| A műszaki rajz | 11 |
| A szabvány fogalma | 13 |
| I. fejezet | 15 |
| Rajzeszközeink | 15 |
| A rajztábla | 15 |
| A rajzgépes tábla | 16 |
| A fejesvonalzó | 16 |
| A háromszögű vonalzók | 16 |
| A mérőléc | 17 |
| Körző | 18 |
| A szögmérő | 19 |
| A rajzszög | 19 |
| A rajzpapír | 19 |
| A pauszpapír | 20 |
| A ceruza | 20 |
| A csiszolófa | 20 |
| A radír | 22 |
| A tuskihúzó | 22 |
| A betétes vonalzó | 23 |
| A grafosz | 24 |
| A redisz toll | 25 |
| A csőtoll | 25 |
| A rajztoll | 26 |
| A tus, tuspatron | 26 |
| Géprajzok készítése | 26 |
| II. fejezet | 31 |
| Síkmértan | 31 |
| A pont | 31 |
| A vonal | 31 |
| Párhuzamos egyenesek rajzolása | 32 |
| Merőleges egyenesek rajzolása | 33 |
| A kör | 34 |
| Alapműveletek távolságokkal | 34 |
| A szögek | 36 |
| Merőleges egyenesek szerkesztése | 42 |
| Párhuzamos egyenesek szerkesztése | 44 |
| Különféle nagyságú szögek rajzolása és szerkesztése | 45 |
| A háromszögek | 49 |
| A négyszögek | 59 |
| A sokszögek | 66 |
| Rajzok másolása | 72 |
| A kör | 74 |
| Az ellipszis | 90 |
| A kosárgörbe | 92 |
| A parabola | 93 |
| A hiperbola | 93 |
| A szabályos síkgörbék érintői | 94 |
| A csigavonal szerkesztése | 96 |
| Gördüléssel leírt görbe szerkesztése | 96 |
| Testmértani alapfogalmak | 97 |
| Merőleges, párhuzamos vetítés | 99 |
| Több nézet | 99 |
| A felülnézet keletkezése | 100 |
| Az oldalnézet keletkezése | 100 |
| A képsíkok egyesítése | 102 |
| A hat nézet keletkezése | 103 |
| A hat nézet elhelyezése | 104 |
| A hasáb | 106 |
| Hasábok az üzemben | 106 |
| A négyzetes hasáb ábrázolása | 106 |
| A négyzetes hasáb csonkítása | 108 |
| A csonkított felület valódi nagysága | 108 |
| A hatoldalú hasáb ábrázolása | 110 |
| A hatoldalú hasáb csonkítása | 112 |
| A gúla | 114 |
| A gúla ábrázolása | 114 |
| A csonkagúla ábrázolása | 115 |
| A henger | 116 |
| Hengerek az üzemben | 116 |
| A henger ábrázolása | 116 |
| A henger csonkítása | 117 |
| A henger csonkítása tengelyével párhuzamos helyzetű síkkal | 120 |
| A kúp | 126 |
| Kúpok az üzemben | 126 |
| A kúp ábrázolása | 128 |
| A csonkakúp ábrázolása | 129 |
| A kúp csonkítása a tengelyén átmenő síkkal | 129 |
| A kúp ferde csonkítása, a csonkított felület valódi nagysága | 131 |
| A kúp csonkítása tengelyével párhuzamos síkkal | 133 |
| A kúp csonkítása valamelyik alkotójával párhuzamosan felvett síkkal | 134 |
| A gömb | 136 |
| A gömb ábrázolása | 136 |
| A gömb csonkítása | 137 |
| A gömb csonkítása a bal nézet képsíkjával párhuzamos síkkal | 140 |
| A körgyűrű | 141 |
| A körgyűrű ábrázolása | 141 |
| A körgyűrű csonkításai | 142 |
| Egyéb forgástestek csonkításai | 145 |
| Síklapú testek áthatása | 148 |
| A négyzetes hasáb és a hatoldalú hasáb áthatása | 149 |
| A négyzet alapú gúla és a négyzetes hasáb áthatása | 149 |
| Forgástestek áthatása | 151 |
| Két henger áthatása | 151 |
| A szelvény felhasználása a henger alkotóiank ábrázolásához | 154 |
