A kosaram
0
MÉG
4000 Ft
a kedvezményes
házhoz szállításig

30 év

1956-1986

Előszó

1956. október 23-nak egyik kulcsélménye számomra az a jelenet maradt, amikor este a Kossuth Lajos utca és a Múzeum körút sarkán állva váratlanul közelgő páncélosok dübörgését hallottuk. A tömeg... Tovább

Tartalom

Bárczay Gyula: Előszó5
Molnár Miklós: 1956: A demokratikus szocializmus és a területi önigazgatás néhány kérdéséről15
A tanulmány állást foglal a szakirodalomban vitatott következő kérdésekben: Mi volt az 1956. évi magyar forradalom társadalmi és politikai jellege? A nemzeti függetlenségi törekvések egységes frontja mögött többféle irányzat tűnt fel, köztük a demokratikus szocializmus megvalósítására törő erők: pártok, csoportok, munkástanácsok. A szerző megkísérli a demokratikus szocializmus különböző elképzeléseit meghatározni, mérlegeli a munkásönigazgatás szerepét és esélyeit, továbbá elemzi a helyi hatalmi és közigazgatási szervek, a nemzeti bizottságok törekvéseit.
Siklós István: Gondolat töredékek irodalomról27
Költemény
Kende Péter: A pártállam és a nemzeti sorskérdések34
Az írás a következő kérdésekre keres választ: Melyek a magyar "sorskérdések" 1944/45ta? Mit jelent ezekben, hogy egy szovjet típusú és függőségű "pártállam" kormányozza Magyarországot? Hogyan alakulta e kérdések 1956 óta? A pártállamra és 1956-ra vonatkozó bevezetés és a szovjet függőség által hagyott nemzeti mozgáslehetőségek általános tárgyalása után, az ország belső fejlődésével kapcsolatos néhány sorskérdés (polgárosodás, közösségi kapcsolatok, népesség állománya, stb.) kerül vizsgálat alá. Ezt követi a Kádár-rendszer külpolitikájának - s ezen belül a határokon túli kisebbségekkel szemben tanúsított magatartásának - kritikus elemzése
Kemény István: A központosított gazdaság és a civil társadalom76
A nagy- és a kisiparból, valamint a mezőgazdaságból vett számos példával ábrázolja az 1956 utáni reform-gazdaságban a centralizált állam és a polgárosodásra törekvő társadalmi erők - a "hivatalos" és a "mély" társadalom - közötti feszültségeket és konfliktusokat
Kovács K. Zoltán: A magyar mezőgazdaság - tegnap és holnap között101
Beszámol a mezőgazdaság "magyar modelljével" a gazdasági reformpolitika keretében Kelet-Közép-Európában elért egyedülálló eredményekről. Bírálja a jelenlegi agrárstruktúra hátrányos társadalmi következményeit (az önálló paraszti gazdálkodás és a falusi társadalom közösségi életének megszüntetése, önkizsákmányoló munkaterhelés), és - a romló világgazdasági helyzetre való tekintettel - további gazdasági és társadalmi reformokat sürget
Harmat Pál: Közösségi funkciók, népesedés és szociálpolitika Magyarországon120
Az 1956 utáni Magyarországon egyre fokozódó mértékben anómikus fejlődésre került sor. Az anómia hátrányos hatással volt a népszaporulattól a lakosság egészségi állapotáig a legkülönbözőbb társadalmi jelenségekre, amelyeket az elégtelenül fejlesztett és válságjelekkel küszködő szociálpolitikai hálózat nem tudott ellensúlyozni
Balla Bálint: Társadalom, gazdaság, kultúra Nyugat és Kelet között - Eredmények és remények 1956 nyomán149
Az írás áttekinti az 1956 nyomán rövid- és középtávon bekövetkezett jelentős társadalmi és gazdasági változásokat, és felvázolja a kultúra síkján megindult távlati közép-európai útkeresést
Hanák Tibor: A szellemi, kulturális és művészeti élet Magyarországon184
A tanulmány történelmi fejlődésében mutatja be a magyar szellemi életet, külön szakaszokban tárgyalja az 1956 óta eltelt évtizedek alakulását. A szerző abban a megállapításban összegzi ábrázolását, hogy mellékes kérdésekben és területeken kitágultak az alkotóélet lehetőségei, de az 1956 által is kifejezett lényegi kérdések, változatlanul tabunak számítanak, s épp mert a lényeg kimondhatatlan, sok vonatkozásban eltorzult és látszatokra kényszerült a magyar szellemi élet
