések, szűrők | 182 |
| Galvanikus acélbevonás technológiája | 183 |
| A galvanikus acélbevonatok mechanikai tulajdonságai | 188 |
| A galvanikus acélbevonás alkalmazásának irányelvei | 190 |
| A galvanikus krómbevonatok alkalmazása gépjármű alketrészek felújításánál | 190 |
| A krómbevonatok általános ismertetése | 191 |
| Krómsav, kénsav fürdő | 192 |
| Krómsav-stronciumszulfát-káliumsziliko-fluoridos fürdő | 193 |
| Vegyi nikkel bevonat | 194 |
| A vegyi nikkel bevonatok tulajdonságai és felhasználásuk | 195 |
| A fémszórás alkalmazása a gépjárműalkatrészek felújításánál | 196 |
| A fém olvasztása | 197 |
| A megömlesztett fém olvasztása | 199 |
| A fémszórt réteg minőségét befolyásoló tényezők | 200 |
| A szórtszemcse hőmérséklete | 200 |
| A szórtszemcse kémiai összetétele | 202 |
| A szórtszemcse nagysága | 202 |
| A szórtszemcse sebessége | 203 |
| A szórtszemcse becsapódási szöge | 203 |
| Az egységnyi felületre mp-ként becsapódó szemcsék száma | 204 |
| A szórási kúpban a szemcsék áramlásának körülményei | 205 |
| A szórt fémbe jutó szennyeződések | 205 |
| A szórt fémbe keletkezett feszültségek | 205 |
| A szórt fémréteg korróziója | 207 |
| A hegesztés alkalmazása gépjármű alkatrészek javításánál | 208 |
| Acélalkatrészek feltöltése kézi ívhegesztéssel | 208 |
| Repedt, törött acélalkatrészek javítása kézi ívhegesztéssel | 211 |
| Kézi gázhegesztés alkalmazása szürkeöntvények és gömbgrafitos vasöntvények javítására | 212 |
| Az öntvény meleghegesztésének technológiája | 213 |
| Munkadarabok hevítése | 214 |
| Öntöttvas alkatrészek repedéseinek és töréseinek hideghegesztése | 216 |
| Öntöttvas alkatrészek repedéseinek javítása különleges elektródával | 217 |
| Alumínium öntvények javítása hegesztéssel | 218 |
| Alumínium öntvények javítása kézi gázhegesztéssel | 219 |
| Alumínium öntvények javítása kézi ívhegesztéssel | 220 |
| Rezgő elektródás feltöltő hegesztés | 221 |
| A rezgő elektródás feltöltő hegesztés alapfogalmai | 222 |
| Hegesztőfej | 227 |
| Elektromos kapcsoló és szabályozó szekrény | 227 |
| Transzformátor és egyenirányító egység | 228 |
| Munkadarab befogó berendezései | 228 |
| Hűtőfolyadék tartály és szivattyú | 228 |
| Rezgő elektródás feltöltő hegesztés technológiája | 228 |
| Az áramforrás üresjárati feszültsége | 229 |
| A hegesztő áramkör induktivitása | 229 |
| Az elektróda csúcs kilengési nagysága | 229 |
| Az elektródának a munkadarabhoz viszonyított helyzete | 229 |
| Hegesztési sebesség | 231 |
| A hegesztőhuzal adagolási sebessége | 233 |
| Hegesztőfej előtolása | 233 |
| A hűtés | 233 |
| A munkadarab előkészítése feltöltéshez | 234 |
| A hegesztőhuzal kiválasztása | 234 |
| A rezgőelektródás hegesztés metallurgiája | 235 |
| A rezgőelektródás feltöltőberendezés beállítása | 236 |
| A rezgőelektródás feltöltéssel javított alkatrész minősége | 237 |
| A rezgőelektródás feltöltő hegesztés alkalmazásának irányelvei | 238 |
| A rezgőelektródás feltöltő hegesztés továbbfejlesztési lehetőségei | 239 |
| A rezgőelektródás hegesztés gazdaságossága | 239 |
| Fedett ívű automatikus feltöltő hegesztés | 239 |
| Fedőporos automatikus feltöltő hegesztés | 239 |
| Fedőporos hegesztőberendezés működése | 241 |
| Hegesztő áramforrás | 241 |
| Szabályzó egység | 241 |
| Huzal előtoló berendezés | 243 |
| Hegesztőfej | 243 |
| Munkadarab befogó és forgató berendezés | 244 |
| Kapcsoló szekrény | 245 |
| A fedőporos hegesztés technológiája | 245 |
| A munkadarab előkészítésének módja | 245 |
| A hegesztőáram erőssége | 246 |
| A hegesztőáram feszültsége | 248 |
| A varrat hegesztési sebessége | 249 |
| A hegesztőhuzal mérete | 250 |
