A Cippus Abellanus

Előszó

Mikor 1911 nyarán a lipcsei egyetemet látogattam, Brugmann Károly szíves engedélyével részt vehettem az «Idg. Institut» gyakorlatain, hol épen akkor kisebb osk feliratok megfejtése és magyarázása volt napirenden. Bár csak néhány órát töltöttem ott, mégis úgy éreztem, hogy e rövid idő alatt is egészen új világ tárult fel előttem, egy valamikor hatalmas, de a még hatalmasabb Rómától leigázott és így kihalásra kárhoztatott népnek, a samniteknek és kampanoknak világa. Nálunk, sajnos, egy-két régebbi kísérletet leszámítva, ily irányú munka még nem jelent meg. Pedig hogy az ital dialektusoknak legalább némi ismerete mennyire szükséges ahhoz, hogy a latin nyelvvel eredményesen foglalkozzunk, azt minden szakember úgy is tudja. Főképen ez érlelte meg bennem azt az elhatározást, hogy a Cippus Abellanus-t, a legnagyobb és legfontosabb osk feliratok egyikét, feldolgozzam. Igaz, hogy e munkával járt csapásra léptem, de talán nem szerénytelenség részemről, ha azt hiszem, hogy főkép a magyar tudományosságnak némi szolgálatot teszek vele. Mert eltekintve attól, hogy ezen dolgozatom útján olyanok is megismerkedhetnek az ital dialektusok kérdésével, kik amúgy nem jutottak volna hozzá, úgy vélem, hogy az eddigi eredmények összefoglalásával, néhány szónak és kifejezésnek új értelmezésével s azáltal, hogy egyik-másik szakasz magyarázatánál eddig még nem hangoztatott felfogásnak adtam kifejezést, ha kevéssel is, de előbbre vittem a Cippus Ábellanus sokat vitatott kérdését. Vissza