Gosztonyi Péter: Történelemszemlélet, történelemtudat és történeti irodalom Magyarországon210
Beszámol a tárgyban jelzett területeken 1956 óta végbement jelentős pozitív változásokról
Kerényi Magda: Filmművészet Magyarországon kintről nézve221
A tanulmány az 1956-tól eltelt harminc év filmprodukcióját tekinti át annak a mintegy hatvan magyar filmen az alapján, amelyet a cikk írójának módjában állt elsősorban a locarnói filmfesztiválokon megtekintetni. Annak ellenére, hogy ezek a filmek egy svájci és magyar kiválasztás eredményekét kerülnek ki Svájcba, mégis visszatükrözik az utolsó három évtized művészi politikáját és társadalmi életét
Gergely János: Népzene és mai magyar társadalom239
A magyar népzene jellemző vonásainak áttekintése után összefoglalja a népdalkutatás és a népzene társadalmi átvételének történetét, különös tekintettel Bartók, Kodály, valamint az őket követő zenésznemzedékek - a "magyar iskola" - működésére. Foglalkozik a Kodály-módszere szerinti oktatás zene- és általános pedagógiai jelentőségével. végül kitekint a népzenekutatás és -átvétel jelen problémáira
Sebők Mária - Sebők Géza: Magyar táncház - svájci táncház280
Az 1956 utáni fiatal nemzedékek egyik jelentős kezdeményezése a néptáncmozgalom. Sebők Mária a történeti előzményekről, az erdélyi példa jelentőségéről és a mozgalom magyarországi kibontakozásáról tájékoztat. Sebők Géza a svájci magyar és helybeli fiatalok tapasztalatai alapján a táncház nyugati elterjedéséről, sikerekről és nehézségekről számol be.
András Imre: A római katolikus egyház helyzete Magyarországon a háború után305
A katolikus egyház életének eseményei a háború után: üldözése, új életkezdése a beszűkített keretek között Róma segítségével, a püspöki kar helyreállítása, új intézmények elindítása
Bárczay Gyula: Megújulás - megdermedés - megmozdulás - A Magyarországi Református Egyház harminc éve328
A Magyarországi Református Egyház, az 1956-os megújulási mozgalom kíméletlen felszámolása után, hosszú évekre szinte teljes mozdulatlanságba dermedt. Az újjáéledés jelei csak a hetvenes évek legvégén kezdtek mutatkozni. A Református Egyház jövője attól függ, hogy képes lesz-e a személyi kultusszal egybekötött központi püspöki vezetést leépíteni és saját közelmúltját kritikusan vizsgálva, a hosszú ideig tartó dermedtség okai felismerni
Terray László: A reformmozgalomtól a hierokráciáig - A Magyarországi Evangélikus Egyház harminc éve364
A tanulmány a Magyarországi Evangélikus Egyház fejlődését mutatja be az 1956 tavaszán elindult belső reformmozgalomtól kezdve, az államhatalommal 1957-58-ban előállott konfliktuson keresztül a püspöki hatalom és belső ellenőrzés következetes kiépítéséig. A szerző a jelen helyzet reményteljes vonásának látja, hogy a fiatal lelkészgeneráció nagy része tudatosan reagál a kötelezővé tett "diakóniai teológia" és az egyházvezetés hatalmi törekvései ellen
András Károly: Magyar kisebbség, szlovák többség - A csehszlovákiai magyarok 1956 előtt és után, valamit rövid kitekintés Kárpátaljára389
A több mint félmillió csehszlovákiai magyar 1956-ban és 1968-ban Csehszlovákia demokratizálódásában és a nemzetiségek helyzetének megjavulásában bízott. Az azóta eltelt időben azonban a magyarok helyzete tovább romlott. Ez különösen a magyar iskolák elszlovákosítását célzó intézkedésekben és a magyar nyelv közéleti szerepének visszaszorításában nyilvánul meg. - A tanulmány vége kitekintés a szovjet uralom alatt élő magyar kisebbség életére