| A fedőpor szemcse nagysága rétegvastagsága | 251 |
| A hegesztőhuzal minősége | 251 |
| A fedőpor | 251 |
| A fedőporos hegesztés metallurgiája | 253 |
| A fedőporos hegesztés alkalmazása feltöltő hegesztésekre | 255 |
| A kopott felületek feltöltésére szolgáló varratvezetési módok | 256 |
| Védőgázos javító és feltöltő hegesztések | 260 |
| Az argon védőgázos hegesztés | 261 |
| Az argongáz hatása a villamosívre | 262 |
| AWI hegesztőberendezések felépítése | 266 |
| Hegesztőpisztoly | 266 |
| Áramellátó berendezés | 267 |
| Argon ellátó berendezés | 267 |
| Hűtővíz ellátó berendezés | 267 |
| Vezérlő berendezés | 267 |
| Az AWI hegesztés technológiai folyamata | 267 |
| Előkészítési műveletek | 267 |
| A hegesztés művelete | 268 |
| Hegesztés utáni műveletek | 269 |
| Argon védőgázos AWI kézi ívhegesztés alkalmazása ötvözött acél anyagú gépjárműalkatrészek javításánál | 269 |
| Az AWI hegesztés automatizálása | 270 |
| Az AWI hegesztési eljárás egyéb alkalmazási területei | 270 |
| AFI félautomata és automata hegesztőberendezések | 275 |
| Hegesztőpisztoly | 276 |
| A huzal adagoló és szabályzó berendezés | 276 |
| Áramforrás | 280 |
| Vezérlő és segédanyagellátó berendezés | 281 |
| CO2 védőgázos hegesztés | 282 |
| CO2 védőgázos hegesztés jellegzetességei | 282 |
| A gáz védőhatása | 282 |
| Hegesztőív CO2 gázban | 283 |
| A hegesztőhuzal leolvadása, a fém átvitele az íven | 283 |
| A CO2 gáz védő hatása | 284 |
| A hegesztési paraméterek hatása a hegesztés folyamatára | 285 |
| Áramerősség | 285 |
| Az ív feszültség | 287 |
| A huzal áramalatti hosszának hatása | 288 |
| A polaritás hatása a hegesztésre | 289 |
| A hegesztési sebesség hatása | 292 |
| A CO2 védőgáz mennyiségének hatása | 292 |
| A CO2 védőgázos hegesztés technológiája | 292 |
| A hegesztőhuzalok anyaga | 292 |
| A CO2 védőgázos hegesztés menete | 294 |
| A CO2 védőgázos hegesztés felhasználási területei | 294 |
| Erősen ötvözött acélok hegesztése CO2 védőgáz alatt | 295 |
| CO2 védőgázos hegesztőberendezés | 296 |
| Képlékeny alakítás alkalmazása a gépjármű alkatrészek javításánál | 297 |
| A képlékeny alakítás elve | 297 |
| Görbült, csavarodott, elhajlott gépjármű alkatrészek egyengetéssel történő javítása | 298 |
| Kopott alkatrészek javítása képlékeny alakítással | 298 |
| Gépjárműalkatrészek javításánál alkalmazható ragasztás és műanyag bevonás technológiája | 303 |
| Ragasztó anyagok | 304 |
| Fenol-formadehid gyanták | 304 |
| Etoxilin gyanta alapú ragasztók (Epoxigyanták) | 304 |
| A ragasztóanyagok általános tulajdonságai | 305 |
| Ragasztás elmélete | 306 |
| A ragasztás technológiája | 308 |
| A ragasztandó alkatrész felületének előkészítése | 308 |
| A ragasztandó felületek tisztítása | 308 |
| A tiszta ragasztandó felületek aktivizálása | 308 |
| A ragasztandó anyag felvitele | 309 |
| A ragasztandó anyag kötése | 309 |
| A ragasztandó felületek alakjának szerepe a kötés szilárdságában | 311 |
| A ragasztott kötések szilárdsági vizsgálata | 311 |
| A ragasztásos kötés alkalmazása gépjármű alkatrészek javításánál | 315 |
| A ragasztóanyaggal történő fékbetét rögzítés technológiája | 317 |
| Kopott alkatrészek javítása műanyag feltöltéssel | 321 |
| Szórópisztolyos műanyag feltöltés | 321 |
| Merítéssel történő bevonatok készítése | 322 |
| Lebegtetett műanyagporral történő bevonat készítése | 323 |
| A gépjármű alkatrészek élettartam növelő felület ötvözési eljárásai | 325 |
| Foszfátozás | 325 |
| Foszfátréteg előállítása | 325 |
| Nitrálás | 328 |
| A nitrálás technológiája | 328 |
| Nitráló berendezések | 329 |
| Szulfidálás | 329 |
| Kromálás | 330 |
| Alitálás | 333 |