Regény, novella, elbeszélés témakörből 20% kedvezmény CSAK MA!

A kosaram
0
MÉG
4000 Ft
a kedvezményes
házhoz szállításig

Orvosi patobiokémia

Előszó

Tradíció nélkül könyvet írni egyszerre hálás és hálátlan feladat. Hálás, mert nem kötik a szerzőt korábban elfogadott szempontok, ugyanakkor nem folyamodhat már bevált megoldásokhoz. Könyvünk a... Tovább

Tartalom

Előszó 5
Tartalom 7
1. A GÉNEXPRESSZIÓ ZAVARAI - MAKROMOLEKULÁK PATOBIOKÉMIÁJA 29
1.1. Génhibák (Rónai Zsolt) 30
A humán genom 30
A humán genom variabilitása 32
Monogénes öröklődésű betegségek 34
A prenatális diagnosztikától a génterápiás lehetőségekig 34
Cisztás fibrózis 34
Fenilketonuria 37
Sarlósejtes anémia 39
Congenitalis adrenalis hyperplasia (21-hidroxiláz defektus) 40
Komplex öröklődésű rendellenességek 41
Kandidáns gének, genetikai asszociációvizsgálatok 42
1.2. A génexpresszió szabályozásának zavarai (Nagy László) 44
Bevezetés 44
Aktív kromatin kialakulása 44
Transzkripció 44
RNS szerkesztése és transzportja 44
Transzláció és fehérjeaktiválás 45
Az epigenetikus kódban bekövetkező változások 45
Fragilis X-kromoszóma 46
Prader-Willi- és Angelman-szindróma 46
Transzkripciós faktorok és kofaktorok defektusainak következményei 46
Rubinstein-Taybi-szindróma 46
Li-Fraumeni'Szindróma 46
Transzkripciós faktorok és kardiovaszkuláris betegségek 47
A szteroid-tiroid-retinoid hormonreceptor-család 47
Az akut promyelocytás leukémia 48
Magreceptorok mint metabolikus szenzorok: közvetlen kapcsolat az anyagcsere
és a génkifejeződés szabályozása között 48
PPARy ligandérzéketlenség 49
Metabolikus szindróma 49
Érelmeszesedés 50
A megváltozott génexpresszió mint betegségmarker 50
1.3. A fehérjék patobiokémiája 51
1.3.1. Az intracelluláris fehérjeegyensúly zavarai (Bánhegyi Gábor) 51
A transzláció szabályozása 51
Transzlációs faktorok mutációja által okozott kórképek 51
Fehérjelebontás
Az ubikvitin-proteaszóma-rendszer
Az ubikvitin 53
Az ubikvitin rokonai
Az ubikvitináció fajtái, az ubikvitinált fehérje sorsa 53
A monoubikvitináció 53
Az ubikvitináció lépései és enzimei 53
Az ubikvitinálódási szignál 55
Deubikvitináló enzimek (DUB; izopeptidázok) 55
A SUMO-konjugáció 55
Proteaszóma (ATP-függő proteáz, 26S proteaszóma) 56
Immunoproteaszóma - antigén processzálás 57
Endoplazmás retikulum-asszociált degradáció (ERAD) 57
A citoszol hibás fehérjéinek lebontása 57
A transzkripció szabályozása az ubikvitináció-proteaszómarendszer révén 58
Az ubikvitináció szerepe a sejtciklus szabályozásában 58
Az ubikvitináció szerepe a természetes sejthalálban 58
Az ubikvitináció hibás működésével kapcsolatos kórképek 59
Carcinogenezis 59
Membránfehérjék ubikvitinációs zavarai 59
Neurodegeneratív kórképek 60
Parkinson-kór 60
Aizheimer-kór 60
Izomleépülés 60
Immunológiai kórképek 60
Az ubikvitinrendszer gyógyszeres befolyásolásának lehetőségei 60
1.3.2. Kóros fehérjék, fehérjeszerkezeti betegségek (Csermely Péter, Tompa Péter) 61
A fehérjefeltekeredés hibái 61
A fehérjeszerkezet alapjai 61
Amiloid: a legáltalánosabb szerkezeti hiba 62
Az amiloid kialakulásának kinetikája 64
Amiloidózisok 64
Szisztémás amiloidózisok 64
Előzmények 64
Patogenetika, biokémia és patológia 65
Terápiás lehetőségek 67
Szövetspecifikus amiloidózisok 68
Alzheimer-betegség 68
Előzmények 68
Patobiokémia, patogenetika 68
Klinikai patológia, terápiás lehetőségek 69
Parkinson-kór 69
Előzmények '69
Patobiokémia, patogenetika 69
Klinikai patológia, terápiás lehetőségek 70
Huntington-betegség 70
Előzmények 70
Patobiokémia, patogenetika 70
Klinikai patológia, terápiás lehetőségek 71
Prionbetegségek 71
Előzmények 71
Patobiokémia, patogenetika 72
Klinikai patológia, terápiás lehetőségek 72
Fiziológiás amiloidok 73
2. A JELÁTVITEL PATOBIOKEMI AJ A (Buday László) 75
Bevezetés 76
Enzimakti vitással rendelkező receptorok jelpályái és azok kóros működése 77
Receptor-tirozin-kinázok (RTK) 77
Az EGF-receptorcsalád szerepe a rosszindulatú daganatok kialakulásában 79
Más receptor-tirozin-kinázok patológiás szerepe a daganatok kialakulásában 79
A TGFB jelátvivő pályája és jelentősége betegségekben 83
Guanilát-cikláz-aktivitást hordozó receptorok 84
Enzimhez közvetlenül kapcsolt receptorok jelpályái 85
Citokinek jelpályái és azok kóros működése 85
G-fehérjékkel működő jelpályák és azok zavarai 87
Ciklikus AMP-vel (cAMP) működő jelpályák 87
Inozitol-foszfolipidek bomlásával jellemezhető jelpályák 89
A nukleáris faktor kB (NF-kB) és jelpályájának zavarai 90
Integrinek jelátvivő pályái 92
3. A LEGFONTOSABB HOMEOSZTÁZISOK ZAVARAI 95
3.1. Oxigénhomeosztázis (Mandl József) 96
Az oxigén szállítása és metabolikus szerepe 96
Hypoxia 97
A hypoxia-jelpálya és működési zavarai 97
A HIF'l szerkezete, a HIF-la normoxiában és hypoxiában 97
HIF'l által szabályozott gének termékei 99
Az oxigénszenzorok 99
A hypoxiafüggő génexpresszió módosulásának lehetőségei 100
Oxigénhomeosztázis és angiogenezis 102
A hypoxia hatása angiogenezisben résztvevő molekulák képződésére 102
HIF'l daganatokban, hypoxiás és isémiás betegségekben 102
Anémiák és oxigénhomeosztázis 104
Az oxigénszállítás patobiokémiája 105
A hemoglobin szerkezete 105
A hemoglobinopátiák 105
Sarlósejtes anémiák 106
A globinlánc képződésének zavarai - thalassaemiák 106
Methemoglobinémia 107
A BGP-metabolizmus zavaraival összefüggésben kialakuló, öröklődő, hemolitikus
anémiák 108
3.2. Redox- és antioxidáns-homeosztázis (Bánhegyi Gábor, Mandl József) 109
A „redox környezet" 109
Szubcelluláris redox'homeosztázis 109
A redox-homeosztázis kóros változásai 110
Oxidatív stressz 110
Az enzimatikus antioxidáns-védelem zavarai 110
A nem enzimatikus antioxidáns-védelem zavarai 112
A redoxpotenciál és az oxidatív stressz érzékelése 113
Az oxigénszenzitív transzkripciós faktorok redox regulációja 113
Membránfehérjék funkcióinak redox szabályozása 114
3.3. Immunhomeosztázis, infekciók, szepszis 115
3.3.1. Immunhomeosztázis (Falus András) 115
Az immunválasz általános lefolyása, természetes és szerzett immunitás, azok főbb elemei,
az immunválasz sejtei, receptoraik, „homing", citokinek 115
Az immungenom, fő hisztokompatibilitási komplex, transzplantációs immunológia;
antigén, antigénprezentáció, HLA és betegségasszociációk 117
Az immungenom és a komparatív immungenomika 118
Szupergéncsaládok 118
Transzplantációs immunológia 119
Az allogén szervátültetés immunológiai következményei 119
Az allograft kilökődés megakadályozása 119
Csontvelő-átültetés, graft versus host reakció 120
A T-sejtek ontogenezise, aktivációja, alcsoportjaik, szabályozásuk; a sejtközvetített immunitás 120
Sejtközvetített immunitás 122
A B-sejtek egyedfejlődése, aktivációja, kostimuláció, hipermutáció, affinitásérés, osztályváltás; a humorális immunválasz, ellenanyagszint 122
A B-sejtek érése és aktivációja 122
Affinitásérés 123
Az aktivált B-limfociták differenciálódásának citokinszabályozása, az osztályváltás 123
Pozitív és negatív kostimuláció 124
A humorális immunválasz 124
Az antigén-antitest komplexek 124
Gyulladás és patoimmunológia 125
A komplementrendszer összetevői, aktivációs utak, genetikai háttér,
receptorok, szabályozás; komplement deficienciák 125
A komplementrendszer aktivációja 125
Klasszikus aktivációs út 125
Alternatív aktivációs út 125
A terminális membránkárosító komplex kialakulása 126
Komplement inhibitorok 126
Komplementreceptorok 126
Komplement genetika 126
A komplementaktiváció biológiai jelentősége 127
Sejtlízis 127
Opszonizáció 127
Gyulladási reakció 127
Vírusneutralizáció 127
A komplementaktiváció hatása az immunkomplexek méretére 127
C3b szerepe az immunválaszban 128
Komplementhiányok 128
Gyulladás - akutfázis-reakció, akutfázis-fehérjék, szabályozás; a fertőzések elleni
védekezés 128
Az akutfázis-reakció (APR) és a homeosztázis 128
Az akutfázis-reakció szakaszai 128
Intercelluláris jelek az APR indukciójában 129
Az akutfázis-fehérjék (APP) jelentősége 129
Tumorimmunológia alapjai, immungénterápia; immunválasz szabályozása
terhességben 130
Tumorantigének 130
Az immunrendszer tumorellenes effektor mechanizmusai 131
A tumor „túlélési" mechanizmusai 131
A tumorok immunterápiájának néhány lehetősége 132
A terhességimmunológia alapjai 133
Az allergiás immunreakció 134
Az allergiás válasz afferens szakasza 134
Az allergiás válasz efferens szakasza 134
A kóros autoimmunitás 134
Limfocita-rendelleneségek 135
Genetikai tényezők 136
Fertőzés, sérülések, hormonális hatások 137
A neuroimmunológia alapjai 137
A neuroendokrin rendszer hatása az immunrendszerre 138
Fehérje-és peptidhormonok 138
Szteroid hormonok 138
Katekolaminok és kolinerg mediátorok 139
Citokinek a neuroendokrin hálózatban 140
33.2. Infekciók, szepszis (Ligeti Erzsébet) 140
A természetes immunitás szerepe, jelentősége 140
A fagociták vándorlása 141
A mikroorganizmus felismerése - mintázatfelismerő receptorok (PRR) 141
Szekrécióra kerülő PRR 142
Sejtfelszíni PRR 143
Intracelluláris PRR 144
Effektorválaszok 144
Génátírás szabályozása 144
Fagocitózis 145
A mikroorganizmusok elpusztításában szereplő mechanizmusok 145
Az infekciók leküzdésével kapcsolatos kórképek 148
Az alulműködés következményei 148
Az antimikrobiális védelem túlműködésének következményei - szepszis 149
3.4. A sejttérfogat szabályozása (Bánhegyi Gábor) 151
A sejttérfogat szabályozásának eszközei 151
Ionos mechanizmusok 151
Ozmolitok 151
A sejttérfogat szabályozásának fiziológiás szerepe: a sejttérfogat változása
mint szignál 152
A sejttérfogat érzékelése 152
Szenzorok 152
Jelátviteli pályák és mechanizmusok 153
A sejttérfogat szabályozásának patológiája 154
Sarlósejtes anémia 154
Agyödéma 154
Programozott sejthalál 154
Negatív nitrogénegyensúly, kahexia 154
3.5. pH-homeosztázis (Csala Miklós) 155
A legfontosabb érintett anyagcsere-folyamatok áttekintése 155
A vérplazma pH-ját szabályozó folyamatok 155
A tejsav anyagcseréje 156
A ketontestek anyagcseréje 157
Emelkedett tejsavszinttel járó állapotok 157
Tejsavtúltermelés 158
Csökkent tejsavfogyasztás 159
A tej savanyagcsere összetett zavarai 159
A piruvát-dehidrogenáz komplex csökkent aktivitása 159
A piruvát-karboxiláz csökkent aktivitása 160
Emelkedett ketontestszinttel járó állapotok 160
Egyéb szerves savak felhalmozódása 161
3.6. Hemosztázis (Machovich Raymund) 162
Az endotélium és funkciózavarai 163
Az endotélium antitrombotikus tulajdonsága 163
A protein-C-trombomodulin-rendszer 163
Az endotélsejtek sejtfelszíni heparán-szulfátja 164
Tissue factor pathway inhibitor (TFPI) 164
Prosztaciklin (PGI2) és ekto-ADP-áz 164
Szöveti- és urokináz tipusú plazminogén aktivátorok (tPA és uPA) 165
Az endotélium prokoaguláns komponensei 165
Szöveti faktor 165
Vérlemezke-aktiváló faktor 165
Plazminogénaktivátor-inhibitor 165
von Willebrand-faktor 165
Trombomodulin 166
Endoteliális vazoaktív komponensek 166
Nitrogén-monoxid, NO (régebbi nevén EDRF: endotelium-derived relaxing factor) 166
Prosztaciklin (PGI2) 166
Endotelin 166
A renin-angiotenzin- és a kallikrein-kinin'rendszer 166
Az angiogenezis 167
A véralvadás és zavarai 168
A fibrinháló kialakulása és zavarai 168
A trombin keletkezése és zavarai 171
A véralvadás iniciálása és zavarai: VII-faktor és a szöveti faktor (TF) 172
Proenzimek és aktiválódásuk zavarai 172
A véralvadás iniciálásának alternatív útja: a XII-faktor 173
A véralvadás szabályozása és zavarai 174
A véralvadás terminációja és zavarai 176
A vérlemezke (trombocita) és funkciózavarai 179
A fibrinolízis és zavarai 182
Trombusszerkezetek és degradációjuk 182
A fibrinolitikus enzimek keletkezése 184
A fibrinolitikus rendszer inhibitorai 186
A fibrinolízis szabályozása 187
A fibrinolízis kompartmentalizációja 187
A rosszindulatú daganatok a hemosztázis aspektusából 188
4. SZUBCELLULÁRIS ALKOTÓELEMEK PATOBIOKÉMIÁJA 191
4.1. A plazmamembrán (Sarkadi Balázs, Cserepes Judit) 192
A plazmamembrán szerkezeti és funkcionális jellemzői 192
A membránlipidek normális és kóros működései 193
A membránfehérjék normális és kóros működései 193
Strukturális fehérjék és membránenzimek 193
Membrántranszport-fehérjék 195
A plazmamembrán-receptorok 200
Komplex membránbetegségek 201
A koleszterin felszívódásának és eloszlásának zavarai 201
A vasionok transzportjának zavarai 202
A membránfehérjék Alzheimer-kórral összefüggő működési zavarai 202
4.2. A szekréciós pálya (Bánhegyi Gábor) 203
Az endoplazmás retikulum 203
Az intermedier anyagcsere endoplazmás retikulumhoz kötött reakcióinak
inventáriuma 204
Az endoplazmás retikulum lumene - egy metabolikus kompartimentum 204
Molekuláris mechanizmusok az endoplazmás retikulumhoz kötött fehérjeszintézisben 206
Fehéijefolding 206
A szekréciós fehérjék minőségi ellenőrzése 206
Az endoplazmás retikulum stressz 207
Jelátvitel az endoplazmás retikulum és a sejtmag között 207
Selejtfehérje-válasz (unfolded protein response, UPR) 207
Endoplazmás retikulum túltöltés (endoplasmic reticulum overload response, EOR) 208
Szterol válasz 209
Endoplazmás retikulumhoz kapcsolt fehérjelebontás (ERAD) 209
Endoplazmás retikulum eredetű apoptózis 209
Az endoplazmás retikulum tárolási betegségei (ERSD) 210
Mutáns szekréciós fehérjék 210
Az endoplazmás retikulum folding és/vagy a vezikuláris transzport specifikus zavarai 210
Az UPR jelátviteli pálya zavarai 210
Az UPR-hez kapcsolódó adaptációs mechanizmusok zavarai 211
Humán kórképek az ERAD egyes komponenseinek feltételezett közreműködésével 211
A Golgi-hálózat 211
Poszttranszlációs módosítások, a glikoproteinek érése 211
Lipídmetabolizmus 211
A Golgi transzport erei 212
A glikoproteinek szállítása és osztályozása 212
A Golgi patológiája 212
„Golgi tárolási betegségek" 212
Autoszomális domináns nefrogén diabetes insipidus 212
Felnőttkori autoszomális policisztás vesebetegség 212
Golgi-transzport betegségek 212
Darier- és Hailey-Hailey-kór 212
Wilson- és Menkes-kór 213
Leukocita adhézió deficiencia II (LADII) 213
A glikoproteintranszport és -osztályozás zavarai 213
A lizoszóma - 213
Lizoszóma-biogenezis 214
Az intraluminális enzimek útja a lizoszómáig 214
A lebontandó szubsztrátok felvétele 215
Extracelluláris szubsztrátok 215
Intracelluláris szubsztrátok 215
A végtermékek exportja 215
Lizoszomális betegségek 215
Lizoszomális tárolási betegségek 215
A lizoszóma-biogenezis zavarai 216
Lizoszomotróp ágensek 216
Lizoszóma és apoptózis 217
A vezikuláris transzport 218
A vezikuláris transzport mechanizmusa 218
A vezikuláris transzport patológiája 219
Griscelli-szindróma 219
Egyéb kórképek 219
4.3. Mitokondrium és mitokondriális betegségek (Sümegi Balázs) 220
A mitokondrium funkciói 220
Mitokondriális anyagcsere-folyamatok 220
Mitokondriális energiatermelés és a respirációs komplexek 221
A mitokondriális membránrendszer károsodása (MPT) 223
Mitokondriális ROS-termelés és kapcsolódó betegségek 224
A mitokondriális genom 226
A mitokondriális genom felépítése 226
A mitokondriális genom speciális tulajdonságai 229
A mitokondriális és a citoplazmatikus fehérjeszintézis összehasonlítása 231
Mitokondriális betegségek 231
Mitokondriális DNS-mutációk és -betegségek 231
Helyettesítéses mutációk 231
Fehérjeszintézis-mutációk 233
Átrendeződési mutációk 234
A mitokondriális DNS depléciója 235
Szomatikus mitokondriális DNS-mutációk öregedésben és degeneratív betegségekben 235
Piruvát-dehidrogenáz és citrátköri enzimdefektusok 236
A mitokondriális terápia lehetőségei 236
4.4. Peroxíszómák (Bánhegyi Gábor) 238
Peroxiszóma-biogenezis 238
A peroxiszómák biokémiai funkciói 239
Peroxiszomális oxidáció és légzés 239
Zsírsav p-oxidáció 240
A zsírsavak aktiválódása 240
A zsírsavak transzportja a mátrixba 240
A peroxiszomális p-oxidáció enzimei 240
A végtermékek transzportja kifelé 240
A peroxiszomális és a mitokondriális p-oxidáció energiamérlegének összehasonlítása 241
A zsírsavak a-oxidációja 241
Koleszterol és más izoprének szintézise 241
Epesavszintézis 241
Eter-foszfolipidek szintézise 241
L-pipekolát oxidáció 242
Glioxilsav-lebontás 242
A peroxiszomális metabolizmus szabályozása 242
Peroxiszomális eredetű kórképek 243
Peroxiszomális enzimet kódoló gének mutációi 243
A peroxiszomális p-oxidáció rendellenességei 243
A peroxiszomális a-oxidáció rendellenességei 243
Az éter-foszfolipid-szintézis zavarai 243
Primer hiperoxalátúria, I. típus 243
A peroxiszóma-biogenezisben szereplő fehérjét kódoló gének mutációi 244
4.5. A citoszkeleton szerepe és felépítése (Vér Ágota, Buday László) 245
Citoszkeleton 245
Mikrotubulusok és betegségek 246
A tubulinfehérje szerkezete, tubulin izoformák előfordulása és szerepe 246
Mikrotubulushoz asszociált fehérjék (MAPs) 247
Taupátiák, Tau-fehérjék szerepe neurodegeneratív kórképekben 247
A mikrotubulusokhoz csatlakozó motorfehérjék: kinezinek és dineinek 249
Közbülső (Intermedier) filamentumok és betegségek 250
Az intermedier filamentumok dinamikája egészséges és beteg sejtekben 251
A nukleáris laminfehérjék és -betegségek 252
A citoplazmatikus IF 253
Az epiteliális (keratin) IF kóros változásai 253
A dezmin IF kóros változásai, dezminopátiák 253
A neurofilamentumok és betegségek 254
A mikrofilamentumok felépítése, szabályozása és rendellenességei 254
A mikrofilamentumok szerveződése és annak szabályozása 254
Rho-GTP-ázok és szabályozó fehérjéiknek működési zavarai 257
Bakteriális infekció és az aktin-citoszkeleton 260
4.6. A sejtmag (Csermely Péter) 262
A sejtmag szerkezete és ennek patológiás elváltozásai 262
Kóros magi transzportfolyamatok 263
5. EXTRACELLULÁRIS MÁTRIX PATOBIOKÉMIÁJA 265
5.1. A kötőszövet elemei (Komorowicz Erzsébet, Kolev Kraszimir) 266
Kollagének 266
Kollagén bioszintézise 267
A fibrilláris kollagének 267
Egyéb kollagének 267
Kollagéndegradáció 268
Elasztin 268
Mikrofibrillumok 269
Proteoglikánok 269
Bazálmembrán-proteoglikánok 269
Hyalectánok: hialuronsavval és lektinekkel kölcsönhatásba lépő proteoglikánok 270
Kisméretű, leucingazdag proteoglikánok 270
Matricelluláris fehérjék 270
A kötőszöveti elemek veleszületett rendellenességei 271
Osteogenesis imperfecta (OI) 271
Chondrodysplasia 272
Ehlers-Danlos-szindróma 272
Cutis laxa 273
Marfan-szindróma 273
A gyulladás és sebgyógyulás kötőszövetet érintő vonatkozásai 273
A kötőszövetben történő változások gyulladásban 273
Fiziológiás és kóros sebgyógyulás 274
Néhány autoimmun betegség kötőszöveti vonatkozása 276
Rheumatoid arthritis (RA) 276
Systemás lupus erythematosus (SLE) 276
Systemás sclerosis (SSC, scleroderma) 277
5.2. Mátrix-metalloproteinázok (Kolev Kraszimir) 278
MM P-k szerkezete és működése 278
Kollagenázok 279
Zselatinázok 279
Sztromelizinek 279
Matrilizinek 279
Membrán típusú MMP-k 279
Egyéb MMP-k 279
MMP-k aktivitásának szabályozása 279
MMP-k szerepe egyes kórképekben 281
Tüdőemphysema 281
Malignus tumorok 282
Atherosclerosis 283
A központi idegrendszer gyulladásos és vaszkuláris betegségei 283
6. AZ INTERMEDIER METABOLIZMUS PATOBIOKÉMIÁJA 285
6.1. Szénhidrát-anyagcsere (Gergely Pál, Vereb György) 286
A szénhidrátok emésztési-felszívódási zavarai 286
Laktózintolerancia 286
Szacharóz-izomaltóz-intolerancia 287
Glukóz-galaktóz-felszívódási zavar 287
Galaktóz, fruktóz és L-xilulóz lebontásának zavarai 287
Galaktokináz-hiány 288
Galaktóz-1 -foszfát-uridiltranszferáz-hiány 288
UDP-galaktóz-4-epimeráz-hiány 288
Fruktokináz-hiány (esszenciális fructosuria) 289
Aldoláz B-hiány (fruktózintolerancia) 289
L-xilulóz-reduktáz-hiány (esszenciális pentozuria) 289
A glikolízis és glukoneogenezis enzimeinek károsodása 289
A glukóz-foszfát-izomeráz károsodásai 289
A trióz-foszfát-izomeráz hiánya 290
A foszfoglicerát-kináz károsodása 290
Foszfoglicerát-mutáz-károsodások 290
Biszfoszfoglicerát-mutáz károsodások a vörösvérsejtekben 291
Enolázhiány 291
Piruvát-kináz-hiány 291
Laktát-dehidrógenáz-hiány 291
A piruvát-dehidrogenáz-komplex működési zavarai 291
Piruvát-karboxiláz-hiány 292
Fruktóz-1,6-biszfoszfatáz-hiány 292
A pentóz-foszfát-ciklus enzimopátiái 292
A glukóz-6-foszfát-dehidrogenáz károsodásai 292
Wernicke-KorsakofF-szindróma: B1-vitamin-hiány és a transzketoláz szerepe 293
Glikogéntárolási betegségek (glikogenózisok) 293
A glukóz-6-foszfatáz komplex rendellenességei (I-típusú glikogenózis, Gierke-kór) 293
Amilopektinózis (IV-típusú glikogenózis, Andersen-betegség) 296
Izom glikogénfoszforiláz-hiány (V-típusú glikogenózis, McArdle-betegség) 297
Máj-glikogénfoszforiláz-hiány (Vl-típusú glikogenózis, Hers-féle betegség) 297
Foszfofruktokináz-hiány (VH-típusú glikogenózis, Tarui-betegség) 298
Foszforiláz-kináz-hiány eredetű glikogenózisok 298