| Két egyenlő átmérőjű, merőlegesen metsződő tengely áthatása | 155 |
| Két egyenlő átmérőjű, nem derékszögben metsződő henger áthatása | 156 |
| Két különböző átmérőjű, kitérő tengelyű henger áthatási görbéje | 156 |
| Két egyenlő átmérőjű, kitérő tengelyű henger áthatása | 159 |
| Kúp és henger áthatása | 160 |
| Forgástestek áthatása | 163 |
| Henger és négyoldalú hasáb áthatása | 165 |
| Összetett testek | 166 |
| III. fejezet | 170 |
| Metszetek | 170 |
| Ábrázolás metszetekkel | 170 |
| A metszetek elhelyezése | 172 |
| Egyszerű teljes metszet a metszősík nyomvonalának feltüntetésével | 173 |
| Részmetszetek | 176 |
| A kitörés | 177 |
| Befordított egyszerű metszet | 179 |
| Összetett metszetek | 180 |
| Lépcsős metszet felirattal | 182 |
| Befordított lépcsős metszet | 183 |
| Kiterített metszet | 185 |
| A szelvény | 185 |
| Szelvények | 185 |
| Befordított szelvény | 187 |
| Vetületeken kívül rajzolt szelvény | 188 |
| Nem metszendő részletek | 190 |
| Vonalkázás | 191 |
| Anyagjelölés vonalkázással | 194 |
| Törés | 195 |
| A méretek megadásának szabályai | 196 |
| A méretszám előtt álló jelek | 202 |
| A kúposság és a lejtés jelölése | 206 |
| A mérethálózat felépítése | 208 |
| A méretarányok | 210 |
| A géprajz sajátságos ábrázolási szabályai | 211 |
| A tagoló vonal | 211 |
| Az eltakart, nem látható él | 212 |
| Középvonalak, szimmetria vonalak | 213 |
| Szimmetrikus alkatrészek. Félvetület | 214 |
| Részletek ábrázolása | 215 |
| Adott irányú vetületek | 216 |
| A metszősík előtti részek | 218 |
| A befordított lyukkör | 219 |
| A kiinduló alak | 219 |
| A csatlakozó alkatrészek | 220 |
| A horony rajza | 220 |
| A síklap jele | 221 |
| A felület minőségének előírása | 221 |
| A felületi érdesség | 221 |
| Felületi érdesség jelölése a rajzon | 223 |
| Kiemelt felületjelek | 226 |
| Szöveges utasítások | 227 |
| Tűrések | 228 |
| Szögek, merőlegesség, párhuzamosság és egytengelyűség tűrésezése | 229 |
| Illeszkedések | 231 |
| Alapcsap-alaplyuk rendszer | 232 |
| A tűrés nagysága | 233 |
| ISA illesztési rendszer | 234 |
| Minőségi fokozatok | 235 |
| Illesztések jelölése a rajzon | 235 |
| Néhány kötőelem és más gépelem | 236 |
| Csavarmenetek ábrázolása | 236 |
| Ékek, reteszek ábrázolása | 246 |
| A bordás tengelyek egyszerűsített rajza | 250 |
| A fogaskerekek egyszerűsített ábrázolása | 252 |
| A rugók ábrázolása | 260 |
| Szegecskötések ábrázolása | 262 |
| A hegesztések ábrázolása | 263 |
| IV. fejezet | 266 |
| A távlatos rajzok | 266 |
| Távlatos rajzok szerkesztése | 269 |
| Gyakori távlatos beállítások | 273 |
| Különféle távlatos képek szerkesztése | 277 |
| Gyors perspektíva | 290 |
| A szabadkézi vázolás | 291 |
| Vonalvastagságok, vonalfajták | 297 |
| Vonalak használata | 298 |
| Rajzlap nagyságok | 298 |
| Szövegmező és darabjegyzék | 299 |
| Géprajzok fajtái | 300 |
| Az elmélet és a gyakorlat | 301 |