Közösségi nevelés a felsőoktatásban

Tartalom

1. BEVEZETÉS
1, A vizsgálatok szükségessége és célja 3
Munkánk elméleti-módszertani aspektusa 10
2. A TÉMA ELVI ALAPJAI 14
2.1. A közösségi nevelés mint a szocialista társadalmi rend általános követelménye 14
2.2. A közösségi nevelés jelentősége a szocialista főiskolán 19
2.2.1. A főiskolai képzés társadalmi alapjai 19
2.2.2. A társadalmi szükségleteknek és a tudományok fejlődésének hatása a kollektív munkaformák és munkaszokások kialakítására 21
2.2.2.1. A tudás körének kibővülése
A tananyag és a képzési idő problémája 21
2. 2. 2.2. A szakosodás és az alapképzés problémája 25
2.2.2.3. A tudományos káderek összehangolt együttműködésének szükségessége 26
2.2.2.4. A főiskolát végzett hallgató mint kollektívák vezetője 27
2.3. A közösségi nevelés követelményei a főiskolai nevelési és képzési folyamat iránt 29
2.3.1. A kollektivizmus mint a szocialista főiskola nevelési céljának alkotórésze 29
2.3.1.1. A tudományosan képzett ember személyiségstruktúrája a szocializmusban 29
2. Személyiség és közönség 54
2.3.1.5. Felelősségre nevelés 36
3. A KÖZÖSSÉGI NEVELÉS TARTALMA, SZERVEZETE ÉS MÓDSZEREI A FŐISKOLÁKON. NEVELÉSI FELTÉTELEK A HALLGATÓK SZEMINÁRIUMI CSOPORTJAIBAN ÉS A
TANÁRI TESTÜLET BEFOLYÁSOLÓ SZEREPE 42
A szemináriumi csoport mint „elsődleges közösség" /alapközösség/ 50
3.1.1, A szemináriumi csoportok kialakulása 53
5.1.2. "Vertikális" vagy „horizontális" legyen-e a diákcsoportok struktúrája? 58
3.2. A kollektíva fejlődésének belső és külső tényezői a szemináriumi csoportokban 64
3.2.1. A hallgatói közösség fejlődési szakaszai 64
3.2. 2. A kollektíva fejlődését akadályozó és elősegítő tényezők 68
3.2.2.1. A társadalmi munka és a gyakorlati jellegű képzési formák jelentősége a közösségi nevelésben 69
3.2.2.2. A szemináriumi csoportközösség céljai mint kollektív távlatok 73
3.2,2. 3. A kollektíva vezetése 80
3.2.2.4. A kollektíva magvának, a tartaléknak és a maradéknak kapcsolatai és hatásuk a tanulókollektíva nevelői légkörére 86
3.2.2.5. Ideológiai, világnézeti és erkölcsi viták a tanulók kollektívájában 91
3.2.2.6. Nyílt légkör és az ellentmondások takargatása /„konfliktusnélküliség"/ a szemináriumi csoportban 97
3.2. Szervezett ellenhatás a szemináriumi csoportban /A vezetéssel ellentétes irányzatok és meggyökeresedett klikkek/ 103
3.2.2.2 A „szótlan diák" problémája és a szellemi összecsapások belső mechanizmusa a tanuló kollektívában 111
3.2.2.6. A közösségi élmény szerepe a kollektív kapcsolatok kialakításában 119
3.2.2.7. A szemináriumi csoportra irányuló külső hatások 128
3.3. A tantestület közvetlen és közvetett befolyása a hallgatók közösségi nevelésére 135
3.3.1. A főiskolai tanár tevékenységének a társadalmi nevelési megbizatásból fakadó követelményei 136
3.3.2. a nevelői kollektíva 141
3.5.3. A tantestület és a tudományos utánpótlás patronáló tevékenységének tartalma és módszerei 145
A főiskolai oktatás szerepe a közösségi nevelésben 158
3.3-4-1. A kollektív feladatok kitűzése, mint a kollektiva fejlesztésének és a közösségi munkakészségek elsajátításának eszköze 158
2. A főiskolai oktatás különböző formáinak hozzájárulása a közösségi neveléshez 161
3.3.2.1. Az előadás 162
Szemináriumok és gyakorlatok 165
3.2.3. Gyakorlati időszak és gyakorlatokkal egybekapcsolt oktatási időszak 172
Kirándulások 176
Konzultációk 178
3.3.4.2.6. Folyamatos teljesítményellenőrzések és vizsgák 181
3.3.4.3. A hallgatói versenyek támogatása, különös tekintettel a tanulmányi körökre 186
3.4. A diákotthonok élete mint a közösségi nevelés jelentős tényezője 199
3.4.1. A diákotthon mint a diákélet kristályosodási pontja 201
3.4.2. A nevelés célja és tartalma a diákotthonokban 206
3.4.3. A diákinternátusokban folyó nevelés szervezése és módszerei 221
4. Összefoglalás és befejező áttekintés 235
4.1. Fő következtetések a tematikával kapcsolatban 235
4.2. Egy hallgatói közösség fő kritériumai 239
4.3. Közösségi nevelés rendszerének alapvonásai a felsőoktatásban 242
4.4. További kutatási problémák 251
Jegyzetek 256-317

Témakörök