Fanconi-Bickel-szindróma (a GLUT2 glukóztranszporter veleszületett károsodása) 299
Máj-glikogénszintetáz-hiány (0-típusú glikogéntárolási betegség) 300
Mukopoliszacharidózisok, gangliozidózisok, glikoproteinózisok 300
6.2. Lipidanyagcsere (MCjllner Nándor) 301
A lipidanyagcsere áttekintése 301
A zsírsavak oxidációjával kapcsolatos betegségek 303
A mitokondriális zsírsavoxidáció 303
A karnitinciklus defektusai 303
A p-oxidáció enzimdefektusai 305
A propionil-KoA metabolizmusának betegségei 306
A peroxiszomális lipidmetabolizmus 306
A triglicerideknek, koleszterinnek és a zsírsavaknak a szervezetben történő szállításával
kapcsolatos betegségek 307
Apolipoprotein-B-deficienciák 308
Apolipoprotein-E-deficiencia 310
Lipoprotein-lipáz működésének zavara 310
Lecitin-koleszterin-aciltranszferáz-hiány és a „halszem" betegség 311
Tangier-betegség 311
Familiáris hiperkoleszterinémia 312
Congenitalis analbuminaemia 312
Speciális lipidek anyagcseréjével kapcsolatos betegségek 312
Az epesavak szintézisének enzimhiányos állapotai 312
Ujszülöttkori légzészavarok egyes formái 313
6.3. Aminosav- (fehérje-) anyagcsere (Tretter László) 314
Fehérjebevitellel összefüggő kóros állapotok 314
Fehérjeszükséglet 314
Fehérjeforrások, fehérjeminőség 314
Az energia- és fehérjeszegény táplálkozás következményei 314
Az aminosav-metabolizmussal kapcsolatos betegségek 315
A fenilalanin- és tirozin-anyagcsere betegségei 315
A fenilalanin-anyagcsere patológiás vonatkozásai 315
A normális Phe-anyagcsere 315
A fenilalanin-hidroxiláz-hiányos hiperfenilalaninémia (a „klasszikus" PKU)
A „kofaktorhiányos" hiperfenilalaninémiák 317
A dihidrobiopterin reduktáz (DHPR) hiánya 317
A BH4 szintézisének rendellenességei 318
Benignus hiperfenilalaninémia 318
A tirozin-anyagcsere rendellenességei 318
Alkaptonuria 318
A hisztidin metabolizmusa és zavarai, hisztidinémia 319
Az elágazó szénláncú aminosavak metabolizmusának rendellenességei 320
A jávorfaszirup-betegség 320
A leucin-anyagcsere enzimopátiái 322
Izovaleriánsavas acidémia 323
3-hidroxi-3-metilglutársav-uria, a 3-hidroxi-3-metilglutaril-KoA liáz hiánya 324
Hiperhomociszteinémia 324
A homocisztein metabolizmusa 324
A homocisztein koncentrációját befolyásoló tényezők 326
A hiperhomociszteinémia következményei 326
A defektushoz vezető enzimhiányos állapotok 327
A propionsav- és metilmalonsav-anyagcsere rendellenességei 328
A propionsav és metilmalonsav metabolizmusa 328
Propionsavas acidémiák 328
Metilmaionsavas acidémiák 329
Az ornitinciklus (az ureaszintézis) és enzimopátiái 330
Ammóniatoxicitás a központi idegrendszerben 334
A hepatikus enkefalopátiák etiológiája 334
A neurotoxicitás patobiokémiája 335
6.4. Porfirin anyagcsere (Machovich Raymund) 336
A hem bioszintézise és zavarai 336
A hem-bioszintézis szabályozása eritroid sejtekben és hepatocitákban 337
A hem fiziológiás és patológiás funkciói: kötött és szabad hem 338
A vasanyagcsere és zavarai 338
A profirinlebontás és zavarai 339
6.5. A nukleotid-anyagcsere (Staub Mária) 341
A nukleotidok bioszintézise 341
A purin-nukleotidok de novo és salvage szintézise 342
A nukleotid-anyagcsere károsodása 343
A kórképek gyakorisága, a diagnosztizálás problémái 343
A purin-nukleotid-anyagcsere ismert károsodásai 343
A hipoxantin-guanin foszforibozil-transzferáz (HGPRT) teljes hiánya (Lesch-Nyhan-szindróma) 345
Egyéb purinanyagcsere-károsodások 346
A húgysav szerepe az antioxidáns-védelemben 347
A purinok átalakulásához kapcsolódó betegségek 347
Az adenozin hormon jellegű hatásai 350
A pirimidin nukleotidok de novo és salvage bioszintézise 350
A pirimidin-bioszintézis zavarai 351
Mitokondriális nukleotid metabolizmus: kórképek 353
A nukleotid-metabolizmus szerepe a daganat- és antivirális terápiában 353
6.6. Biotranszformáció (Mandl József) 355
A biotranszformáció szerepe a szignálmolekulák metabolizmusában 356
A drogmetabolizmus-enzimek genetikai polimorfizmusa 357
Drogmetabolizmus-enzimek és -transzporterek szerepe betegségekben 358
A drogmetabolizmus-enzimek szerepe a kémiai karcinogenezisben 359
Drogmetabolizmus-enzimek és az individuális gyógyszerterápia 360
7. APOPTÓZIS (Fésűs László, Fenyőfalvi György) 363
Bevezetés 364
A sejthalál morfológiája 365
Az apoptózis és a nekrózis 365
Alternatív sejthalálformák 365
Az apoptózis biokémiája 368
Az apoptóziseffektor-kaszpázok 369
A halálreceptor-útvonal 371
A mitokindriális útvonal 372
A sejtmag résztvételével induló apoptózis 374
Az endoplazmatikus retikulum és az apoptózis 375
Kaszpázfüggetlen mechanizmusok 376
A sejtek túlélésének szabályozása 376
Az apoptotikus sejtek eltávolítása a szövetekből 377
Az apoptózisban résztvevő molekulák túltermelésének és hiányának következményei:
eredmények transzgenikus és géndeléciós egerekkel 379
A kaszpázok 379
A halálreceptor-útvonal 380
A mitokondriális út 380
A p53 útvonal 382
Fagocitózisgének kiesése 383
Az apoptózis és az emberi betegségek 384
Fokozott apoptózis 384
AIDS és az immunhiányos állapotok 384
Isémiás szöveti károsodások a szívben és az agyban az apoptózis-nekrózis átmenet 385
Neurodegeneratív betegségek 386
Terápiás lehetőségek apoptózis gátlásával 388
Csökkent apoptózis 388
Daganatos megbetegedések 388
Autoimmun megbetegedések 390
8. A SEJTPROLIFERÁCIÓ ZAVARAI - DAGANATKÉPZŐDÉS (Faragó Anna) 393
A sejtproliferáció szabályozása 394
A növekedési jel szerepe és a túlélési jel 394
A G1/S-átmenet szabályozása (checkpoint 1) 395
A G2/M-átmenet szabályozása (checkpoint 2) 397
Az invazív proliferáció 399
Kóros proliferáció - daganatképződés 401
A daganatsejt kialakulásának mechanizmusa 401
Kóros növekedési jelet produkáló mutációk és expressziós zavarok 402
A G1/S átmenet kontrolljának sérülését okozó mutációk 405
A kóros génexpresszió néhány további következménye 407
1. KARDIOVASZKULÁRIS BETEGSÉGEK
(Blaskó György, Blaskó Bernadett) 411
Bevezetés 412
Familiáris kardiomiopátiák 414
Hipertrófiás kardiomiopátia 415
Dilatatív kardiomiopátia 416
Aritmiák 419
Familiáris aritmiák 419
Veleszületett hosszú-QT, Romano-Ward-szindróma 420
Wenckebach-periodicitás 420
Brugada-szindróma 421
Beckwith-Wiedemann-szindróma 421
Jerwel-Large-Nielsen-szindróma 421
Andersen-szindróma 421
Catecholaminerg, polimorf, kamrai tachikardia 421
Gyógyszerek okozta ioncsatoma-blokád 421
Egyéb génexpressziós zavarokra visszavezethető kardiovaszkuláris
következményekkel járó betegségek 423
II. Részletes rész 401
A veleszületett szívhibák monogenikus eredete 424
Teratogének által indukált kardiovaszkuláris eltérések a garatívből származó truncalis
szenekben 426
A szívizom betegségei 427
A kardiális dekompenzáció molekuláris mechanizmusait befolyásoló gének
és a dekompenzáció progressziója 427
A szívelégtelenség progressziójának molekuláris mechanizmusai 427
Mechanikus stresszindukált génexpresszió változásai a szívelégtelenség progressziója
során 427
A szívhipertrófia kialakulásában résztvevő jelátviteli mechanizmusok 428
PI3K/Akt 428
Kalcium 428
G-fehérjék 428
Protein-kináz-C 428
gpl30 428
Map-kináz 429
Az embrionális génprogram beindulása a szívhipertófiában 429
A kamratágulat kialakulásához vezető citoszkeletális változások - a kontraktilitás
csökkenésének kialakulása 429
Az aritmogenezis szívelégtelenségben 430
A miokardiális infarktus molekuláris genetikája 431
Hipertónia 433
Hipertóniához vezető fontosabb molekuláris mechanizmusok 433
Hipertóniához vezető genetikai tényezők 434
Esszenciális hipertóniában vizsgált kandidáns gének 435
Az angiotenzin-konvertáz (ACE) enzim 436
Az angiotenzin II reveptorai (AT1R, AT2R) 436
Az endokrinrendszer 436
NO 436
Guanin nukleotidkötő fehérje (33 alegysége 436
Adducin 437
Adrenerg recepotorok 437
Natriuretikus peptidek és receptoraik 437
Öröklődő HT-val járó kórképek 437
HT-val járó aldoszteron-szintáz-polimorfizmusok 438
A pozicionális megközelítés és a „genom-wide linkage" vizsgálatok 438
Összefoglalás 439
Szekunder hipertónia és single-gén-betegségek hipertóniával 439
Coarctio aortae 439
Artéria renális sztenózis 439
Parenchymális vesebetegségek 439
Pheochromocytoma és a paragangliómák 439
Men2 439
Egyéb kórképek 440
2. ATHEROSCLEROSIS (Kolev Kraszimir, Machovich Raymund) 441
Bevezetés 442
A koleszterin metabolizmusa 443
Molekuláris történések az ateroszklerotikus léziók kifejlődésében 445
Atherosclerosis és egyes betegségek molekuláris kapcsolata 449
Diabetes mellitus 449
Lipoprotein-metabolizmus zavarai 450
A prevenció és terápia biokémiai vonatkozásai 452
3. A METABOLIKUS SZINDRÓMA, OBEZITÁS, DIABETES MELLITUS
(Vér Ágota, Csermely Péter) 455
A metabolikus szindróma mint tünetegyüttes 456
Az obezitás 458
Leptin 458
A TNFa és egyéb citokinek 460
A renin-angiotenzin-rendszer 460
A komplement rendszer 461
Az adiponektin 461
A PPAR 462
A rezisztin 462
Az adipociták lipidmetabolizmusa mint farmakológiás target 462
Az obezitás központi idegrendszeri szabályozása 462
Az inzulinrezisztencia molekuláris alapjai 463
Az inzulinreceptor zavarai 464
Az inzulinreceptor-szubsztrát (IRS) zavarai 464
A PI3-kináz gátlása 466
Tirozin-foszfatázok 466
Inzulinrezisztenciát indukáló faktorok 468
Az AGE (Advance glycated endproduct) szerepe 468
Hiperinzulinémia és hiperglikémia 469
Szabad zsírsavak 469
TNFa és más citokinek 469
Diabetes mellitus 470
1-es típusú diabetes mellitus 470
2-es típusú diabetes mellitus 471
Egyéb diabétesztípusok 471
A diabéteszes anyagcsereváltozások molekuláris alapjai 472
A szénhidrát-anyagcsere zavarai diabéteszben 472
A zsíranyagcsere zavarai diabéteszben 473
A fehérje-anyagcsere zavarai diabéteszben 473
A 2-es típusú diabétesz és a hipertónia kapcsolata 475
A diabétesz szövődményeinek molekuláris okai 476
A polyoi anyagcsereút 476
A fehérjék nem enzimatikus glikációja 476
Az oxidatív stressz, a szabad gyökök szerepe 476
Genetikai és konkrét fehérjék károsodásához kapcsolódó folyamatok 476
4. ALKOHOLFOGYASZTÁS (Csala Miklós) 479
Bevezetés 480
Az etanol metabolizmusa emberben 481
Az etanol oxidatív katabolizmusában résztvevő enzimek 481
Zsíracil-etilészterek keletkezése és lebomlása 483
Az alkohol lebontását befolyásoló tényezők 484
Az etanol mint energiaforrás 484
Az etanol és a biotranszformáció kölcsönhatása 485
He\ 'eny intoxikáció 487
Redox eltolódás 487
Oxidatív stressz 488
Acetaldehid-toxicitás 488
Idült alkoholizmus 489
A tápanyagellátás zavarai 489
A mitokondriumok sérülése 489
A KupfFer-sejtek aktiválódása 490
A retinoid-metabolizmus zavara 490
Az alkoholos zsírmáj és a májcirrózis 491
Az alkoholos zsírmáj 491
Az alkoholos májcirrózis 491
Az alkoholizmus daganatképződést elősegítő hatása 492
5. AZ AGYI NEURODEGENERATÍV BETEGSÉGEK (Ádám Veronika, Tretter László) 493
Az agyi metabolizmus jellegzetességei 494
Szénhidrát-metabolizmus 494
Glikogén a központi idegrendszerben 494
Glikolízis 495
Citrátkör 495
Lipidmetabolizmus 496
Ketontestek 496
Aminosav-anyagcsere 496
A glutaminsav 497
A neurodegeneratív betegségek 498
Parkinson-kór 498
a-szinuklein mutáció és dopaminerg neurodegeneráció 498
Park in - egy fehérje több szubsztráttal 499
Ubikvitin-C-terminális-hidroláz-Ll (UCH-L1) a neurodegenerációban 501
A DJ-1 mutációk 501
pinki 501
Bioenergetikai változások Parkinson-kórban 501
Friedrich-ataxia 502
Huntington-kór 503
A Huntington-betegségért felelős gén 503
A huntingtinfehérje 504
Glutamát által kiváltott sejthalál szerepe a Huntington-betegségben 504
A mitokondriumok funkciózavara Huntington-kórban 504
Alzheimer-betegség 504
Patológia 505
Etiológia, genetikai vizsgálatok 505
Patomechanizmus, az amiloid fehérje döntő szerepe 505
Az amiloid fehérje 506
A y-szekretáz 507
Az apoprotein E alléljai 507
Az Ap toxicitása és kezelése 507
Szűrés, korai diagnózis 508
6. PSZICHIÁTRIAI BETEGSÉGEK (Keszler Gergely) 509
A szkizofrénia patobiokémiai háttere 510
A dopamin-hipotézis 511
A szkizofrénia szerotonin-elmélete 513
A glutamáterg-rendszer és a szkizofrénia kapcsolata 513
Oxidatív stressz és lipidperoxidáció 514
A szkizofrénia neurodevelopmentális elmélete 514
A hangulatzavarok patobiokémiai háttere 515
Neuroanatómiai változások 515
Agyi funkcionális eltérések 515
A neurotranszmisszió és jelátvitel zavarai 516
7. VESEELÉGTELENSÉG (Rosivall László) 519
A veseelégtelenség folyamata és biokémiai változásai 520
Az urémiás betegség tünetei és kimenetele 522
Urémiás toxinok 524
Urea 524
Közepes molekulasúlyú molekulák, peptidek 525
Ismereteink szerinti legfontosabb közepes molekulasúlyú urémiás toxinok 525
Béta2-mikroglobulin (kb. 1200D) 525
Parathormon (PTH, kb. 9000D) 526
AGE (fehérjéhez kötött 2000-6000D) 526
Leptin (16000D) 526
Guanidinok 526
Oxalát 526
p-krezol 527
Homocisztein 527
Indol 527
3-karboxi-4-metil-5-propil-2-furanpropion sav (CMPF) 527
A krónikus veseelégtelenségre jellemző' tünetek biokémiai háttere 528
Az oxidatív stressz mechanizmusa és következménye krónikus
veseelégtelenségben (KVE) 528
Genomsérülés veseelégtelenségben 528
Purin-nukleotid-anyagcsere 528
Fokozott fehérjebontás 529
Anémia 529
Gyulladás, érelváltozás, véralvadás 529
Karnitin-rendszer 529
Urémiás dializáit betegek fokozott kardiovaszkuláris halálozásának oka 530
Hiperfoszfatémia 530
C-reaktív protein (CRP) 530
D-vitamin-hiány 530
Hiperhomociszteinémia 530
Akutfázis-fehérjék 530
A szövődmények csökkentésének és a maradék vesefunkció megőrzésének
elvi terápiás stratégiája 531
8. GASZTROENTEROLÓGIAI BETEGSÉGEK (Herszényi László, Tulassay Zsolt) 533
Gyomorszekréció 534
A gyomorszekréció celluláris alapja 534
Exokrin epitélsejtek 534
Endokrin sejtek 535
A savszekréció szabályozása 536
Savszekréciót fokozó tényezők 537
Savszekréciót gátló tényezők 539
A parietális sejt 540
Aktív H+-transzport 540
A protonpumpa 540
A protonpumpagátlók hatásmechanizmusa 541
A savszekréció meghatározása 542
Savszekrécióval összefüggő kórképek 543
Fokozott savszekrécióval járó kórképek 543
Csökkent savszekrécióval járó kórképek 543
Bikarbonátszekréció 544
Nyákszekréció 544
Elektrolitok (Na+, K+, Cl-) szekréciója 545
Intrinszik faktor szekréciója 545
Pepszinogének és egyéb aszpartikus proteázok 545
Humán gyomor lipáz 545
Gyulladásos bélbetegségek 546
A gyulladásos bélbetegség genetikai vonatkozásai 547
Mikrobális tényezők 547
Intesztinális permeabilitás 548
Az epitélium fizikai barrierfunkciója 548
Az intesztinális permeabilitás mérése 549
Nyálkahártya-védelem 550
Az epitélium metabolikus barrier funkciója 550
Nyákréteg 551
Antimikrobiális peptidek (defenszinek) 551
Trefoil peptidek 551
Szekretoros immunglobulinok 552
A szöveti károsodás mechanizmusai 552
Az immunrendszer gyulladásos bélbetegségben 552
Nem immun sejtek gyulladásos bélbetegségben 553
Szolubilis gyulladásos mediátorok 553
Sejtadhéziós molekulák 555
9. ENDOKRIN BETEGSÉGEK (Rácz Károly) 559
Bevezetés 560
Hiperfunkciós endokrin betegségek 561
Hipofunkciós endokrin betegségek 565
Peptidhormonok csökkent képzése 565
Nem peptidhormonok csökkent képzése 567
Hormonrezisztencia-szindrómák 571
Kortikoszteroid bioszintézis és metabolizmus patobiokémiája 574
Biológiailag aktív szteroid hormonok szerkezete 574
A szteroid bioszintézis komponensei 574
Koleszterin 574
Mitokondriális koleszterintranszport: a StAR-fehérje szerepe 574
Citokróm P450 enzimek és elektronszállító fehérjék 575
Hidroxiszteroid dehidrogenázok 576
Szteroid hormonok bioszintézise 576
Kortikoszteroidok szekréciója és szabályozása 581
Kortikoszteroidok hatásai 582
Kortikoszteroidok metabolizmusa 583