Illyés Elemér: Harminc év a romániai magyarok történetéből - 1956-1986426
Tanulmánya a romániai magyar lakosság 1956 és 1986 közti történetét mutatja be, különös tekintettel a művelődési és közművelődési társadalmi és demográfiai fejleményekre. Ugyanakkor általános képet nyújta a román politikai élet hátteréről, de mindenekelőtt a kisebbségekkel szemben alkalmazott nacionalista nemzetiségi politika gyakorlatáról. A tanulmány utolsó fejezetében a szerző részletesen dokumentálja a két és félmillió romániai magyar nemzetiség fokozatos felszámolására törekvő román párt- és állami vezetés kíméletlenül következetes elnyomó rendszerét és elnemzetlenítő praktikáit: a nemzeti kultúra és az anyanyelvi oktatás hálózatának megsemmisítését, a társadalmi és gazdasági fejlődésből való kizárást és az etnikai szétszóratást
Juhász László: A várvidéki magyar népcsoport válságos helyzete458
A tanulmány részletes adatokat közöl a burgenlandi magyarság számának alakulásáról 1920 és 1981 között; megvizsgálja az 1956 utáni átmeneti emelkedés motívumait, majd behatóan elemzi a magyar etnikum immár húsz éve tartó rohamos pusztulásának okati. A szerző mérlegeli a felelősség kérdését, valamint a Burgenlandon kívül élő ausztiai szórvány magyarság és a várvidéki magyar kisebbség viszonyát; végül pedig a pusztulási folyamat lefékezésének lehetőségeit vizsgálja
Kovács Andor: A magyar élet kialakulása és jelenlegi formái Nyugat-Európában - "1945-ösök" és "1956-osok"473
Leírja az európai magyar történelem egészen újszerű jelenségét, a nagy nyugat-európai közösségek kialakulását, majd bemutatja a társadalom sokrétű intézményi és közösségi formáit
Szöllősy Árpád: A magyar szellemi élet szolgálata Nyugaton - Ökumenikus törekvések katolikus szempontból513
Az 1956 után Nyugatra került több mint kétszázezer magyar többsége hű maradt a magyar kultúrához. Ennek bizonyságára a szerző - mintegy számtalan egyén és sok közösség képviseletében - a sok nyugati értelmiségi által támogatott Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem munkáját - elsősorban a tanulmányi konferenciákat és a könyvkiadást - ismerteti példaként
Békés Gellért: Magyar keresztények egysége Nyugaton - Ökumenikus törekvések katolikus szempontból524
A tanulmány először foglalja össze a nyugati magyar ökumenikus mozgalom eseményeit a II. Vatikáni Zsinat utánikezdeteitől fogva. Részletesen beszámol az eddig rendezett három Magyar Ökumenikus Találkozóról és kifejti az ökumenikus törekvések jelentőségét
Balla Bálint: A nyugat-európai magyar ökumenikus mozgalom protestáns szemmel546
Beszámoló a mozgalom kibontakozásáról és működéséről, valamint gondolatok távlati és társadalomelméleti jelentőségéről
Szász Judit: Kelet népe Nyugaton561
Az írás a nemzeti hovatartozás kizárólagossága ellen érvel. A Nyugaton élő magyarok számára a fokozatos beolvadás mellett, a kettős kötődés útját tekinti járhatónak, különösen a második nemzedékek számára
K. Lengyel Zsolt: Hagyományteremtés571
Ez az esszé szempontokat vet fel egy nyugati magyar öntörvényű szellemiség megalapozásához. A szerző társadalomtörténeti közelítésben, kultúrpolitikai megnyilvánulások és szépirodalmi alkotások alapján megkülönböztet egy nyugati magyar emigráns, valamint nemzeti kisebbségi típust, és rávilágít ezeknek ellentmondásos viszonyára, fejlődésére a nyolcvanas években. Végkövetkeztetése az, hogy a két csoportnak megvan az esélye arra, hogy együtt egy újszerű: nyugati magyar hagyományt teremtsenek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem