Falusi jelentés

Előszó

Részlet a könyvből:
A falu, győr-sopronmegyei nagyközség, hengerelt műút mentén fekszik. A községi bíró, öregecske kisparaszt, - akit kisparaszttá, vagyis földtulajdonossá a felszabadulás utáni földosztás tett - egy népművelődési előadásában arról beszélt, hogy a falu jelentősége valaha sokkal nagyobb volt, mint ma, s a jövőben bizonyára városok közt fogja elfoglalni az őt megillető rangos helyét. Mert a község már százötven évvel ezelőtt - forgalmas mezőváros volt. Sőt, a rómaiak idején komoly műutak keresztezték itt egymást. És más római emléke is van a falunak: a Kis-Rába szeli ketté... S a Kis-Rába, "tudvalévő": nem más, mint római csatorna.
A mult dicsősége persze, csak szájhagyományokban él. A legendán leginkább a falu értelmisége mereng el... néha. A nagygazdák, a közép- és kisparasztok, a "Táncsics" termelőszövetkezeti csoport tagjai s a falu sok kisiparos nem nagyon gondol a kétes multtal. Őket inkább a falu mai élete és közvetlen jövője érdekli.
A nagygazdák s "rokonszenvezőik" gyűlölködően s az "utánam az özönvíz" szemléletével néznek és vesznek tudomásul mindent. Nékik az általános fejlődés: romlás és a jó termés: átok. Olyan átok persze, amelyből nékik is jut jó - és elég sok jó. De mit ér mindez, ha másoknak is jól megy? azoknak, akik valaha, nem is olyan régen, még "mezítlábasok" voltak! És ezek a mezítlábasok ma már csizmában járnak, vagy biciklin suhannak dolgaik után! Vissza