Kortikoszteroid bioszintézis és metabolizmus zavarai 583
StAR-fehérje defektusa 583
Kortizol-bioszintézis-enzimdefektusok 585
Elektronszállító-fehérje-defektusok 586
Aldoszteron-bioszintézis zavarai 586
Kortizolmetabolizmus zavarai 587
10. MOZGÁSSZERVI MEGBETEGEDÉSEK 589
10.1. A vázizomzat betegségei (Dux László) 590
A vázizomzat molekuláris felépítésének és működésének rövid áttekintése 590
Az izombetegségek osztályozásának elvei 591
Az izomszövet differenciálódásának folyamata és zavarai 591
A kontraktilis apparátus patobiokémiája 593
A kontrakció relaxáció szabályozásának zavarai 595
A mechanikai erőátviteli rendszer (citoszkeletális rendszer) betegségei 596
Az izomanyagcsere betegségei 597
Glikogén raktározási betegségek 597
Zsírsavanyagcsere betegségei 598
Mitokondriális izombetegségek 598
10.2. A csont, a porc és az ízületek betegségei (Lakatos Péter) 600
A csontszövet molekuláris felépítésének és működésének rövid áttekintése 600
A csontszövet mennyiségének csökkenésével járó betegségek 603
A csontszövet mennyiségének növekedésével járó betegségek 604
A csontanyagcsere coupling folyamatainak zavarával járó betegségek 604
Osteogenesis imperfecta 605
Csonttumorok 605
A porcszövet betegségei 605
Az ízületek betegségei 606
11. BIOGERONTOLÓGIA - AZ ÖREGEDÉS (PATO)BIOKÉMIÁJA
(Són Csaba, Csermely Péter) 607
Bevezetés 608
Az öregedés jelensége 609
Az öregedés definíciója, főbb jellemzői 609
Az öregedést magyarázó elméletek 609
Evolúciós elméletek 609
Mechanisztikus elméletek 610
Az öregedés hálózatelmélete és rendszerbiológiai megközelítése 610
Öregedés a sejt és az egyed szintjén 611
A sejtek öregedése 611
A szeneszcens fenotípus 611
A szeneszcencia molekuláris mechanizmusa 611
A szervezet öregedése 612
Makromolekuláris gerontológia 614
Nukleinsav-károsodások 614
Fehérjekárosodások 614
Membránkárosodások - lipidperoxidáció 616
Az oxidatív stressz szerepe az öregedésben 616
Gerontogenetika 618
A környezet hatása az öregedésre 619
A kalóriacsökkentés 619
A magasabb rendű élőlények öregedése: százévesek 620
Öregedésasszociált betegségek (degeneratív, civilizációs betegségek) 621
12. ALLERGIÁS BETEGSÉGEK (Barta Csaba) 623
Allergiás betegségek patobiokémiája 624
Környezeti faktorok szerepe az allergia kialakulásában 625
Higiéniahipotézis 625
Az IgE válasz indukciója szempontjából fontos szennyezőanyagok: dízel kipufogógáz-részecskék 626
Genetikai faktorok szerepe az allergia kialakulásában 627
Genomszintű szűrés és kandidáns gének kutatása 627
A hízósejtek kitüntetett szerepe az allergiás betegségek kialakulásában 628
A hízósejteket érintő zavarok megjelenési formái 630
Allergiás zavarok és a hízósejt mediátorainak szerepe 630
Asztma 630
Atópiás rhinitis 631
Atópiás ekcéma 631
Conjunctivitis 631
Ételallergiák 632
Allergénindependens krónikus urticariák 632
Mastocytosis 633
A hízósejtekkel kapcsolatos betegségekkel összefüggő polimorfizmusok/mutációk 635
Atópiás betegségek 635
A Th2 válasszal és az IgE-termelődéssel összefüggő polimorfizmusok 635
Az FceRip gén polimorfizmusa 638
Az atópiás betegségek további kandidáns génjei 638
Mastocytosis 639
Mastocytosist befolyásoló cAát mutációk 639
Mastocytosisban megjelenő atópiás ILRa gén 639
A jelátviteli útvonalak változásai 640
A KIT-mediálta szignálút 640
A KIT szerkezete és aktivációja 640
A KIT enzimatikus zsebének mutációi által kiváltott zavarok 640
A KIT juxtamembrán régiójában található mutációk által kiváltott zavarok 640
Az FceRip mediálta jelpálya 641
Az interleukin receptor (IL4R) jelpálya 641
Az allergiás betegségek és a mastocytosis jelenlegi terápiás lehetőségei 642
13. A HEPATITISVÍRUSOK SZEREPE A HEPATOKARCINOGENEZISBEN
(Schaff Zsuzsa) 645
Bevezetés 646
A hepatocellularis carcinoma (HCC) jellemzői 648
A HBV szerepe a hepatokarcinogenezisben 649
A HCV szerepe a hepatocarcinogenesisben 650
A kofaktorok szerepe 653
A HBV és HCV-asszociált HCC „közös" patomechanizmusa 654
14. HIV FERTŐZÉS - AIDS (Füst György) 657
Bevezetés 658
A HIV szerkezete, legfontosabb fehérjéi és ezek funkciói 659
A HIV receptorai és koreceptorai 661
A HIV életciklusa a sejtekben, a látensen fertőzött sejtek 662
„Uncoating" és reverz transzkripció 663
Integráció 663
Az új vírusok keletkezésének kezdeti lépései: a HIV-RNS és fehérjék képződése 663
Az új vírusok összeépülése és kibimbózása a sejtből 664
A vírusgátló szerek támadáspontjai 665
A HIV bejutása és szétterjedése a szervezeten belül, a szaporodás üteme
a gyógyszeres eradikáció lehetőségei 666
Az immunrendszer károsodása a HIV-fertőzöttek szervezetében,
a védekezési mechanizmusok, az AIDS kialakulásának okai 668
A HIV-fertőzöttek szervezetében észlelhető legfontosabb immunológiai változások 668
A CD4 sejtek számának folyamatos csökkenése 668
Az immunrendszer CD4+ sejtszámtól független funkcionális zavarai 669
Az immunrendszer aktivált állapota a HIV-fertőzöttekben, egyes citokinek
túltermelődése 669
A HIV-infekció progresszióját gátló immunológiai mechanizmusok,
a HIV-vakcináció előtt álló akadályok 671
Rövidítések 672
Tárgymutató 682
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem